Szatmári Hírlap, 1903. július-december (2. évfolyam, 147-292. szám)

1903-09-17 / 211. szám

2 Szatmár, csütörtök SZATMÁRI HÍRLAP 1903. szeptember 17. 211 szám. TÁVIRATOK. A helyzet Budapest, szeptember 16. (Saját tudósítónktól.) A politikai világban ma két esemény képezte a beszéd tárgyát. Az események ugyan még nem nyuj tanak kilátást a válság megoldására, de azért a beavatott körökben igen so­kat beszéltek a fordulatról. Az egyik esemény Széli Kálmánpeihenaui útja, a másik pedig Tisza István nagyvá­radi beszéde. Széli utazását politikai körökben igen nagy fontosságúnak tart­ják, sőt egy némely bécsi lap arról ir, hogy nincs kizárva, hogy Széli Kál­mánt sikerülni fog újból kabinet- alakításra birní. Tisza István nagy­váradi beszéde, melyben a ellenzéket erősen kárhoztatta az obstrukczió mi­att, a függetlenségi képviselőket na­gyon felizgatta,s most annál sürgősebb­nek mondják a pártértekezlet összehi- vását, a melyen Tisza beszédét is szó­vá teszik. A német császár vadászata. Mohács, szeptember 16. (Saját tudósítónktól.) Vilmos császár ma folytatta a vadászatot. Kora reggel cser­készett az erdőségben, s két pompás szarvast lőtt. — A császár holnap a „Sophie“ nevű gőzhaján fog ebédelni, s szórakoztatására a sokácz lakosság­gal népünnepélyt rendeznek. Harezias hangulat Bulgáriában. Sófia, szeptember 16. (Saját tu­dósítónktól.) A bolgár kormány ma sürgősen huszonötezer tartalékos ka­tonát hivott be fegyvergyakorlatra. Il­letékes körökben hire jár, hogy a há­ború megkezdése rövid idő kérdése. Késő este távirja fővárosi tudósí­tónk, hogy Vladivosztok előtt 5 J ha­dihajóból álló flotta van kósziilőban, a mely útnak fog indulni Bulgáriába. — Ezenkívül két hadtestet mozgósítottak, Nápolyból érkezett jelentések szerint 10 ezer katonának Maczedóniába való küldésére előkészületeket tettek. Leszakadt Dráva-hid. Eszék, szeptember 16. (Saját tudósítónktól.) Marenberg mellett ma óriási szerencsétlenség történt. A Drá­va folyó uj hídja ma leszakadt A hid roncsai a gyaloghidat, is összezúzták. A katasztrófa közben két rendőr, há­rom felnőtt és négy gyermek lelte halálát. Újabb zendülés Sopronban. Budapest, szeptember 16. (Saját tudósítónktól.) Sopronból jelentik, hogy a honvédkaszárnyában ma a rezervis ták és tényleges katonák között össze­tűzés volt, amelyet a legnagyobb szi­gor alkalmazásával se tudták lecsilla­pítani. Az engedetlen katonák közül 87-et elfogtak. Negyven katonameg­szökött. A soproni félhivatalos tudósí­tó a hirt valótlannak nyilvánítja. Tüzkatasztrófa Krisztiániában. Budapest, szeptember 16. (Saját tudósítónktól.) Svédország fővárosá­ból Krisztié ni áb ól rettenetes tűzvész hírét jelentik. A tűz a város jórészét elhamvasztotta és 19 ember életét követelte áldozatul. Abdul Dzsemil Pozsonyban. Pozsony, szeptember 16. (Saját tudósítónktól.) Érdékes ember érkezett ma Pozsonyba. Abdullah Dseved tö­rök bég, aki a bécsi török nagykövetet inzultálta. A bég ellen a nagykövet panaszt emelt s a bécsi rendőrség ki­utasította. Abdullah most Pozsonyban fogja hevárni az ügy további fejlemé­nyeit. Legyilkolt szerzetesek. Budapest, szeptember 16. (Saját tudósítónktól.) Jeruzsálemből érkezett hírek szerint a szerzeteseket üldözik. Eddig