Szatmárvármegye, 1906 (2. évfolyam, 1-56. szám)

1906-10-06 / 40. szám

6-ik oldal.

SZATMÁRVÁRMEGYE

40. szám.

A felköszöntők sorát Ilosvay Aladár alispán nyitotta meg, ki méltatta Papp Bélának a társadalmi téren elért sikereit, a tántorithatlan jelleme és elvhűsége által szerzett közbecsülést. Meggyőződése szerint könnyes szemekkel kellene búcsút venni tőle, ha nem lenne az a vigasztalás, hogy a szomszédba megy, a hol továbbra is tényezője marad Nagykárolynak és a vármegyének s közel lesz hozzánk; kíván neki uj és exponált állásában szerencsét és hogy ott is oly őszinte barátság és szeretet környékezze, a minőben itt részesült, s ha alkalom lesz rá, mint a ^Nagykárolyban felállítandó törvényszék ügyésze kerüljön vissza városunkba.

Ezután Debreceni István polgármester fejezte ki sajnálkozását Papp Béla távozása felett, majd méltatva a város érdékében és ügyei előbbre vitele körül szóval és tollal kifejtett önzetlen munkásságát, kérte, hogy változott hatáskörében is tartsa meg városunk iránt jóindulatát és ne feledkezzék meg arról a tiszteletről, közbecsülésről és szeretetről, melylyel itt körülvesszük.

Rooz Samu az ügyvédi kar nevében búcsúzott el Papp Bélától:

Előttem szólók megemlékeztek azon kitüntetésről, mely Papp Béla barátunkat kinevezésével érte. Midőn én tőle a nagy károlyi ügyvédek nevében búcsúzom, bennem a búcsú ’ 'zárólag a fájdalom érzését kelti. Nem gondolok arra, hogy nagy kitüntetésben részesült, nem gondolok arra, hogy egy tekintélyes hivatal élére állíttatott, a búcsú ezen órájában csak azt érzem, hogy mi egy szeretett jó barátot veszítünk körünkből, — csak azt érzem, hogy elég szegényes társadalmi életünk egy jelentékeny tényezővel még szegényebbé válik, csak azt érzem, hogy közügyeink iránt érdeklődők száma legagilisabb munkásai egyikével kevesbe- dik, érzem, hogy a válás neki is fáj, tőlünk nem szívesen távozik, de családja jövőjének jól felfogott érdekének meghozza az áldozatot, hogy szeretett foglalkozását ujjal cseréli fel, szülővárosát, melyhez szive minden szálával hozzánőtt, elhagyja, mert ez ma az ügyvéd sorsa. Egy megmagyarázhatlan tendentiosus elfogultság áll ma az ügyvédséggel szemben, pedig önérzetesen állíthatjuk, hogy az ügyvédi kar volt és ma is ez országnak legelőkelőbb és legintelligensebb testületé, mindig hazaflság jellemezte testületi működését, korszakalkotó nagy férfiait egy Kossuth Lajost, Deák Ferencet ezen testület szelleme nevelte a hazának és ezen testületnek oly kiváló tagja, mint Papp Béla barátunk, 30 évi kifogástalanul munkássággal, közbecsüiésben eltöltött működés után tanácsosnak látta kedvelt foglalkozását változ- I tatni. — Szeretettel bocsájtunk el, egyet kívánunk neked, hogy uj pályádhoz adjon az Isten l erőt, egészséget, egyet kérünk tőled, hogy a hozzánk oly közelfekvő és mégis nagyon idegen városban is, maradj továbbra is a miénk.

