Szatmár, 1902 (28. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-29 / 13. szám

4 SZAT M Ä R márcz. 29. ü g y e s s é g magasabb igényei, szóval az ipar­nak specializálása képezi. E téren tehát, — mondja beszédében, — egyfelől a s z a k o k t a- t á s az, a melyre különös súlyt kell helyezni“. Tervbe vétetett ennélfogva, hogy az ország na­gyöbű vidéki városaiban egy pár ipari szakiskolát fognak felállítani. Erre óriási szükség van. A szak­iskolák m ű é r t ésre fogják tanítani az ipar embereit, a mi egymaga eleget mond arra nézve, hogy az ipari ügyek hazánkban, a melyek a mü- és szakértelemnek általában való hiánya miatt vannak egyrészt ily válságos helyzetben, lendü­letet nyerjenek ; kivált tekintély szereztessék a magyar iparosságnak. Városunkban évek óta meddő vitatkozások, eszmecserék folynak •— sok­szor még igaz szándék nélkül — az iparosság helyzete körül — értekezletekben, sajtóban. A nélkül, hogy valami haszon folyt volna ezekből ; ott van az iparos-ügy, a hol volt. Sok oldalú kér­dés ez, magasabb politikai forrásai is vannak ez ügynek, de mint szakkérdés, sokat nyerne a fen­tebbi irányzattól. Annyit nyerne, hogy semmi ál­tal sem annyit egy hamar. Siessünk ennélfogva, hogy városunk járjon mindenképen utána, hogy egyik szakiskola városunkban ál­líttassák föl. Horánszky ministert ha föl­világosítjuk városunk iparosainak helyzetéről, bí­zóin ára megadja városunknak ez iskolát. Hívjunk össze e kérdésben értekezletet, csináljuk meg a tervezetet: hol építtetnék esetleg az. iskola, — mert az, oktatás szempontjából, nagy technikai berendezésű is lenne, — és minden erre vonat­kozó kérdés gondosan meghányattatnék; de a kérés főintézése törvényhatósági utón menjen, hog\ ne legyen ez is csak hűhó, hanem fontos városi közügyként kezeltessék. Ne ejtsük el a kérdést semmi esetre. Vegyük kézbe ezt az ügyet, iparosaink érdeke ezáltal igazán nyerni fog. — Adomány. Meszlényi Gyula püspök 2uo koronát adományozott husvétra a szatmári sze­gényeknek. — A sz. Antal perselyből szintén 2(H) korona jut a szegényeknek. A főispán a felfüggesztett Soós János rendőrfogalmazó helyére Ferenci Ágost ügyvéd- jelöltet helyettesítette. Halálozás. Sz.entpály Jenő, volt halmi-i országgy. képviselő, ki városunkban is huzamo­sabb ideig tartózkodott, folyó hó 27-én Abbáziá­ban hirtelen meghalt. — A debreceni kereskedelmi és iparkamara Szárny Gyulát, a, győri kamara titkárát válasz­totta meg titkárául. " A „S?atmái “ cziinii. a. Szainos-szabályo- zás s felmérés rendelkezésére álló propeller tegnap városunkhoz-érkezett a Szamoson. A köz­lekedési hídnál loo méterrel lentebb kötött ki s most is, mint tavalyi első megjelenésekor, sok nézője akad. Tűzvész. Sólymos községben a napokban a volt szeles időbeu tűz ütött ki, a mely alig egy egy óra alatt 21 lakóházai, sok gazdasági és mellék-épületet, takarmányt, állatot pusztított el. Emberélet nem esett áldozatul. A kár körülbelül 2'.'