igen sok szerzrtest leöltek. Védekezés a hastífusz ellen. A polgármester rendelete. Szatmár, szeptember 16. (Saját tudósitónktól.) Az ember életének megvan a természetes határa. Előbb vagy utóbb mindnyájan vissza­térünk az anyaföld kebelébe. De mert az embernek csak egy öntudattal bíró élete van, természetesen mindenki igyek­szik az élet határkövét minél rnesz- szebbre tolni. Kötelessége is az em­bernek, hogy szervezetének ellenálló képességét a múlandósággal szemben fokozni törekedjék. Ha ezt nem teszi, nemcsak önmaga, hanem embertársai ellen is nagy felelősséggel járó mulasz­tást követ el. Mert a valóság az, hogy az elernyedt, gyönge szervezet nem bírván a különféle behatásoknak ellen- állani, inklinálva lesz az egyes beteg­ségek iránt. Már pedig minden beteg­ség fertőző erővel bir, minek köeetkez- ménye, hogy először a közvetlen kör­nyezet, majd az érintkezés révén a tá­volabb területen lakók is magukba szív­ják a betegség baczillusait. Szatmár város területén most a hevenyfertőző betegség szedi áldozatait. A betegség nevében benne van annak veszedelme is : fertőző, tehát ragá­lyos. Mindnyájunk életérdeke tehát, hogy ez az emberpusztitó gyilkos be­tegség tovább terjedésében, feltétlenül megakadályoztassék, amit csakis úgy érhetünk el, ha a hatóságnak kibocsá­tott rendelkezéseit a legnagyobb pon tossággal, lelkiismeretesen megtart­juk. Ezen rendelkezéseket pedig a vá­ros lakosságának minden körülmények között, pedáns pontossággal, a legszi­gorúbban be kell tartani, mert csakis igy lehet rá kilátás, hogy a további ra­gályos megbetegedéseknek útját álljuk. E tárgyban Pap Géza polgármes tér mai napon kirdetményt bocsátott ki a város közönségéhez, melyben részle­tesen előírja a teendőket és a szüksé­ges tennivalókat. Hiszszíik, hogy a közönség saját jól felfogott érdekében a polgármester üdvös rendelkezéseit betüről-betüre megszívleli és betartja. A rendelet, amelyet különben minden házban külön is kézbesítenek, a következő: Hirdetmény. A nagyobb mérvben fellépett hastífusz terjedésének meggátlása czéljából ezúton is felhívom a város közönségét az alábbi óvintézkedések szigorú és lelkiismeretes betartására : 1. A rendőrség által megvizs­gálandó és tisztátalanoknak talált árnyékszékek haladéktalanul kitaka- ritandók. 2. Azon házaknál, hol tífusz megbetegülés előfordul, az árnyék- szekekbe naponta egy liter minden­kor frissen készített mésztej önten­dő. A mésztej frissen beszerzett mészből akként állítandó elő, hogy a porrá tört mész vízzel, — lassú hozzáöntés által addig higitandó, mig a tej sűrűségű folyadákká válik. 3. A hagymázos beteg ürüléke mésztej hozzáöntése után az árnyék­székbe — és soha más helyre, — ürítendő s a beteg által használt éj­jeli edény vagy szobaklozett szintén naponkint mésztejjel fertőtlenítendő. 4. Mindazon egyének, kik tifu- szos beteget ápolnak, vagy olyannal foglalkoznak, kezüket gyakran és fő­ként minden étkezés előtt szappan­nal mossák le gondosan, a beteg­szobában pedig soha ne étkezzenek. 5. A beteg által használt éjje­lit, habár fertőtlenittetik is, az egész­séges semmi szin alatt sem használ­hatja. 6. Az udvarok tisztántartására különös gond fordítandó. 