Századok – 1868

Pesty Frigyes: Magyarországi helynevek. (Buziás; Kerlés; Szeben.) 109

113 indultak. Ezen felkiáltás ugylátszik nagyon kedvelt és népszerű volt. A Culm mellett 1126. évi február 18-kán folyt válságos csatában, melyben II. Otto olmützi herczeg elesett, Sobieslav győzedelmeskedő serege a Kyrie eleisont hangoztatta diadalénekul. Hallani lehetett ezt trónraültetések alkalmával is, valamint akkor is, midőn Gnesenben Szt.-Adalbert hullája sírjából kiemeltetett. Bizonyosan a szlávokkal közösen lakó németekre is ragadt ezen szokás, mert fel van jegyezve, hogy 1080-ban a Grona mocsár melletti gyilkos harcz után a német seregek is énekelték eme Kyrie eleisont. Hogy magyar részen is valaha ezen ének használtatott volna, nincs semmi tudomásunk. Azon hely, hol Salamon király és Szent László 1070-ben (Budai Ferencz szerint 1072. évben) a kunokat megverték, Bonfin által (II. Decad. 3 könyv) Cherhelem, Pethö Gergely által Tserhalom-nak neveztetik, mert cserfával volt benőve. Ez a Vörösmarty által megénekelt Cserhalom, — a diadalnak büszke tetöje. Hodor Károly, Dobokavármegye monographusa azt írja, hogy e tájon az első keresztény magyar században, ismeretlen szerzetesrend klastroma állván, a künok gyakori beütéseit és prédálásait ki nem állhatta, megürült, elpusztult. Miután Salamon király a kánokat megverte s elűzte, a fennmaradott szentegyházba sok ideig szolgálattételre járt egy-egy pap, többi közt Mercur, jóbi apátur, s utóbb fehérvári nagyprépost, s minthogy a délesti imádság Kyrye eleisonon hangzott, utóbb ebből mai fennérintett oláh (!) neve 1078. származott, magyar neve is e tájtt vette létét. —• Hodornak majdnem minden szavát meg kellene czáfolnom, ha ez e helyen feladatom lehetne. Mellőzvén tehát azt, hogy a berekeszi klastrom csak 1083-ban emeltetett szentjóbi apátsággá, a Szt. László által nem kedvelt Mercurius tehát a kerlési csata idején szent-jóbi apát czímét nem viselhette, hibásnak jelzem különösen azon állítást, hogy a szerzetesek imádságaiból vette volna a Cserhalom Kerlés nevét. Történetiróink jóformán különbség nélkül úgy tüntetik fel az eseményeket, hogy midőn a magyarok és kúnok Doboka körül összecsaptak, a harcz középpontját képező hegy már a Kyrieleis nevet viselte. (Lásd : Turóczy, Fessier, Timon, — de Majláth és Szalay csak Cserhalom nevével élnek.) Fel kell tehát tennünk, hogy a honfoglalást megelőző időben, vagy annak első korában adták szláv népek