Fónagy Zoltán (szerk.): „Atyám megkívánta a pontosságot”. Ember és idő viszonya a történelemben (Budapest, 2016)
Tátrai Zsuzsanna A parasztság jeles napjai
TÁTRAI ZSUZSANNA 154 ismert szólás szerint a harangok Rómába mennek, s legközelebb nagy szombaton szólalnak meg újra. A szertartásra hívogatás ezekben a napokban kerepeléssel történik, amit a gyerekek végeztek a harangozó irányításával. Kisebb csoportokba szerveződve felosztották egymás között a falut, és kerepelve végigszaladtak az utcákon. Szolgálatukért tojást kaptak. A kereplés szokásában a gonoszűző zajkeltés nyomait lehet felfedezni. Annak emlékére, hogy hajdan Jézus az olajfák hegyén virrasztott, nagycsütörtök este az idősebb asszonyok a kálvárián vagy útszéli kereszteknél imádkoztak. Liturgikus eredetű, szintén a gonoszűzéssel összefonódó szokás a pilátusverés , pilátuségetés . Nagycsütörtököt zöldcsütörtöknek is nevezték, ilyenkor a jó termés reményében spenótot, fiatal csalánt főztek. Nagypéntek Jézus kereszthalálának emléknapja, a legnagyobb böjt és gyász ideje. A nap nevezetes szertartása a csonkamise . A nagypénteki kör menetek, élőképes felvonulások, passiójátékok már a középkor óta virág zottak. A nagypénteki ájtatosság része volt a kálváriajárás (kálvária), a Szentsír körüli virrasztás . A Szent sír, az Úr koporsója állítás a katolikus templomokban sajátos hazai, illetve közép-európai liturgikus fejlemény. A Szent sír őrzését például a Gyergyó-medencében a legutóbbi időkig a legények végzik. A pénteki napot általában szerencsétlennek vélték, különösen a nagypénteket. Tiltották az állattartással, földműveléssel kapcsolatos munkákat. Általános hiedelem szerint nagypénteken nem szítottak tüzet, nem sütöttek kenyeret, mert az kővé válna. Nem mostak, mert a ruha viselőjébe villám csapna, nem fontak, nem szőttek. A tilalmak elsősorban a női munkákra vonatkoztak. Betegségelhárító, tisztító, termékenységvarázsló erőt tulajdonítottak a víznek. Úgy vélték, aki nagypénteken napfelkelte előtt megmosdik a folyóvízben vagy belemártózik, azon nem fog semmilyen betegség. A jószágokat is megfürdették, vagy a patakról, folyóról hozott vízből töltöttek az ivóvizükbe, abban a hitben, hogy akkor egészségesek lesznek. Nagyszombat jellegzetes szertartása a tűzszentelés . A katolikus temp lomban a gyertyát – a feltámadó Krisztus jelképét – az előző évi virágvasárnapi szentelt barkáról csiholt, szentelt tűzzel gyújtják meg. A tűzgyújtás egykori hagyománya szerint ugyanis csak évenként egyszer, nagyszombaton volt szokás új tüzet gyújtani. Nagyszombat leglátványosabb vallásos szertartása a feltámadási körmenet, amelyet a középkorban hús vét hajnalán tartottak, az újkorban az egyház előrehozta nagyszombat estéjére.
