Szatmármegyei Közlöny, 1899 (25. évfolyam, 1-53. szám)
1899-02-19 / 8. szám
Tr ív ÖZLONY csalhatatlanul mindenkit, hogy a Mars felszínét zsinór egyenességü vonalak és sávolyok rendszere borítja. Ezek a vonalok sötétebb szinökkel még azoknak is rögtön feltűnnek, a kik először néznek a messzelá- tóba, s a kiknek lálniok kell azt is, hogy e vonalak azokat a szinte fekete foltokat kötik egymással össze meglepő szabályszerűséggel, a melyek a Marson szinte észlelhetők, s melyek együttvéve felületének mintegy egynegyedét foglalják el; mig ennek háromnegyede pedig világos, s a mint mondtuk, vörhenj'ps területekből, sivatagokból áll. Mik lehetnek a sötét foltok és sötét vonalak ? Már kezdettől, vagyis azóta, hogy felfedezték, az előbbieket tengereknek és tavaknak, az utóbbiakat pedig mesterségesen ásott, s amazokat egymással összekötő csatornáknak tartották. De ha csakugyan csatornák lennének, akkor a Marsnak nemcsak értelmes lakói Volnának, hanem azoknak sokkal intelligensebbeknek is kellene lenniük, mint az emberek. Olyanoknak, a kik a leknikában és vizépitészetben, s egyáltalában a természeti erők kihasználásában hasonlíthatatlanul felettünk állahak, mert különben hogy tudták volna megépíteni azt a gigászi csatorna rendszert, a melyet annyira megbámulunk, s a melylyel kétszáz millió földi munkás, éjjel nappal dolgozva, alig ha ezer év alatt tudna elkészülni. Hogy ezek felett töprenkedve, minő tágtere nyílik meg előttünk a fantáziának és a hozzávetéseknek beláthatja mindenki. Magyarázták is már a Marson látottakat sokféleképen. Ezeket a magyarázatokat pedig aztán rendszerint el is vetették, s megint csak vissza-visszatértek és térnek ma is az első gondolathoz. Ahhoz, hogy a bolygó sötét vonalai tengereket és tavakat összekötő, s közlekedésre vagy öntözésre szolgáló csatornák. Nem természeti produktumok, hanem mesterséges készítmények. A kik pedig azokat készítették csak élőlények lehetnek. Tehát a Marsnak lakói is vannak. Milyenek ? Ki tudná lerajzolni, de nálunknál műveltebbek és értelmesebbek. Dr. Lúcz lgnácz. ZATMARMEGYEI HÍREK. Személyi hir. Gróf Hugonnai Béla, vármegyénk főispánja és kedves neje folyó hó 16-án este hosszabb tartózkodásra Budapestre utazott. — Nagy László alispán ugyanezen vonattal a fővárosba utazott s tegnap reggel visszaérkezett székhelyére. — Meszlényi Gyula szatmári megyés püspök ur Öméltósága f. hó 15-én délután, Hámon szertartó papja kíséretében »árosunkba érkezett. Mint máskor, úgy most is a kegyesrendiek vendége. A főpásztort a templomból jövő hívei szeretettel üdvözölték, s Öméltósága többeket megszólítással tüntetett ki. Meglátogatta Schuszteritsch lgnácz urat, az egyháztanáes elnökét. Csütörtökön délben dr. Serly Gusztáv várni, főorvosnak volt szívesen látott vendége. Hir szerint hosszasabban fog időzni kedvelt piaristái körében. — Felolvasó estély. A helybeli Kölcsey-Egyesület f. hó 12-én felolvasó-estélyt tartott a régi kaszinó nagytermében. Nagy László, az egyesület elnöke tartott felolvasást a múlt évről. Vonzó alakban, mély filozófiai bölcsességeket mondott el az életről, a boldogságról, az emberi végzetről. A közönség, mely ezúttal nem volt valami nagy, mindvégig nagy figyelemmel hallgatta az érdekes felolvasást. A második felolvasó Boross János lett volna, a kit azonban betegsége megakadályozott abban, hogy felolvasását megtartsa. — A