Szatmármegyei Közlöny, 1900 (26. évfolyam, 1-53. szám)
1900-12-02 / 49. szám
SZATMARMEGYEI KÖZLÖNY ben a széttagoltság az oka, amelyen a törvény reformja lesz hivatva segíteni, melynek főczélja a kerületi betegsegélyző-pénztárak helyzetének javítása’, a tagsági kötelezettségnek a legmesszebb menő kiterjesztése s a kissebb magánjellegű-pénztárak össze vonása. A reform javaslat legsarkalatosabb része, hogy rövid időn az általános munkás baleset-biztosítás behozatalát is kilátásba helyezi és a kerületi betegsegélyző- pénztárnak hatás körébe óhajtaná utaltatni, s ezzel a kerületi betegsegélyző-pénztárnak helyzete valóban a javulás stádiumába jutna; mert nagy ideje is, hogy sorompóba álljanak a kerületi betegsegélyző-pénztárak érdekében; mert nem elég valamit megalkotni, ha azután gondját nem viselik. Pedig a kér. betegsegélyző- pénztárak az eddigi működésűkkel úgy a magas kormány mint a társadalom gondviselését elvitázhatatlanul kiérdemelték. Reméljük, hogy ez a sok oldalról megvitatott javaslat, illetve tervezet, ha már ez évbe nemis ; de a jövő év első felében szolgálni fogja mint törvény az osztó igazságot a kér. betegsegélyző pénztárak uj életében. Midőn tehát a jobb sorsra érdemes kerületi betegsegélyző pénztárakat, köztük a városunkban székhelylyel biró kerületi betegsegélyző-pénztárt is az illetékes faktorok jóakaratu támogatásába ajánlom, kívánatosnak tartanám ha az a humánus szellem amely a kerületi betegsegélyző pénztárak létalapját képezi, beférkőznék már valahára a közöhség jóindulatába is, aminek jótékony hatását érezni fogja a magyar munkás nemzedék, mert a kér. betegs. pénztárak felállításával azok helyzetének javitása czéloztatott. y. HÍREK. — Személyi hir. Gr. Hugonnai Béla, vármegyénk főispánja nov. hó 29-én a reggeli vonattal Budapestre utazott, a honnét a székesfehérvári Vörösmarty ünnepélyre megy, hogy ott a vármegyét képviselje. A főispán f. hó 4-én ismét székhelyére érkezik. — Rendkívüli közgyűlést tart vármegyénk közönsége f. hó 13-án d. e. 10 és fél órakor. A közgyűlés tárgysorozatát lapunk jövő száma fogja hozni. — Kinevezés. A főispán ur ő méltósága Papp Kálmánt, a szinérváraljai járás volt főszolgabíróját, vármegyei várnagynak nevezte ki. — A „Kölcsey-Egyesület“ Vörösmarty ünnepélyére, a melyet ma d. u. 6 órakor tartanak meg a régi kaszinó nagytermében, ismételten felhívjuk közönségünk figyelmét. A műsort lapunk múlt számában már közöltük. — Kinevezés. Szappanyos József nagysomkuti, Bányay Endre mátészalkai és Uray Károly szatmár németii kir. járásbirósági albirók jelenlegi székhelyükön járásbirákká lettek kinevezve. Mindenütt igaz örömmel fogadták a széles körben ismert derék bírák méltán megérdemelt kinevezését. Szappanyos József városunkban a helybeli kir. járásbíróság igen kedvelt tagja volt s számosán kellemesen emlékeznek vissza az önzetlen jóbarátra. Mindhármuknak ez alkalomból őszintén gratulálunk ! — Fényes esküvő. November 29-én esküdött örökhüséget Gellért Endre, Nagy-Bánya szab. kir. bánya város polgármestere M.