Drăgan, Ioan (szerk.): Mediaevalia Transilvanica 2001-2002 (5-6. évfolyam, 1-2. szám)
Fontes
196 Dáné Veronka Approbata-beli előírások alapján került bemutatásra az intézmény szervezete, működése anélkül, hogy a protokollumok konkrét adataival összevetve ellenőrizték volna, ezek milyen mértékben váltak gyakorlattá. Ami pedig az Approbata cikkelyeinek évtizedekkel korábbra való visszavetítését illeti, már az első szúrópróba-szerű összevetéskor kiderült, a 17. század első felére ezek nem érvényesek. A ma kutatóira hárul tehát az a feladat, hogy a kiadásra való előkészítés során - az elődök érdemeinek elismerése mellett - ezt az ellenőrzést elvégezze, s a korábbi eredményeket igazítsa. A protokollumok természetesen elsősorban a vármegye “önkormányzatára” és bírósági gyakorlatára vonatkozóan tartalmaznak adatokat, ez utóbbiaktól azonban nem csak a vármegyei bíráskodás részletes feltárása várható, hanem a meglehetősen kevéssé ismert legfelső fórum, a fejedelmi tábla működésének, hatáskörének tisztázása is. Az előbbiek mellett a jegyzőkönyvek társadalomtörténeti szempontból is felbecsülhetetlen értékű források, hiszen az igen gazdag és megbízható család-és birtoktörténeti adatok alapján a vármegye társadalmi képe is igen részletesen megrajzolható. Sajnálatos, hogy újabban ezeket sem kutatták. A kiadás befejeztével tehát egy olyan, mindezidáig meglehetősen mellőzött forráscsoport válik könnyen hozzáférhetővé a szakemberek számára, melyek alapján nem csak a vármegyei intézmény működése, illetve egyes vármegyék története, vagy az erdélyi fejedelemségkori bírósági gyakorlat ismerhető meg alaposan, hanem a szintén kiadásra való előkészítés alatt lévő királyi könyvekkel, hiteleshelyi jegyzőkönyvekkel, illetve a már kiadott Erdélyi Országgyűlési Emlékekkel együtt megteremtődik egy olyan forrásbázis, amely alapján a fejedelemség történetének fehér foltjai jórészt megszüntethetőek. On the Edition of the County-Proceedings of the Transylvanian Principality (Abstract) The present study is a research-report on the edition-work of the county-proceedings and on the methodological aspects of this source-publishing work, initiated by Zsigmond Jakó and András Kiss in 1999, and carried out by the latter and the author. The county-proceedings were rather neglected by the scholars so far, in spite of the fact, that they represents a valuable source-group for the history of the Transylvanian Principality. They are not only direct sources on the functions of the given counties, but also they have significant relevance on the central institutions. Neglecting the source group of the county-proceedings, therefore, Paused a great number of unanswered questions on the administrative andjuridical history of the Transylvanian Principality. A short review is given on the Hungarian and Transylvanian - Hungarian and Romanian both — literature regarding the history of the counties and the related institutions. Furthermore, a short account is given on the existing sources, presenting the quantitative and qualitative state of the county-proceedings of Belső Szolnok (Solnoc Interior), Doboka (Dobăca). Kolozs (C/uj), Torda (Turda), and hopefully the lost and not destroyed of Küköllő (Târnava). In contrast to the Hungarian practice, the proceedings are published in full length and not in extracts. This usage is supported by the relative small quántity of the sources and their language: they are Hungarian in 80-90%, and the remaining part is Latin - mostly frequent formulas. The county-proceedings have significant information not only on the administrative and juridical history, but also on the economic and social structure of the given counties. In fact, the data contained by this source group might be relevant for a number of additional study-field, such as ethnography and linguistics.
