Szatmármegyei Közlöny, 1917 (43. évfolyam, 1-52. szám)

1917-02-18 / 7. szám

SZATMÁRMEGYEI KÖZLÖNY Ennél a kérdésnél úgy a belügyminiszter mint a miniszterelnök beismerte, hogy a segítés körüli gondatlanság vádja néhány esetben csakugyan beigazolódott, de a kü­lönféle panasz nagy része túlzott és alap­talan s főképp onnét ered, hogy a közi­gazgatási hatóságok a munkakerüléstől ákarták a népnek ilyen visszaélésekkel próbálkozó részét visszatartani. Amit nem ehet eléggé helyeselni, mert a visszaélése­cet, akármi ürügy alatt jelentkezenek azok, csakugyan minden egyes panaszt s jogosult esetekben nem marad el .az illető közeg­nek felelősségre vonása. Éppen azért hely­telen, ha egyesek a népnek úgyis bánat­tól sújtott lelkét elkeseredett izgató jel­szavakkal békétlenitik. A családtagok segélypénzét a kormány már egyszer emelte s most készülnek az előmunkálatok a tekintetben, hogy újabb javítás történhessék. Olyan esetekben, mikor az özvegyeknek és árváknak beszün­tetik azt a segélyét, amelyet mint a had- rakelt családtagjai élveztek, addig is, mig végleges ellátásuk folyósítása élintézés alatt áll, a kormány utasította a községeket, hogy előlegképpen nyújtsák a családtagok­nak — ha ezek rászorulnak — azt az ösz- szeget, amely őket a katonai kincstártól és pótlék címén a magyar állami kincs­tártól megilleti. A rokkant katonák megfe­lelő utókezelésben, iskoláztatásban, segé­lyezésben s velük együtt a hadiárvák és özvegyek patronásszerü gondozásban ré­szesülnek, mely utóbbi intézménynek áldá­sos működését nagyarányú országos szer­vezéssel a legkisebb falura is ki kell ter­jeszteni. Konkrét indítvány alakjában került azután szóba a harctéren volt, vagy ott lévő, húsz éves életkoron felüli katonák választójoga. De hogy maga az indítvá­nyozók tábora sem vette túlságosan ko­molyan ezt az ide nem tartozó indítványt, csak inkább párttaktikából hozakodott elő vele, hogy a kormányt ez utóbbi időben felkapott, de kevésbbé megfontolt divatos jelszóval a népszerűtlenség elé állítsa — az abból is kitetszik, hogy mindössze het­venöt ellenzéki képviselő szavazott az in­dítványra. Tisza nem is sokat törődött a nagyon átlátszó manőverrel, hanem egye­nesen kijelentette, hogy ő ma is azt az el­vet vallja, amit régente. A választói jog nem lehet jutalom, nem lehet ajándéko­zás tárgya. És ha jutalom lenne : micsoda jutalmat adnánk azoknak, akik már anél­kül is választók s ezen fölül még a fron­tokon is többet küzdöttek, szenvedtek akármelyik huszonegy évesnél. Nem ilyen jutalom kell harcosainknak, hanem olyan, amin az egész nemzet épül: a nép anyagi, szellemi és erkölcsi színvonalának eme­lése. Mentői inkább fejlődik ez a színvo­nal, annál nagyobb arányokban emelke­dik a választók száma, ama választói tör­vény alapján, melyet nem rég alkottunk s mely már önmagában is 50—60 százalék­kal szaporítja a szavazók számát. Felszí­nes, uj ötletekkel ne kísérletezzünk, mert az nagy nemzeti veszedelmet, soha nem reparálható károkat zúdíthatna az ezeré­ves Magyarországi a. Ezt pedig senki sem akarhatja, még az ellenzék sem. Hát jobb az ilyen divatos ötletektől tartózkodni. Kerti gazdálkodás. Mikor ezek a betűk nyomtatott for­mában jelennek meg, már februárt Írunk. A gazdák kalendáriumában a február a kerti munkákat kezdő hónap, mert már­ciusban már a mezei munkákra kerül a sor. Hozzá tehetjük, hogy ez bizony papi­roson igy van, de az idő a gazda, mert bi­zony sokszor a kerti munkát márciusban sem lehet megkezdeni, különösen nálunk, ahol bizony eléggé hozzá vagyunk szokva a