Szatmár, 1905 (31. évfolyam, 1-51. szám)

1905-06-24 / 26. szám

XXXI. évfolyam. 26-ik sz. Szatmár, 1905. junius 24 SZATMAR. TÁRSADALMI ES SZÉPIRODALMI HETILAP. Megjelenik minden szombaton. ELŐFIZETÉSI ÁB : Egész évre 4 korona. Félévre 2 korona. Eyyes szám ára 20 fillér. jäzER készt őség es kiadóhivatal: Deák-tér 3. szám. MOidtxmi'mii dijuk a kiuduliiv-lallmn (líirtHnJők. Szerkesztőségi telefon 27. szám. HIRDETÉSEK: Kósspénzfizutép mel'ett a IfgjHtányosabb árban.-<8> Nyilttér sora 16 fillér. <3— A város vételei. A közeli időben sokszor esett szó arról, bog)' ha valamely házra telekre a városnak szük­sége lenne, — a megvételtől rendesen idegen­kedik. Ha pedig még is valamely teleknek meg­vétele elkerülhetetlen, — annak kiinduló alapja az intézőkörök rokonszenve. A közönségnek ezen hite nem volt éppen alapnélküli — de annyi bizonyos, hogy a város a íorgalmi áron felül még soha sem vett sem­mit, es minden vételénél az idő beigazolta, hogy a birtok vételek előnyösen köttettek. Sajátságos és megfoghatatlan hogy a midőn a városnak, vagyonosodása szópészete és hala­dása elvitázhatatlanul azt kiváltja: miszerint minél több vagyonnal, impozáns szép kö­zépületekkel bírjon ; mégis a városi bizottsági tagok nagy részének a midőn vételről van szó borsózik a háta, sőt a városi tanács is, minden ilyen ügyhöz félve nyúl, és ha csak lehet leve­szi a napi rendről. Ennek okát sajnos, igen kicsi személyes ér­zelmekben találjuk meg, általában abban* hogy mindenki azt hiszi és abban a feltevésben van hogy az eladó kizárólag a városra van reá szo­rulva, és az eladással, városi jótéteményben ré­szesül, mert hát az eladó, tekintve a vétel tár­gyát képező dolog régi beszerzési árát, tisztes­séges polgári haszonban részesül. Ezt az idegenkedést aztán későbben midőn a szükséges telek megvételére a kényszer visz reá, a város közönsége, jó drágán megfizeti. Mert hiszen egy évtized óta, a ház és föld birtok ára, a pénz kamatláb esése folytán folyton emelkedik, — a munka erővel szemben a pénz mint önmagától jövedelmező tőke kamatai nap­ról napra esnek, a mely körülmény teljes biz­tonsággal napról-napra emeli az ingatlan érté­két is. Hogy mennyire alaptalanok voltak az aggo­dalmak számtalan példával tudnánk igazolni, és bátran elmondhatjuk, hogy veszteség a várost csak is az eladásainál érhette. Midőn a Kossuth-kert kiegészítésére a Papp János féle telket megvette a város a 24.00u korona vételárat horribilisnak tartották. A közgyű­lésen órás beszédek hangzottak ellene, egyes bizottsági tagok felebbeztek a határozat ellen. Most pedig néhány év azt igazolja, hogy jobb volt akkor meg venni, mert a mai viszonyok szerint legalább is tiz ezer koronával többet kellene érte adni, mert hiszen az Attila utcán egy 300 -öles telek ára ma már kilencz, — tiz ezer korona. Mintegy huszóvve! ezelőtt, felkínálták a vá­rosnak azon emeletes házat, a melynek a föld­szintjén jelenleg a városi vámhivatal van elhe­lyezve 12 ezer forintért. — A városi bizottsági közgyűlés, indiguálódva utasította vissza az aján- I latot. Az a ház évenként ‘2000 koronát jövedel­mez, ma 50.000 koronát ér. A Harasztkő féle telek üressen állott 30‘ > írtért lehetett volna meg venni, bár már akkor is utca nyitásra alkalmas, lett volna, a helyett, hogy meg vette volna, a város még a köztér­ből is adott hozá. Most a város egyik legszebb Verbőczy utcáját, nem lehet miatta meghosszab­bítani. Ezt bár a közgyűlés elrendelte de kellene hozzá 20.000 korona. A városháza már régi idő óta szűknek bi­zonyul, úgy hogy hivatali helyiségeket kellett a szomszédos Deák-tér 2-ik számú házban bé­relni és azt a házat néhai Gyene Károly volt polgármester örökössel 36.0ü0 írtért megvételre felajánlották, — azonban a város csak is 50.000 TÁRCA. A cár leánya. Irta : Madal Gyula. Dörögnek az ágyuk messze napkeleten, Orosz vi japánnal véres viadalt. Futó hírnök jelent, palástos urának Csúfos vereséget, csúfos diadalt. Hajók sülyedeznek, ágyuk meghasadnak, Nagy óceán habja vérben biborul. Daliák dandára hullámsirba omlik, Anyák százezrére gyászfátyol borul. És amig a hírnök — visszafojtott könynyel A trón zsámolyánál uj parancsra vár, Híradó Írását egykedvűen forgatva, Inti távozásra — szótlanul a cár. Berohan uj hírnök iszonyat szavával: „A kis nagyhercegnő, atyuska, beteg. Harmat ujjacskáját vasas batárajtó Odakapta s vérzik szép kis gyermeked.