7. Végül tekintettel arra, hogy több folyómenti város és községben az abort ürüléket a folyóvízbe ürítik, s ezáltal a folyó vizét fertőzővé te­szik, óva intem és figyelmeztetem a a közönséget, hogy a Szamos vizét vagy egyáltalán ne, —- vagy csak fölforralás és ismét lehűtés után használja ivásra. Ezen rendelkezéseim pontos betartásának ellenőrzésére törvény- hatósági tiszti főorvost és a főkapi- tányí hivatalt bíztam meg s figyel­meztetem a közönséget ismételten, hogy rendelkezéseimet saját érdeké­ben önként hajtsa végre, nehogy azok áthágása esetén a törvény tel­jes szigorát alkalmaznom kelljen. Szatmár-Mémeti, 1903. szept. hó 16-án. Pap Géza, polgármester. Az Ecsedi láp nagybirtokosai a Szamos érdekeltség ellen. Szatmár, szeptember 16. Az „Ecsedi láp lecsapoló és Szamos-balparti ármentesitő és bel- vizszabályozó társulat“ f. hó 24-én választmányi és 25-én közgyűlést tart Nagykárolyban. A meghívó szerint úgy a választ­mányi, mint a közgyűlési tárgysorozat­ban előfordul egy javaslat „a szava­zatok számításának a hozzájárulás arányában leendő megállapítása ügyében. Miután az ilyen látszólag igény­telen „tárgy“ kiszokta kerülni az érde­keltek figyelmét, szükségét látom a Szamos balparti érdekeltség figyelmét felhívni arra, hogy mi készül s felkér­ni, hogy tömörüljön és vagy személye­sen, vagy megbízott utján okvetlen jelenjen meg a közgyűlésen, s akadá­lyozza meg a reá nézve végzetes terv sikerét. A társulatnál eddig holdszám szerint történt a szavazás, s miután területre nézve a láponkiviili érdekelt­ség a nagyobb, a többség a társulat­nál a miénk volt. Módunkban volt en­nélfogva megakadályozni, hogy a láp — melynek érdekkörébe akaratlanul bevonattunk, s melynek érdekében hi­tünk szerint eddig is tulterheltettünk, — saját vállairól még több terhet há­rítson reánk. Ez az állapot nem tetszik a lápi birtokos uraknak, s azt akarják elérni, hogy az övék legyen a közgyűlésen a többség, s ott feltétlenül dirigáljanak, s velünk azt tegyék, a mit akarnak. Erre szolgálna a javaslat, mely­nek alapján kimondatnék, hogy ezen­túl nem holdszám szerint, hanem a hozzájárulás arányában szavazzunk. Gondolom, hogy mindenki érti, hogy ebből az következik, hogy min­den lápi hold ezentúl ötször annyi szavazatot fog képviselni, mint a mi birtokunknak egy-egy holdja. A láp ugyanis miután értékben földjeiből 3—400 frtos földek alakultak, egész jogosan ötször annyi hozzájárulást fizet holdanként, mint mi, — tulajdon­képen fizetnie kellene ennél sokkal többet. Ha szokás szerint nem jelenünk meg a közgyűlésen, s többségünket eként nem érvényesítjük, a lápi birto­kosok, kik minden közgyűlésen teljes számmal ott vannak, leszavaznak ben­nünket s keresztül viszik, hogy a jövő­ben feltétlenül dirigáljanak, s a végle­ges hozzájárulási kulcs megállapításá­nál tönkre tegyenek bennünket. Legyen tehát résen a Szamos jobbpart, s jelenjen meg e 25-iki köz­gyűlésen teljes számmal. Dr Keresztszeghy Lajos.