kényelmes és könnyű munkához. Ezen a helyen többször irtunk már arról, hogy mennyire fontosnak tartjuk a kerti gazdálkodást úgy házi használatra mint jövedelmi forrásnak, ez idén pedig igazán megmérhetlen fontosságot kell a kerti veteményezésnek tulajdonítani hábo­rús okokból, a közélelmezés szempontjából. Sajnos, mindnyájan nagyon jól tud­juk, hogy élelmi szerek dolgában szűkén vagyunk s csak éppen, hogy kijövünk va­lahogy a nyárig, mig tudniillik a zöld fő­zelékek ideje elérkezik s az uj burgonyát szedhetjük. A jó és jól munkált kert aranybánya lesz az idén, sőt gazdagon fog fizetni a si­lány talajú, rósz fekvésű kert is, ha jó munkával egy kis szorgalommal vagy pláne bizonyos mértékű szaktudással keze­lik. E sorok írója kicsiny, silány talajú rossz fekvésű kertben egész nyáron hasz­nált fejes salátát, hagymát, spenótot, kala- rábét, burgonyát, zsengéstengerit, ugorkát, zöld babot és borsót, ezeken felül egész évre murkot, petrezselymet. Termelt egy szűk négyszög méter területen 2 liter dug- hagymát és teles mennyiségben murok, petrezselyem, spenót és saláta magot. Hogy mit jelent ez ma értékben azt csak akkor tudjuk megbecsülni, mikor ma egy kalarábéért 16 fillért, egy tő hagymá­ért 25 fillért kell fizetni, a kvalitásról nem is beszélve. De majd tessék csak megfi­gyelni, hogy mit fognak kérni a magvakért vagy egy liter dughagymáért. Az idén azonban különösen nagy fon­tossággal fog bírni a kertgazdálkodás az általános közélelmezés szempontjából és csak másodsorban jöhet figyelembe a köz- gazdasági szempont. Irányadó elv tehát az idén az legyen, hogy minél többet és minél korábban ter­meljünk, hogy élelmiszerekben a hiányt a szükséget pótoljuk és pedig idejében. Ellenségeink kiéheztetési háborúja a tavaszon és nyáron szándékozik döntő győzelemhez jutni. A korán és dúsan termő kertek legyenek a mi védelmi vonalaink. Ha igy felszerelve jön reánk a kiéhezte­tési olfenziva, akkor nyugodtak lehetünk, bele törik a bicskájuk. Február van, most már minden órát ki kell használnunk, minden alkalommal meg kell lopjuk az időt s ki kell játsza­nunk az időjárásnak különösen tavasszal sokszor nagyon is hóbortos szeszélyét, hogy kellő időben minél több jól megmun­kált kerti földünk álljon rendelkezésre ko­rai zöldség, főzelék és különösen minél több korai burgonya részére. A soktól soha he féljünk, a felesleget nagy pénzért veszik meg tőlünk. Aztán a közélelmezési, közgazdasági tekinteteken kívül ez különben ma feltét­lenül szigorú hazafias kötelességünk is, amit meg kell értsen mindenki. Angliában a fejedelmi parkot, a fővá­rosi ligeteket feltörték és főzelék félével akarják és fogják is bevetni, nekünk kér tünk, kerti művelésre alkalmas termékeny lazáink vannak, nem lesz tehát nehéz, csak akarni kell, győzelmet aratni az angol par­kokkal szemben. nF Mm k egészségtani tanar Ula I UIUIL v kórházi specialista orvos Budapest IV.» Károly-körut2.sz. Sok évi óriási speciális praxisa folytán teljes biztonsággal felismeri és kigyógyitja úgy férfiaknál, mint nőknél a titkos és nemibetegségeket, valamint az azokból származó összes bajokat. Rendel hétköznapokon d. e. 10 — 12, d. u 3-5 óráig. Ha személyesen lehetetlen volna megjelenni, válasz­bélyeges levélre szívesen ad díjtalan felvilágosítást afelől, hogy otthoni kúrával hogyan szabadulhat meg gyökeresen a bajától. fnhuam József és Társa ULIIV UI LL Budapest, u 53 MŰSZAKI UNIVERSUM (Alapítva 1884) LEGKITŰNŐBB BESZERZÉSI FORRÁS Gépek, Szerszámok, Szijjak, Olajok, Zsiradékok, Bármi­féle cikkek összes ipari, gazdasági és