Szatmár, 1901 (27. évfolyam, 14-51. szám)
1901-09-14 / 37. szám
2. S Z A T M Á R. szept. 14. az ellenszenvvel fogadott gyermek uralkodó vonzalmával meghódította az egész országot a trencséni Csák Máté által elfoglalt terüle- j ten kívül, kísérletet tett ugyan több Ízben is ennek az elfoglalására, de nem akarván az általa oly nagyra becsült vért fogyasztani meghagyta Csák Mátét birtokában haláláig, amikor e terület is önkényt meghódolf. Ezután miudent elkövetett arra, hogy az ország vagyonosodását, igy nagyobb és nagyobb függetlenségét előmozdítsa. E czélból sok korszerű intézkedést tett, amelyek serit az egyesekben, sem a nemzetben ellenzésre nem találtak, miután az intézkedések törvényt nem sértettek, hanem ha az edd'gi törvények az intézkedés megtételére nem nyújtottak jogot a királynak, úgy (örvényt hozatott. Egész Európában Róbert Károly korában hire volt udvarának, amelyet külföldi hatalmas uralkodók is nem egyszer szemé lyesen is felkerestek. Ezuital túl esik czélomoo Nagy Lajos kitálylyal és leányával s azok intézményeivel foglalkozni, mert csupán az idegen származású uralkodókról kívánok Írni, nagy Lajos és leánya Mária, pedig már testestül lelkestől magyarok voltak. Mária férje, Z'igmond. aki már nagy Lajos udvarában is megfordult, 1386-ban lé peít házasságra a nemzet egy ik legkedvesebb uralkodójának, nagy Lajosnak leányával, csél-csap természete, a törvények gyakori megsértése, sőt lábbal tiprása miatt sokszor nagy elkeseredést keltett ugyan maga iránt, de mert öröklött tartományait oda hagyva állandóan hazánkban lakott, sőt midőn Német császárrá megválasztották sem hagyta azt oda, hanem folytosan itt lakott és mert anyujára a mennyire alkalmazkodott, a nemzetnek idegen népekért sérelmet soha nem okozott, s a magyarok javát előmozdítani és a haza függetlenségét megőrizni igyekezett, sok k.fogásolható egyéni tulajdonsága daczára sokáig emlékezetes lesz uralkodása. Ugyanazon nyomdokon kezdett el haladni, amelyeken Zdgmond szinte megkedveltette magát, veje Albert király, akit megakadályozod a halál abban, hogy történelmünkben nevét a legszebb tényekkel örökítse meg. I. és II. Ulászló királyok megkedveltették magukat, de minő okokból ? I. Ulászló harczias, vitéz fejedelem, a török ellevi harezra való készség, s arra buzditás, hazánknak megvédelmezése czéljából tett intézkedései foly.án, mig II. Ulászló jó szive, túlságos jámborsága, rendkívül bőkezűsége folytán, s mindkettő, különösen azért, hogy habár más birodalmuk is volt, állandóan nállunk lakott, s a magyar szokásokat, erkölcsöket és törvényeket nem sértette, utóbbi ellen az őrt lehet és van is kifogás, mivel a törvényeket végre i ein h yjtatta, s a törvények megtartására a féktelenkedőket nem j szorította. Ezek kifejtése után letehetném toliamat, j lii az ellenkező oldalt is nem kívánnám némileg megvilágítani, ezt pedig azé t tartom | szükségesnek, mivel az által még világosabbá, | kézzel foghatóbbá vélem tenni az idegen származású uralkodóknak Magyarországban való megerősödését s hatalmának megszilárdítását. Péter király anyja, testvére volt szent István királynak, aki egyetlen fia eihunytá- val aján otta leány testvére fiát, Pétert királyul. Péter teliát anyai ágon magyar volt, tekintve ezen származását, tekintve a szent István király befolyását megválasztásánál, tekintve azt, hogy szent István udvarában sorig c>rcá zkodott, méltán kérdezhetjük, mi oka volt mégis annak, hogy magát a trónon csak rövid ideig tarthatta? Erre egyedül abban találjuk meg a választ, hogy a magyar szokásokat, erkölcsöket megvetette, megsértette, ugyszólva lábbal ti- poita, kegyetlenkedett, s ami legfőbb Ma- 1 gyarország függetlenségét megakarta semmisíteni, s édes hazánkat a német császár hii- bérévé akarta tenni. Őseink azonban a meggyűlöd királynak a trónjától való megfosztása czéljából mindent elkövettek, ami rövidesen sikerült