Szatmári Hírlap, 1916. január-június (25. évfolyam, 1-51. szám)

1916-05-10 / 37. szám

2

SZAlMÁRI HÍRLAP*

Szatmár-Németi 1916. május 10.

csinálni. A hadikölcsön összeget mikor a város megszabta javaslatul, kicsinyeltük. Meg is irtuk véleményünket. Arról értesültünk azonban, hogy a város nagy áldozatokat és terhet hordoz: itt neki kissé korlátoznia kell cselekvéseit. A közgyűlés azonban úgy határozott, hogy jegyzéseinek összegét egy millió koronára emeli fel. A Icöeélelmetés kérdésében is' érdekes vita keletkezett. Egyik város atya pl. azon aggódik, hogy a város a hús biztosítására ráfizethet, mert időközileg a hús ára leszáll. Boldog optimizmus 1 Keresztszeghy Lajos soknak tartja a járandóságát, melyet Keresztes Andrásnak, a hizlaló bérlőjének ajánlottak fel. Vajay dr. polgármester felvilágosítást ad ez ügyben, és ragaszkodik Keresztes Andrásnak illetékéhez. Ratlcovszki Pál javasolja, hogy a polgármester javaslatát fogadják el. Hiszen a hús ára emelkedik, minden késedelmezés a közönség zsebét károsítja. Közgyűlés ilyen értelemben fogadta el, a javaslatot. Több apró ügynek elintézése után a közgyűlés véget ért.

A kárpáti harcok ismertetése és jelentősége.

— Irta és a kir. kath. főgimnázium kárpáti-ünnepén elmondotta Tóth József dr. főgimn. tanár. —

A világháború több, mint másfél esztendei rettenetes küzdelmek után elérkezett abba a szakaszába, melyben már határaink biztosítása után messze idegenben éreztetjük fegyvereink hatalmas erejét. Határainkon már elült a harc, a ránktörő ellenség számra túlsúlyban lévő erejét feltartóztattuk, határainkról távoli területre szorítottuk. Ma már odajutottunk, hogy ellenségeink orszá guk területén belül kénytelenek győzedelmes hadseregeinkkel felvenni a harczot.

De nem igy volt ez hadviselésünk első szakaszában. A gaz szerb orgyilkosoktól lángra lobbantott háború kitörése után a nagy csoportban összpontosított orosz csapatok hirtelen támadtak ránk. S bár az erős támadást az első mérkőzésben visszavertük, sőt seregeink győzelmesen behatoltak a cári birodalom területére, mégis rövid idő múltán az orosz hordák nagy tömege elől a lem- bergi nagy csata után, vissza kellett vonulnunk. — És most egymást követték a visz- szavonulások hosszú sorozatai, mig végre is derék harczosaink a magyar határon, — a Kárpátokban — vetették meg lábukat.

Itt a veszélyeztetett haza védelmében titáni küzdelem fejlődik ki, Heroszi bátorsággal küzdő honvédőinkkel együtt vívják a harczot a szövetséges csapatok. Patakban folyik a vér. Hőseink vére valóban megáztatja a földet. A hősi védelemben ezrek és ezrek esnek el, nehéz küzdelmek után örök pihenőre térnek.

De a mai napon, a szelíd tavaszi nap enyhe verőfényótől uj életre keltett természet megújhodásának örömünnepén, midőn a zöld lombokból, a tarka virágok pompában diszlő szirmaiból uj élet mosolyog felénk, midőn a színes virágkelyhek illatán át közvetlenebbül érezzük, hogy mily szép az élet, de éppen azért a maga valójában átláthatjuk, mily nagy áldozat a hazáért vértanúhalált halni, forduljon tekintetünk határainkat védő hőseink felé! Keljenek fel sirjaikból bátor katonáink, kik itt a magyar határon, a Kárpátok szent bórczein mérték össze diadalmas fegyvereiket, a mindent eltiprással fenyegető garázda orosz hadakkal I Keljenek fel a hősök s ihlessék meg szelleműkkel ennek a gimnáziumnak a tanulóit, hogy szivükben honszerelemmel, lelkűkben kegyeletes emlékezéssel a hősök vérétől pirosló csatatér felé tekintsenek és megérthessék, hogy a minden áldozatra kész honfi hűséggel har- czoló hőseinknek minő erősségük voltak a hatalmas, Istentől oltalmunkra rendelt Kárpátok védő bástyái! Meg kell ismernünk hazánk természetes védelmi vonalát, a Kárpátok vonulatát, hogy az itt lefolyt küzdelmeket a maguk egészében tudjuk méltányolni 1

A Kárpátok szerepét csak most, a világháború alatt ismertük meg a maga igazi jelentőségében. Hírnevét az itt lefolyt kemény

harczok eredményei teremtették meg. Oly jelentőssé, főleg a jelenlegi védelmi szerepe tette. Ez pedig fekvésében rejlik.

