Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)

Ress Imre: Korszakváltást előkészítő rövid elnökség 1913–1916. Thallóczy Lajos

RESS IMRE 88 szerint ez a horvátokat elidegenítő történetszemlélet tarthatatlan, mert a Magyar Királyság délszláv kapcsolatainak megismeréséhez nem mellőzhe­tő sem a horvát, sem más szláv tudományos közreműködés. Ezért bécsi hivatalának elfoglalása után nagyon tudatosan törekedett arra, hogy tudo­mányos vállalkozásaihoz a magas szakmai színvonal és a kritikai módszer következetes érvényesítésének ígéretével nyerjen meg horvát és szláv tu­dósokat. Ezen az elvi alapon az 1890-es évek elejétől forráskiadványok el­készítésébe vonta be a bécsi egyetem szlavisztika tanárát, a horvát Vatro­slav Jagićot, noha több kérdésről, így a boszniai muszlimok nemzeti hova­tartozásáról, eltérő nézetet képviseltek.32 A horvát közvélemény viszont a bécsi professzortól sem vette jó néven a magyarokkal való tudományos kooperációt: például a magyar honfoglalás szláv forrásainak kiadásában való közreműködését vagy Kállay Béni boszniai tudomány- és kultúratá­mogató törekvéseinek nyilvánosság előtti elismerését. Ezeknek olyan ked­vezőtlen visszhangja támadt a korabeli horvát és a szláv sajtóban, hogy annak hatására a bécsi horvát diákok 1896 júniusában több alkalommal tüntetésekkel zavarták meg Jagić egyetemi előadásait.33 A tanulságot ké ­sőbb így vonta le Thallóczynak: „A bosszúságtól nevetni kellene, hiszen lát­ja, az emberek azt hiszik, hogy én azért, mert teljesen objektíven elismer­tem Kállay alapos szakértelmét, teljesen beálltam az ő titkos szolgálatába! Ezek az emberek nyilvánvalóan azt hiszik, hogy hátsó gondolatok nélkül egy kormány egyetlen intézkedését sem szabad dicsérni vagy elismerni. Ön jól tudja, hogy én Őexcellenciájától most is épp oly távol állok, mint koráb­ban és nem számíthatom magam legközelebbi bizalmasai közé. Ez azonban soha nem akadályoz abban, hogy a szép ország [Bosznia] körüli nagy érde­meit a saját tudásom alapján értékeljem.”34 A századvégi bécsi egyetemi közjáték szinte előrevetítette Thallóczy ifjú horvát munkatársának, Milan Šufflaynak a későbbi sorsát: a horvát romantikus történetszemlélet közép­kori legendáinak szigorú forráskritikai elemzése miatt a 20. század első évtizedében a zágrábi egyetemen a diákok évekig hangos tüntetésekkel bojkottálták történeti segédtudományi előadásait.35 32 Vatroslav Jagić Thallóczy Lajosnak. Altmünster bei Gmunden, 1888. augusztus 18. Közli: Bor Kálmán: Die Briefe von Vatroslav Jagić an Lajos Thallóczy. Studia Slavica 8. (1962). 1–4. sz. 30–31. 33 Vatroslav Jagić Thallóczy Lajosnak. Bécs, 1896. június 29. Uo. 40–41. 34 Vatroslav Jagić Thallóczy Lajosnak. Abbazia, 1896. augusztus 17. Uo. 41–42. 35 Darko Sagrak: Dr. Milan pl. Šufflay – Hrvatski aristokrat duha. Zagreb 1998. 162., 166– 167.

Next

/
Oldalképek
Tartalom