()()(* koronára rúg. Ebből alig fél összeg térül meg a biztosítás utján. Rat amaz. máramarosi községben a róni. katli. templom szekrényét feltörték és 1000 ko­ronát elloptak. A tettesek még ismeretlenek. — Megölte a gyermekét, A csendőrség el­fogta Veres Pálné sz. Gecsei Teréz zsarolyáni lakost, a ki újszülött gyermekét Fehérgyarmaton a kútba dobta. A gyilkos anyát vizsgálati fog­ságba helyezték. A róm katli székesegyházban a ma es­teli föltámadásnál, nemkülönben a holnapi és holnapután! ünnepnapokon Meszlényi Gyula me­gyéspüspök személyesen celebrálja az istentisz­teletet fényes papi segédlettel. — A szatm ir nagybányai vasúttársaság el­határozta, hogy Nagy -Bányától—Felsőbányáig ren­des vágányu, kőbányáig keskeny vágányu vasutat épit, ki. Májusban hozzáfognak a munkála­tokhoz. — Ugyancsal( dörgött, villámlott és esett a napokban; valódi tavaszi égiháboruk járták. Még erős jég is esett.- Ismeretlen tettes tört be Pánink Dávid Csatorna-utcza sz. lakásába s az asztalfiókba akart kotorászni. Mielőtt azonban felfeszithette volna, a liázbeliek észrevették s megkel lett gyor­san lépnie. — Halálos ítélet Az eszéki törvényszéknél pénteken tartották meg a végtárgyalást Posevac Pál ellen, akit azzal vádoltak, hogy Gjelagie ugyanis szerelmi viszonyt folytatott a vádlott fe­leségével és leányával. Mikor Posevac erre rájött, megleste a csábitót és pisztolyával agyonlőtte. Ezt Posevac a törvényszék előtt habozás nélkül bevallotta. A bíróság erre kötél általi halálra ítélte. A védő felebbezett. — Állatias apa. Badenben egy apa borzal­mas tettet követett el. Hard mészáros kis fia összeszakisztott egy százforintos bankjegyet. Az apa ezen annyira feldühödött, hogy a fin mind­két kezét levagdalta a tökén. — Figyelmeztetfls. A posta- és távirda igaz­gatóság ismételten figyelmezteti a közönséget, hogy a belföldi és csak 4 fillér értékű levelező­lapokra feltétlenül ráragasztandó még egy 1 fil­léres bélyeg. — A sorozások városunkban ápr. hé 2-án reggel 8 órakor veszik kezdetüket. — Egyszerű borpróba. A bor valódiságát könnyen felismerhetjük, ha egy kis szivacsot a megvizsgálandó borba mártunk, aztán egy tá­nyérra tesszük, melynek fenekére egy kis vizet öntöttünk. Ha a. búr valódi, úgy a viz csak ne­gyed, vagy félóra múlva veszi fel a bor színét, inig ellenben a hamisított tüstént megfesti. A nagv per, mely ezer év óta tart s ma sincs vége. Ezen a ezimen jelenik meg Eötvös Károlynak, az „Egyetértés“ szerkesztőjének leg­újabb müve. A nagy mű első részének közlése az „Egyetértés“ márczius 23-iki számában indult meg, s nincs kétség benne, hogy nemcsak Magyar- országon, hanem az egész világon a legnagyobb érdeklődéssel fogadják majd ezt a művet, A czim kifejezi a tartalmát. A „nagy per“-röl van szó, arról a szörnyűségekkel, iszonyatosságokkal ter­hes perről, a melynek összes vádjai valamikor a keresztények ellen is irányultak, de amelyek, egy körülbelül négyezer éves. a szenvedés és el­nyomatás alatt görnyedő faj ellen újra meg újra feltámadnak. Eötvös Károly a maga mesteri tol­lúval különösen a tisza-eszlári nagy peri fogja leírni, annak összes titkait fogja leleplezni s em­lékeit, észleleteit, megfigyeléseit fogja a közön­ség elé tárni, (ismertetni fogja ezenkívül a bu­zim pert a lfi-ik. a sárosmegyeit a 18-ik század­ból és a peéri hasonló ügyet. Eötvös Károly memoirjai eddig is óriási feltűnést keltenek és a kortörténelem olyan titkait fedték fii!, a melye­ket senki sem (ismert, a melyekről sejtelme sen­kinek sem volt. De ezek a memoirok még az előbbenickuél is becsesebbek, szinte aránytalanul érdekesebbek lesznk. Egy egész üldözött faj sor­sára vetnek világot ez emlékezések s a szörnyű vérvád természetét emelik ki abból a homályból, a melybe a fanatizmus, az elvakultság. a vallási őrjöngés burkolta, hogy a hiszékenyeket