A pozsonyi Dunától, az Orsováig fól- köralakban húzódó hegylánczolat éppen azon oldalról fogja körül oltalmazóan hazánkat, ahonnan a leghamarabb és legközvetlenebbül érhet veszély bennünket. Jelen háborúban a Krakkótól, illetőleg a sárosmegyei Beszedektől le a Borgó-hágóig terjedő rész játszott nagyobb szerepet, De a Borgó-hágótól délre eső részeknek is fontos szerep jutott, ameny- nyiben a szomszédos Románia magatartását erősen befolyásolták. A tűzpróbát az északi és északkeleti rész állotta ki. Ezt a részt ostromolta az ellen s e részen történt áttörési kísérletével veszélyeztette hazánkat.

Á számra túlsúlyban levő ellenségnek sikerült helyenkint a hegység külső hágóit, szorosait ellepni, a hegység külső vonulatán áttörni, de a Kárpátok zömén, a hegyláncz belső vonulatán túl nem tudott átjutni. Mert tudnunk kell, hogy a Kárpátok e szakaszon két fővonalból állanak. Egy külső üledékes és egy belső trachyt-vonulatból. A külső rósz nagyobbára homokkő és mészkövekből áll. Ezen kőzetek pedig általában széles hegyhátakat, szelíden emelkedő hegyoldalakat formálnak. Egyes helyein gyakoriak a sokféle ágazó hegyszorosok, a kifelé szélesedő völgyek. A lejtőket, a hegység oldalait javarészben bükk- és fenyőerdők fedik, melyeken át hirtelen rohanó patakok csörgedeznek.

E kis leírás magyarázatát adja, miért sikerülhetett az orosz csapatoknak oly hősiesen küzdő harczosainkat a Kárpátok külső övéből a belső öv felé szorítani s hogy miért sikerülhetett csak a belső vonulatban feltartóztatni őket. A számra túlsúlyban levő ellenség, bár már itt a hegység külső szakaszában is sok és nehéz akadályra talált, de a menedékesen ereszkedő hegyek oldalait, a több helyen kiszélesedő hegyszorosokat, szóval a külső vonulatot a mieink hősies védelmével szemben sikerrel ostromolhatta. Innen magyarázható, hogy az ellaposodó, horpadásszerü duklai szorost, bár hosszú küzdelmek árán, de mégis csak sikerült átlépniük. Az itt ellaposodó hegyvidék még alacsonyabb előhegyeivel a legbiztosabb átjárót szolgáltatta ellenségeinknek. Ezért voltak támadásaik itt oly állandóan erősek s viszont a mi védekezésünk oly elkeseredett. Minde- nik fél kellően mérlegelte a hely stratégiai fontosságát. Nem a véletlen dolga volt tehát, hogy a döntő mérkőzésnek itt Dukla közelében kellett megtörténnie.

Az uzsoki, kőrösmezői szorosok utai is előnyöket nyújtottak az ellenség tervének keresztülvitelére. Ezért kellett az Erdős-Kárpátok, Keleti-Beszkidek, a máramarosi havasok hágóinak és szorosainak megtartásáról legalább egyelőre lemondanunk. Az ellenségnek a zborovi, duklai, mezőlaborozi, ve- reczkei, kőrösmezei és a többi hágón át történt betörését nem volt módunkban feltartóztatni.

De minél beljebb kerültek a Kárpátok közé Sáros, Zemplén, Ung, Bereg és Mára- maros vármegyék területén, a mindinkább magasabb és meredekebb hegyek között annál nagyobb akadályra találtak. A Kárpátok második trachyt vonulata már magasabb és meredekebb hegyeket alkot. A sikátorszerüen keskenyedő szorosok, az erdőkkel fedett hegyoldalak már lényegesebben befolyásol ták az orosz csapatok mozgását. Gyalogságuk csak megosztva mozoghatott e sokhelyt nemcsak meredek, de egyszersmind sziklás talajon. Lovasságuk csak a völgyek mentén nyomulhatott előre. Tábori tüzérségüknek is nehéz akadályokkal kellett megküzdeni. A hegyi ágyukat sikerült ugyan — bár többször csak szétszedve — a meredek hegyol dalon feljuttatni, de a domborzat s az erdők miatt oly kilátási nehézségek származtak, hogy kellő eredményt nem érhettek eb

Az erdők is nagyon megnehezítették ellenségeink hadműveletét. A fáktól tömör harczi alakzatot nem alkothattak, a csapatok szétszóródtak. Az igy szétszórt csapatok között az összeköttetést ezen a helyen alig, vagy olykor egyáltalán nem tudták fenntartani. Éhhez járult, hogy a mieink a kisebb erdőkben rejtőzködő orosz csapatokat