-Szalkán Ilosvay Blanka kisasszonynak, Ilosvay Endre mátészalkai főszolgabíró kedves és szép leányának. Násznagyok voltak a menyasszony részéről Dienes Lajos birtokos, a vőlegény részéről Gőnyey István tb. főjegyző. Nyoszolyó- leányok voltak: Ilosvay Mariska, Jeszenszky Mariska, Dienes Erzsiké és Ilosvay Erzsiké, vőfélyek: Ilosvay Gusztáv szolgabiró, dr. Barthos Andor miniszteri Ej, ej szegény aszszony ! De nini! . . . Miféle köpeny van magán ? Végig néztem magamon. Hát tekintetes királyi törvényszék, nagyságos elnök ur! Tetszik tudni, miféle köpeny volt rajtam? Egy tiszti köpeny! , . . Hogyan jutottam én ebbe a tiszti köpenybe ? A dolog nagyon egyszerű. A nagy sietségben egy idegen kabátba bújtam bele. De vájjon hogy került ez az idegen kabát az én előszobámba éjféli 12 órakor ? Egy tiszti köpeny! Hm, tüstént átláttam a szitán. — Tehát — ha úgy tetszik, — szólt hozzám a doktor, mehetünk. — Hová ? — A feleségemhez. — Vagy úgy ? Meggondoltam a dolgot, doktor ur. Majd csak egyedül megyek haza. Tetszik tudni : ez a tiszti köpeny . . . — Értem, értem. Volt ön katona? — Soha. — Talán valamelyik rokona, vagy közeli ismerőse ? — Az sem. Akkor hát legjobban is teszi, ha egyedül megy haza. Úgy sem rendelhetnék egyebet, mint három fokú hidegvízbe áztatott kötelet. — Köszönöm, doktor ur! Alászolgája ! És haza mentem. Óvatosan nyitottam be a lakásba, mert hát —- tetszik tudni —- nem akartam annak a köpenyegnek a tulajdonosával találkozni. Hátha valami rabiátus ember! . . . — Fáni! — mondok, elment már a hadnagy ur ? Semmi válasz. — Kié ez a tiszti köpeny, Fáni ? Semmi válasz. Pedig csak színlelte az alvást. — Jól van. Holnap reggel expressz ajánlva haza küldelek az apádhoz. És elrohantam hazulról. íme a tényállás. Beláthatják a tekintetes törvény- széki urak, hogy ilyen körülmények közt nem tágíthatok. És még azt mondja, hogy imád! . . . Az elnök: Fölperes ragaszkodik keresetéhez. A békéltetési tárgyalás nem vezetvén eredményre, eltávozhatnak. A fölperes: A büntető törvényszék előtt még találkozunk. Gutius. I titkár, volt képviselő-jelölt a mátészalkai kerületben, Izik Vilmos szolgabiró és Ilosvay Gyuri. A polgári összeadást Szilágyi Zoltán anyakönyvvezető végezte, az egyház részéről pedig Kincses István ev. ref. lelkész adta össze az uj párt szép beszéd kíséretében. Az esküvőn a rokonokon és a két család tisztelőin és barátain kívül ott volt Nagy-Bánya város küldöttsége: dr. Miskolczy Sándor és Bálint Imre. Este 6 órakor a menyasszonyos háznál nagy lakoma volt, a melyen számos pohárköszöntőben éltették az uj párt, az öröm szülőket. A lakoma alatt 124 üdvözlő sürgöny érkezett. Az uj pár másnap utazott el Nagy Bányára, a hol a vonatnál ünnepélyesen fogadták őket. Boldogságot kívánunk a szivből kötött frigyhez! — A „Kölcsey-egyesület“ választmánya vasárnap f. hó 25-én ülést tartott, melynek tárgyát a pályakérdések kitűzése képezte. Az e czélból kiküldött bizottság indítványa elfogadtatott és elhatározták, hogy két pályakérdést tűz ki az egyesület. Az egyik prózai mü„Kölcsey működésének hatása Szatmár vármegyére“, jutalma 20 drb 10 koronás arany. A második pályadij költeményre lett kitűzve, mely Révay Miklósnak, a nagy piarista nyelvtudósnak emlékére a nagykárolyi kegyesrendi társházon elhelyezendő emléktáblának 1901. év tavaszán történendő leleplezésekor mint alkalmi óda szerepelne, jutalma 5 drb 10 koronás arany. Mindkét műnek irodalmi színvonalon állónak kell lennie s pályázhatnak az egyesület körén kivül állók is.A pályaművek 1901. márczius 15-igadhatók be. — Az ifjúság Vörösmarty ünnepélye. A tegnapi napon tartotta meg a helybeli főgimnázium ifjúsága Vörösmarty ünnepélyét. Reggel Hám József főgimnáziumi igazgató 7 tanár segédlete mellett nagy misét mondott a tanuló ifjúságnak. A kegyesrendi