Szatmármegyei Hírmondó, 1916 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1916-04-23 / 17. szám

2-ik oldal. SZATMÁRMEGYEI HÍRMONDÓ. 17-k szám. A kibocsátásra kerülő czimletek aláírási ára a szerint, a mint, az aláirt összeg ellen­értékének befizetése a kétrészre osztott aláírási időtartam első vagy második felében történik, avagy az alább ismertetendő kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik génybe, az időközi kamatokra való tekintettel cüiünböző összegekben a következőkép van negállapitva: I. a kibocsátásra kerülő és 6°/o-kal ka­matozó járadékkölc önkötvény aláírási ára minden 100 korona névértékért: 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg ígész ellenértéké befizettetik : a) az 1916. évi április 19-től május 5-ig bezárólag történő aláírás esetén: 97 K 20 fillérben ; b) az 1916. évi május 5-dikét követő időben 1916. évi május 23-áig bezárólag tör­ténő aláírás esetén : 97 K 50 fillérben ; 2. ha pedig a kedvezményes (részletek­ben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 98 koronában : 11. Az 51,Wo*kai kamatozó állami pénz­tárjegy aláírási ára minden ICO korona név­értékért : 1. ha az aláíráskor az aláirt összeg egész ellenértéké befizettetik : a) az 1916 évi április 19-töt május 5-ig bezárólag történő afáwás • esetén 9! K 99 f-bcn; b) az 1915. évi május 5-ikét követő idő­ben 1916. évi május 23-ig bezárólag történő aláírás esetén 92 K 20 f-beu ; 2. ha pedig kedvezményes (részletekben történő) fizetési módozat vétetik igénybe, az aláírási határidő egész tartamára szólólag 91 í K 65 f-ben. A fenti árakon felül az aláíróvá I szemben sem folyókamat, sem jutalék feiszá- ! milásának helye nincs. A negyedik hadikölcsön 6% os járadék­ikötvényei 1916. május 1-től kezdődöleg é; I minden év május 1-én és november 1-én le 1 járó félévi utólagos részletekben évi 6%-kal I az 57a%-os állami pénztárjegyek pedig 1916 junius 1-től kezdődőleg évi 57a°/o-kal minden év junius 1-én és deczember 1-én lejáró fél­évi utólagos részletekben kamatoznak, tehát a 6°/o-os járadékkölcsönnél az első szelvény 1916. november 1-én, az 5Va0/o-os állami pénztárjegykölcsönnél pedig 1916. deczember 1-én esedékes. Úgy a járadék-, mint az állami pénztár- jegykölcsönre az aláirt összegek ellenértéke az aláírási helynél fizetendő be. Az esetben, ha a 6°/o-os járadékkölcsönre aláirt összeg 100 K-í meg nem halad, az alá­irás alkalmával az aláirt összeg egész ellen­értéké befizetendő. A 7°/o-os járadékkölcsönre történő és 100 K-t meghaladó, valamint álta­lában az 572°/o-os állami pénztárjegykölcsönre eszközölt aláírásoknál azonban a befizetés részletekben is teljesíthető. Ez esetben az alá­irás alkalmával az aláirt összeg 10°/o-a bizto- sitékképen leteendő; és pedig a kir. állam­pénztárnál és adóhivataloknál, a m. kir. posta­takarékpénztár közvetítő hivatalainál, továbbá az 1898 : XXIil. í.-cz. alapján alakult Orszá­gos Központi Hitelszövetkezetnél készpénzben, a többi aláirási helynél pedig vagy készpénz­ben, vagy olyan értékpapírokban, a melyeket az aláirási hely elfogadhatóknak tart. A rész­letek pegig a következőkép fizetendők: a jegyezett összeg ellenért. 25%-a legkésőbb jun. 9-ig a » » .. 259/o-a „ „ 17-ig a „ „ „ 25°/’o-a „ „ 28-ig a „ „ „ 25°/o-a „ julius 8-ig A jegyzés ezéijaira szolgáló nyomtatvány- űrlapok az összes aláirási helyeknél díjtalanul kaphatók. Ily nyomtatványok hiányában az aláirás levélileg is eszközölhető. A befizetés alkalmával az aláíró fél az aláirási helytől pénztári elismervényt kap, a mely a tél kívánatéra 1916. junius 15-töl kezdve a m. kir. pénzügyministerium részéről ki: Ilitott ideiglenes éli-mer vény re fog kicserél­leges czimletek kiadhatók nem lesznek. A vég­leges czimletek kiadására nézve, illetve a fél kívánatéra kiadott ideiglenes elismervényeknek a végleges kötvényekre való kicserélésére vacsora alatt újból körünkben volt. Humoros jó kedvét jellemzi, hogy a vacsora alatt a részt­vevőket barátságos toasztokra buzdította. Ek­kor Jandrasics János szatmári apátplébános, aki gyönyörű beszédeiről vármegyeszerte hires volt, felköszöntette Palczer Ernőt. A püspök lelki örömmel hallgatta a szép beszédet és kí­váncsisággal leste Palczer szavait, hogy melyiké szebb. Palczer érezve a püspök reáirányozott figyelmét oly szén, gondolatokban, fordulatok­ban gazdag beszéddel válaszolt az apátplébá- nos-szavaira, hogy az egész társaság tapsa és éljenzése között fejezte be szónoklatát. A ver­senyben dr. Baligó János tanár is részt vett, aki latin beszédben üdvözölte Novák Antal nagyprépostot. Október 1-én a püspök iskola- látogatást végzett. Palczer Ernőnél végzett lá­togatása után a folyosón igy szólt könnvezeté- hez: Bárcsak sok katecheta hallotta volna az igazgató urnák kedves, gyakorlati előadását s látta volna a helyes modort, hogv miként kell a kis gyermekekkel bánni Annyira megkedvelte Palczer Ernőt, hogy mikor a bucsuzás órája ütött meghívta őt egy kis pihenőre Bánházára rokonaihoz. A püspök kitüntető figyelmét Pal­czer Ernővel szemben mindvégig megőrizte. 