helybeli kereskedő ifjak körének bálja f. hó 11- én volt a polgári olvasókör nagytermében. A fiatal egylet derék tagjai semmi fáradtságot nem kíméltek arra nézve, hogy báljuk sikerült legyen, s úgy látszik, a közönség jutalmazta is fáradtságukat, mivel igen szép és intelligens közönség jelent meg a bálon, a hol jókedv és fesztelenség honolt. Az első négyest 40 pár tánczolta. A jelen volt hölgyek névsora a következő: Asszonyok: Gróf Hugonnai Béláné, Bodoky Gyuláné (Börvely), Fiók Antalné, Jakabovits Józsefné, Kohn Márkuszné, Ludescher Gáspárné. Luczay Jánosné, Lendek Pálné, Leichtmann Albertné, Makai Józsefné, Medvey Ernőné, Markovits Dánielné, Matolcsy Sándorné, Matolcsy Karolin, Petz Jánosné, Pénzéi Mihályné, Feifer Györgyné (Csanálos), Reszler Simonné, dr. Serly Gusztávné, Sarkady N. Zsigmondné, Szabó Kálmánné, Szabó Józsefné, Szabados Pálné, Szeiler Dénesné, Szokolovszky Lajosné, Sternberg Jenőné, Schnell Józsefné, Szüts Andrásné. Leányok: Bodoky Szeréna (Börvely), Czier Regina (Csanálos), Deutsch Giza, Fiók Ilona, Feifer Veronka (Csanálos), Kerekes Erzsiké, Kruppa Berta, Kovács Jolán (Börvely), Makai nővérek, Szabó Bella, Szabados Róza, Szokolovszky Margitka, Serly Mariska, Szeiler nővérek, Szüts Juliska és Schnell Ilona. — Ezüst lakodalom. A múlt héten ünnepelték meg városunkban házasságuk 25-ik évfordulóját, Friedl János helybeli tekintélyes polgár és neje Hénel Terézia úrnő, mely alkalommal a család rokonai és barátai közül számosán üdvözölték. Az ezüst párt kisérje továbbra is a családi élet igaz boldogsága életükön át! — A helybeli dalárda évi rendes közgyűlését márczius 12-én d. u. 4 órakor tartja mega városháza nagytermében. A dalárda köréből felemlítjük azon hirt, hogy a dalárda hozzá fogott a „Disznótor“ czimü tréfás dalmű betanulásához. — A nagykárolyi Kereskedelmi és Iparbank f. hó 12- én tartotta évi rendes közgyűlését az intézet helyiségében, Kováts József elnöklete alatt. Képviselve volt a közgyűlésen 25 részvényes 475 részvénynyel, s igy a közgyűlés határozatképes volt. Elnök a jegyzőkönyv vezetésére dr. Adler Adolf ügyvédet kérte fel. A közgyűlés napirendre térve át, a hitelesítő küldöttség tagjainak megválasztották dr. Kovács Dezsőt, Weisz Józsefet és Ptyánk Györgyöt. Tudomásul vették az igazgatóság jelentését az 1898. üzleti évről, a zárszámadást, mérleget és a felügyelő-bizottság jelentését, minek folytán az igazgatóságnak és felügyelő-bizottságnak a szokásos felmentvényt megadták. A megüresedett igazgatói helyre Domahidj’ Elemér részvényest választották meg. A felügyelő-bizottság tagjainak 3 évi időtartamra megválasztották : Kaufmann Jenőt és Singer Lipótot, póttagnak: Kovássy Illést. Végül elfogadta a közgyűlés a nyeremény-felosztási tervezetet. Tiszta nyeremény volt a múlt évben 22,630 frt 20 kr. Ebből a tartalékalaphoz 3000 frtot csatolnak. Az igazgatóság és felügyelőség jutalékára 4757 frt 55 krt, jótékony- czélra 272 frt 65 krt fordítanak, sa fenmaradó 14,000 frtból 1000 drb részvény után részvényenként 14 frt osztalékot fizetnek ki. — A szelvények márczius elsejétől beválthatók. Indítvány nem adatván be, elnök a közgyűlést oerekesztette. — A Polgári Olvasókör f. hó 12-én, vasárnap d. u. 3 órakor tartotta meg XXX-ik évi közgyűlését, melyet Vetzák Ede elnök a tagok szives üdvözlése után megnyitván, olvastatott az igazgatóválasztmány évi