Ciubotă, Viorel (szerk.): Satu Mare. Studii şi comunicări 13. (1996)
Cultură şi civilizaţie
270 oldalról fenyegetett egyház rendelkezésére. A rend életképességét elterjedésének mértéke bizonyította, nemcsak Nyugat-Európában honosodott meg, tagjai (már első időszakában) eljutottak Észak- és Dél-Amerikába, Ázsiába, Elő—Indiába, a Távol-Keletre, s Japánba is. Az egész világon működő rend szervezetét szigorúan monarchikus és centralisztikus rendi alkotmány szabályozta. A társaság egyetemes vezetője, a generális hatalma szinte korlátlan, fölötte csak a rendi nagygyűlésnek van hatalma, melynek illetékessége a rendi törvényhozás, a generális megválasztása, illetőleg a rend legfőbb kérdéseiben való döntés. A Jézus Társasága rendtartományokra oszlik, vezetőit, a tartományfőnököket a generális nevezi ki. A rendtartomány tagjai a tartományfőnöknek tartoznak szigorú engedelmességgel, fegyelmezetten kell teljesíteniük a rájuk osztott küldetést. Az egyes szerzetesek az Egyház érdekében bármikor és bárhová küldhetők. A Jézus Társasága tagjai négyfogadalmas szerzetesek, akik a rendes szerzetesi fogadalmakon kívül, negyedikként külön engedelmességet fogadnak a pápának. A rendtagok másik csoportját a segítőtestvérek alkotják, akik egyszerű szerzetesi fogadalommal a házi teendők végzésével mozdítják elő a rend működését. Az egyház szerzetesrendjei közül a leghosszabb a jezsuita rend tagjainak a kiképzési ideje, ugyanis a rendbe jelentkezők két év újoncidejét (befejezése 30 napos lelkigyakorlat) követi a bölcseleti és teológiai képzés, közben 2-3 év nevelősködés valamelyik kollégiumban, (ellenőrzik a közösséggel való együttműködési készségüket), s végül a belső elmélyülés éve. Tíz-tizennégy esztendő, míg kész, ítélőképes, küldetésre alkalmas szerzetessé válik. 2. Magyarországon 1561-ben jött létre a jezsuita rendház Nagyszombaton; ez azonban megfelelően képzett magyar rendtagok hiányában 1567-ben megszűnt. Magyar rendtagok képzésére XIII. Gergely pápa Rómában 1580-ban megalapította a Collegium Hungaricumot. Egy évvel később Báthory István Erdélyben telepítette le a jezsuitákat. (Ugyancsak ő akarta a kolozsvári kollégiumot egyetemi rangra emelni). A század végén Magyarországon két rendház is alakult, a nagyszombati pedig 1615-ben másodszor is megnyílt. Ezt Pázmány Péter 1635-ben egyetemmé fejlesztette. ATársaság feloszlatásakor (1773. július 21.) Magyarországon 18 kollégiumban, 20 kisebb rendházban és 11 missziós állomáson mintegy 900 rendtag működött. A Társaságot 1814-ben állították vissza. Magyarország továbbra is az osztrák rendtartományok része a XX. század elejéig, egészen pontosan 1909. szeptember 7-én létrejön az első független magyar rendtartomány. A rend XVI. századi magyarországi megtelepedése a hitújítás évtizedeiben történik, a századforduló és a XVII. század első évtizedeire pedig a katolikus megújhodás jellemző. A XVI. századról ismeretes, hogy a főurak a hitterjesztéssel leplezték vagyonszerző törekvéseiket, s ezek során maguk is személyesen, de embereik révén is gyakran erőszakos módszereket alkalmaztak. A birtokosokkal együtt a birtokon lakók is áttértek az új hitre. A reformáció Szatmárban annyira elterjedt,’hogy a XVI. század végén lényegében az egész megye (s a környező vidékek is) az új hitet (eleinte a lutheri, később a kálvini hitvallást) vallotta, a XVII. század első évtizedeiben a vidéken már nem volt (legfeljebb egy-két) katolikus pap, s nagyon csekély a katolikus vallású hívő. A Pázmány korabeli katolikus megújhodás sajátos vonásait a bíboros egyénisége jellemezte. Pázmány (ellentétben az ausztriaival) nem engedett teret az erőszaknak. Magyarországon (is) erőszakoskodni egyes rekatolizált főurak kezdtek, majd 1671-től melléjük állt az államhatalom. 3. Szatmár vidéke 1594-ben megszenvedte a tatár sereg átvonulását és rablásait is, majd a kassai főkapitány, Básta, Erdély elleni hadviselésének is (felvonulási) központjává vált. Nem sokkal azután, hogy Báthory István Erdélyben letelepítette a jezsuitákat