“ A szóra a néma, fehér szobor-ember Megrezzen és mintha reszketne a- trón. Mogorva paloták minden kis zugába, Éjsötét bu árnya száll iszonytatón. — Dörgenek az ágyuk, messze napkeleten, Orosz daliák közt arat a halál. S pihegő kis lánya puha vánkosánál Virraszt éjjel-nappal — szomorún a cár. 1 koronát Ígért érte a mely összeget ma egy ké­nyelmes magán lakásért is megkellene adni. Az uj csendőr laktanya szomszédságában lévő és most még előnyös árban meg szerezhető |4t,töcky féle telek megvételét a város napi herídr^Wéin :Jü'/te; bár a helyi sajtó egyöntetü- le^;fet' vezető és üdvös dolognak tartotta volna. E helyett azonban a város egyes alapokban lévő több száz ezerekre menő vagyonát pénzin­tézeteknél 3 ‘/a 70-°s kamatra jövedelmezted, pe­dig akár az illető alapok javára vásárolt volna telkeket és emeltetett volna bérházakat — akár az alapokból kamatra vette volna a szükséges össszeget, minden bizonynyal gyarapította volna a tökéjét, fokozta volna a jövedelmet, emelte volna a várost is. A városi gazdasági szakosztály és a tanács mostanában tárgyalta a Kegyes György homo- ródi földjeinek megvételét, a kinek mintegy 20 köblös földje be szögellik több oldalról a város birtokába, úgy hogy e miatt a városi körtvólyesi birtok legeltetése körül, már többször pereskedni is kellett. Dicséret a nagytakarékoskodásnak, de azért 200 korona miatt nem volt érdemes a vételtől visszalépni éppen a városnak, a midőn évek óta óhajtotta a megszerzését és ma a midőn al­kalma lett volna megvenni 200 korona miatt el­szalasztja, — holott bérbe adás utján is a tőke 7—8%-kot jövedelmezne. Szóval a város vezetőségében szorosan vett hivatalnok urak ülnek és ezelőtt nem voltak kellő körültekintéssel. A régebbi gazdasági tanácsos urak, — a kik hivatva lettek volna a városi va­gyon helyes befektetése által nem csak nagyobb jövedelmet elérni, hanem a vagyont magát is szaporítani, csak akkópen törődtek vele, hogy Parti rablók. Irta Pataky István. (Folytatás és vége.) V. K u d a r c z. Ezen éjjel Villányban egy szegényes ház előtt egy lovas állott meg. Lovával az ablakhoz léptetett s megkopogtatta azt. — Károly! A szobában volt világosság hirtelen elaludt s a megnyílt ajtón egy férfi lépett ki. — Vártalak— szólt Kocsis Károly a bokormozott arczu lovashoz. — Menjünk. A többiek ott vannak már. Lovas és gyalogos egymás mellett léptettek a villányi rév felé. A rév előtt a lovas leugorva lová­ról, egy fához köté s mindketten a rév felé siettek. Ott két ember már várta őket. — Már látszik a fáklya fény — szólt az egyik; és Róka már a túlparton van. A máskor vezénylő bekent arczu férfi hallgatott, csak fejével helyeselte az eljárást. A viz hamar hozta a terhelt tutajt. A fáklya­fénynél látszott, hogy csak két férfi van a tutajon, a só pedig magas máglyákba rakva. — Holla — kiáltott — Kocsis — készen! Abban a pillanatban meghúzódtak a kötelek, várva a tutajt. Az érkező tutaj megakadt a kötélben s ol- dalogni kezdett a vízsodrás felé. — Vágd el a kötelet — hangzik. A kormányos éles baltával a kötélhez vágott. Nagyot pattanva ugrott két oldalra az, majdnem a partokig; a kötelet tartó lánczok visszacsörrentek. Hanem késő volt, a tutaj vizsodrába csúszott már és hátsó része a parthoz vágódott. A parti rablók azonnal csákányt vágva a ge­rendákba, parthoz erősítették azt, s még mozgott a tutaj, midőn Kocsis Károly és a bekent arczu a tu­tajra ugrottak. Mindketten a fáklyafény körébe estek. Abban a pillanatban két lövés dördült el, s a só­halmaz mellől két csendőr emelkedett fel. Kocsis mellen találva, visszahanyatlott a vízbe, a bekent arczu férfi kalapja pedig messze repült fe­jéről. Rém ordítás követte e váratlan kudyrezot ; a bekent arczu férfi villámgyorsan visszaugrott a partra futásnak eredt, két társa példáját követve szintén futni kezdett. Még két lövés dördült cl. Az egyik golyó a futó vezér füle mellett sivitott el, a másik leterité a két futó közül egyet. Ezalatt lovához ért a meglepett ve­zér s felugorva rá, örült vágtatásra kényszerűé. Pilla­nat múlva már csak gyengén hallatszott a távozó ló- dobogás. A nő várt otthon, éjfél már rég elmúlt s férje még sem érkezik. Kis leánykája már alszik, hanem Sirolw* «SS A legkiválóbb tanárok és or­vosoktól mint hathatós szer: r: tüdőbetegségeknél, légzőszervek hurutos bajainál úgymint idült bronchitis szamár-hurut és különösen lábbadozóknál in­fluenza után ajánltatik. Emeli az étvágyat és a testsúlyt, eltávolítja a köhögést és a köpetet és megszünteti az éjjeli izzadást. Kel­lemes szaga és jó ize miatt a gyermekek is szeretik. A gyógyszertárakban üvegonkiut 1 K-órt kapható. Figyeljünk, hogy minden üveg alanti czéggel legyen ellátva: F. Hoűmarm-La Boche & Co vegyészeti gyár Basel, Sváj. 1 i

Next

/
Oldalképek
Tartalom