tanári kar hazafias érzületére vall, hogy a nemzeti ünnepet a vallásos érzülettel össze tudja kapcsolni. Délután fél 4 órakor vette kezdetét az ünnepély intelligens és nagy számú közönség jelenlétében a városi torna csarnokban. A belépést csekély díjjal kapcsolták össze, hogy a jövedelem felét a Vörösmarty szoborra fordíthassák. A terem főhomlokzatán ott volt Vörösmarty képe, megkoszorúzva az ifjúság által. A koszorú szalagja e felírást viselte: A költő király emlékének, hálás kegyelete jeléül, a nagykárolyi róm. kath. főgimnázium ifjúsága. A műsor összesen 16 számból volt összeállítva, de minden egyes szám rövid volt s katonás pontossággal, kellő gyorsasággal következett egymás után. Maga a műsor olyan élvezetes volt, hogy közönségünk köszönettel tartozik a nyújtott szellemi élvezetért s elismerés illeti az igazgatót és az önképzőkör vezető tanárát Csóti Márk tanárt, a szép és hazafias ünnepély rendezéséért. Az első szám volt: Angol őrjárat, induló George Asch-tól. Előadta a főgimn. zenekara. Egy jól szervezett nagy zenekar benyomását nyújtotta a diákok játéka, mely szabatos és összhangzó volt. Ezután az önképzőkör vezető tanára Csóti Márk, rövid, de találó beszédben fejtegette az ifjúság által rendezendő nemzeti ünnepek jelentőségét. Majd Csilléry Ferencz 6. o. t. ült a zongorához s La Siréne-t játszotta Székely I-tól, pre- cziz játékban. Gönczy Pál 8. o. t. követte őt, a ki helyes hangsúlyozással szavalta el: Vörösmarty emlékezete czímü ódát, a melyet ez alkalomra irt Medvey Lajos 8. o. t. Az óda lendületes és alkalomszerű volt. Ezután a főgymn. énekkara adta elő Schuberttól a Hársfát. A karok összhangzó éneke dicséri a vezető tanárszakértelmét. A hatodik szám volt Adler Ernő ésSchikEmil 5. o. t. csinos zongora játéka. Majd Sikolya István 3. o. t. szavalta értelmesen Vörösmartytól A szegény aszszony könyve czimü költeményt. Ezután igen szépen játszott a főgymn. zenekara Népdalegyveleget s midőn megismételtették, kedves meglepetésül eljátsztaa Bánkbán operából, a világ legszebb bordalát. Felolvasás következett. Papp György 6. o. t. olvasta fel Szintay Lajos 7. o. t. „Vörösmarty Mihály emlékezete“ czimü dolgozatát. A felolvasásról csak dicsérőleg szólhatunk, mert jóval felülmúlja az önképzőköri dolgozatok színvonalát. Derék, értelmes fiatal ember müvének bizonyult be. Ezután az énekkar népdalokat adott elő. Tetszett Czukor István 7. o. t. szabatos zongora játéka is. „A magyar ábránd“-ot játszta Székelytől. Szavalás következett. Csilléry András 8. o. t. adott elő egy részletet Zalán futásából. Igen értelmes szavaiénak bizonyult be. Egy kedves melodráma következett. „A hontalan“-t adták elő Szintay Lajos érzelemteljes hangján és a kis Adler Ernő bátor színezésében, Kaufmann Sándor szép zongora kísérete mellett. Nagy hatást tett a főgimnázium által elénekelt „Szózat.“ Ezután Hám József főgimnáziumi igazgató lépett tapsok között az emelvényre, s Vörösmartyról mint emberről, mint az ifjúságnak mintaképül szolgáló tanulóról emlékezett meg tartalmas beszédben. Végül köszönetét mondott a közönségnek megjelenéséért és a pályadijakat kitűző dr. Adler Adolf és Nonn Gyula uraknak. A közönség á zenekar indulója mellett oszlott szét. Az ünnepély olyan szép és hazafiasságtól áthatott volt, hogy a nagyok szivében is megszóllaltatta a magyar költő király emléke iránti kegyeletet. És ezzel, nyilvános jellegét tekintve, teljes