házi célokra SÜRGÖNY CÍM : ÚSZÓ, BUDAPEST. Grégerné hangversenye. Gréger Györgyné, ének- és hegedű- művésznő növendékeivel február hó 10-én a nagykárolyi hadiárvák javára a megye­háza nagytermében hangversenyt tartott. A hangverseny erkölcsileg nagyon jól sikerült. A növendék-szereplők többet nyújtottak, mint amennyit várni lehetett volna tőlük, már csak azért is, mert még igen kevés ideje, hogy a nagy művésznő iskolájába járnak. Az a szép és sokra biztató siker azon­ban nemcsak a növendékek, hanem első­sorban a művésznő érdeme Úgy Gáspár Magdának, mint Dániel Micinek kelleme­sen csengő hangját a közönség nagy él­vezettel halgatta. A közönség nem fukar­kodott az elismeréssel, mert valósággal tapsorkánt rendeztek minden szám után. A kis Krausz Andor pedig egy félévi ta­nulás után valósággal csodadolgot produ­kált hegedüjátékával. Ha ilyen tengerlépő cipőben halad a tökéletes játék felé, nem mondunk sokat, ha azt jósoljuk, hogy rö­videsen országos hirü hegedűművész lesz belőle. Ahhoz pedig, hogy Grégerné, a nagy művésznő, ének- és hegedüjátékáról mond­junk méltó kritikát, őszintén szólva gyen­géknek érezzük magunkat. Azt azonban nagyon szívesen konsta­táljuk, hogy kedves mosolya éz derült ar­cának rokonszenves vonásai a legkedve­zőbb benyomást teszik mindenkire. Éneke mindég kellemesen hat és állandóan mű­vészi impresziót kelt. A szöveg kiejtésére is nagy gondot fordít, mert a kiejtése min­dég tisztán érthető. A megjelent disting- vált közönség lelkes, meg-megujuló és szűnni nem akaró tapsaiból bátran merít­heti azt a meggyőződést, hogy mindég szívesen látjuk és hallgatjuk. Ami az estély anyagi sikerét illeti, azzal nem vagyunk megelégedve, mert bi­zony a nagyterem félig sem telt meg kö­zönséggel, pedig a jövedelem nemes célra, a helybeli hadiárvák javára fordittatik. Érthetetlen, hogy amikor a jótékonyság oltárára kell egy kis áldozatot hozni, on­nan rendesen hiányzanak azok, akik a há­ború alatt semmi áldozatot nem hoztak, de annál nagyobb hasznot vágtak zsebre. Ezek izmosodnak anyagilag, de ezzel pár­huzamosan kérgesedik a szivük.is. Még a rendezésről egy pár szót. Saj­nos és ezt le kell szögeznünk, a rendező­ség ez alkalommal nem tanúsította azt a körültekintést, mit máskor szokott. A nagy­terem olyan hideg volt, hogy ott igazán kevés ember volt, kinek a foga nem va­cogott. Éz a nagy hideg, amellett, hogy az egészségre is végtelenül káros lehet, semmi esetre sincs jó hatással az összbe­nyomásra. Ha már a közönség érdekében nem fűtötték be jól a termet, legalább a művésznő iránti figyelemből kellett volna, mert egy nagyobbtoku gégehuruttal elve­szíthetné esetleg örökre gyönyörű szép hangját. MirejK. — Személyi hir. Vármegyénk főispánja folyó hó 12-én Szatmárra utazott, hol a törvényhatósági közgyűlésen, másnap a fegyelmi választmány ülésén elnökölt, 14-én visszaérkezett székhelyére. — Kinevezés. Vármegyénk főispánja Báthy Lajos szinérváraljai főszolgabírót Felsőbánya város rendőrkapitányává ki­nevezte. — Vármegyei törvényhatósági bizottsági közgyűlés lesz f. hó 22-én d. e. tél 12 órai kezdettel, melyek tárgysorozatából a kö­vetkezőket közöljük : 1. Alispáni jelentés. 2. Vármegyei főispán értesítése a néhai I. Ferecz Józef ó Felségének elhunyta alkalmából kifejezett részvétért Ő Fel­sége Károly Király által nyilvánított köszönet tárgyában. 3. Miniszterelnök köszöneté a vm. közönségének az altruista kölcsönök felett ki­fejezett elismerése tárgyában. 4. Országos Köz- élelmezési Hivatal elnökének rendelete Ilosvay

Next

/
Oldalképek
Tartalom