Szatmár-Németi, 1911 (15. évfolyam, 1-104. szám)
1911-08-09 / 64. szám
XV. évfolyam. Szatmár, 1911. augusztus 9. Szerda FÜGGETLEN POLITIKAI LAP előfizetési a«: Egjsi avra 8 kor. Félévre 4 kor. Negyedévre 2 kor Egyes szem ára 10 fillér. VecJeUa hetenklnt kétsser: vasárnap és szerdán. FELELŐS SZERKESZTŐ : DR TANÓDY ENDRE. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Boros Adolf könyvnyomdája, Hám János-utcnr I» — ; Telefon-Bisárn 80. r== Mindennemű dijak Szatmáron, a kiadóhivatalban fizetendők Egy kis Bosznia-Hercegovina (Vk.) Az 1878. juliua 18-iki berlini egyezségben adott felhatalmazás alapján okkupálta az osztrák-magyar birodalom Bosznia-Hercegovina török tartományokat. A balkán népeknek a legutóbbi esztendőben tanúsított gyanús magatartása pedig tette szükségessé e tartományoknak az osztrák- magyar birodalomhoz való csatolását. E tény & megoldatlan közjogi kérdéseknek egész tömkelegét dobta Magyarország és Ausztriának a közös ügyek miatt amtigy is zavaros közéletébe. E kérdéseknek mikénti megoldása még nemcsak a jelenkor, hanem még a jövő nemzedékek közjogászait is foglalkoztatni lógja, mert bár úgy az annektáló monarchia szempontjából, mint az annektélt tartományok fejlŐdhetése szempontjából ezek mielőbbi megoldása feltétlenül kívánatos volna^ — még sem lesznek azok évtizedekig megoldva, mert a magyar korona történelmi jogának figyelmen kívül hagyásával, — a törvény és az igazság szerint azokat megoldani nem lehet, viszont ezek figyelembe vételével történendő megoldásukat megakadályozza az osztrák túlerő. Nekünk magyaroknak tehát az a fel adatunk, hogyha javunkra kedvezően a kérdést megoldatni nem tudjuk, igyekezzünk legalább a közjogi statusquo fenntartása mellett mindazon közgazdasági előnyöket magunknak biztosítani, amelyek az annexió folytán természetszerűleg felénk kívánkoznak. Óriási, szinte a nemzet erejét felülmúló anyagi áldozattal történt úgy a<r, okku- páció, mint az annexió. Ami pedig a véráldozatokat ilieti, kétségtelen, hogy csaknem kizárólag magyar katona vére öntözte az okkupáció alatt a Száva menti rónát és a bosnyák- hencegovinai vad hegységeket. Az annexió alkalmával pedig kizáró ag magyar fiukat magában foglaló hadtestek mozgósittattak és ha harcra került volna a dolog, a magyar fiuk lelkesedésének és harci készségének kellett volna a babért az osztrák-magyar monarchia számára megszerezni. így állván a dolog, nemcsak a királyi hitlevél és esküben is elismert történelmi jogainknál fogva jogos, hanem az okkupáció és annexiónál hozott nagy anyagi és véráldozat következtében méltányos is az a törekvés, hogy Magyarország elfoglalja azt a gazdasági és politikai poziciót, amely a szép történelmi múlt és a földrajzi fekvésen nyugvó egymásra utaltság következtében amúgy is természetes volna. Bosznia-Hercegovina egy teljesen hátramaradt, a pusztulás szélén álló török tartomány volt, — az okkupáció folyián kezdett derengeni ez országokban először az európai civilizáció felkelő napja és ez időtől fogva kezdődik az ország fokozatos fejlődése. Az annexió óta pedig rohamos fejlődés észlelhető Bosznia-Hercegovinában az állami élet minden ágazatában, különösen az ipar, kereskedelem köreben. Földrajzi fekvésben ny 'ó egymásra utaltságunk, jó és kedvez suti összeköttetésünk és az ipar s 1 er rkedelem terén való nagyobb fejlettségűn«, szinte prae- destinálnak bennünket arra, hogy Bosznia- Hercegovinában a gazdasági élet vezetői legyünk. Azon körülmény pedig, hogy az an- nektált