sikert aratott. — Eljegyzés. Heiszler Antal, városunk fia, a gróf Zichy uradalom ispánja Sárbogárdról, ki pár év előtt a helybeli uradalomnál volt alkalmazásban, nov. hó 25-én eljegyezte Fábry Endre helybeli derék polgártársunk és neje szül. Kugler Juliánná kedves szép leányát Mariskát. Boldogságot kívánunk frigyükre! — A kereszténység 900. éves fenállását megünnepelték városunkban nov. hó 25 úgy az irgalmas nővérek vezetése alatt álló „Margit“ leánynevelő intézetben, mint a róm. kath. elemi iskolában. A leányiskolában nagy és díszes közönség előtt folyt le a kedves ünnepély. Az ünnepélyt Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök nyitotta meg szép beszéd kíséretében a melyben az ünnepély jelentőségét fejtegette és azt, hogy miért kell a kis leányoknak is megünnepelni a kereszténység I ünnepét. Ezután a növendékek „Ajkainkról zeng az ének“ czimü éneket énekelték, majd Győrffy Erzsiké szólott ügyesen a magyar kereszténység ünnepének jelentőségéről. Ezután Juhász Mariska szavalta el értelmesen „Hazánk nagyasszonyához“ czimü verset. A pápai hymnus eléneklése után Táby Magda tartott alkalmi beszédet, igen értelmesen és okosan. Az Ave Mária dal után Győrffy Irma szavalta a „A magyar leány imáját, majd Borody Jozefa beszélt magyaror- ország leiró és politikai földrajzáról. Miután az előbbiekhez hasonló sikerrel Friedl Annuska „A honleányt“ szavalta volna el, befejezte a szép és kedves ünnepélyt az igazgató köszönő szavai — A róm. kath. elemi iskolában megnyitotta az ünnepélyt Palczer Ernő igazgató tartalmas beszéde. Ezután a pápai hymnuszt énekelték a növendékek, majd a „Hunyadi“ czimü költeményt szavalta ügyesen és bátran Nonn Gábor. Kruppa Mihály tanitó ezután a magyar kereszténység ünnepéről olvasott fel. Ismét szavalás következett. Leitner Ferencz tanuló szavalta értelmesen, „A magyarok nagy asszonya“ czimü költeményt. Ezután Szolomayer István tanuló csinos alkalmi beszédet mondott magyarország térképe előtt. Őt Tóth László váltotta fel a ki „A hazaszeretetet“ szavalta kellő hangsulylyal. Végül befejezte az ünnepélyt a tanuló' ifjúság által elénekelt Hymnusz és Tímár Péter hitoktató mondott hazafias beszédet a tanuló ifjúsághoz. — Házfelszentelés. Mint lapunk múlt számában jeleztük is folyó hó 25-én volt a helybeli kath. legényegylet házfelavatási ünnepélye. Az egylet tagjai délelőtt és délután, zászló alatt vonultak a templomba, a hol részt vettek az isteni tiszteleten. Délután 4 órakor megjelent az egylet átalakított házá ban teljes egyházi ornatusban Palczer Ernő kegyesrendi házfőnök, kormánytanácsos és remek, eszmegazdag beszéd kíséretében felszentelte a helyiségeket. Ézután felolvasási ünnepély következett, a lapunk mnlt számában közölt programm szerint. A műsor minden egyes száma tetszést aratott. Este 8 órakor közvacsora volt, a melyen körülbelül 80-an vettek részt. A kedélyes vacsorán számos pohárköszöntő hangzott el. így Tietz Sándor egyleti elnök a királyt, Hollóssy Béla főgimnáziumi tanár a pápát éltette. Fiiesz Henrik Meszlényi püspökre, Simkó Géza pedig az egylet védnökére Palczer Ernőre és Jaucsó Gyula kir. aljárásbiróra emelte poharát, az utóbbira azért, hogy mint pártoló tag először szerencséltette megjelenésével az egyletet. Jancsó Gyula az egylet ifjúságát éltette, Demidor Ignácz rendőrkapitány pedig az egylet tevékeny elnökét Tietz Sándort. Papp István az egylet volt al- elnökéért