Szatmári Hírlap, 1903. január-június (2. évfolyam, 1-146. szám)
1903-04-23 / 92. szám
Szatmér, t903. április 23. (Csütörtök. Második évfolyam, 92. szám Előfizetési árak: Helyben hájhoz hordva: Egész évre Fél év t2 kor. évre . . 6 kor. Negyedévre . . 3 kor. Egy hóra . , 1 kor. Vidékre postán küldve: Egész évre . . 16 kor. Fél évre . . 8 kor. Negyedévre . .4 kor. Egy hóra . . 2 kor. Egyes szám ára 2 kr (4 fi.) Szerkesztőség: Kazínczy-utcza 6. szám. Lapvezér: URAY GÉZA. Főszerkesztő: BARTH A KÁLMÁN. Megjelenik naponta (hétfő kivételével.) Hirdetéseket méltányos, szabott árban és egyezség szerint felvesz a kiadóhivatal, Kazinczy-u. 6. Apró hirdetések lö széig 40 fillér, minden továbBá szó 3 fillér»:'/ Ny i Htér sora £0-fittét. Kiadóbtvafah-,. Kazinczy-utcza 6. s^értv^ Telefon i 106. . V Felelős szerkesztő: HARSÁNYI SÁNDOR. Kölcsey hymnusza, Szatmár, április 22. A magyar nemzet imádsága fölött élénk vita merült fel a hírlapokban azért, mert egy magyar főpap : Hetyey Sámuel kitiltotta a templomból. A pécsi püspök véleménye szerint tehát ott, a hol a gyűlölt „Gotterhalte* megállja a helyét, a Kölcsey hymnusza nem énekelhető és száműzendő Istennek házából. Ennek daczára mindnyájan tudjuk és hisszük, hogy a magyar nemzet imádsága a Kölcsey Ferencz hymnusza. A korcsma, hol ez az imádság felszáll, templommá változik. A iemplom, hol ennek az imád ságnak helye nincs, nem templom. Lehet a tornya égbenyuló, mégsem templom az. A pap, ki ezt az imádságot a templomból kitiltja, Isten szolgája lehet, de magyar pap nem A pécsi püspök nem engedte meg, hogy a magyar nemzet imádságát a templomban énekeljék. „Magyar Állam“ meg is magyarázza, hogy miért nem. Azért nem, mert a Himnuszban van egy sor, egy dogmaellenes sor: ,,megbün- hödte mér a nép, a múltat, jövendőt.11 „A jövendőt pedig — elmélkedik a Magyar Állam“ — megbünhödni előre nem lehet. Ez a katbolikus elvekkel mereven ellenkezik.“ A pécsi püspök most nyilatkozik s betűről betűre, a mit a „Magyar Állam“ ir. Tehát: a pécsi püspök kitiltotta a Himnuszt. Kitiltotta, mert nem lehet a nemzetnek megbünhödni a jövendőt. A múltat igen, a jövendőt nem. Most mit csináljunk ? Merre fogjunk ? Széjjelszedjük a Himnuszt izeire s megmagyarázzuk Öméltóságának ennek az imádságnak a lelkét ? Magyarázzuk neki, hogy ez egy sora az imádságnak egy hatalmas, felséges szép költői kép? Hogy ez a nemzet, ez a szegény nép, mióta őseinket Isten felhozá Kárpát szent bérczére, mennyit szenvedett töröktől, tatártól, némettől, hogy volna bűne ezer annyi, mint ameny- nyi nincs; s benne még ezer annyi, mint amennyi lehetett Tolna: meg bűnhődött., rettenesen megbiinhödött, s kiérdemelte az irgalmat úgy ezen, mint a másvilágon! Magyarázzuk-e a püspök urnák, hogy más a nemzet, s más az útonálló zsivány. Magyarázzuk-e, hogy egy nemzet nem is lehet bűnös voltaképpen: bűnösök az egyesek ; bűnösök a nemzet vezetői, kik a rájuk bízott nemzetet gyakorlatba vitték a maga vesztébe s nevezetesen a magyar nemzetet nem egyszer a simák szélére ! Hát nem elég, rettenetesen megbünhödte már e nép a múltat s jövendőt? Nem veszi-e észre szent- életű püspök ur, hogy ez a nép sírva néz körül, „s nem leli honját e hazában?“ Nem látja-e, hogy e népnek ezrei ragadnak rándorbotot, s futva futnak az éhség elől idegen országba? Nem látja-e, hogy aki nem fut, azért nem fut, mert gyönge a futásra? Nem látja-e, hogy ennél a fenséges imádságnál maholnap egyebünk nem marad? Suly«s gondok közt élnek, dehogy élnek! tengődnek az ország milliói. Csak egy pár ezer ember él itt gondtalanul : a latifundiumok urai, a tőkepénzesek és a püspökök. így akarnak megszüntetni minden felekezeti gyűlölködést? Nos, itt csakugyan vége a felekezeti gyűlölködésnek. Minden művelt katholikus ember, politikus, Író, költő, tudós, művész, egy emberként utasítja vissza imádságunk meggya- lázását Mit, hogy helye legyen Istennek házában annak az ostoba himnusznak, mely a nemzet sírja felett is a királyt élteti, Kölcsey himnuszának pedig, mely áldást kér a nemzetre, a népre, — helye nincs. És ezt egy főpap mondja, aki a történelem és a hazafiság révén követel sértetlenséget. . . . Ilováju tottunk már eddig s hová juthatunk még ezután ! . . . POLITIKAI HÍREK. Ex-lex hangulat. Pár nappal ezelőtt az a meg nem czáfolt hir kelt szárnyra, hogy a trónörökös délvidéki tartózkodását