Andrásnak, feleségem K-det elvárja régi vajas kalácsra, ha mindjárt Murányi mamával nem is tarthatja K-det. Egy másik jó emberét meg azzal kecsegteti, hogy neje viedelandi farkatlan tyúkok tojásaival fogja megvendégelni. Széchy Mária valóban tudott lucullusi lakomákat rendezni. 1662. nov. 10.-én ő maga Írja Pál püspöknek: »Utálom a jóizü és szép falatokat, sok különb-különbféle galócát, pisztrángot, halat és ahhoz járandó szép császárfogoly húsos madarak ételét K-d nélkül költeni. Ha azért tiszti promotiójának gátlása, jövedelmének csorbítása, előttejáróinak indignatiója nélkül teheti, kérem jöjjön ide az ünnepekre. Bezzeg meglátja K-d mind igen szép pecsenyét, mind igen szép kövér főtt szalonnás káposztát s mind igen szép pirított húst ecettel, hagymával s holmi mással, jó édes tokaji ürmös borral, igen szép tiszta ó-borral, jó savanyu vízzel, egyébiránt a mit az szegény ház körül találok, tartom K-det.«

Nagyravágyása törhetlen akaraterővel párosult. Tőlünk függ, hogy ilyenek vagy amolyanok legyünk, mondja Schakespeare fagója. Testünk a kert, akaratunk a kertész. Ha tetszik: csalánt vagy salátát vetünk, virágot ültetünk s kigyomláljuk a köményt. E hatalmas lelki tulajdon féktelen nagyravágyása által ösztönözve tette lehetővé, hogy két országban emelkedett közvetlenül a trónus közelébe: Erdélybe első férje Bethlen István révén, Magyarországban pedig, mint W. nádor hitvese.

íme, a murányi Vénusnak jellemvonásait a mondottakban vázoltuk röviden. E rendkívüli nő jellemének megítélésénél azonban érdekes lenne egész életfolyamát részletes figyelemmel kisérni. Széchy Mária életének lefolyása, tizennégy éves korában kötött első házassága, az ifjú özvegynek kapzsi ipja által történt szoron- gattatása, összekelése Rozsályi Kunnal, elválása s az ágyuostrom, melylyel második urát magától elűzte, saját édes anyja által történt elfo- gatása, s számos egyéb zaklattatása, melyek közül az összeesküvési per a legsanyarubb volt: mind oly epizódjait tárják fel e ritka

Papp Béla állott fel ezután és köszönetét mondott azért, hogy a kifejezett rokonszenvvel enyhítették a válás perceit neki, ki ebben a városban született és itt élte át legszebb éveit, gyermek- és ifjúkorát és férfikora javarészét; mint régi lakója e városnak igyekezett a város és a társadalom javát előmozdítani úgymond s mindenkor két jelszó irányította cselekedeteit: a munka és a szorgalom. Mostani magasztos pályáján is a törvénykönyvvel kezében igyekezni fog hazájának és a társadalomnak szolgálni, kéri barátait, tartsák meg őt jóindulatokban.

Dr. Adler Adolf Papp Bélában a 25 éven át való önzetlen barátság mintaképét dicsőítvén. indítványozta, hogy a társaság kinevezte- tése alkalmából Polónyi Géza igazságügyminisztert táviratilag üdvözöljék, mit a jelenlevők lelkesedéssel elhatározván, a miniszterhez a következő szövegű táviratot menesztették :

Polónyi Gézei iyazságügyminiszler úrnak

Budapest.

Azon alkalomból, hogy Nagyméltóságod városunk fiát. vármegyénk ügyvédi karának egyik díszét és nemzeti törekvéseinknek fáradhatatlan harcosát, Papp Bélát, királyi kinevezés által a szatmári királyi ügyészség élére állította, a Papp Béla királyi ügyész búcsú- ünnepélyére összegyűlt nagykárolyi polgárok nagyméltóságod iránt törhetetlen bizalmukat fejezik ki és mint nemzeti függetlenségi harcunk egvik nagy vezérférfiát meleg rokonszenvvel üdvözlik.

Dr. Jékel László Papp Bélánét éltette és érzékenyen búcsúzott el a jótékonyság oltárán fáradhaílanul működő úrnőtől, ki műkedvelő művésznővé lett, hogy a társadalmat jótékonyság gyakorlására buzdítsa.

Janitzky Albert a függetlenségi és 48-as párt alelnöke Papp Bélától, mint a lüggetlen- ségi és 48-as párt régi tagjától és elnökétől vett búcsút.