1889. január 30-án este felé kezdett vá­rosunkban terjedni a szomorú hir, hogy Ru­dolf trónörökös meghalt. Először senkisem adott hitelt e megrendítő hírnek, de a következő órák mindenkit meggyőztek a hir valódiságáról. Mi­kor Mayerlingben a trónörökös ajtaját feltörték, ott találták őt holtan ágyában. Fején lőseb volt s az ágy mellett ott feküdt a revolvere. Az adatok mind öngyilkosság mellett szóitak. Február 5-én temették el Bécsben. Városunk tőle telhetöleg külsőleg is kifejezést adott benső fájdalmának, meiy a trónörökös halálával egész hazánkat eltöltötte. Kimutatta gyászát annak el­hunyta felett, akinek fönséges személyét csak nemrég üdvözölte az igaz lelkesedés hangján. Február 4-én Szatmárvármegye rendkiviili köz­gyűlést tartott s a közgyűlés elhathrozta, hogy a gyászbaborult királyi családhoz és özvegyhez a belügyminiszter utján részvéítáviratot intéz, az egész megyére tiz napi gyászt rendel, amely idő alatt minden zajosabb összejövetel tiltva volt, a megye összes lelkészeit gyászistentisz­telet tartására kérte fel és a ravatalra díszes koszorút helyezett. A város Schusteritsch Ignác polgármester elnöklete alatt szintén rendkívüli közgyűlésen fejezte ki részvétét. A város is küldött koszorút a ravatalra. Gyönyörű koszo­rút küldött gr. Károlyi István. Templomunkban az ünnepi gyászistentisztelet február 7-én volt. A gyászmisét Palczer Ernő celebrálta fényes segédlettel-. Az összes hivatalok, hatóságok is­kolák részt vettek rajta. A mise alatt Jármy Béla vezetése mellett az egyházi énekkar éne­kelt. „Szerettük, megsiratjuk és zúgolódás nél­kül adjuk a nagy halottat a nyugalomnak, a melyet keresett, de nem találta meg sem az éleiben, sem a trón közelében“ olvassuk a befejező sorokat. Május 10 én Palczer Ernő két rendtársá­val Ujfaiussy Sándor alispánnál tisztelgett ab­ból az alkalomból, hogy Jásznagykunszolnok megye főispánjává neveztetett ki. Ujfaiussy mindig nagy jóindulattal volt házunkkal szem­ben. A város lakossága május 26-án búcsúzott el a derék alispántól fáklyásmenetet rendezve tiszteletére, másnap pedig Pék Mihály kertjé­ben bucsubankett volt, amelyen gróf Károlyi Istvánné Melinda leányával, özv. gróf Károlyi Viktorné is megjelent. Mikor másnap elu.azott, negyvenen Szolnokig elkísérték. Íme, igy be­csülték meg a nemes gondolkodású férfiút és a megye buzgó, szorgalmas munkását! Megemlékezésemet alkalomadtán folytatom Braneczky József. á negyedik magyar * hadikölcsön. ( Több mint húsz hónapja annak, hogy!' megsemmisítésünkre törő ellenségeink reánk r zúdították minden idők legnagyobb háborúját. 11 Azóta diadalmas fegyvereink súlyos csapásokat mértek roppant számú ellenségeinkre és sző- !r vetségeseinkkel együtt aratott döntő gyözel- 1 meink nyomán immár nincs kétség a végső siker iránt. f A hosszan elhúzódó háború nagy pénz­ügyi követelményeket támasztván az állam- ] kincstárral szemben, a hadisziikségletek zavar- tala i ellátása czéljából uj hadikölcsön kibo­csátása vált szzükséeessé. A hadviselés költ­ségeinek fedezésére a pénzügyminiszter ezúttal — úgy mint az előző hadikölcsönöknél, azon­ban a zárolás mellőzésével — 6%-kal kanra- i tozó járadékkölcsön-kötvényeket és ezzel egy­idejűleg 572%-ka! kamatozó állami pénztárje­gyeket bocsát nyilvános aláírásra. A pénzügy- minister tehát ez alkalommal is közvetlenül fordul a közönséghez, mint ez a legutóbb a német birodalomban is történt és a kibocsátás összege a nyilvános aláírás eredménye alapján j fog megállapítást nyerni. Az aláírás időtartama 1916, április] 19-tói 1916. május 23-ig bezárólag terjed.. Aláírási helvekül fognak szerepelni az összes j állami pénztárak és adóhivatalok, a postataka- j rékpénztár és közvetítő helyei s az összes! számottevő hazai pénzintézetek. A bemutatóra szóló 6%-os járadékköl-1 csönkötvények 50, 100, 1000, és 5000 és | 10.000 koronás, a bemutatóra szóló 5V2°/o-os állami pénztárjegyek pedig 2000, 5000. 10,000 és 50.000 koronás czimletékben fognak kiállít­tatni. Tehát a negyedik hadikölcsönné! is a 6%-os járadékkölcsönre jegyezhető legkisebb Összeg 50 koronában van megállapítva, hogy így a kölcsön jegyzése a legszélesebb népré­tegek részére is lehetővé tétessék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom