Szatmárvármegye, 1908 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1908-10-04 / 40. szám

1 40. szám. De azért mégis van valamennyi logika a nagy urak legújabb szórakozásában, kedvtelésé­ben. Valamelyes korlátot, különbséget mégis állítanak fel az állatok is maguk között, hogy meglehessen különböztetni őket. — Amikor a kisasszonykáikat megcicásitják, bocisitják, az állataikat nemesnek nevezik ki, kell hogy legyen valami különbség, nehogy megtévedjen a kö­zönség. Szinház. Az elmúlt hét a nagykárolyi csekély számú színházlátogató közönségnek néhány kellemes estét, a szegény szindirektornak meg néhány üres házat hozott. Volt operett, volt bohózat, volt dráma, volt népszínmű, csak közönség, az bizony alig volt. Vasárnap délután a „Tatárjárás“-t zóna- helyárakkat adták jól látogatott ház előtt. Este a „Vereshaju“ népszínmű került itt először színre kevés számú közönség előtt. Pedig maga a darab kitűnősége, azután Bállá Mariska és Rónai Emil játéka megérdemelték volna, hogy több néző gyönyörködhessék benne. Hétfőn „Rab Mátyás“ zónával. Telt ház, zsúfolt ház, pedig a darab történelmi darab akar lenni, habár a történelmi alapot nélkülözi. Bállá Mariska, mint Mátyás király jó volt, még bohóc ruhában is. Rónai, a hitközségi szolga szerepében jóízűen megkacagtatta a közönséget. Somogyi is, mint hitközségi elnök, igen jól adta vissza az árfolyammal dolgozó spekulánst. Kedden „Nincsen elvámolni valója“ alig 15 ember előtt. E darab már másodszor ment és ugylátszik — utoljára. Szerdán „Lucifer“ drámában a monista nevelésű fiúban a vallásosság felébred s szembe kerül tulajdon apjával. Úgy Peterdy Alberini tanárja, valamint Fodor Oszkár Guidója igen sikerült volt. Kendi Boriska Matild szerepében sok tapsot aratott. A tudományos darab szinte teljesen üres ház előtt játszódott. Csütörtökón „A szentbernáti barátok“ színmű közepes ház előtt került színre. Az anyai túlzott vallásosság szerencsétlenségbe hajtja a fiút, ki a lelkészi beiktatás, a fogada­lom letevés ceremóniája közepette szökik meg a kolostorból. Fodor Oszkár itt is kitünően játszott, Aitner Ilka és Váradi Jolán szerepüket jól kreálták. Pénteken „Szulamith“ ment zónaelőadás­ban zsúfolt ház melleit. Az előadásról a leg­jobbat írhatjuk. Meglátszott a színészek játékán is a telt ház. Csak természetes, hogy ők is na­gyobb kedvvel, ambitióval játszanak ilyenkor Taps is volt bőven. Abból részt kérhettek mind­annyian, főképen Tibor Lóri, Bállá Mariska, Szende és Boda. * — Színházi heti műsor. Ma vasárnap d. u. félhelyárakkal: Méltóságos csizmadia, népsz. Este: Diákélet, szinmü. Hétfőn: Nebántsvirág, operette, zóna. Kedden: Bánk Bán, dráma. Szerdán: Csókkirály, operette. Csütörtön : Per­belin papa, bohózat. Pénteken, zóna: János vitéz, operette. Szombaton: Bohém szerelem, operette. Vasárnap d. u. Zsidó honvéd, népszínmű. Este: Ingyenélők, népszínmű. —n. APRÓSÁGOK. Nagy az érdeklődés a körorvosi vá­lasztás iránt. Úgy mondják, a választás egyhangú lesz, mire az ellentábor egyik kori­feusa azt jegyezte meg; no hát akkor egy­hangú lesz az uj föllebbezés is. * Nagyban folyik a készülődés a szüretre, egyre ostromolják a kádárokat. Oly nagy hiány van hordókban, hogy a szőlősgazdák következő apróhirdetést szándékoznak közreadni: „Egy jó karban levő hordóért egy másik hordót (akár dohos, akár sem) készségesen töl­tünk meg zamatos uj borral.