is nekik. Á magyar eredetű királyoknál isl'pten- 1 nyomon tapasztaljuk, hogy a melyik a ma- ' gyár szokást, erkölcsöt és törvényt megvetette, folytonos küzdelemben kellett lennie az alatt a iovid idő alatt is, amig magát a trónon képes volt fentartani, de különösen hazánk függetlensége volt az, amit mindig féltékenyen őriztek őseink, s ami el'en elkövetett merénylet volt mindig oka a királyt ól való elfordulásnak, s a kirá y távozásának. Erre tanít meg minket a régibb történőin ü-.k. A nagybányái festőkkuiJIitásu Szatináron mindezideig képzőművészeti ki- j állítás nem volt. Közművelődési szempontból te- ' hát örvendetes haladásként registráljuk a hirt, hogy a Hollósy Simon vezetése alatt álló nagybányai festőiskola, karöltve a nagybányai festő- | művészekkel Szatmáron a városháza nagy- és kis- ! termében 7 napra terjedő kiállítást rendez. Eleintén f. hó 1 o-től kezdődőleg szándékoztak rendezni e kiállítást, azonban, mint lapunk zártakor értesülünk, a kiállítás megnyitása közbejött akadályok miatt október "hó 2.-i k á r a lasztatott el. A nagybányai Hollósy-iskola hatodik éve működik zajtalanul, de annál eredményesebben a nagybányai hegyek tövében, a festői szép Széchenyi ligetben, hova minden év tavaszán rán- dulnak 'Münchenbe; a nyarat, sót a késő őszt is Nagybányán és környékén' töltik, tanulmányozva a természeti szépségeket. Mindenesetre érdekes dolog megismerkedni a rokonszenves festőiskola tanítványainak alkotásaival, de az érdekességet rendkívüli mértékben emeli a nagybányai festőművészeknek (Réti j István, Csók István, Thorma János, Ferenczy K i- j roly, Glatz Oszkár, Grünvald Béla, Horthy Béla stb.) művei, ezek között pedig főleg azok a festmények, melyek jelenleg a Nemzeti Mnzeum képtárában vannak elhelyezve. — Maga Hollósy Simon mester a Nemzeti Mnzeum által megvett „Kereszt-tüzben“ czimü hires festményét fogja kiállítani. A többi művészek szintén kiállítják a Nemzeti Múzeumban levő festményeiket. így Réti István „Öreg honvédek,“ Ferenczy Károly „Czigányok,“ Glatz Oszkár „Édes apám arczképe“ czimü festményei, ezenkívül Csók Istvánnak, Grünvald Bélának, Horthy Bélának, Thorma Jánosnak legalább egy-egy jeles festménye a Nenzeti Múzeumból a szatmári kiállításra fog kerülni. Tagadhatatlan, hogy hazánkban a képzőművészet ügye csak most van a fejlődés utjának kezdetén. Sok, nagyon sok kivánalom volna e téren. Örvendetes jelenség azonban, hogy ezúttal j Szatmár a harmadik vidéki város, hol a képzőművészet alkotásai legalább rövid időre ki vannak állítva. Az ilyen képzőművészeti kiállítás ! közművelődési szempontból megbecsiilhetlcn, inert a jó Ízlést fejleszti, nemesíti, a mire pedig, valljuk meg, nagy szükségünk van. Aiig-alig akadunk olyan házra, melynek berendezése közt eredeti festményekre találnánk. Megelégszünk holmi értéktelen olajnyomattal vagy ócska rézmetszettel. Meg kell azonban vallanunk, hogy c téren is némi haladás észlelhető. Erősen hiszsziik, hogy az október 2,-ikán megnyíló szatmári képzőművészeti kiállítás o tekintetben megteszi hatását, s Szatmár városának és vidékének művelt közönsége nem csak tömeges látogatással fogja honorálni a nagybányai festők áldozatkészségét, hanem a módosabb elem sietni fog megragadni az alkalmat, hogy szobáit olcsó, de ízléses eredeti festményekkel diszitsc fel. Örömmel várjuk an.-bányai művészeket! B. Hazai üvarlminy slb ......... Ér dekes, mennyire kifejlődött, szinte vérré változott társadalmi életünkben annak buzgó hangoztatása, hogy pártoljuk a hazai gyártmá nyokat! No lám! Végre még azok is hőn óhajtják a magyar gyártmány diadalát, kik nem rég azokat az elveket vallották, a melyek a magyar ipar ellenségei, a melyek a külföld érdekeit tolják előtérbe ! Vájjon miért lettek olyan hazafiasok ilyen hamar! — Hiszen „veszett eb !