jelentése, melyből kiemeljük a következőket: A körnek a lefolyt évben 1 disztagja, 1 diszelnöke, 17 alapitó és 372 rendes, tehát összesen 391 tagja volt. Az 1600 drb, művet számláló s általános használatnak örvendő könyvtár ezévben is 100 frt áru könyvvel gyarapittatott, s az olvasó asztalon 40 hírlap és folyóirat állott az olvasó közönség rendelkezésére. A jégverem újonnan alakíttatott át és a játékterembe még egy díszes tekeasztal szereztetett be A kör ingó vagyonáról felvett leltár szerint az összes ingóság jelenlegi értéke 3008 frt 10 kr. Az évi pénztári bevétel 4437 frt 23 kr., a kiadás 4276 frt, 36 kr., a a pénz maradvány 160 frt 87 kr volt. A számadás helyesnek találtatván, Letlinger Béla pénztárosnak a felmentvény megadása javasoltatott. Az egyesület tartozása 18,700 frt, és pedig: a Magyar Orsz. Közp. Takarékpénztártól 1896. év végén 50 évre fölvett 12,000 frt, 5%-kos törlesztéses kölcsön és Nonn Gyula építésznek az építési díjból még fen levő 6700 frt követelése. A jelentés tudomásulvétele s pénztárosnak a felmentvény magadása után az 1899. évi költségvetés 3950 frt 90 kr előirányzott bevétellel s ugyanannyi kiadással változatlanul elfogadtatott. Az igazgató-választmány x/a részének újból választása közfelkiáltással eszközöltetett s választmányi tagok lettek: dr. Áldor Adolf, Janitzky Albert Janitzky György, dr. Jékel László, Kinézel János, Nádor Béla (uj), Noun Endre, Palczer Ernő, Roóz Salamon, Róth Mihály, Reszler Simon, Szobonya Antal. Somossy Miklós, Tímár Péter, Vaday Menykért, Wagner Lajos. Póttagok: Wagner István, Liszer Jakab. Az 1899. évi elhasznált hírlapok 119 frt 30 krért elárusittatván, a közgyűlés 6 órakor véget ért. — Esküvő- Kandel Mózes Mór tasnádi lakos kereskedő folyó hó 14-én esküdött örök hűséget Kaufmann Jakab kedves leányának Gizellának. A polgári házasságkötésnél Debreczeni István polgár- mester működött közre. Tanuk voltak: Dr. Czukor Lajos orvostudor és Dr. Adler Adolf ügyvéd. — Farsangi estélyt tartott f. hó 13-án a helybeli kath. legényegylet. Az egyleti tagok szavaltak, magánjeleneteket és vígjátékokat adtak elő és Demidor lgnácz mint vendég sikerült felolvasást tartott. Oly nagy közönség volt jelen, hogy az egyleti helyiség szűknek bizonyult be. A sikerült előa dás után táncz következett. — A Széchenyi Társulat f. hó 8-án tartotta rendes havi gyűlését Szatmáron Szuhányi Ödön igazgató elnöklete alatt. A gyűlés jóváhagyta az 1899. évi költség- vetést, jóváhagyta a számvizsgáló bizottság jelentését az 1898. évi pénztári számadásáról, a mely szerint bevétel volt 8271 frt 95 kr., kiadás 7565 frt 10 V2 kr., egyenleg 706 frt 84 V2 kr. Az igazgató tanács megbízta a számvizságló bizottságot, továbbá Majos Károlyt és Ivováts Jenőt, hogy a társulat okmányai alapján a legközelebbi gyűlésig állítsák össze a társulat alapítványainak teljes összegét és a vagyon mérleget. A gyűlés a számvizsgáló bizottsági jelentés egyes tételeinek helyesbítése után a bizottságnak elismerő köszönetét fejezte ki, s a közgyűlés előtt a pénztárosnak a felmentvény megadását javasolja. Tudomásul vette, hogy a vármegyei közig, bizottság az 1897-i számadást 8857 frt 27 kr. bevétellel, 7785 frt 3 kr. kiadással, 1000 frt pénztári bevéttel és 71 frt 95 kr. pénztári maradványnyal jóváhagyta. Az igazgatót Bér. Kovács Bélát, Majos Károlyt megbízza, hogy a gyűlés elé javaslatot