Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-05-31 / 123. szám
6 Szatmár, vasárnap SZATMÁRI HÍRLAP 1903. május 31 128 szám. azonban a Manón—Tihanyi Irma nevet használta, melylyel orosz, franczia, angol és német herczegekhez és magánosokhoz furakodott be és 20 ezer koronától felfelé kezdte meg a csalások egész sorozatát. Alább nem is adta s az összegek, melyet ily módon kicsalt áldozataitól, csaknem fél millióra rúgnak. A szédelgésekben nagy előnyére vált feltűnő szépsége, mely csakhamar rabul ejtette áldozatait. A világvárosokban, a hol csak megfordult a „Ka- méliás hölgy“ módjára szalonokat tartott, melyek mesés fénnyel voltak berendezve. E szalonokban fonta be a külföld arisztokratáit. Mikor az összes városokból kikopott, haza jött Magyar- országba, de itt a számos feljelentés folytán elfogták és elitélték. Élete valóságos regény. A mit könyvében önmagáról elmond, egy szóig igaz. Tiha nvi Irma átélte a könyv minden fejezetét. Az „Éhének alezime „Lelkem magánosu panaszai. A fejezeteken melankolikus hang vonul át. A regényt úgy kezdi, hogy Sopronba utazik s a vasúti kupéban egy arisztokrata tiszttel ismerkedik meg. A vonat zakatol .. . és Tihanyi Irma elbeszéli élete változatos folyását. Elmondja, hogy apját, kit nem ütött le a hajókötól és anyja, ki nem volt mosónő, kicsi korában roppant kedvelték. Még nem volt tizenhat éves, a mikor már minden „úri“ mulatságon jelen volt s egy ilyen mulatságon történt, hogy egy Windisch- grätz dragonyos főhadnagy megkérte a kezét, ámde ő neki tetszett az élet s nem akarta magát egy férfinek „Örök életre“ lekötni. Atyja kevéssel ezután bérbe vette Monteunovó herczeg birtokát s igy uj életviszonyok közé került. A herczeg- nek volt egy fia, a ki halálosan szerelmes lelt belé. Ö is szerette a kis her- czeget, a ki addig unszolta, mig megszökött a szülői háztól. Budapestre kerültek és ott több hónapig éltek, mig a herczeg papája el nem vágta boldogságuk aranyfonalát. Ekkor hirtelen meggondolta magát s az első mágnásnak, a ki megkérte kezét, neje lett. így lett Tihanyi Irmából Stui'z Demeter grófnő. Erről igy ir könyvében: „Nem tudom, hogy lettem Sturza neje. Nem szerelemből mentem hozzá, talán büszke, hideg, parancsoló lényem vonzott. Fájdalmamban, haragból, szeszélyből lettem grófnő, mert minden támaszt nélkülöző teremtés voltam.“ Sturza gróffal Oroszországban, Sturza egy jó barátjának, Danilov herczegnek birtokán esküdtek meg. A házasság nem volt boldog. Lakásukat nem sokára Párizsba tették át. Ott ismerkedett meg egy orosz hemzegnő- vel, kinek férjével volt viszonya, A herczeg ugyanis beléje szeretett. Szerelmet valló levelét azonban Tihanyi megmutatta férjének. — Már válaszoltam rá — nyugtatta meg mindjárt férjét. — Ezt Írtam: „Herczeg, Ön téved; a mi házasságunk boldog“ . . . ugy-e, hogy az . . lesz ? . . . Akarod ? — kérdezte gyöngédséggel a féltékeny férjét. És a házasság maradt, amilyen eddig volt. Sturza elpazarolta neje vagyonát; a szegény asszonyt szidalmazta, sőt ütlegelte. Tihanyi ezt a sorsot nem tudta tovább viselni. Lembergbe menekült s onnan igyekezett házasságát fölbontani. Férje azonban eltűnt, s ma sem tudja, hogy hol van. Egy év múlt. A boldogság napja végre a sokat hányatott nőre is rászórta sugarait. Egy huszártiszttel ismerkedett meg, aki Tihanyi életének négy évét aranyozta be. A franczia Riviera nagy szerepet játszik e négy év alatt a szép asszony életében. Egy névtelen levél azonban, amely Tihanyinak Romániában viselt dolgait árulta el a huszártisztnek, egyszerre véget vetett a boldogságnak. Ezután következik a Pension Superbe s mindaz, a mit a közönség már jól tud. Tihanyi leírja letartóztatásának és soproni vizsgálati fogságának a történetét is s igen őszinte nyilatkozatot tesz ügyészről, vizsgálóbiróról. TANÜGY. )(. Szabadságolás és helyettesítés. A vallás és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kirsmerné Gerhardt Katinka