elámit- sák és a vallási dühöt ébren tartsá k. Ez a per. a tisza-eszlári nagv per története lesz annak min­den rely tőiméivel, szinfalmögötti mozgalmaival együtt. Eötvös Károly, a ki mint védő ezt a pert vezette és irányította, nem szakmüvet fog írni ez anyagból ; nem olyant, a melyet csak jo­gászok, vagy orvosok értenek meg. Ezt a nagy müvet minden érző és gondolkozó és minden mű­velt ember számára irta ; hasonló hozzá a világ- irodalomban alig van: a magyar irodalomban egyáltalában nincs. Az ügyvédi kamara közgyűlése az ügy­védek nagy érdeklődése mellett folyt le a vá­rosháza nagy termében. A közgyűlést Dr. Ke- resztszeghy Lajos alelnök nyitotta meg, beszé­dében dr. Farkas Antal elhunyt elnök érdemeiről is megemlékezett. A titkári jelentés utána tiszt- ujitás következett, melyen Uray Géza elnökölt. Elnök lett: Dr. Korányi János .TI szóval Dr. Keresztszeghy Lajos 20 szavaza ellenében. Al­elnök dr. Keresztszeghy Lajos. Titkár dr. Schőnpílug Jenő. Ügyész Savanyu János. Pénz­táros dr. Harcsár Géza. Rendes választmányi tagoknak megválasztattak : ( Isomay Imre, dr. Farkas Antal, dr. Fejes István, Helmeczy József, Koroknay Károly, dr. Vajay Károly, Fray Gás­pár és Uray Géza. Póttagok: dr. Frieder Adolf, dr. Makár Károly. Nemestóthy Szabó Antal és Nagy József. Alkony regény, irta Ólmot. György. A mo­dern művészidet küzdelmeit festi a nagynevű francia Író ebben a regényben. Az irányok har­cait, a tehetségek tusáját, de miudenekfölött az emberi szív küzdelmét rajzolja, avatott kézzel. Egy öregedő művész vergődése a cselekmény magva: beleszeret egy fiatal leányba, a kinek a lóikét szintén megihlette a művészet lángja, a ki becsüli benne a mestert, de szerelmét egy if- jabbuak adja oda. S a kínos érzelmi harc elso­dorja az öregedő mester tehetségét is, érzi az alkony dermesztő leheletét szivében, lelkében és vérében. Nagyon szépen rajzolta meg Ohuet ezt a konfliktust és munkái között előkelő helye lesz majd az „Alkonyának. A regény megjelent a Singer és Wolfner-féle Egyetemes Regénytárban és ára csinos piros vászonkötésben egy korona. — A n. bányai festők, a hires Thorma Já­nos (Az „aradi vértanuk“ megfestője,) Ferenczy Károly, Grünwald Béla és Réti István — mivel Hollósy iskolája nem megy többé Nagybányára, május 1 -töl szabadfestő iskolát fognak nyitni, a hol nem kell tandijjat fizetni, csak a modell költségeit; s a tanítvány szabadon választhat magának tanítót. Iskolai ertesites. A siketnémák és vakok jolsvai intézete igazgatósága közhírré teszi, hogy azok. a kik gyermekeiket a jövő iskolai tanévre ezen intézetbe adni óhajtják, az ez iránti bővebb útbaigazításért minél előbb forduljanak az inté­zet igazgatóságához. Szerencsétlenség Feldman Lajos 1 és fél éves gyermeke — a Neuschloss-féle fűrész- gyári telepen — apró gyermektársaival egy árok parton játszadozott s beleesett az árokba, a hova belofult. — Zarandoklas Rómába. Ma egy hete so­kan mentek a. húsvéti nagy ünnepekre Rómába, így 29-en mentek a helybeli kit*, katli. fogymn. növendékei közöl, tanáraik vezetése alatt. — Incidens a színházban. Vasárnap este, az utolsó színházi előadáson, az utolsó előtti felvo­nás végén leeresztett vasfüggöny fölhúzó vas- kötele elszakadt s nagy robajjal zuhant le a színpadra ; szerencsére inár jól lent volt, amikor a kötél elszakadt, igy komolyabb baj nem tör­tént. De az előadást nem lehetett