Szilágyi Adrienn (szerk.): Hét társulati elnök - Századok Könyvek (Budapest, 2018)
Ress Imre: Korszakváltást előkészítő rövid elnökség 1913–1916. Thallóczy Lajos
KORSZAKVÁLTÁST ELŐKÉSZÍTŐ RÖVID ELNÖKSÉG 85 Thallóczy tisztában volt a boszniai történeti szintézis elkészítésére szabott rövid határidőből fakadó nehézségekkel és a vele járó történetpolitikai bonyodalmakkal, hiszen Bosznia önálló állami fejlődésének feltárása nyilvánvalóan tudományos konfrontációt jelentett a jelenkori nemzetállami törekvéseket igazoló szerb és horvát középkorkutatással. A felkérést annak ellenére elfogadta, hogy tudatában volt a vállalt feladat elvégzéséhez hiányos felkészültségével, s számolt azzal, hogy különösen szlavisztikai ismereteinek elmélyítése végett még sokat kell tanulnia. Erről így vallott atyai barátjának, Thaly Kálmánnak: „Szememre vetették sokan és joggal ezelőtt pár évvel, hogy működésem szétszórt, nem concentricus, kapkodás. Mikor az Akadémia favore Tuo et amicorum megválasztott, elhatároztam, hogy hazánk közjogi történetére és a volt melléktartományok történetére vetem magamat, abba hagyom a sokféle adalékoskodást és tanulok. Teszem is kedvvel s hiszem, kitartok mellette végig. Kezdtem Bosnián. Három éve tanulok, gyűjtök e tárgyra.”23 Eredetileg széles körű for ráskutatáson alapuló, nagy történeti szintézisnek az elkészítését tervezte a katolicizmus, az ortodoxia és az iszlám ütköző zónájában formálódott Boszniáról, amelytől mint fiatal történész európai hírnevet remélt. Hamarosan szembesült azzal a politikai szükséglettel, hogy a kutatásait nagyvonalúan finanszírozó miniszterének a szaktudományos eredmények praktikus hasznosítása az elsődleges, a felekezetileg megosztott, tömegeiben még jórészt anacionális boszniai lakosság közös történeti, nemzeti és kulturális identitásának megteremtése. Mai szakterminológiát használva csupán egy „nemzeti történeti mesterelbeszélés” mielőbbi megalkotását várta tőle, hogy plauzibilis történeti forrásadatok meggyőzően csoportosított argumentációjával olyan múltértékelést hozzon létre, amely tartósan hagyományteremtő és rendszerlegitimáló funkciót tölthet be a boszniai társadalomban.24 A hiányzó boszniai nemzeti történeti narratíva alapvető tartalmi elemeinek összegzése különösen akkor vált aktuálissá, amikor 1880-as évek végén megkezdődött a társadalmi modernizáció alapintézményének szánt felekezetközi állami iskolák számára az önálló boszniai történelemtankönyvek elkészítése. Történészi munkásságának ez az aspek-23 MNL OL P 1747 Thaly Kálmán iratai. 6. tétel, Nr. 7304. Thallóczy Lajos Thaly Kálmánnak. Bécs, 1885. május 30. 24 A 19. századi történeti munkák nemzeti történeti mesterelbeszélésként való értelmezéséhez: Konrad H. Jarausch – Martin Sabrow: „Meistererzählung” – Zur Karriere eines Begriffs. In: Die historische Meistererzählung. Deutungslinien der deutschen Nationalgeschichte nach 1945. Hrsg. Konrad H. Jarausch – Martin Sabrow. Göttingen 2002. 13–20.
