Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-08-30 / 70. szám
XV. évfolyam. Szatmár, 1911. augusztus 30. Szerda 70. szám FÜGGETLEN POLITIKAI LAP S2ERKFSZT0SÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utca 10 ■■ 1 Telelőn-'szám 80. Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők. £ L 0 F I Z ET ESI ÁR: E^esz evre 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szám ára 10 fillér. Megjelen hetenkint kétszer; vasárnap és szerdán. FELELŐS SZERKESZTŐ ; DR TANÓDY ENDRE. Gazdaságilag hatalmas nemzet Főfeladata cikkünknek szembeszökően megvilágítani azt a viszonyt, mely az ál- j lamhatalom és a gazdasági élet között i fennáll. Az úgynevezett felülkerült abszolu- ! tizmus annyira bízott még alig néhány évtized előtt az államhatalom mindenhatóságában, hogy azt mindenre alkalmasnak találta. Hogy az állam is teremthet mindent, virágzó magángazdaságokat, szóval produktív ereje teljesen kielégítő az ország boldogitására. Ámde, e téveszméből, később jött a kiábrándulás és bekellett látni, hogy az állam nem gondoskodhatik minden egyesnek anyagi jólétéről, hanem igenis megadhatja azokat a feltételeket és támogat ott, ahol azok megszerzésére az egyes ereje nem elegendő, tehát mintegy közvetítő szerepét játsza, a fejlődés feltételeiről gondoskodik, de a fejlesztés munkáját át keli engednie az egyesek tevékenységének. Elősegítik ezt a modern törvények hozaialá- val és a helyes közigazgatással. Az egyes országok kormányai ma a parlament közreműködésére vannak utalva, mikoi a gazdasági életet fejleszteni és elősegíteni akarják. Hogy a parlament működése megfelel-e a közigazgatási élet fejlői désének, erre nézve mindinkább arra a | meggyőződésre jutunk, hogy a szakszerü- i séget a parlament plenoumbeli tárgyalásain ! nehezen találjuk meg, pedig, ami főleg a gazdasági kérdéseket illeti, ahhoz nálunk mindenki akar érteni, de sajnos, hogy ennek még nem volt meg a kívánt áldásos | hatása. Csak idegenből felkapott elméletek és üres szavak rendszertelen alkalmazása jelzi útját eddigi működésében úgy, hogy köz- gazdasági életünket egy foltozott épülethez lehet hasonlítani, melynek alapja a képzelet. Hazánk politikai átvedlése nem járt karöltve a gazdasági élet újjászületésével. Nem vádolható az állam, hogy mint közgazdasági tényező talán mulasztást követne el, sem pedig hanyagsággal — de igenis annak a félreértésnek tudható be, hogy csak a közjogi politika kérdéseit ismeri olyanoknak, amellyel a haza érdekében foglalkozni méltó dolog lenne. Ugyanaz a bűne a nemzetnek is, mely inkább a közjogi harcok emésztő harcában véli hivatását teljesíteni. A gazdasági kérdést inkább szatócs dolognak tartotta, melylyel foglalkoznia nem urnák való, pedig a kicsinylés szüli azt a közönyt, melyen megtörik a legszívósabb törekvés, a legjobb akarat is. Ezt tapasztalhatjuk ma is mikor a közélet terén gazdasági jelszavakkal ékesített lobogók alatt ádáz harcokat vívunk, de a jelszavak nem igazi gazdasági érdekeket fednek. Egyesek önző, hatalmi céljaik érdekében szállnak síkra ily megtévesztéssel. Az ilyen harcok még kietlenebbé teszik közgazdasági életünket. Nincs tehát közgazdasági közvéleményünk, mert nem is lettünk erre nevelve. Nincs megbíráló képességünk, aminek oka is, hogy közgazdasági életünk igazán életbevágó mozzanatai fölött csak amúgy futólagosán térünk napirendre. Ennek azután természetes következménye, hogy a kedvezőtlen közviszonyokért mindenkinek nyakába sózzák a felelőséget. Miben gyökeredzik tehát a hiba és melyik volna a leghathatósabb orvosság ? Mert ezeknek az állapotoknak nem lehet úgy maradniok, ha csak azt nem