*) *) Felkérem az összes helyi lapo­kat ezen közlemény átvételére és köz­lésére. ÚJDONSÁGOK * A közkutak vizei fertőzök e. vagy nem ? Lapunk egyik régebbi szá­mában megírtuk, hogy a tanács kutat­ván a nagy mérvben fellépett heveny­fertőző betegségek okát, arra a meg­döbbentő tapasztalatra jutott, hogy a betegségek csirájának a Zrinyi-utczai közkutban kell lenni, mert a legtöbb megbetegedés az ezen kút körül fekvő utczákban fordult elő. Hogy ebbeli fel­tevését szakértői véleménynyel is iga­zoltnak lássa, elhatározta, hogy a kút vizét az országos bakteorologiai inté­zethez vegyelemzés végett felküldi. Ez meg is történt! Most azonban az országos bakteorologiai intézet ar­ról értesíti a várost, hogy a felküldött vizet nem kapta meg. ügy látszik, hogy a kánikulai hőségben a viz cso- magostól együtt teljesen elpárolgott, mert másként lehetetlen a viz eltűné­sének okát megmagyarázni, ha csak el nem felejtették a vizet felküldeni. Per­sze, most a vizsgálatot pótolni kell. Erre nézve pedig a bakteorologiai in­tézet igen okos tanácscsal szolgál a városnak, nevezetesen, hogy a város a vegyvizsgáló intézet egyik szakembe­rét hozassa le, mert szerinte csakis igy van értelme a vizsgálatnak, ameny- nyiben a kutból kimert vízben levő baktériumok nehány óra alatt már el­változásokat mutathatnak és igy a bakteorologiai intézetnek nem igen áll módjában a felküldött vízről absolut érvénynyel bírónak véleményt nyilvá­nítani. Ha azonban a szakember leho- zatalát a város költségesnek találná, úgy ajánlja, hogy a vizet steril üveg­ben, jég közé csomagolva, express küldjék fel. Minthogy itt egy nagy fontosságú közegészségügyi kérdés el­bírálásáról van szó, a város közönsé­gének létérdeke feltétlenül megköve­teli, hogy az a szakértő okvetetlen le- hozassék, mert tudni kell végre, hogy közkutaink vize nem rejt-e magában életveszedelmet hozó gyilkos baktéri­umokat. Az a szakértő pedig vizsgálja meg valamennyi közkutunk vizét, mert a felizgatott közönség örökös fé­lelemben van a veszedelmes viz miatt és csakis akkor fog megnyugodui, ha egy országos szaktekintély tudományos vizsgálata alapján nyilvánított meg­dönthetetlen és feltétlen bizalmat keltő véleménynyel van igazolva, hogy egyik vagy másik közkút vize minden ve­szély nélkül használható. * Szocziálista népgyülés Ara- nyos-Medgyesen. A szocziáiizmus ta­nai nemcsak a városok füsttel telitett levegőjében terjednek: hanem tért hó­dítanak a vidéken is. A falukban a szocziáiizmus apostolai vándorolnak és hirdetik, terjesztik a népre egyedül id- vezitő tanokat. Az ideális szocziáiiz­mus talán oktat, talán lelkesít is, örömtől dagasztja is a keblet, ámde amit a jámbor falusiaknak hirdetnek a ván­dorló apostolok azok nem hogy taní­tanának. hanem inkább megmételyezik az egyszerű ember szivét, lelkét. A ha­tóságok hiába lépnek fel ellenük, a mérges magvakat mindenfelé hintik, szórják. Vasárnap Aranyos-Medgye- sen lesz szocziálista népgyülés. A ren­dőrség nevében Bozsán Mihály és öt társa jelentette be a népgyülést a szat­mári főszolgabírói hivatalnál. A nép- gyülésnek két tárgya lesz. Az egyik „Kik a szocziálisták és mit akarnak,* a másik „a nép gazdasági és politikai helyzete. Nem tudjuk, vájjon a rende­zők az igazi szocziáiizmus jegyében akarnak-e népgyülésezni, mert az ara- nyos-medgyesi körjegyző a főszolgabiró- sághoz intézett beadványában vasár­napra csendőri fedezet kirendelését kérte. * Jegyzések a „Szatmár-Máté- szalkai“ vasútra; Pap Géza polgár-

Next

/
Oldalképek
Tartalom