terjeszszenek, kinek adassanak ki a budapesti nemzeti kaszinó 700 frtos alapítványának múlt évi kamatai jutalmul; egyszersmind e kamatok összegét a társulat pénztárából 50 frtig egészíti ki. Megállapítja a márczius 1-én tartandó közgyűlés programmját, s Sarmaságh Géza titkárt bízza meg ber.KovácsÉduárd voltigazgató feletti emlékbeszéd tartásával. Szuhányi Ödön igazgató elnöklete alatt Majos Károly, Ilosvay Endre, Kende Zsigmond, Gellért Endre, Böszörményi Sándor, Nemestóthi Szabó Antal, Hérmán Mihály, Jaskovics Ferencz, Ferenczy János tagokat küldi ki,hogy azuj átalakítás után a szatmári népkertben a Széchenyi-Társulat javára nyári mulatságot rendezzenek. — Majos Károly jelenti hogy Bodnár György jegyzővel a volt igazgató hagyatékából a társulat iratait leltár szerint átvették, és hogy küldetéséhez képest f. hó 4-én az avas-felső- falusi esti tanfolyamot megvizsgálta és az eredményt kielógitőnek találta. Az igazg. tanács az iskolánál fáradozó két tanítónak 25—25 frt jutalmat utalványozott. Az igazg. tanács a többi esti tanfolyamnak megvizsgálására felkérni határozza Sváiczer Gábort az ar-megyesi és patóházai, — Tabajdi Lajost az az apai, Balogh Józsefet a dengelegi, Dienes Dezsőt a hagymás-láposi, Böszörményi Sándort az avas-felső- falusi és vám-falusi esti iskolák megvizsgálására f. hó 25-ig. — Esküvő. F. hó 11-én két egymást forrón szerető szív lépett a bikszádi sz. Bazil rendű zárda templomába az ur oltára elé, hogy frigyükre isten áldását kérjék. A vőlegény Staiger Béla m. á. v. hivatalnok volt Szatmárról, a menyasszony pedig Barbul Mariska, Barbul Ágoston bikszádi körjegyző kedves leánya. Az egyházi szertartást Pásztory Árkád házfőnök s Gávris Kelemen atya végezték, melynek befejeztével a házfőnök ur a fiatal pár tiszteletére fényes estebédet adott. A nászmenet a főur páratlan vendégszeretete folytán csak az esti órákban távozhatott a zárdából, hogy az örömszülők házában a hajnali órákig vigadjon a lakodalmas nép. — Adományok. A Nagykárolyi Önsegélyző Népbank 1899. évi február hó 11-én tartott igazgatósági üléséből jótékonyczélra 182 frt 06 krt utalványozott ki. Szegény tanuló gyermekeknek tankönyvekre a róni. kath., göí. kath. (román), gör. kath. (orosz), ág. ov., a ref. egyház iskola építésére az izr. iskolának 10—10 frt. Népnevelési egyletnek 10 frt. Iparos tanoncz munka kiállítás 10 frt. Kereskedelmi iskola, gymnasiumi önképzőkör 10—10 frt. Nagykárolyi népkonyha 20 frt. Polgári leányiskola „Erzsébet-alap“ javára, nőegjdeti tagsági dij 10—10 frt, kisebb jótékony- czélokra 42 frt 06 krt. — A tanítók figyelmébe. 707. tf. sz. Azon czélból, hogj' a szőlőművelés terén szükséges szakismeretek bárki által olvasás utján is elsajátíthatók legyenek, továbbá, hogy azoknak, kik szőlőfelujitási kölcsönben részesültek, vezérfonal legyen kezükben a kölcsön feltételei szerint őket kötelező művelési terv végrehajtására, a nm. földmivelésügyi miniszter ur ezekre vonatkozó .,•utasítást“ dolgoztatott ki, mely hasznos könyvet azon feltétellel, hogy a néptanítók az abban foglaltakat okkal-móddal a néppel, s különösen az ismétlő tanköteleseikkel közölni fogják, s szakszerű tanácsaikkal a népet mindenkor támogatják a szőlő mivelési teendőkben, a nmtsgu földmivelésügyi minisztérium ezen igen értékes művet mindazon tanítóknak ingyen küldeti meg, kik ez iránti igényüket levelező Indokolt-e az