tartományok vezetésével megbízott közös pénzügyminiszter csaknem mindig magyar ember, garancia arra, hogy a magyar érdekek ott visszaszorítva nem lesznek és hogy kereskedőink és iparosaink ugyanazon jogokat és előnyöket élvezik, mint az osztrákok. És ez igy van a valóságban is, — aki e tartományokban jár, örömmel látja, hogy a teljes paritás az osztrákok és maTÁRCA. Egy botrány. A mikor Janiin befogadta csendes hajlékába * komódiás leányát, sejtelme sem volt arról, hogy e kegyelete* tette minő port ver fel majd abban a békés faluban, hol immár negyven éve lakott. Pár nappal újév után olt maradt épen a lakásával szemben azon mozgó-, sáros sátrak egyike, amelyeket a vidéki emberek oly jól ismernek.; Két héttel azelőtt egy nyomorult, beesett vállu ember vonta ide, egy lomposszőrli kutya segítségével, amely lógó nyelvvel vonta maga után az ütött kopott jármüvet, hátulról pedig egy fiatal lány tolta azt kinyújtott karokkal, minden erejét megfeszítve. Ahogy megérkezett, a férfi tökéletesen oda volt a fáradtságtól. Az ünnepek alatt senkisem látta és mire a mindennapi élet a rendes kerék, vágásba jutott; csak a halálhírét tudták meg ; elpusztult szegény, nagy nyomorúságban, nélkülözések, közepette. Jaminl mindenki önző embernek tartotta 9 pedig valójában félénk ember volt, a jóságnak gyengédségnek csodás keveréke. Negyven éves agglegény létére már megszokta a kényelmes egyedüllétet. Igen fiatal volt, amikor örökség révén nagy vagyonnak lett ura. A felelősségtől való félelme miatt nein nősült meg. Ahogy a komédiást ki vitték a temetőbe és ő meglátta a kis árva könnyes, kétségbeesett arcát, amint ott zokogott összekuporodva a sir mellett, a lompos kutyának nyakát görcsösen át ölelve, a szive megtelt sajnálattal és attól a naptól fogva Zeltna, a kom1 .ás leánya és Gorko, a fekete kutya házának lakói lettek. ' r * Nagy botrány lett a dologból Jamin any- nyira el volt foglalva pártfogoltjával, hogy észre sem vette, minő forrongást idézett efő tette. Csodálkozva fedezte fel a kis vadonéban az intelligens, müveit lelkű leányt, kinek forró kis szivéból bála fakasztotta gyengéd szavak hagyták el ajkait. Csakhamar megtudta élete történetét is. Az apja, osztrák profeszor létére beleszeretett egy cigányleányba, elhagyta szülővárosát vele szökött. Zelma, ki a keresztségben a Heléne nevet kapta, megőrizte anyja fajának tiszta vonásait. Sűrű koromfekete hajrengeteg alatt hosszúkás, sápadt arcát két ragyogó fekete szem világította meg. A büszkeség és ártatlanság csodás vegyü- léke jutott bennük kifejezésre. Arcbőre barna volt és fényes, halántékán áttetszettek a kék erek vékony bokái, csuklói, karcsú hajlékony termele mind elárulták származását. De a külső bájak sem találtak elismerésre Jamin környezetében, mely megvetéssel sújtotta öt és pártfogoltját. Az öreg cseléd volt az első, aki bejelentette a háborút. Megmondta, hogy válasszon : vagy ő, vagy az idegen. Jamin egyszerűen hatat fordított neki. Nagy port vert fel az öreg cseléd távozása, de mindenki igazat adott neki. Maga Jamin alig hogy észrevette, mert Heléne boldog volt, hogy jótevőjének szolgálatára lehet, Megtartotta ígéretét« amelyet befogadása napján a keleties dagalylyal. de szivének, lelkének teljes őszinteségével tett; „A te hazád lesz az én hazám, a te lakásod az én lakásom, örökké rabszolgád maradok, mert jó voltál hozzám.“ Azontúl, ha Jamin neveltlányával vasárna női, férfi és gyermek SZATMÁR, N&0YTÖZSOE ruhákban a legolcsóbb árban ELLETT SZEREZHETŐK B E.
