Szatmárvármegye, 1909 (5. évfolyam, 2-52. szám)

1909-09-12 / 37. szám

37. szám. SZATMÁRVÁRMEGYt. 3-ik oldal. azt potomáron eladja; való az is, hogy min­dent össze-vissza vásárol a mérkí üzletekben s azt szülői kifizetik, nehogy leányuk vén leány maradjon. Kákosék meg vannak arról győződve, nem az ö gyermekük cselekszi mindezt, hanem az ördögök a leány képében. A tanítótól eltávozva néhány kereskedővel s parasztgazdával beszéltem sa hallottakból megál­lapíthattam azt, hogy szegény Kákos Mihály és egészcsaládja fanatikus bolond, vallási őrjöngő, s ezeket a szerencsétlen, beteg, az őrültek házába való embereket egy ismeretlen férfi, a leány sze­retője a maga előnyére kihasználja. A szalag komédiával is azt akarja elérni, ad­janak el mindenüket s menjenek ki Amerikába. S a mikor Kákos vagyonát pénzzé tette volna, a leánnyal a pénzt ez a gazember ellopatta volna. Remélhetőleg a csendőrség mielőbb ki­nyomozza ezt a lelketlen embert, ki felett a törvény mond aztán Ítéletet. Erdőssy Vilmos. VÁRMEGYE. Közigazgatási bizottsági ülés. Várniegyénk közigazgatási bizottsága dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt pénteken, folyó hó 10-én délelőtt fél 11 órakor a vár­megyeház kistermében ülést tartott. Az alispáni jelentés, melyet dr. Péchy István vm. főjegyző olvasott fel a szokott sab­lonos tárgyakat ölelte fel. Az ügyek elintézése a törvények értelmében történt. Különösebb dolog nem fordult elő. A vármegye területéről az elmúlt hó folyamán 150 egyén kért és 140 kapott útlevelet. Sprenger Ferenc s. tanfelügyelő jelentésé­ből kiemeljük a következőket: A vármegyei népoktatás állapotában örvendetes haladás ész­lelhető. A miniszter a vegyesajku lakosságú Szamoskóród községben 1911. szeptemberben, Kismajtény és Érkörtvélyes községekben pedig 1910. szeptember havában magyar tannyelvű állami elemi iskolát szervez. Kányaháza és Komorzán azavasijárás eme két tisztán nemzetiségi községében az állami iskolaállitás ügyének el­ejtett fonata újból felvétetett. Remélhető, hogy az Avasnak e két hírhedt községében az ott Valahol énekeltek: ... Az én szerelmem csendes éj szülötte Itt született Kelet ege alatt Izlám dzsine őrködik itt felette, Bülbül kelyhéből hajnalon fakadt . . . — Ismerted ezt a dalt? — Nem ismerem ! — Bár ismernéd, ismernéd úgy, mint én. — Tetszik neked? — Tetszik, nagyon. A költő, aki irta, meg­rabolta szivemet. Ellopta dobogását, hogy ab­ból költse meg e dalt. — És igazat mond — tehát .. . — Nem érzed ésókjaimból? — Oh érzem, érzem . . . Csókolj . . . Csókolj . . . — Szerelmem . . . * Denique — a szerelmesek egymásra ta­láltak. A pálmák, agavék, és tuják sűrűjében élvezték a gyönyört, amit a szerelem nyújt. A csók, amely ott, lopva elcsattant, édesebb volt a legédesebb méznél s az ölelés, amely ott a két szerelmes osztályrésze lett, végtelen volt . . . Aztán, mikor Melechsela szerelme oly nagygyá lett, hogy a magány perczei már be­teggé tették és a szomjúság, amelylyel szerel­mese után vágyakozott, már csaknem árulója lett lopva rejtegetett érzelmeinek — rá akarta bírni Ernőt, hogy szökjenek meg. Minden meg­van, ami a szabaduláshoz szükséges, csak akarni kell. Melechsela mindenre kész, — csak Ernővel mehessen. Elhagyja hazáját, szüleit, — sőt elhagyja vallását és áttér Ernő hitére — csak vigye őt_ magával, és aztán — aztán te­gye nejévé. Ő hűséges, szerető, alázatos rab­nője lesz az ő urának — csak vigye. Igen — de otthon Ottilia vár a férjére. Mi lesz aztán ? Az egyház mit szól hozzá? — És mit szólna hozzá a világ, amely a pogány divatot bár áhi- tozza, — de mégis elitéli ? úgy magyar nemzeti közművelődési szempont­ból, mint a néperkölcsök megjavítása tekinte­tében fontos feladatok megoldására hivatott állami iskola működését rövid időn belül meg­kezdheti. Végül bejelentette, hogy a közokt. kormány Kardos György szamosdobi