Szatmárvármegye, 1911 (7. évfolyam, 1-53. szám)
1911-05-14 / 20. szám
1(Oi Nagykároly, ÍSH. május 14. Vasárnap. VH. évfolyam. 20. szám. A szatmárvármegy^r függetlenségi párt hivatalos lapja. «Ü* POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETI LAP • Szerkesztőség, hová a lap szellemi részét érintő közlemények küldendők: Deák Ferenc-tér 20. sz. Telefon 84. sz. Kiadóhivatal : Széchenyi-utcza 26. szám II. emelet. ~—: ........: Kéziratokat nem adunk me gjelenik minden vasarnap. Felelős szerkesztő: DR. TÓTH ZOLTÁN. vissza.: Előfizetési árak: Egész évre...........................................8 korona. Félévre................................................ 4 korona. Negyedévre...........................................2 korona. Eg yes szám 20 fillér. |j| Nyilttér sora 40 fillér. Hirdetések jutányos áron közöltéinek. Viharos közgyűlés. A vármegyei ellenzék győzelme. A darabont korszak viharos napjaira emlékeztető izgatott és zajos közgyűlése volt f. hó 11-én vármegyénk törvényhatósági bizottságának. A viharos izgalomra Bányász Menyhért nagyszőllősi lakos azon kérelme adott okot, hogy a vármegye 200 ezer koronát szavazzon megazugo- csamegyei, Haimi—bikszádi, vagyis egy olyan vasút céljaira, amely a forgalmat idegen vármegyébe tereli és amelynek létesítése egy már meglevő szatmárme- gyei vasutat a Szaímár—bikszádi vasutat tenné tönkre. A vármegyénk érdekével szemben álló ezen kérelmet — sajnos — a vármegyei főispán és alispán karöltve támogatták, dacára annak, hogy a Halmi —bikszádi vasút vonal jogosulatlanságát maga a néhai Hieronymi Károly volt kereskedelmi miniszter is kimondotta. De a vármegye közönségének elfogulatlan része is ellene van ezen vasút vonal kiépítésének. Különösen Nagykároly és vidéke közönségének körében nagy visz- szatetszést szült, hogy az idegen vármegye vasútvonalának segélyezésére a vármegye vezetősége épen azt a 150.000 koronát akarta odaadni, amelyet nehány évvel előbb a vármegyei törvényhatósági bizottság egyhangú határozattal a Nagyáz elégtétel Ezek az oroszok valóságos ördögök! Lényükben a legtökéletesebb civilizáció mellett elfér a Ievégső barbarizmus. Különös módon kezelik az embereket és a tárgyakat. A szerelemben pedig oly váratlanul, oly furcsán és érthetetlenül viselkednek, hogy még akkor is megdöbbenünk, amikor ismerni véljük őket, Ilyformán lepett meg röviddel ezelőtt Muskov Boris, amikor — teljesen nyugodt hangán — Z. hercegnővel folytatott szerelmi viszonyának furcsa befejezését mondta el, Boris, a szőke óriás, a legpárisiasabb párisi, könnyelmö skeptikus, ellensége minden romantikának és ismerője minden modern vívmánynak ! Barbár de különben szeretetre — méltó rendkívül előzékeny és oly megnyerőén bájos, hogy minden önzésének dacára, nem csak a saját, de a környezete életét is kelemessé teszi. Még pedig fölényes közönye által. Tőle nem kell veszekedéstől rettegni, sem pedig lelkese- déseket eltűrni ! Mily kellemes társalgó ! Mily károlyból kiinduló érmelléki vasút céljaira adományozott. A vármegyei függetlenségi párt ezen jogtalan és a vármegye érdekét súlyosan megkárosító kívánság ellen Szatmáron és Nagykárolyban tartott pártgyüléseken határozott állást foglalt, kimondván, hogy az idegen vármegye érdekét szolgáló Halmi—bikszádi vasútvonalra egyetlen fillért sem fog megszavazni. ügy a párt határozatából, mint a nagykárolyi megyebizottsági tagok kívánságára Falussy Árpád dr. bízatott meg a vármegyei közgyűlésen való felszólalással. De mielőtt Falussy Árpád dr. az ügy érdekében felszóllalását megtehette volna, N. Szabó Antal kérte, hogy a Halmi—bikszádi vasút engedményesének kérelme a póttárgysorozatban ■ foglalt 1%-os ingatlan forgalmi vármegyei pótadóval együtt tárgyaltassék. A látszólagos többségükben és a vármegye