“-et kiáltottak eddig azokra, a kik hazafiasán azt óhajták és azt hirdetek üdvösnek, jóra vezetőnek, a mi hazánk iparát, szóval mindennemű viszonyainak javulását czélozta ! ? A társadalomból közösítették ki mindazokat, a kik a földbirtokos szerencsétlenségén följajdultak, az iparos romlását jósolták, a kereskedelem clbecstelenedését és igy ennek is káros süllyedését tárták föl, javítást, gyógyítást sürgetvén, az egész magyar társadalom megmentésére, boldogulására ! Miért lettek annyira iparos barátok, annyira gyógyítani akarók a kereskedelem, a birtokosság bajain! ? Hát csakugyan bebizonyosodott, hogy a sok átkos dolog tényleg létezett a társadalomban, a mire a jobbak látnokiiag rámutattak ? ! Hát bizony rosszak voltak a viszonyok, hogy ma már azok is érzik a romlást, a társadalom rosszait, a kik vagy nem akarták vagy nem tudták érezni, s félnek a végsülyedéstől. Hány olyan lapot is látunk, a melyek jajgatnak, — pedig azt addig a világért sem tették, — hogy az iparos pusztul, a becsületes kereskedő bukik, a hitel aláhanyatlott, a társadalom elfajult, s apostoli szavakkal intenek: legyünk erkölcsösebbek, hazafiasabbak, hogy megmentsük a társadalmat, a jónak, igaznak utjain megtartsuk, a birtokost kiragadjuk a nyomorgó iparossal együtt az örvényből, pártolván azt, a mi hazai!!. .. Enyje ! milyen hatalmas átalakulás ez ! Az ember alig tudja megérteni! — De azért már folytassák, — hála Istennek, hogy valahára kötelességeiket ők is igyekszenek teljesíteni! Vagy ez is csak áltatás lenne ?!! M. L. — Váosi rendes közgyűlés volt szept. 9-én, hétfőn délután > órakor, a melyen a főispán elnökölt. A bizottsági tagok kevés számmal voltak jelen. A szatmárhegyi vágóhíd kérdése bevégeztetett, a Kolb Elek és neje telkének megvételét egy szó ellen elfogadták. — A polgármesteri jelentés vétetett majd tudomásul, melyből megtudhatjuk, hogy a huszárlaktanya tervei készen vannak, azonban az építkezés csak a jövő év elején fog ’megkezdetni. A közigazgatásról szóló tanácsi előterjesztések elfogadása után, a közkórház- pénztári jelentés tudomásul vétetett. — Ezután a polgármester előterjesztette, hogy Szőllősy Lajos Il-od aljegyző hivataláról való lemondását hozzá benyújtotta, a mit ő nem akar elfogadni s indítványozza a közgyűlésnek, hogy szintén ne fogadja el; mert jSzöllősy hivatali állásával visszaélt: okiratot hamisított, csalás bűntettét követte el stb. Többek hozzászólása után szavazással eldöntetett a kérdés, hogy Szőllősy lemondását a közgyűlés elfogadja, azon alapon, mert a bűnügyi eljárás az állami törvénykezésnél is folyamatba van téve ellene. — A közgyűlés a transvarsalis körútra előterjesztett költségvetést elfogadta, 11<00 korona kártalanítási alap létesítését szavazta meg, mely a sertászvész meggátlására fordittatik. — A nap- díjasok memorandumára beterjesztett tanácsi előterjesztések elfogadtattak. A Neuschloss czégtől visszavett erdőterület és a mezőgazdasági üzembe átadandó terület közti határ megállapítása ügyében a tanács javaslata elfogadtatott. — Kolozsvári- Károly ajánlatát, mely szerint Rákóczy-utcza 20. sz. a telkét a városnak megvételre fölajánlotta, a közgyűlés nem fogadta el, mert ez idő szerint nincs szükség reá. — Márkus Mártonnak, mint a „Pannónia“ szálloda bérlőjének, villam- áramdij mérséklése iránti kérelmét teljesítette a közgyűlés. - Pancsova [átiratát az állami tisztviselők mozgalma iránt magáévá tette a közgyűlés. — Dobos Gáborné bábái oklevele kihirdet- tetett; Ferenczy János pénztári ellenőr 4 heti, dr. Kölcsey Ferencz korházi főorvos 5 heti szabadságot kaptak; Harkai József közrendőr is kapott pár napi szabadságot. — Gyászhir Pulszky Ágoston kiváló magyar politikus, volt közoktatásügyi miniszteri államtitkár, s egyetemi tanár, a m. tudományos akadémia tagja, mint megdöbbenéssel olvastuk, szivszélhüdős következtében kimúlt. — Nagy veszteség két oly oszlopnak kidőlte, mint anfinő Szilágd Dezső és Pulszky Ágoston volt hazánkra és a protestáns egyházra.
