Szatmári Gazda, 1915. (7. évfolyam, 1-52. szám)
1915-04-03 / 14. szám
2-ik oldal. SZATMÁRI GAZDA április 3. relmezte, az ügynek végleges rendezése céljából bizottságot küldött ki. Elnök jelentette továbbá, hogy a rézgálic szükséglet fedezése céljából távirati felterjesztést intézett az egyesület a miniszteriumkoz s kilátás van, hogy szőlősgazdáink rézgálic szükségletüket nem lesznek kénytelenek háromszoros áron fedezni. Tárgysorozat kimerittetvén, elnök az ülést berekesztette. Cukorrépa termelés a háborús időkben, A pénzügyminiszter rendeletet bocsátott ki, a mely szerint a ki az 1915. évi január 1. előtt cukorgyári vállalattal kötött szerződésben arra kötelezte magát, hogy a szerződésben meghatározott nagyságú területen 1915. évben cukorrépát fog termelni az, a mennyiben a háború által előidézett körülmények következtében ennek a kötelezettségének eleget tenni nem képes és a termelésnek ez évi korlátozására nézve a cukorgyári vállalattal külön meg nem egyezett, a jelen rendelet életbelépésétől számított 15 nap alatt kérheti, hogy a jelen rendelet értelmében alakítandó bizottság döntsön afelől, vajon ebben az évben szerződése alapján egyáltalában köteles-e és ha igen, mily nagy területen köteles cukorrépát termelni. A bizottság által megállapított területen termelt cukorrépának a szerződésben kikötött feltételeknek megfelelő átvételét a cukorgyári vállalat meg nem tagadhatja ; viszont ha a termelő a bizottság által megállapítottnál nagyobb területen termelne cukorrépát, a cukorgyári vállalat követelheti, hogy a termelő az egész területen termelt cukorrépát a szerződésben kikötött feltételeknek megfelelően neki adja át. Ha a termelő a cukorgyári vállalattól a szerződésileg kötelezett cukorrépatermés árára előleget, vagy az évi termés árából részletekben törlesztendő kölcsönt kapott, ezt az 1915. évben csak oly arányban köteles törleszteni, a mily arányban áll a bizottság határozata értelmében megművelendő vagy tényleg megművelt cukorrépaterület a szerződésileg megállapított területhez; viszont a cukorgyári vállalat is csak ugyanily arányban köteles a termelőnek szerződésileg esettleg kikötött termelési előleget adni. Ha a termelő a bizottság határozata értelmében az 1915. évben cukorrépát egyáltalában nem, vagya szerződésben meghatározottnál kisebb területen termel, az 1915. évi termésre netalán felvett előleget, hacsak tartozása moratórium alá nem esik, más megállapodás hiányában a termelési terület csökkenésének megfelelő arányban visszafizetni köteles. Ha azonban a cukorgyári vállalat azt kívánta, hogy a termelő az ő részére ez évben cukorrépát egyáltalában ne termeljen, az ez évi termésre nyújtott előleg visszafizetését 1915. évi november hó 1. napja előtt nem követelheti. Ez a rendelet egyébként nem érinti az erőhatalomra (vis major) vonatkozó szabályokat. Zöldségfélék termelése. A háborús viszonyok kell, hogy a gazdákat ösztönözzék főleg oly cikkeket produkál*i, melyek az élelmezésnél első rangú szükségleteket elégítenek ki s a melyek egyszersmint jó áron értékesíthetők s a gazdának pénzt már akkor adnak, a mikor még szemes terményeiből alig, vagy csak azoknak eíprédálása árán juthat: ezek a zöldségfélék. Az igaz, hogy a konyhakerti vetemények termelésével szemben a magyar gazda bizonyos ellenszenvei viseltetik, nem tarja ezt a foglalkozást rangjához méltónak s habár itt-oít látható már némi haladás e téren is, de ez még mindig nem oly mérvű mint kellene, a minőt a nagyon is jövedelmező zöldségtermelés méltán elvárhatna és megérdemelő*. A konyhakerti vetemények termelésénél különösen ma, midőn a munkás kézben nagy a hiány, figyelembe kell azt is venni, hogy igen jól értékesíthető az asszony és a gyermekkéz munkája. Miután azonban igen sokan — éppen azért mivel nem foglalkoztak zöldségnek szántó földöni termelésével, alig vannak e téren tájékozva s igy helyesnek tartjuk Vára- dy Józsefnek, a nagybányai önálló gazdasági népiskola igazgatójának alábbi tanácsait közölni, a melyből mindenki a ki saját magát szereti s kissé gondol arra, hogy ma az itthonmaradoítaknak hazánkat védő hőseinket, véreinket is élelmezni keli, a rendelkezésére álló terület és munkaerő arányában válassza ki azt, a mit leghelyesebbnek és legmegfelelőbbnek tart. Meg kell jegyeznünk, hogy jelen cikkünkkel bizonyos mértékben ismétlésbe bocsátkozunk, mivel lapunk ez évi 2. számában kimerítően foglalkoztunk a zöldségfélék szántóföldöni termelésével, de véleményünk szerint egy ily jövedelmező termelési ággal nem lehet elégszer foglalkozni különösen akkor, ha ismerjük azt a rideg magatartást, mellyel gazdáink jelentékeny része minden újítástól annyira irtózik. Várady József igazgató tanácsai a következők: I. Szabad földbe eredeti helyükre vetendők már- cins hótól kezdve: Sárgarépa, petrezselyem, peszternák mély rétegű mélyen ásott, kövér, de nem frissen trágyázott talajt kívánnak, fekvés tekintetében nem válogatnak. A felásott