gör. katli. tanítónak a népnevelés terén egy és ugyanazon helyen folytatott hosszú s eredményes szolgá­latainak elismeréséül évi 200 korona fizetés természetével biró személyi pótlékot engedé­lyezett. Dr. Aáron Sándor vm. főorvos jelentése szerint az általános egészségi állapot az elmúlt hó folyamán kevésbé volt kedvező. Uralkodó kór az emésztő szervek hevenyhurutja volt. Az őszi idők legjelentősebb fertőző betegsége a hasi hagymáz fellépett. Nagykárolyban 5,Csanálo- son 4, Erdődön 3, Vetés, Angyalos és Ecseden 1 megbetegedés fordult elő. Mind könnyű lefolyású volt. Vörheny 11 községben lépett fel. A fer­tőző betegségek elterjedésének megakadályo­zására minden intézkedés megtétetett. Czilli György törv. állatorvos jelentése szerint az állategészség augusztus hóban ked­vezőbbé vált. A ragadós betegségek szünőfél- ben vannak, igy az elrendelt zárlatok száma is csökkent. Fehérgyarmaton egy gazda két lován takonykórt állapítottak meg, a fertőzés keletke­zése nem volt kipuhatolható. További fertőzés nem történt. Jelentette továbbá, hogy a nagybányai közvágóhíd kicsiny, igy a sertéseket a hentesek lakásaik udvarán vágják le, igy a vágások nem ellenőrizhetők, veszélyeztetik tehát a köz- és állategészségügyet. — A vágóhíd kibővítését, illetve átalakítását kéri, a mit a bizottság el is rendelt. Utasították továbbá Nagybánya várost, hogy a hatósági husszéket mielőbb állít­tassa fel. Mándy Zoltán közgazdasági előadó jelen­tése teljes képet nyújt a vármegye évi közgaz­dasági állapotáról: A búza termésé még a leg­mérsékeltebb várakozásnak sem felel meg. Kát. holdanként kevés kivétellel 3, legfeljebb 3 és fél mm. a szemtermés. A rozs és a zab majdnem mindenütt jó középtermést eredményezett. Az árpa, burgonya, répa és tengeri termés szintén nem felel meg a várakozásnak. A szőlő termés — a hegy­vidék magasabb fekvésű részeit kivéve, hol az igen szépen áll, — majdnem háromnegyed De az álom oly jó valami. Annyi minde­nen segít! Elvezet a való világából és egy csa­lóka világ táját nyitja meg, ahol minden, min­den másképp van. Egy éjjel Ernő fegyvernöke — aki vele megosztja a rabság kenyerét, azt álmodá, hogy Gleichen vára fegyvercsainoká- ban nagy ravatalt látott. A ravatalon feküdt Ottilia — kezében tartva megszakadt szivét . . . Ebből az álomképből ki lehetett magyarázni, hogy Ottiliának megszakadt a szive, amiért férje annyi esztendő óta nem tért meg . . . Ernő gróf hitt az álmokban és szökött. Melechsela egy kis batyuba köté értéke­sebb és kedvesebb tárgyait, ruhája alá rejtett el két handzsárt, egy aranyakkal telt erszényt, felölte egy -egyszerű kaftánt s az éj sötétjében ment — a kertészért. Az is várt már reá — és vele fegyvernöke. Másnap reggelre a herczeg- nőt, és a két rabszolgát nem találták sehol. Volt keresés, hajsza. Elállták mind az utakat, amelyek az országból kivezettek s a Níluson hajók jártak fegyveres néppel és ke­resték a szökevényeket, akik a szultán udvari orvosának segítségével szöktek meg. A derék Adullam orvos jóravaló zsidó férfiú volt, kinek igen nagy volt a tudománya s azért so­kan keresték fel, de ő a sok látogatóját nem csupán gyógyította, de azokkal kis uzsora­üzleteket is kötött. Amit a délöv megterem, azt ő jó pénzért árulgatá a velenczéseknek. Egyszer aztán — szintén jó pénzért — egy velenczés hajóra csempészte a szökevényeket s azok szerencsésen Vmeziába jutottak. Velenczélen vette Ernő gróf annak hírét, hogy neje él — és epedve várja, de utjok mégis — másfelé vitte őket. Ernő gróf ugyanis először rendbe óhajtott jönni muzulmán ked­vesének vallási viszonyaival s Veneziából Ró­mába mentek, ahol Melechsela a krisztusi hitet vallotta s a keresztségben az Angelica nevet nyerte. IX. Gergely pápát a megtért moha­medán herczegnő kereszténynyé válása mélyen | részben tönkrement, a peronospora s liszthar­mat következtében. A