ágyutűz alá fogták, s mint az eredmény bizonyította, az erdők jó czélpontul szolgáltak a mieinknek. Az erdők a mi védőosapatain- kát az oroszok megfigyelése elől eltakarták, így tartalékainkat takarva nem várt helyről meglepően is tudtuk alkalmazni. így történhetett meg, hogy a mieink több Ízben meglepetésszerűen körülfogták az ellenséget. A kozák lovasság sem érvényesülhetett a hegyes, erdős vidéken. Támadásaik elől a mieink védett helyre vonultak vissza. De viszont huszáraink s a német lovasság sem működhetett megfelelően itten. Éppen ezért jó részüket leszerelték s gyalogsági támadásra alkalmas fegyverzettel látták el, hogy igy is szaporítsák gyalogságunk olykor megfogyott számát.

Gyalogságunk e titáni küzdelemben egyre fogyatkozott. A folyók medrei mentén előretörő ellenség feltartóztatása nagy áldozatokat követelt. A Latorcza, Laborcza, Ung, Ondóvá s Tisza mentét követő utak nagyon is alkalmasok voltak az ellenség előnyomulására. De viszont jó utak nélkül mi sem védelmezhettük volna meg a Kárpátokat. Az itteni stratégiai vasúthálózatunkkal az ellenséggel szemben fölénybe kerültünk. A Kárpátoknak éppen a legsebezhetőbb részein vannak jó vasútvonalaink, melyek a csapatok és municzió gyors szállítását tették lehetővé. E tekintetben a kőutak (ország- és megyei utak) szintén nagy jelentőségűek voltak. A faipar érdekeit szolgáló kis vasutak is fontos szerepet töltöttek be.

A hegység időjárása nekünk kedvezett. Hadvezetőségünk bölcs belátással vonta vissza a hegyek közé a tartós télre- csapatainkat. Itt a téli harcok alatt sikerült az ellenség nyomasztó túlerejét kiegyenlítenünk. A kárpáti téli harczok után már sem gyalogságuk, sem tüzérségük fölényével nem dicsekedhettek. Folytonos, szűnni nem akró támadásaik alatt rengeteg embert vesztettek. Most már csak a szép és alkalmas időt vártuk, hogy a megfogyatkozott ellenséget kellő eredménnyel megtámadhassuk. Az első szép idő eljött. A május meghozta az alkalmas időt s szövetséges hadaink Gorliczénél áttörték az orosz frontot. A most megkezdett oftenzivánk alatt lépésről lépésre szorítottuk ki az ellenséget a Kárpátokból. Ezért örömnap ez nekünk. Azért gyűltünk össze, hogy a múlt óv tavaszán dicsőségesen megkezdett s dicsőségesen folytatott diadalmas harczainkról megemlékezzünk s azon helységeket, melyek e harczoknak színhelyei voltak, emlékünkbe idézzük.

Az oroszjárás útját kárpáti falvaink füstölgő romjai jelezték. Amely Község az ellenség kezébe került, azt az ellenség ha nem is egészen, de legalább is részben elpusztította. Tette ezt többször katonai szempontból, mert a falvak a mi csapatainkat eltakarták, tartalékainknak pedig a nyugvásra alkalmas helyet nyújtottak. Mindazonáltal a községekért vívott harcok a magaslatokért vivottak mellett elenyésztek. Hogy aránylag oly sok helység pusztult el, az az ellenségnek szenvedélyéből magyarázható. De a pusztítás nem volt mindenütt egyenlő. Ennek okát a falvak nemzetiségi jellege magyarázza. Itt megem lékezünk Homonnáról, Mezőlaborezról, Zbo- róról, Sztropkóról, Bánfáról, Toronyáról, Ta- raoközről, Booskóról, mint olyan községekről, melyek igen keserűen tapasztalták az oroszok térfoglalását.

De most, midőn az itt lefolyt küzdelmekről szólunk és a vérrel áztatott völgyeken, erdős bérceken, füstölgő romba dőlt fal vakon át követjük hőseinknek előttünk uj életre kelt csapatát, minden áldozatra kész honfihűségük példaképen álljon előttünk I Hiszen tetteik hangosan igazolják, hogyan kell a házért minden áldozatot meghozni, inkább meghalni, sem mint gyáván élni.

8 midőn látjuk, hogy az egész nemzet megmozdul; páratlan lelkesedéssel száll harcba nemzeti létünket fenyegető moszkovita és egyéb h italm is igg ti, midin Ut|uk, hogyan dohban Össze a magyar nép szive látva hazánk veszedelmét, kell, hogy a hazaszeretet égő tüze bennünket is átjárjon s a haza iránti áldozatkészségben aggy t tegyen.- Legyünk egye«, — kik most egyek vagyunk a szenvedésben — hazánk szellemi és anyagi elő