Kovács Dezső a Régi Kaszinó nevében üdvözölte szellemes felköszöntőben Papp Bélát, — kívánván, hogy addig éltesse a jó Isten, amig a Régi Kaszinónak adóssága lesz.

Utánna Csilléry Dávid kir. járásbiró a járásbíróság nevében fejezte ki sajnálkozását távozása felett s örömmel üdvözölte uj állásában.

A felköszöntők sorát Kubinyi Bertalan zárta be, a ki a függetlenségi és 48-as párt nevében üdvözölte Papp Bélát, kinek kinevezésében a párt elvei győzelmének hajnalhasadását látja.

A társaság ezután a legvidámabb hangulatban késő éjjeli órákig együtt maradt, amely idő alatt Papp Béla és neje egyenkint vettelr búcsút a társaság tagjaitól.

életnek, melyekről a legtöbb magyar olvasónak, ki a murányi Vénusról csakis a murányi esetet tudja, fogalma sincsen. Pedig mindent tudni nemcsak magában érdekes és tanulságos, hanem a murányi szép kaland hősnőjének valódi alakját e nélkül ismerni és méltatni lehetetlen. — Általában kimondhatjuk, hogy kiváltságos asszony volt a születés, a temperamentum, a szellem jogán, és ő csak jogaival élt, mint az ó korban Kleopatra vagy görög Ilona s az újban II. Katalin vagy Pompadur asszony. A XVII. században gyakran előfordult, hogy fondorkodó asszonyok véres polgár-háborúkba sodorták hazájukat, csak azért, hogy a zavarban férjet halászszanak maguknak. A grand mademoiselle, XIV. Lajos király szép unokahuga, Anna Maria Montpennier hercegnő, a Fronde nagy harcait csak azért szította, hogy a hős Condé herceget meghódítsa és férjévé tegye. Elhagyta érte a királyt és 1652-ben megnyitotta neki Páris kapuit. Széchy Mária szintén ama kor szülötte. Egyénisége sokban rokon a kacér francia hercegasszonyéval. Neki azonban szerényebb színpad jutott. Murány, nem Páris. De a szerény murányi színpadon szerepét kifogástalanul azzal a nagy lelki erővel játszotta végig, melyet világraszóló nagy tettek igényelnek. Van egy bizarr ötletem. Az embernek néha jól esik magát soha nem valósuló illúziókba ringatni. Pár éve olvastam valahol, hogy bohém művész emberek Izsó Miklós jeles szobrászunk busuló juhászát óriás kivitelben a Hortobágy közepén szeretnék felállítani. Ez lenne aztán az igazi magyar szobor. Erről jutott eszembe milyen érdekes párja lenne ez alkotásnak a murányi bérctetőn a leghíresebb magyar asszony lovas szobra, a mint »csalogatja csemegével Muozi paripáját, s lebke szellő lebegteti tengerzöld ruháját...« Természetesen, hogy kiegészítsem a képet, »Kardot kötne, bársony övre, gyémántos fogantyút, s pici piros csizmáira szép ezüst sarkantyút ...«

Szőke Lőrinc.

Vármegyei szabályrendelet tervezet

a gazdasági és munkás cselédek lakásairól.

Alkottatott a nm. m. kir. belügyminister urnák 63107/906. sz. a. kelt felhívása alapján a 34983/1891. és 49851/1893 számú B. M. kör- rendeletek szemmeltartása mellett a Szatmár- megye törvényhatósága területén lakó gazdasági munkás és cseléd lakások egészségi viszonyainak javítása céljából.

1. Gazdaságokban, hol külső cselédeket alkalmaznak, s az éves külső családos cselédet a tulajdonos (birtokos) a szolgálati szerződés értelmében lakással látja el, köteles a tulajdonos a cselédek részére egészséges, száraz lakást adni oly formán, hogy minden családos cseléd egy legalább két ablakkal, ajtóval biró lakószobával, s egy száraz, világos, szellőzhető élés-kamrával, s minden két család egy közös konyhával bírjon.