elpusztult szolok ujjátelepitése ? Magyarországnak ama régi jó hírneve, melylyel szőlőművelése, és borászata tekintetében az európai államok előtt birt, az utóbbi időben meglehetősen alá- hanyatlott. A filoxera,! majd pedig a peronospora romboló munkája legnevesebb szőlőterületünket elpusztította ugyan, de azért van borunk, quantum satis. Es éppen ez a körülmény volt tulajdonképeni s egyedüli oka annak, hogy a magyar boroknak kelendősége nemcsak a külföldön, hanem hazánkban is megcsappant; mert az a folyadék, vágj' legalább is azon folyadéknak nagy része, mely a „bor“ elnevezése alatt kerül piaczra, szőlőtőkét úgyszólván nem is látott. Igen természetes, hogy ily körülmények között mindenki a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetik boraink iránt, s fog is viseltetni mindaddig, mig e tekintetben illetékes tényezők részéről erélyes intézkedés nem tétetik az iránt, hogy a lelketlen borhamisítók üzelmei kellően megtoroltassanak. A társadalomnak azonban nem szabad addig várakoznia, mig az a rég óhajtott vágy teljesülést nem nyer. Addig is meg kell ragadnia minden alkalmat, hogy szőlőgazdaságunk renoméját annyira-amennyire, újból helyreállítsák. Igen ám, de azt mondják erre, hogy lehetetlenséggel határos az, mert pl. uj szőlőtelepítések oly költséggel járnak, hogy azok elviselésére a magyar szőlősgazda nem képes. A mi véleményünk ezen állítással ellentétes. Mi határozottan állitjuk, hogy elpusztult szőlőink újjá telepitését mihamarabb foganatosítani kell. Közgazda- sági s egészségügyi szempontok teszik kötelességünkké. Közgazdasági szempontból szükséges azért, mert ha teljesen felhagyunk szőlőművelésünkkel, évenként milliók fognak kivándorolni egy olyan terményért, melynek előállítása nálunk is egy kis jóakarattal keresztülvihető. Magángazdasági szempontból is ezen termelési ág jövedelmezősége indít arra, hogy a szőlőművelést kultiváljuk, mert feleslegünket mindenkor eladhatjuk, s igy ezen jövedelemből a költségek megtérülvén, saját fogyasztásunk, tulajdonképen szorgalmunk gyümölcse. A mi végül az egészségügyi szempontokat illeti, azt hisszük felesleges lesz bizonyítgatnunk azon káros hatást, melyet a most forgalomhan levő kotyvalékok élvezete szervezetünkre gyakorol, s azon szintén károsnak mondható befolyást, melyet a bornak a mi életmódunkkal össze nem egyeztethető nélkülözése előidézhetne. A szőlők reorganizálásának megvan tehát a maga létjogosultsága, annál is inkább, mert egyelőre túltermeléstől tartani nem lehet, de feltéve, hogy túltermelés következnék be, még akkor sem lenne indokolt szőlőművelésünket elhanyagolni, mert ha egyszer ismét helyreállítjuk borászatunk régi jó hírnevét, borkivitelünk bizonnyára nem lesz jelentéktelen. Mindenesetre szükséges azonban, hogy a telepítés helyesen, okszerűen történjék, s hogy a művelésnél az ojtásra s a trágyázás keresztülvitelére kellő súlyt helyezzünk. Itt röviden csak az utóbbi kérdésre nézve óhajtunk egy-két megjegyzést tenni: nevezetesen a műtrágyák alkalmazására. A műtrágyákkal széleinkben határozottan terméstöbbletet érhetünk el. Homoki szőlőkben kát. holdanként 200 kg. szuperfosz 100 kg. kénsavas-kálira van szükségünk. E mennyiségben 3 métermázsát is meghaladó terméstöbbletet értek el, a mely mennyiség, ha a fürtnek métermázsáját csak 20 frttal is számítjuk, jelentékenyen megtéríti a trágyázás költségét.