“ Hogy jelentkezőkben nem lesz hiány, az bizonyos, sőt az sem valószínűtlen, hogy a mostani bő szüreten még a jó vizes hordók is teleszivhatják magukat egy kis jó borral. * SZATMÁRVÁRMEGYE Még mondja valaki, hogy nem erkölcsös város ez a mienk ? A „Nincs elvámolni valója“ cimü diszbohózat második előadását mindössze 15, mond tizenöt szabadjegyes törzslátogató nézte végig. * A „Baba“ előadásán történt, hogy a má­sodik felvonás egy tréfás jeleneténél az erkély­ülésről hangos kacaj hangzott. Felvonás után büszkén dicsekedik Somogyi: hallottátok, men­nyire tetszettek mókáim a közönségnek! . . . Hogyne, — felel az éppen akkor érkező Boda — hiszen én voltam az a nevető közönség. * A férfi öltözőben arról beszéltek, hogy a nagykárolyi közönség végtelenül hideg, a leg­mulatságosabb jeleneten sem kacag. Dehogy nem, szól Sipos; — „Császár katonái“ előadásán nem hallottátok, hogy a drámai jelenésem után milyen kacagás volt. * Gyerekek ! — újságolja nagy örömmel Sán­dor Julia a női öltözőben ; — tegnap éjjeli zenét kaptam a katonatisztektől. — Igen, — jegyzi meg epésen, Tibor Lóri, — de azt húzták, hogy „Jobb lett volna messze távol, hirt sem hallani egymásról“... * Hogy mennyire fegyelmezett csapattal vo­nult be Heves az uj kerület meghódítására, bi­zonyítja az is, hogy dacára a károlyi közönség közönyének, a félig üres házaknak a derék szí­nészek mégis lelkesedéssel, sőt talán fokozot­tabb ambitióval játszanak .... ramslit a Magyar Királyban. * Színházi korokban sok szóbeszédre adott a napokban alkalmat, hogy a társulat egy szép- hangú vezető színésze kérte a direktort bontaná fel a szerződését, mely szerint 1500 forint fizetése van és szerződtesse le kóristának 600 forint évi bérért. Természetesen Heves hevesen niagyarázáratot kért, amire a művész ur szen­dén szemlesütve megvallotta, hogy biz felesége őnagysága nem tudj í sirás nélkül látni az ő aranyos kis urát, amint a társulat szépeivel a színpadon ölelkezik, sőt uram bocsá’ még csó- kolódzik is. A szende kis fiú igy, hogy a csa­ládi béke helyre álljon, beadta a derekát és in­kább ennivaló kis feleségével együtt akarja enni a kóristaság cseppet sem keserű kenyerét. Sze­rencsére Heves nemcsak jó színházigazgató, — jó békebiró is lett volna belőle. — elintézte diplomatikusan a dolgot. Szóval a végén az asszony adta be a derekát, amit természetesen a férje örömmel fogadott. villy. VÁRMEGYEI HÍREK. — Személyi hir. Dr. Falussy Árpád fő­ispán hivatalos ügyek elintézése céljából múlt hó 28-án Budapestre utazott s részt vett Alfonz spanyol király tiszteletére rendezett udvari es­télyen is. Székhelyére tegnapelőtt tért vissza. — Vármegyénk őszi közgyűlése folyó hó 8-án lesz a vármegye székházában. — Számonkérőszék. A számonkérőszék dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja elnök­lete alatt tegnap d. u. 2 órakor ülést tartott, melyen az összes vármegyei előadók tevékeny­ségét vették vizsgálat alá. — Áthelyezett szolgabirák. Dr. Falussy Árpád vármegyénk főispánja Tóth Tibor szinér- váraljai és Kállay Ödön mátészalkai szolgabirá- kat kölcsönösen áthelyezte. — Körorvos választás. A dr. Schönpflug Béla lemondásával megürült körorvosi állást holnap délelőtt töltik be választás utján. A vá­lasztást Madarassy István főszolgabíró vezeti. — Tisztogatás. Dr. Falussy Árpád vár­megyénk főispánja megkezdte a vármegyei hi­vatalok vizsgálatát. Múlt hó 15-én Kálnai Gyula főispáni titkár, Mangu Béla vármegyei tb. fő­jegyző és Mező Károly pénzügyi