akarjuk, hogy beálljon oly időpont a nemzet életében, melynek gazdasági terén való mulasztásait évtizedeken át sem lehet helyre pótolni. Bizzunk t hát az időben, mely a legjobb orvos és amely annyi nemzetet gazdaságilag nagygyá és hatalmassá tett. Reméljük, nincs messze az az idő, amikor a nemzet felocsúdik hosszas álmából és TARGA.. A Magas Tátráról. Irta; Fodor György. XI. Sárospatakon volt nekünk a többi jeles tanáraink közt egy univerlalis tudományu tanárunk : Csorna Mihály, ki az Arany János Toldi énekeinek magyarázásánal ezt mondotta : „Szívesen veszem önöktől, ha engemet az Arany János bolondjának neveznek.“ Erre hivatkozással én meg azt mondhatom, hogy legkevésbé sem fog sérteni» ha engemet a Magas Tátra bolondjának neveznek el; mert a miket ott láttam és élveztem, még most is szinte a lehetetlenség világába tartozóknak képzelem és nem tudom elfelejteni soha, de sohasem. Mert ahány pontról szemléltük azokat a hegyóriásokat annyi meg annyi káprázatos meglepetésekben részesítettek bennünket ; úgy hogy az ezeregyéjszaka meséibe ringató látképek mellett nem tudtuk magunkat kellőleg tájékozni, hogy a hegyoldalokon és rengeteg mélységekben gyönyörű életelevensóggel viruló fenyőfákban és zöld vegetációkban, vízesésekben és I tavakban — vagy a magas bércek oldalain ütött a hó- és jéghatárvonalain felül pedig majdnem egész kiterjedésben kacérkodva mosolygó j jégmezők szemlélésébe merüljünk el inkább ; mert ezek ott mind olyanok, melyek az éltető j nyarat az életölő téllel hozzák ikertestvérként kapcsolatba. * * * A magas Tátrában egyik unokámmal tett bolyongásaink után a Szepességnek egy pár ki- j válóbb városait kerestük fel. így például Kézs- márkot — mint a Szepességnek fő fészkét; aztán Iglót; ezt a szépség, csin- és tisztaság és modern épületek birtokában szinte nagyvárosias jellegű helyét ; és Lőcsét, — ezt a régi műemlékek rendkívül gazdag otthonát. — És mindenütt a lehető legszebb rendet, csint és tisztaságot tapasztalhattuk. De a közelről meg nem tekinthetett helyekről is azt a kedvező benyomást szerezhettük a sebesen robogó vonatról, hogy ennek a nagy 1 vidéknek életeleme a csin, a nagy gondozottság; — szóval mindenütt csak kedvező látképet nyertünk. Mezőgazdasága is olyan mintha virágos kert volna az egész vidék. Igaz, hogy nagyon kevés a termőföld, mert nagyrészt olyau keskeny, mint nálunk a legkeskenyebb mügyalogjáró. 8—10 öl széles termőföldet csak keveset lehet látni. De ezt aztán szinte művészileg is művelik. Kocsiutjaik pedig olyanok, hogy a szobapadozat sok helyen szégyenkezbetik mellette. A szepességi helyek közül különösen ki kell emelnem Lőcse városát, amely szinte hegynek is beillő magas dombon fekszik s úgy néz ki, mintha egy esernyő volna, melynek bordái, illetve utcái meredeken futnak le minden olda Ion a völgybe. — Az egész — egy a középkorbó, itt felejtett hely képét mutatja régi épületeivell melyek tnég ma is olyan szilárdak, hogy a szél és viharok démonával még hosszú időn át képesek lesznek dacolni. A város — védelmi szempontból három vársánccal volt körülvéve, amelyek még ma is kivehetők egyik oldalán — és ézek a vársáncok már ma termőföldek. De ezek a szepességi városok "nemcsak a csin, rend szépség és tisztaság szempontjábó érdemelnek kiemelést, hanem különösen arról hogy kuUurmissziot teljesítö intézményekkel kellően el vannak látva. A sok érdekesnél érdekesebb és értékesebb intézmények mellett, melyek valóságos lelki gyönyörökben ringatták lelkünket, még ki kel fagyon olcsón lehet most cipőket venni üzlet átalakítás miatt Grünfeld Testvérekné Ílazánc2|*utca a Kereskedelmi Bank — átellenében. —