befejezni. Több sodronyt kell alkalmazni és a szinügyi bi­zottság legalább v i z s g á 11 a s s a meg gya- gyakorta, — Az uj hatfilléres bélyeg, t kereskedem)' minister rendeletet adott ki, hogy a vöriisbarna szinti hatfilléres bélyegek érvényessége márczius öl-én megszűnik. \ régi bélyegek bármély posta­hivatalban márczius dt-ig díjtalanul cserélhetők be ; azontúl sem be cserélni nem lehet, sem le­velek bérmentesítésére nem használhatók. — Ipari kih igasok. A Magyar kereskedelmi utazok egyesülete a kereskedelmi miniszterhez felterjesztést intézett, hogy az iparkihágások el­bírálására u j hatóságot létesítsen. Ez a ha­tóság egy tanácsból állana, feje volna az elsőfokú iparhatóság vezetője, tagjai volnának az iparhatósági megbízottak. Á felterjesztés szerint: ilyenformán az ítélet hozatalánál úgy a szakérte­lem. mint a gyakorlati érzék is érvényre jutna. Foglalkozást közvetítő iroda. Bleyer Zsig­áiéiul hatósági jogosítványával felruházott ügynök Deák-tér f>, sz. alatti foglalkozást közvetítő iro­dáját a közönség legnagyobb igényeinek megfe- lelőlcg átalakította ; mint szakmabeli ember és régi ezég tulajdonosa elhelyez szállodai és kávé­házi személyzetet, általában mindenféle elhelye­zést közvetít, Siirgönyezim : Bleyer Szalmái'. - Mint régi jól (ismert közvetítő ozéget ajánljuk olvasó közönségünk figyelmébe. A Zeneid Mayvai ország zongora és he­gedű zenemű folyóirat, most megjelent ti-ik füzete a következő szép zeiieműujdonságokat közli: I. Egressy Béni után Barna, Izsó „Talpra magyar" hazafias dalt Petőfi Sándor szövegére. II. Huber Sándor. „Sellök táncza, Tanz der Wassernisen.“ 1IL Dóczy József. „Árva madár“ és „Ha te en­gem igazán szeretnél“ magyar dalokat. A ha­vonta kétszer jelenő és mindenkor változatos és ac- tuális zene újdonságokat, közlő zenemű folyóira­tot zenekedvelőinknek különös figyelmébe ajánl­juk. Előfizetési ára negyedévben i> füzetre (•;(*, zeneoldalra,) :í korona. Előfizethetni a „Zenélő Magyarország“ zenemű kereskedésében Budapes­ten, Vili. Jézsef-kiirut 22-24 honnan mutatvány füzetet tilt fillér beküldése ellenében bérmentve küldenek. Figyelmeztetés. Az „Egyetemes Regénytár-“ ban e kötetén a XX. évfolyam jelzését látja az olvasó, pedig a XVII. még csak most van folya­matban. Az a tervünk, hogy az „Egyetemes Re- géuytár“-ba, időről-időre, olyan évfolyamokat il­lesszünk. a melyekben csak egy-egy iró munkái lesznek együtt, anélkül azoban. hogy az „Egye­temes Regénytál*“ eddigi programja, megjelenési módja megváltoznék. Ezentúl is felváltva hozzuk tehát a hazai és külföldi irodalom legkiválóbb alkotásait, azzal a, különbséggel, hogy két-három hónaponként olyan kötetet illesztünk a gyűjte­ménybe. a mely már egy iró összkiadásának a keretébe tartozik. A XX. évfolyam (tizennyolez kötet) Bródy Sándor munkáiból lesz összeállítva, de csak 2—A hónaponként adunk egy-egy Bródy munkát. — Újításunkat bizonyosan szívesen veszi az olvasó. Az öszkiadások drágák. Az első eset ez. hogy egy modern iró összes könyvei egy ko­ronás kötetekben mennek piaczra. Az Egyetemes Regénytár típusa az érdekes és olcsó könyvnek, ebből a keretből nem hiányozhatik a modern ma­gyar irók gyűjteményes kiadása. Bródy Sándor munkáival kezdjük meg a sorozatot. Feldősszerlcpszlö : Dr. Törseók Károly. Főmunkatársi Marosán János. Ltiplultíjdonosok: Katik és Szeremy.

Next

/
Oldalképek
Tartalom