megszakítva, visszatér Bécsbe, hogy közbelépésével a döntést elősegítse. Ezzel hozzák kapcsolatba azt a másik hirt, mely tegnap erősen tartotta magát politikai körökben, hogy a Széli-kormány bukása elkerülhetetlenné vált és rövidesen meg is íog történni. Tudni vélik, hogy Széllel együtt Fejérvári és Lukács László is megválik tárczájától s az uj minisztérium feladata lesz, valami uton-módon a katonai javaslatokat keresztül erőszakolni. Ha ez nem sikerül, úgy a javaslatokat ez évben már nem tárgyalják, hanem majd csak a jövő évben tűzik újból napirendre. A hirt nem erősítették meg, de természe tesen mit sem jelent. Mindazonáltal alig valószínű az egész híresztelés ; Ö felsége eddigi eljárásával merőben ellentétes volna, ha most, a harcz kellő közepén válnék meg minisztériumától, a melynek alkalmas utódját sehol sem látni. A válság eldőlte alig várható az ex lex előtt; hogy pedig akkor hogyan fog végbemenői, az kitalálhatatlan Addig még sok minden történhetik. Az egyetlen körülmény, a mely ezt a hirt támogatni látszik, az, hogy a trónörökös tulajdonságairól mit sem tudunk s igy lehet, hogy az ö befolyása valami ilyesféle megoldást vitt keresztül. Ez a bizonyíték azonban negativ és már ennélfogva is gyenge. ORSZÁGGYŰLÉS. A képviselőház ülése. Saját tudósítónk távirata. Budapest, április 22. A képviselőház mai ülésében heves felszólalások tárgyát képezte Széli Kálmán titokzatos magatartása, melylyel a politikai helyzet iránt viseltetik. Különösen a Kossuth-párt részéről ítélték el a miniszterelnök eljárását. De a had sereg nyelvéről is sok szó esett s ezzel kapcsolatosan heves támadásokat intéztek a képviselők az osztrákok ellen. Az indemnity folytatólagos tárgyalása során igen sokan szólaltak fel. A kíméletlen kifakadásnál nem egyszer kellett az elnöknek a szólókat rendre utasítani. Részletes tudósításunk n következő : A Ház mai ülésén Apponyi Albert elnökölt. Napirend előtt Hegedűs Lóránt benyújtotta a tisztviselők fize- tésjavitásáról szóló pénzügyi bizottsági jelentést. A jelentés a tiszti óvadékok megszüntetéséről szólt. Ezután az indemnitás tárgyalását folytatták. Bakonyi Samu dr. Koasuthpárti képviselő a képviselőhöz megvetésének mondja Széli Kálmán eljárását, mert nem tartja szükségesnek, hogy a politikai helyzetről nyilatkozzék. A Kossuth- párt magatartását jogosnak tartja és sajnálja, hogy a néppárt, elállóit az obstrukeziótól. Beszéde közben áttért az osztrák hadseregre s kijelentette, hogy az 1848-ban még a vereségben is győzőnek mondta magát. Benedek János (közbeszól.) A harczban is mondok, gyáva sövre- dék volt! Elnök Benedeket e közbeszólásáért rendre utasítja. Bakonyi kijelentette továbbá, hogy a javaslatot elveti. Ezután Benedek János a házszabályokhoz szólt s kijelentette, hogy a közbeszólást nem a mostani hadseregre értette. Elnök a rendre utasítást vissza vonta. Ezután Szül lő Géza és Kaas Ivor helyi érdekű interpellácziót terjesztettek a Ház elé. Az ülés ezzel véget ért. TÁVIRATOK. Újabb horvát zavargások Varasd, április 22. (Saját tudósítónktól.) Óriási szerencsétlenséget okozott volna a horvátoknak az a legújabb tüntetési terve, amelyet ma sikerült a hatóságnak megtudnia. A hor- vátok a Varasd és Csáktornya közötti vasúti testet akarták bosszúból megrontani. A muraközi csendőrséget evégböl összpontosították,amely most nagy óvatosággal ügyel a pályatestre. Egy főhadnagy hirtelen halála. Budapest, április 22. (Saját tudósitónktól.) A budai gőzsikló felső állomásán megrendítő haláleset történt ma délután. Horváth Kálmán honvéd főhadnagy egy százados barátjával beszélt a sikló állomásán, amikor egyszerre szivéhez kapott, szó nélkül összeesett és azonnal meghalt. A szerencsétlenség hírére azonnal megjelentek a mentők, de már csak a beállott halált konstatálhatták. Őr-'ut nő a vonaton. Budapest, április 22. Saját tudósítónktól.) A keleti pályaudvaron ma délután nagy riadalmat keltett egy elegáns úri nő viselkedése, a Bécs felől délután érkező gyorsvonatból egy úrnő szállott ki s haját tépve kiáltó& Megéfkezíek!! Róth Fülöp kárlsbádi czipőrak tárát ajánljuk: a t. ve vő közön® égnek mint legolcsóbb bevásárlási forrást. Közvetlen a °annonia szálloda mellett! # Szatmár és vidéke Iegnaggobb czipőpa^tára. tavaszi és nyári idényre njegrendelt összes úri, női és gyermek ® ü ü ® @ valódi franezia sohewrő bőrű lábbelik. % H A m %