vezetőségének támogatásában elbizakodott Halmi—bikszádi vasúti érdekeltség folyton tartó közbekiáltásokkal zavarta N. Szabó Antal felszóllalását, akiknek segítségére sietett a vármegye alispánja is azzal a kijelentéssel, hogy a két tárgy egyesítéséhez hozzá nem járul. Az ebbőlr származó ingerültséget csak Falussy Árpád dr. felszóilalása csillapította le, aki általános figyelem között tartalmas beszédben, megcáfolhatatlan érvekkel és bizonyítékokkal mutatta ki a Halmi—bikszádi vasút érdekeltsége kívánságának jogosulatlanságát és a vármegye érdekét érintő súlyos sérelmet. E beszéd argumentumai mély hatást tettek és azok igazságáról még azon bizottsági tagokat is meggyőzte, akik a létesítendő vasút kérelmét megadni hajlandók lettek volna. Falussy Árpád dr. beszéde végén indítványt tett arra nézve, hogy a beszédében elmondott indokok alapján a vármegye közönsége egyetlen fillért se szavazzon meg a Halmi—bikszádi vasútra. Indítványára névszerinti szavazás elrendelését kérte. Kínos incidenst keltett N. Szabó Albert dr. többszöri személyeskedő, kicsinyes felszóilalása, akit a már különben is felizgatott közgyűlés meghallgatni sem akart. Az óriási viharban és a zajban a főispán a közgyűlést fölfüggesztette, de azt többek kérelmére ismét megnyitván, a vihar lecsilapulta után, Falussy Árpád dr. indítványára vonatkozólag ,a névszerinti szavazást elrendelte. A szavazás Falussy Árpád dr. indítványának 60 szótöbbséget eredményezett. Jellemző volt a vármegye közhangu- tára nézve, amely tulnyomólag a Halmi —bikszádi vasút kérelmére irányult, hogy a vasút kérelme ellen szavazott Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás és Nagy Béla a vármegyei munkapárt elnöke is. Gallérok gözmosása.'. tükörfénynyel hófehérre csodás lelki nyugalom ! Jobban mondva — mily csodás léleknélküliség! Mindezt még tegnapelőtt szentül hittem ! Ördöngös fickó! Hogy megtévesztett jóságos álarcával! Ki hitte volna, hogy ily őrült, kiválóan hülönös, csöppet sem valószínű kalandban legyen része?! Ha rágondolok még ma is fázom tőle .. Hiszen ismeri a herceget — mesélte — legalább hírből. Szenvedétyes játékos. Csaknem egészen béna, és ezért a karosszékhez van láncolva — csakis a szenvedélyének él. Erőtlen kezei éppen csak, hogy megmarkolják és kijátszhatják a kártyát. A feje egészséges, a józansága megmaradt kitünően ismerni játékának az ecarte- nak kombinációit. Ebben valóságos Moltke! Létezik párisi ember, aki nem ismeri a herzegnét ? Őt és a múltját ? Amikor kitüntetett, legalább is a huszadik lehettem, ha csupán a jóhangzásu neveket számítjuk. Ments Isten, hogy ezt szemrehányáskép emlitsem! Olyan, amilyen. Különben olyan férj mellett, amilyen a herceg bölcsen fogja fel a dolgot. Mindig úgy tett, mintha mitsem sejtene. Ha szerencsétlen. férjet említettek fel előtte, rendszerint azt kérdezte : „Rajtakapta őket ?“ És hogyha nemmel feleltünk hozzátette: „Akkor nem csalatott meg! Ez olyan, mint a hamis kártyázás. Csak akkor érezzük, hogy megcsaltak, ha észrevettük !“ A hercegné, bármily borzalmasan viselkedett is, a tekintetben kifogástalan volt. Kikerülte a botrányt és megőrizte a látszatot. Ha a herceget a ecarte Moltkéjénak neveztük, a feleségét bátran elnevezhetjük a házasságtöres Caglioszt- rójának. De nem létezik oly ügyes csepiirágó, hogy egyetlenegyszer se tévessze el a trükkjét. Valamelyik segítőjének rosszakarata vagy ügyetlensége is elegendő erre. Ez esetben rosszakarat volt. A hercegné komornája egy cigányleány volt, aki úgy ragaszkodott hozzá, mint egy szeliditett párduc. Szeliditett vott ugyan, de sajnos megmaradt párducnak! Ez a leány egyszer, Isten tudja miért, igy szólt hozzám, két ajtó között: „Szeretlek !“ Kacagtam. Szeretlek — ismételte pedig Pál Nagykároly, :: :: Széchenyi utca 43.