alsó-kapnikbányai tanitónőt, betegsége miatt a jelen tanév végéig szabadságolta, helyettesseül pedig Kálik Julia oki. tanitónőt rendelte ki. * A szamárhegyi állami iskola építése Wlassits Gyu^a, vallás- és köz- oktatásügyi miniszter, a Szatmár-he- gyen építendő állami iskola terveit, a minisztérium szakközegei által elkésű- tette a terveket nemkülönben a pályázati feltételeket és a költségvetést leküldötte a helybeli kir. tanfelügyelőséghez, a hol úgy a tervek, mint az építésre vonatkozó feltételek a hivatalos órák alatt megtekinthetők. Megjegyezzük, hogy a pályázati hirdetmény már hiva alosan is közölve lett. SPORT. Tűzoltók táv gyaloglása. Kirándulás Sárkőzujlakra. Említettük lapunk előző számaiban, hogy a szatmári önkéntes tűzoltó-egylet hétfőn, pünkösd másodnapján gyalogversenynyel egybekötött kirándulást rendez Sárköz- Újlakra. Az érdekes versenyben való részvételre nemcsak a tűzoltó-egylet tagjai, hanem a közönség köréből is számosán jelentkeztek már eddig is. Sárköz-Újlakon pedig nagyban készülnek a versenyzők fogadására és ellátására. Eddigelé 16-an jelentkeztek a versenyben való részvételre, de mint előre látható a rósztvenni szándékozók nagy része csak ma, vasárnap fog jelentkezni. A versenyzőket 12 kerékpáros ellenőrző fogja Sárköz- újlakig kísérni. A juri-bizottság Sár- közujlak elején, a Kerekes-féle ház előtt, az országúton felállított és csinosan díszített sátorban várja a versenyzőket, a hol a kitűzött három dijat fogja a megérkezés sorrendjében a győztesnek kiosztani. A versenyrendezőség figyelme a legapróbb részletig mindenre kiterjedt, hogy a versenyzők a legkellemesebben érezzék magukat. Gondoskodás történt arról is, hogy a megérkezés alkalmával úgy a versenyzőket, mint a kirándulókat a község végén felállított sátorban frissítőkkel és villásreggelivel megvendégeljék. A kirándulók hazaszállítása czél- jából a tűzoltó-egylet több kocsiról gondoskodott. Meszlényi Gyula püspök is szives volt e czólból a fogatot a tűzoltók rendelkezésére bocsátani, valamint fogataikat rendelkezésre bocsátották: Demkő János, Bölönyi László és Iíalik Lajos urak is, kiknek a rendezőség ez utón is hálás köszönetét fejezi ki. A versenyrendezőség a verseny szabályait az alábbiakan ismerteti: 1. A folyó óv junius 1-ón Szat- mártól Sárközujlakig 22 kilométerre rendezendő távgyalogversenyre a bizottság 3 dijat tűzött ki — és pedig 1- ső aranykeretben arany díszoklevél. 2- ik egy dupla fedelű ezüst óra, 3-ik egy tajték pipa. Az első dijat csak oly versenyes nyerheti, a ki az utat kilométerenkint legalább is 7 perczen belül teszi meg, ellenben elsőnek beérkező, de átlag 7 perczen kívüli utat megtevő versenyző, csak a második díjra számíthat, a következő beérkezett a következő dijakat kapják. 2. Indulás pont 5 órakor a vasúti állomás melletti sorompótól vezényszóra történik Mónus Lajos és Sternberg Béla rendezésével. 3. Menetközben egymást szóval vagy tettleg akadályozni, valamelyes járművel a gyaloglást megkönnyíteni, valamint az ellenőrző bizottságnak való bejelentés nélkül az utat megszakítani tilos. 4. Ha menetközben valamelyik versenyző a harmadik pontban foglaltakat megszegi, semminemű díjra nem számíthat. 5. Minden versenyző köteles magát, — minden további nélkül, — a jury határozatának alá vetni. 6. A Sárközujlakon való tartózkodás alatt kötelesek mindannyian állandóan együtt maradni, távozásra parancsnoktól, vagy helyettesétől engedélyt kérni. 