2. §. Minden újonnan építendő cseléd lakóház a talaj felszíne felett legalább 30 centiméterrel helyezendő el, s az építmény jó anyagból, a vidéken szokásos módon viendő ki.

3. §. Az újonnan lehetőleg keleti, vagy délkeleti irányban épülő cseléd házaknál minden lakott szobának négy tagból álló család minden tagjára 10 (tiz) köbméter levegőt számítva legalább negyven (40) köbméter légür- tért kell tartalmazni, s a szoba magassága 260 centiméternél kevesebbel nem bírhat.

4. §. A szoba két szárnyú ablakának legkisebb mértéke egy (1) méter magassága, és nyolcvan (80) centiménter szélesség, s kettős szorosan járó s jól nyitható ablakkal látandó el. — A szoba egyik ablaka lehetőleg az ajtóval szemben helyezendő el. a jobb szellőztetés céljából.

5. §. Minden cseléd lakássul szolgáló ház tűzbiztos kéményekkel látandó el.

6. §. A házi állatok tartására minden tulajdonos által a cselédség részére megfelelő helyiség jelölendő ki.

7. §. A tulajdonos az ott lakók számának és a cseléd lakások elhelyezésének megfelelő- leg pöcegödörrel ellátott árnyékszékekről, trágya és szemétrakodó helyekről köteles gondoskodni, melyeknek tartalmát félévenként egyszer a lakott helyiségtől legalább 150 méter távolságra tartozik elhordatni. A pöcegödör a trágya és szemét lerakodó helyek az épület falaktól legalább három (3) méternyire, a ku- taktól legaláb busz (20) méter távolságra létesíthetők.

8. §. Köteles továbbá a tulajdonos arról is gondoskodni, hogy minden külső gazdasági telep tisztán tartott kutakkal legyen ellátva. Nagyobb, ötven (50) léleknél többel biró majorokban fúrt kút létesítendő.

9. §. Oly majorokban, hol nagyobb számú családos cseléd van alkalmazva, egy épületben legfeljebb tiz (10) családos cseléd helyezhető el, s ezen cseléd lakások szemben állítva legalább harminc (30) méter távolságba ugyanazon vonalban legalább tiz (10) méter távolságban építendők.

10. §. Oly napszámosok részére kik a községtől nyolc (8) kilométernél távolabbra eső birtokon több napon át elfoglalva lesznek és éjjelre is a birtokon kell maradniok köteles a birtokos a nők és férfiak részére egy elkülönített ideiglenes barakot felállítani.

11. §. Minden olyan gazdasági telepen, mely a községtől a hová tartozik három (3) kilométernél távolabban esik és a melyen (50) ötvennél több lélek lakik, a tulajdonos köteles egy ragályos, vagy fertőző betegek elkülönítésére szolgáló és egy külön álló épületében a szükséges fabutorzattal ellátott helyiséget tartani, melyben az ily betegek mindaddig tartandók, mig a kórházba nem szállíthatók.

A ragályos és heveny fertőző kóroknak a községi elöljárósághoz és hatóságokhoz történő bejelentésére az 1876. évi XIV. t.-c. 80-ik §-ába felsorolt egyéneken kívül a gazdaságnak az a közege is köteles, a ki ott a felügyelettel van megbízva.

12. §. Köteles a tulajdonos arról is gondoskodni, hogy a cseléd lakások körül a csa- podék vizeknek kellő lefolyása legyen.

13. §. A padló, vagy burkolat nélküli szobák talaját köteles a tulajdonos (birtokos) minden tavaszszal április, vagy május hónapokban harminc (30) centiméternyire kiásatni és friss, a lakástól távolabb fekvő helyről hozatott földdel újra kiföldeltetni, mig a fertőző, vagy ragályos betegség után a lakó szoba, mindenkor azonnal harminc (30) cm.-nyire felásandó, és friss földel cserélendő ki, s az arra hivatott közeg azonkívül legkésőbben 48 óra alatt hivatalból fertőtleníteni tartozik ezen helyiségeket.

14. §. A már meglevő cselédlakások a fennforgó méltányossági körülmények figyelembe vételével tiz (10) év alatt ezen szabály-