Szatmárvármegye, 1908 (4. évfolyam, 1-53. szám)

1908-12-25 / 53. szám

6-ik oldal. SZ ATMÁRVÁRMEGYE. 53-ik szóm. t -ez. 22. szakaszának 1. a) pontjába ütköző fegyelmi vétség tényálladékát állapítja meg, s hogy amennyiben a tanító ezen hibájában olyan nem állami hatóságnak, melynek rendel­kezési joga több iskolára kiterjed, vagy a lel­késznek részessége megáilapittatnék, a hivatko­zott törvény 26. és 27. szakaszainak alkalma­zását szigorúan keresztülviszem. Tanfelügyelő urnák tehát iskolalátogatásai alkalmával a leg­gondosabban vizsgálat tárgyává kell tennie, hogy vájjon: 1. A nem magyar tannyelvű is­kola tanítója a magyar nyelvet oktatóki-pesség- gol birja-e? 2. A jelen rendeletemmel kiadott tantervét szorosan betartja e; 3. Amennyiben annak használatánál nem az általam közölt út­mutatáshoz alkalmazkoknék, tanítási módszere megfelelő-e; 4. Ezek szemeiőtt tartása mellett megállapítani, hogy vájjon a magyar nyelv ta­nításában tapasztalt eredmény a tanterv „jegy­zet“ rovataiban egyes osztályok részére előirt célnak megfelel e ? — Karácsonyi vakáció. A helybeli kath. főgymnásiumban az előadások december 23-tól január 4-ig bezárólag szünetelnek. Ugyanúgy az elemi iskolákban és polgári iskolában is. — Főszolgabirák felemelt ntiátalánya. And­rássy Gyula gróf belügyminiszternek a várme­gyék alispánjához intézett rendelete a főszol­gabirák eddigi ezer korona évi utiátalányát vis^amenőleg 1908. január 1-t 1 1400 koro­nára emelte fel. A miniszter rendelele igy szól: Az 1938. évi állami költségvetés:ől szóló 19J3. XXV1L törvénycikke a járási íős'.olgabirák uíi- átalányainak emelésére megfelelő hitel engedé­lyeztetvén, a vármegye járási foszolgabiráinak ezidő szerint egyenként 1000 koronában meg- áliápiíott utiátalányát 1908. január 1 -tói kez­dődő hatállyal 1400 koronára emelem fel. Fel­hívom ennélfogva alispán urat, hogy a jelen rendeletemmel megállapított utiátalány többietet a folyó évre, 1908. évi január hónap 1-ig visszamenőleg egy összegben, jövőre pedig szabályszerű részietekben a vármegye főszol- gabirái részére utalja ki; egyúttal megjegyzem, hogy a jelen rendeletemmel megállapított ma­gasabb utiátalány-összegek fedezésére az 1908. évre szükséges állami pótjavadalmazást az ille­tékes kir. adóhivatalnál folyóvá tettem. — Iskola látogatás. Bodnár György kir. tanfelügyelő a helybeli gazdasági ismétlő isko­lát f. hó 22-én meglátogatta s a tapasztaltak felett az iskola igazgatója s tanítónője előtt el­ismerését fejezte ki. — Halálozás. Griszháber Erzsiké, Grisz- háber Antal polgártársunk leánya f. hó 22-én éjjel 2 órakor életének 22-ik évében elhunyt. Temetése f. hő 23-án ment végbe nagy rész­vét mellett. — Magánvizsgák. A helybeli és mátészal­kai polgári fiúiskoláknál többen jelentkeztek magánvizsgákra, Mátészalkán f. hó 21, váro­sunkban f. hó 22-én tartották meg e vizsgála­tokat Bodnár György kir. tanfelügyelő elnök­lésével. A jelentkezők egy kivételével mind el­buktak. — Mátészalkáról értesítik lapunkat, hogy az ottani polgári iskolai gondnokság f. hó 14-éii tartotta meg rendes havi ülését, mely alkalom­mal Deme Károly polgári iskolai igazgató szóba hozta azt az esetet, hogy Szálkái Sándor gond­noksági tag a közigazgatási bizottságban a tagok közlései szerint oly értelmű nyilatkozatot tett a mátészalkai állami polgári iskolára nézve, hogy abból a tanártestület működésének gú­nyos kicsinylése mellett a németesítéssel való meggyanusitást lehetett kimagyarázni. A ta­nártestület méltó felháborodásában jegyzőköny­vileg tiltakozott ez ellen és elégtételt kért a közigazgatási bizottságtól. Ennek kijelentése után megelégedéssel konstatálta az igazgató, hogy úgy a legilletékesebb helyen nyert infor- mátióból, mint a „Szatmárvármegye“ utóbb közölt magyarázatából, de magának Szálkáinak a k ^igazgatási bizottság decemberi ülésén tett helyrehozó nyilatkozatából is kétségtelenül