7. Vissza, illetve hazajövetelkor gyülekezésre adott jelre köteles mindenki sorakozni. TÖRVÉNYKEZÉS. §. Gróf Károlyi Antal nagykoru- sitása. Harmadéve, 1900. október 4-én a szülőknek, gróf Károlyi Tibornak és hitvesének kórtéré a budapesti törvényszék meghosszabbította gróf Károlyi Antalnak a kiskorúságát. Okul erre a fiatal grófnak könnyelműsége szolgált. Huszárönkéntes korában ugyanis 18.000 forint adósságot csinált, belőle tekintélyes summát váltókezessé gek révén. Akkor a bíróság gróf Ká rolyi Antal kiskorsuságának kinyujtását azzd okolta meg, hogy a szellemi képessége nincs arányban a korával s igy a dolgait rendén vezetni kénytelen. Gyámul gróf Tisza Kálmánt nevezték ki. Most, hogy a bíróság intézkedése óta hosszabb idő telt el, gróf Károlyi a nagykorusitásért folyamodott, mire meghallgatták a gyámot, rokonokat és több orvosszakértőt is. Miután az előbbiek a törvényszék annak idején hozott határozatának a fentartása mellett nyilatkoztak, ezúttal nem döntött a bíróság érdemlegesen, bár kijelentettek az orvosok, hogy gróf Károlyi Antalnak ép az elméje. Nem döntött pedig azért, mivel előbb ismerni kívánja az igazságügyi orvos tanács véleményét is. A tegnap Aradon megtartott tárgyalás után tehát ide terjesztik fel az iratokat. KÖZGAZDASÁG. Budapesti áru- és értéktősde. — A „Szatmári Hírlap“ távirati tudósítása — Budapest, május 30. Zárlat 5 órakor: Búza 1903. augusztus ........................7.62 - 7.63 Ro zs 1903.augusztus..........................6.62--6.63 Zab 1 903. augusztus........................ 6.50—5 52 Ten geri 1903. májusra...................6.35—6.36 Rep cze augusztusra..........................6.39—6.40 Zá rlat 5 órakor: korona Osztrák hitelrészvény ........................ 666.75 Ma gyar hitelrészvény ........................ 726.50 Leszámitolób ank részvény...................453 50 Rim a-Murányi vasmű részvény . . . 470.50 Osztrák-magyar államvasuti részvény . 681. Küzuti vasúi..............................................612.— Városi villamosvasút részvény . . . 314.— Kiadó laptulajdonos: A szatmári függetlenségi és 48-as párt. 1238 -1903. tksz. Árverési hirdetmény Kivonat. A fehérgyarmati kir. jbiróság mint telekkönyvi hatóság közhírré teszi, hogy Gerzsonyi Dávid végrehajtatónak Nagy Zsigmondné szül. Török Rozália vég rehajtást szenvedő elleni 100 kor. tőkekövetelés és jár. iránti végrehajtási ügyében a fehérgyarmati kir. jbiróság területén levő Nagy-Ar község határában fekvő a nagyari 72. sz. tjkvben A. 1. 4—8 10 sor. 182—b. 185—b 188—b 173—b. 618—b. 500—h. hrsz. ingatlanból Nagy Zsigmondné szül. Török Rozália B. 20. a. egy keted rész illetősége 258 korona. A nagyari 244. sztjkvben A 14—a hrsz. a. felvett ingatlan 835 korona. A nagyari 379 sztjkvben A I. 658—b. 664—b. hrsz. alatt felvett ingatlanra az árverést 82 koronában ezennel megállapított kikiáltási árban elrendelte, és hogy a fen nebb megjelölt ingatlanok az 1903. évi junius hó 22-ik napján d. e. 10 órakor Nagy-Ar községben a község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is, eladatni fognak. Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlanok becsárának 10 százalékát vagyis 83 k. 50 fill., 25 k. 80 fill., 8 k. 20 fillér, készpénzben, vagy az 1881. évi LX. t. ez. 42. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. sz. a. kelt igazságügyminiszteri rendelet 8. §-ában kijelölt óvadékképes értékpapírban a kiküldött kezéhez letenni, avagy az 1881. LX. t. ez. 270. §-a értelmében a bánatpénznek a bíróságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabályszerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Fehérgyarmat, 1903. ápril 3. A kir. jbirósg mint telekkönyvi hátöság. Balás, kir. járásbiró. íRem lármázunk 1 [lEffl jlII^DETÜNK! Valamint a jó bornak nem kell ezégér, a jó kenyérnek nem kell reklám, s hogy erről a n. é. közönség meggyőződjék, szerencséltessen meg bennünket személyes látogatásával a f.m\ ALFÖLDI HÁZI KENYER SÜTÖDÉBEN, a hol kizárólag alföldi női személyek készitik az Ízletes alföldi házi kenyeret, a mely a férfiszemélyzet által kezelt A MAGYAR ALFÖLDI HÁZIKENYÉR SÜTÖDE Szatmár, Petőfi-utcza. 536 Ojtó gumi, Rafia, kékkő és bordói por legolcsóbban beszerezhető Mertz István füszerkereskedésében, Szatmár, Deák-tér 18. Minőség tekintetében páratlan a ,őanina és Ananas' parafa egyptomi vergé cziga- retta hüvely és papír, a mely Szatmáron kizárólag csak a | főtőzsdében ) kapható.