számvizsgáló kíséretében Szinérváraljára utazott, hol a fő­szolgabírói hivatal ügyvitelét vizsgálta meg. Ezen vizsgálat folyamán észlelt mulasztások és szabálytalanságok miatt Bay Miklós főszolga­bíró ellen a fegyelmi eljárást megelőző vizsgá­latot elrendelte, Trost István járási írnokot pe­dig állásától felfüggesztette. Másnap szeptem­ber 26-án a csenged főszolgabíró ügyvitelét vizsgálta meg, mindkét helyen a tapasztalt kis- sebb szabálytalanságok megszüntetése iránt 3-ik oldal. rendeletileg intézkedett. Ugyancsak fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot rendelt el a főis­pán Tóth Tibor szinérváraljai szolgabiró ellen köztisztviselőhöz nem illő viselkedéséért. — Helyettesítés. Dr. Falussy Árpád vár­megyénk főispánja a helybeli járási irnoki ál­lásra Dienes István járásbirósági dijnokot he­lyettesítette. — Felfüggesztés. Ilosvay Aladár alispán Majos Győző központi járási Írnokot különféle szabálytalanságok miatt a fegyelmi eljárást meg­előző vizsgálat egyidejű elrendelése mellett ál­lásától felfüggesztette. HÍREK. | Október 6. Könny csillan fel szemünkben, va­lahányszor a magyar szabadságharc e végzetesen szomorú gyásznapjára gon­dolunk. E nap gyászos emlékei újból felszaggatják szivünk vérző sebét. Lelki szemeink előtt elvonul apáink, nagy­atyáink hőstetteinek egész sorozata. Eszünkbe jut a szabadságharc nagy küz­delmének csaknem minden egyes fázisa. Elmerengünk 1848. március idusának fölemelő, világraszóló eseményein, sírva gondolunk az aradi bitófára, a magyar nép golgothájára. Gondolkozunk és siránkozunk. Sirat­juk a dicső múltat, fájlaljuk a szomorú jelent. S joggal. Hiszen még ma sem vagyunk teljesen szabadok, még most is rajtunk a régi átok, fejünk fölött még mindég vijjog az az átkos feketesárga kétfejű sas. Vájjon mikor tudunk tőle végleg megszabadulni, karmai közül a Turul madárt kiszabadítani?... Vájjon mikor? A magyar nemzet már rég fátyolt borított a fájó múltra. Nem árt azonban, sőt szükséges is néha azt a bizonyos fátyolt föllebbenteni, a múlt dicső s fájó emlékeit lelki szemeink elé varázsolni, hogy annál nagyobb kitartással küzdhes- sünk drága magyar hazánk önnállósága s gazdaságáért. Hálás kegyelettel áldoz a magyar nép e napon az aradi vértanuk dicső emlékének s teszi le sírjaikra a hazasze­retet hervadhatlan koszorúját. * A gyászos emlékű nap évfordulóján d. e. 8 órakor a reformátés, 9 órakor a róm. kaíh. templomban tartanak gyászistentiszteletet. 10 órakor a főgimnázium ifjúsága áldoz a vérta­nuk emlékének. Az ifjúság, „Kölcsey Önképző köre“ a tornacsarnokban gyászünnepséget ren­dez, melyre meghívók utján hívták meg a szü­lőket s az érdeklődő közönséget. A gyászünnepély műsora a következő: 1. A költő halálára. Előadja a főgimn. énekkara. 2. A nemzetes ur. Irta: Lampérth Géza, szavalja: Erőss Tibor, VIII. o. t. 3. Az aradi vértanuk emléke. Felolvassa: Nagy József, VIII. o. t. 4. Hazafi emlékére. Előadja: a főgimn. énekkara. 5. Az aradi nap. Irta: Lévay József, sza­valja : Nonn Gyula, VIII. o. t. 6. Gyászinduló, Beethowentől. Játsza a főgimnázium zenekara. — Személyi hir, Alfonz spanyol király tiszteletére rendezett udvari estélyre várme­gyénkből következő notabilitások voltak hiva­talosak : özv. Gróf Károlyi Istvánné, gróf Ká­rolyi Gyula s neje, gróf Teleky Gézáné, báró Vécsey Miklós és László, Kende Zsigmond cs. és kir. kamarás, és dr. Falussy Árpád főispán,

Next

/
Oldalképek
Tartalom