sarjutakarmány és a ló­herevetések lesültek. A lóhere magtermés sem megfelelő. Végül Kacsó Károly müsz. tanácsos, Hegedűs Ferenc p. ü. titkár, Jákó Sándorkir. ügyész savm. aljegyzők, előadók jelentéseinek meghallgatása után elnöklő főispán a közgyűlést berekesztette. — Vármegyai közgyűlés. Vármegyénk tör­vényhatósági bizottsága október hó 7-én d. e. fél 11 órakor tartja őszi rendes közgyűlését. — Állandó választmányi ülések. Az ál­landó választmány folyó hó 18-án és október hó 6-án délután fél 4 órakor ülést tart. A 18-iki ülés tárgya: az 1910. évi vármegyei költségelőirányzat megállapítása. Azt október 6-iki ülésen pedig a közgyűlés elé kerülő tárgy­sorozatot tárgyalják. — Számonkérőszék A vármegyei számon- kérőszék október 4 és d. e. 11 órakor ülést tart. — Elismerés a gazdasági iuddsitóknak. A földmivelésügyi miniszter Uray Lajos tyukodi Kölcsey Rudolf nagyszokondi, Papp József csekei, Ruszka István vitkai, Török András nagysikár- lói, Bay Mihály csomaközi, Széli György avas- újvárosi, Kolozsvány Károly szatmár-németi-i Szabó Ádolf nagybányai lakos gazdasági tudó­sítóknak 1908 évi működésűkért köszönetét mondott. — Fegyelmi ügyek. A vármegyei közig, bizottság fegyelmi választmánya dr. Falussy Árpád főispán elnöklete alatt pénteken, a köz- igazgatási bizottság ülése után ülést tartott, melyen Marosán Viktor avasujvárost áll. elemi iskolai igazgató, Dunka Gerő nagynyiresi kör­jegyző és kényes Gusztáv csengeri járási írnok fegyelmi ügyét tárgyalták. Marosán múlt év tavaszán dr. Votisky Géza s. tanfelügyelőt, a mikor az iskolai pénzkezelést meg akarta vizs­gálni, durva szavakkal illette. Votisky Marosánt a színérváraljai járásbíróságnál becsületsértés vétsége miatt feljelentette, felettes hatósága pe­dig megindította ellene a fegyelmi vizsgálatot. A járásbíróság Marosán Viktort a becsületsér­tésben bűnösnek mondta ki, sőt ezért 100 kor. pénzbüntetésre ítélte, mit a kir. törvényszék is helyben hagyott. A fegyelmi választmányban az ügyet Spenger Ferencz s. tanfelügyelő referálta. Jákó Sándor kir. ügyész és Papp Béla orsz. meghatotta, a Péter-széke: egyházban ünnepi Te Deum-ot tartott, aztán dúsan megajándékozó őt s megáldó. Ernő gróf pedig elmondó tör­ténetüket, kérte a szent atyát, hogy a fonák helyzetből szabadítsa meg őket, tegye lehetővé, hogy daczára annak, hogy Ottilia életben van, — Angelicát is nőül vehesse. A pápa megta­gadta a kérelem teljesítését. Most Angelica esett térdre a pápa előtt. Zokogva könyörgött ke­gyelemért, ismét lerajzoló élete kalandját, tiszta szerelmét és azt, hogy mi lesz belőle, — ha nem lehet Ernő hitvesévé ? — Mi lesz? Zárdába mész! — volt a kegyetlen válasz. Angelica akkor — még mohamedán szo­kás szerint arcza el volt fátyolozva — fölveté fátyolét. Egy ártatlan, sápadt gyermekarcz te­kintett a kérlelhetetlen egyházfejedelemre. Az arcz szép volt, szemeiből a kétségbeesés tüze tűnt fel. Ajkai remegtek. A pápát ez az ártat­lanság megragadta. — Kelj fel, gyermekem, — mondá — és ne sírj! Ami az égben elhatároztatott, — az ne legyen akadályozva itt a földön. Térj meg haza és három nap múlva megkapod határo­zatomat. A három nap alatt egyháztudósok felku­tatták a kánonokat és kerestek §-t arra, van-e mód a „bigamia“ engedélyezésére. Találtak módot reá — rögtön össze is eskették őket — s most már megindultak Thüringia felé, mint házasok. Igen, megindultak Thüringia felé . . . Ángelica egész valóját eltelté a boldog, édes érzés, mely a szív győzedelmének nyo­mán fakad. Ernő gróf pedig minél közelebb ért Thüringiához, annál inkább ocsúdott má­morából. A szép ifjú hitves, aki szerelmesen húzódik meg dagadó keblén, meglehetősen nagy gondokat okozott neki. Mert tagadhatat­lanul igen szent és szép dolog a romantikus szerelem, de az a fő, hogy mit szól majd hozzá „az asszony ?“ Ez az!

Next

/
Oldalképek
Tartalom