be­bizonyult, hogy’ Szálkái nem akarta se az iskolát lekicsinyíteni, se a tanártestület meg­gyanúsítani. Ily körülmények között — úgy­mond — kötelességének tartja, hogy úgy a maga, mint a tanártestület változatlan tisztele­téről és bizalmáról biztosítsa Szálkái gondnok­sági tagút. Azt hiszi az igazgató, hogy evvei ó maga is, a tanártestület is eleget tesz annak, a mivel Szálkái iránt a jelen esetből kifolyólag tartozik. Épen azért reményű, hogy — ele­nyészvén az ellentétek — ezután is zavartalan egyetértésben, igaz lelkesedéssel fog az in; ze. miudenik faktora arra törekedni, hogy a máté­szalkai polgári iskola fel v irágozzék és minél sikeresebben jeleljen meg hivatásának. A gond­nokság megelégedéssel vette tudomásul és iktatta jegyzőkönyvébe az igazgató nyilatkozatát. — Ä szegény vakok karácsonya. Nagy földi nyomor, az emberek ezrei különböző kö­rülmények között nyújtják felénk kezüket, ala­mizsnát, segedelmet kérve. E számtalan szeren­csétlenek között azonban legszánandóbbak azok, kik megfosztva a látás gyönyöreitől, még kol­dulni sem mehetnek látó embertársaik sege­delme nélkül; pedig gyakran nemcsak a saját, de többtagú családjai: kenyeréért kellene kö­nyörögni. E vak embertársaink érdekében, kiknek száma hazánkban a 18,000-ret megha­ladja, fordul a Vakokat Gyámolitó Orsz. Egylet a nagyközönséghez, hogy csak egy perczig képzelje magát az örökös sötétségbe, minden­korra megfosztva a természet szépségeinek szemlélésétől, bizonnyal segítségére lesz sze­gény vak embertársainknak. Most, amikor a tél zordsága, úgy a szegény vakokra, mint azok kis gyermekeire, kétszeresen nehezedik, azt a kérelmet intézi a nemesszwü emberbará­tokhoz, kegyeskedjenek adományukkal nagy­lelkűen hozzájárulni ahhoz, hogy a szegény vakok közt tüzelő és élelmiszert oszthassunk szét, hogy a vak gyermekeket és a felnőtt va­kok látó gyermekeiket felruházhassuk és ezen szegény teremtéseknek a szent karácsony nap­ján örömet szerezhessünk. A szenvedők nevé­ben előterjesztett kérelmünkre adakozók küld­jék adományaikat Budapest, VII. Hungáda- körut 16. szám alá. — Vonatösszeaikozes. Hétfőn Kaba ál­lomáson összeütközött két tehervonat. Az össze­ütközés oly vehemens volt, hogy több kocsi összetört. A kár igen jelentékeny. — Kivándorlás vármegyénkből. Ara- nyosmegyes község képviselő testületé f. hó I7-én gyűlést tartott melynek legfontosabb tár­gyát az a kivándorlás képezte - melynek most Aranyosmegyes község a színhelye. Nap-nap után csoportosan hagyják eb a községet a leg­jobb munkaerők, azzal a céllal, hogy Ameri­kába vándoroljanak jobb megélhetést keresni. Ezen ügyet Pásztory Jenő, Boros Zoltán, Bö­szörményi Zsigmond tették szóvá, aggodalmu­kat fejezvén a jövő munkás viszonyai tekinte­tében. A község agilis jegyzője Szentiványi Sándor mindent elkövet a kivándorlás korláto­zására, azonban a távozni akarók, bármi utón és eszközzel megszerzik a szükséges iratokat. Nagy részük van a kivándorlás elősegítésében az antwerpeni hajótársaságoknak, kik levélileg csábítják a magyarokat a kivándorlásra. — Jobbágy Sándort elitélték. A szatmári kir. törvényszék f. hó 21-én tárgyalta, Serly Ignác városi hivatalnoknak és Jobbágy Sándor volt városi árvaszéki jegyző bűnügyét. A bíró­ság Jobbágyot sikkasztás miatt egy havi fog­házra, Serlyt becsületsértés és rágalmazásért 20—20 kor. pénzbüntetésre ítélte. Az ügy előz­ményei ismeretesek olvasóink előtt, jobbágy egy Serly által zsirált 200 kor. váltó összegét 1200 koronára korigálta, miért Serly azzal fe­nyegette, hogy ha nem rendezi, sikkasztásért feljelenti, mert tudomása van arról, hogy ő Veres János nagykárolyi lakos által az árva- széktől kivett s neki továbbítás céljából átadott 400 koronát elsikkasztotta. Jobbágy erre becsü­letsértés és rágalmazás miatt beperelte Serlyt, ki viszont a tegnapi főtárgyaiásón igazolta be: a hivatali sikkasztás vádját. — Halálos