Századok – 1868

Szabó Károly: Igaz-é hogy a kárpátalji felföldet nem Árpád hanem Szent-István foglalta el? - 282

290 magába foglalta nemcsak Morvaországot, hanem az egész úgynevezett szláv földet (Slovakei) is Magyarországban, a Duna és Kárpátok közt, kelet felé a Mátra hegységig ; onnan húzódott a határ éjszak felé a Kárpátokon keresztül a Stryj folyóhoz Lemberg környékén, s aztán a Bug mentében le a mai podlachiai vajdaságig. Éjszakra a határ innen nyúgot felé, a Piliczán és Felső-Warzán keresztül Boroszló és Glogau közt az Oderig s a Boberen át (Bunzlau táján) az Iser hegységig húzódott, úgy hogy Felső- és Közép-Szilézián kivül a mai lengyel királyság egész déli felét is magában foglalta. E szerint Boleszláv a csehek valamennyi legközelebbi törzsrokonain uralkodott, a Kárpátok és Szudetek mindkét oldalán. Szvatoplug országa és Nagy-Horvátország cseh tartományokká, s a vad jatzvingek Podla chiában, valamint Oroszország hatalmas uralkodói Kiewben, a csehek töszomszédjaivá lettek. Azonban, jóllehet ezen tény tör ténelmileg és oklevelesen bizonyossá van téve : mégsem tud senki a felől fölvilágosítást, adni, mikor és hogyan alakúit e birodalom ? Kétségen kivül, mint föntebb mondám, már I. Boleszláv vetette meg a birodalom ezen nagyságához az alapot ; mi azonban csak azt tudjuk, hogy II. Boleszláv alatt fönállott, kinek halála után csakhamar Csehország minden dicsősége hosszú időre újra elenyészett." ') S mire építi a nagy szláv történetíró ezen valóban mesés kiterjedésű Csehországot, melynek léteztéről egykorú vagy közeikorú hiteles irók, még magok a szláv évkönyvek sem emlékeznek , melynek valamint mikor s hogyan történt alakúlását, fönállása alatt előfordúlt viszontagságait, úgy mikor, hogyan s ki által történt elenyésztét maga Palacky sem képes saját puszta gyanításain és hozzávetésein kivül semmivel, csak egyetlenegy hitelt érdemlő adatocskával is bizonyítni ? Történelmileg és oklevelesen bizonyítva van a cseh birodalom ezen nagy kiterjedése — úgymond Palacky egy e helyre tett jegyzetében — „a prágai püspökségnek I. Ottó császár és VI. Benedek pápa által megerősített alapító oklevele által, melynek határleirása IV. Henrik császár 1086-diki megerősítő oklevelébe (Cosmasnál II. 168—171.) szóról szóra átment. Ezen ha-i) Palacky, Gesch. von Böhmen. I. köt. 226—223. 1.