Serly Györgyért, Kerekes Bertalan a mostani buzgó alelnökért Papp Istvánért ivott. Az ifjúság nevében Tóth József és Luczai Mihály egyleti tagok mondtak köszönetét az elnöknek és alelnök- nek. A társas vacsora alatt Jónás zenekara játszott. — Szép családi ünnepély folyt le múlt hó 29-én András napján Szűcs András polgártársunk vendég- szerető házánál. Emelte a nap jelentőségét az a körülmény is, hogy a házi gazda és neje most töltötték be házasságuk 25-ik évét. Vacsora alatt számos felköszöntőt mondtak a barátságos házigazdára és nejére, kiben máig is megvan a régi magyar vendégszeretet, s ki a társadalmi téren is élénk tevékenységet fejt ki. Őszintén hozzájárulunk mi is a jó kivánatokhoz, s óhajtjuk, hogy derék polgártársunk még sok ideig lehessen hasznos és munkás tagja városunknak. — Mozgalom az Avasban. Az avasi községek lakosai tömegesen kérvényt Írtak alá, a melyben felsorolva a bikszádi zárda áldásos működését és a zárda főnök Pásztory Árkád nagy érdemeit, arra kérik az alispán urat, hogy a törvényhatósági közgyűlés írjon át Firczák Gyula munkácsi püspökhöz az iránt, hogy a volt főnököt továbbra is tartsa meg állásában. Ugyan is a kérvényezők szerint intrigák folytán Firczák Gy. püspök rosszul lett informálva s arra kérik Öméltóságát, hogy az alaptalan vádakat vizsgáltassa meg s adja vissza az Avasnak a jólelkü zárda főnököt. — Halálozás. Spitz Dezső nagyecsedi uradalmi nagy bérlőt súlyos csapás érte, forrón szeretett neje, a gondos jó anya Spitz Dezsőné szül Bergel Regina elhunytéval. Mélyen megdöbbenve s igaz részvéttel vették a lesújtó hirt mindazok kik őt ismerték. Vendégszerető úri háza, önzetlen igaz magyar barátsággal fogadta az azt felkeresőket. Csak nemrég az ecsedi ref. templom felavatási ünnepélye alkalmával is a legelőkelőbb vendégeket fogadta s fáradságot nem kiméivé a legnagyobb szivélyeséggel látta el s tette emlékezetessé. — Evek előtt hosszú ideig súlyos beteg volt, utóbb azonban viruló üde arczárói teljes felgyógyulást reméltek s igy egész váratlanul következett be halála f. hó 28-án, élte legszebb korában, 41-ik évében. Hült tetemét a helybeli izr. sirkertben helyezték örök nyugalomra nagyszámú közönség részvéte mellett. A kiterjedt rokonság fájdalomtól megtörtén állott ravatalánál, bánatos férje s hét gyermeke siratja a szeretett hitvest és gondos jó anyát. Fürth Ferencz helybeli főrabbi megható szép imával és beszéddel adta át az örök nyugalomnak, a sírba helyezés előtt pedig Berey József nagy-ecsedi ref. lelkész a család hű barátja vett tőle végbucsut. Mindkét beszéd részvét könnyekre indította a jelen levő nagy közönséget is. Béke legyen a korán elköltözött hamvai felett! Haláláról a következő gyászjelentést vettük: Spitz Dezső úgy a saját mint gyermekei, édes anyja özv. Bergel Lajosné szül. Stern Emilia és az összes rokonság nevében megtört szivvel tadatják forrón szeretett, felejthetlen nejének, a legjobb anyának, szeretett leányának és anyósnak Spitz Dezsőné szül. Bergel Reginának folyó hó 27-én reggeli 5 órakor rövid szenvedés után, életének 41-ik, boldog házasságának 22-ik évében történt gyászos elhunyták A drága halott földi maradványai f. hó 28-án délután 3 órakor fog Nagy-Károlyban, az izr. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Nagy-Ecsed, 1900. november 27. Béke lengjen hamvai felett: Gyermekei: Józsi, Sarolta,Aladár, Irén, Jenő, Ilona, Margit. Veje: Gyár-