szerencsetlenség. Egy fehér- gyarmati fonóban Lencsés Sándor kémánvsep- rősegéd tréfából elvette Nánási József kerLsz- legény fegyverét s azzal ijjes getie a leányokat. Nánasi figyelmeztette Lencsést, hogy a fegyver töltve van, ez azonban ennek dacára sem akarta letenni a fegyvert, igy Nánási erőszakkal akarta azt tele elvenni. Dulakodás közben a feg/ver elsüli, a golyó Lencsés tüdejét futta át. Pár órai kínlódás után meghalt. — Vádak egy takarékpénztár ellen. A Szatmárnémeti törvényszék szombaton érdekes rágalmazási port tárgyalt. Dékán/ Imre mérnök az iáén május hónapban Teleki Sándor gróf­nak a kővár-vidéki takarékpénztár igazgatójá­nak levelet irt, melyben Mann Lajos vezér­igazgatót és Veszprémy Sándor nagysomkuti plébánost visszaéléssel vádolta, magának Te­leki grófnak pedig azt vetette a szemére, hogy a banknál élvezett íiszteleídija fejében eltűri a bűnös manipulációt. A levél miau Teleki gróf, továbbá Mann Lajos és Veszprémy Sándor port indítottak Dékány Imre ellen, aki: a nagy- somkuti járásbíróság becsületsértésért ezer ko­rona pénzbüntetésre itéít. A szatmárnémeti tör­vényszék kétszáz koronára szállította le a vá ­lóit büntetését. — Vasul Domaiűdára. Domahida szatmár- megyei község a napokban Luby Béia képvi­selő vezetése alait Szíerényi államtitkárnál járt s körte, hogy a Nagykároly és Domahida között levő vasútvonalat, a mely körülbelül 3 kilomé­ter hosszú, építsék ki. Az államtitkár bizta- tólag valasioit.- Muakás-ginmázhliüok. Az Uránia tudo­mányos egyesület most adta ki az általa ala­pított munkás-gimnáziumok novemberi statisz­tikáját, mely az intézmény váratlanul gyors föllendüléséről ad számot. Az egyesület ezekkel a kurzusokkal kapcsolatot akar létesíteni a felsőfokú iparoktatás közt, ami eddig nem volt meg. Eddig a kenyérkereső pályára kényszerült ifjak hiába járták ki az alsóíoku kereskedelmi vagy ipariskola három osztályát. A felsőfokú kereskedelmi vagy ipariskolába nem vették föl őket s igy a művelődésnek és ezzel együtt a társadalmi emelkedésnek útja zárva maradt előttük. A munkás-gimnáziumok segíteni fog­nak ezen a bajon, mert előkészítenek a polgári iskola negyedik osztályából való vizsgálatra. A tanítást nagyon egyszerűvé és könnyűvé teszi a szemléltető oktatás eszközeinek aikalmazasa. A munkás-gimnáziumokban tizenkét középis­kolai tárgyat adnak elő képek vetítése kísére­tében. Az előadások teljes szöveget a nyomta­tott füzetekben osztják ki a hallgatók közt. Olyan újítások ezek, melyeket eduig együtte­sen egy szabadtanitással foglalkozó egyesület sem alkalmazott, még kivételképpen sem, annál kevésbbé oly rendszeres módon, mint az Uránia tette, mely a tanitás tervéhez kiválasztott tár­gyakat mind átíratta és fejezetenkint a megfe­leli veiitőképekkel fölszerelte. Munkások szá­mára ez látszik a tanitás egyedül biztos mód­jának. A vetített képek folyton megújuló vonzóerőt gyakorolnak rájok, a füzetek pedig pótolják a jegyzeteket es lehetővé teszik az otthon való komoly tanulást. E két eszköz alkalmazásának köszönhető elsősorban a mun­kásgimnáziumok nagyarányú gyors elterjedése. Eddig ötvenhat helyen alakult munkás-gimná­zium, december elsején harminckilencben kezdődött meg a tanitás. A bizottságok élén mindenütt a társadalom előkelőségei szerepel­nek. A közép- és polgári iskolák s egyéb in té­letek tanárai mindenütt lelkesen és önérzet­zenül állottak az ügy szolgálatába. — „Mozgóféayképek“ cimü bohózatot adja elő a Protestáns társaskör ünnep másodnapján a Városi színházban esti 7a8 órai kezdettel a rendes színházi árak mellett. Az előadás után a „Magyar Királyban“ tombola és tánc lesz. PST ÓVAKODJUNK UTÁNZATOKTÓL! ~Wm ISÉP ffü1 H «p bevásárlásnál határozottan Óról KE6LEVICH VvlV 11 HL V ISTVÁN utód. hírneves gyártmányait kérjük. Bel- és külföldön kizárólag díszoklevéllel kitüntetve, = 265—5— 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom