Szatmár És Vidéke, 1916 (33. évfolyam, 1-52. szám)

1916-07-25 / 30. szám

SZATMÁR ÉS VIDÉKE. 3 Margit — M. Clarintia; Moren t Mária — M. Eufdmia; Jároto- vits Anna _— M. Margaritha; Kapcsa Matild — M. Róza; Ri edler Ilon — M. Justitia. Aztán jött uj sor, újabb csapatja szent Vince leányainak. Azok, u kik most már uj fogadalma« nő­vérekké lesznek. És pedig ezám- szerint 37-en. A sz. mise tovább folyt, végeztével a szép, felemelő csöndes ünnep is véget ért. Szatmári Tisztviselők Fogyasztási Köre. A köz- és magántisztviselők elsőrendű szük­ségleti cikkeikkel való ellátásának biztosítására alakult előkészítő bi­zottság szombaton d. u. 6 órakor tartotta meg első nyilvános érte­kezletét — nagyszámú hölgy és férfi érdeklődők jelenlétében — a Pannónia szálló nagytermében. Az értekezletet az arra felkért Bál­jáé k y Lajos ref. lelkész vezette. Thurner Albert ismertette a jelen voltuk előtt a megalakítandó fo­gyasztási kör rendeltetését. Az előadó elfogadásra ajánlotta a Szatmári Kereskedelmi r.-t. azon ajánlatát, hogy az összes rendel­kezésére álló árukat oly árban, mint azt a kiskereskedőknek ki­szolgáltatja, fogja a tagsági iga­zolványokkal ellátandó fogyasztási köri tagoknak készpénzfizetés el­lenében rendelkezésére bocsátani. Az értekezleten jelenvolt Reiter Mór — a Szatmári Kereskedelmi r.-t. igazgatója — az értekezlet előtt is kijelentette, hogy a fo­gyasztási kör tagjaival szemben a legmesszebbmenő kivételeket és kedvezmények nyújtását helyezi kilátásba. A kivétel módozatairól még ez idő szerint nem nyilatkoz- hatik, mert a terv helyes kivite­lét mindenesetre a gyakorlat fogja megadni. Miután az. értekezlet a „Tisztviselők Fogyasztási Körét“ megalakulnak mondotta ki, az in­téző bizottság tagjaivá választotta: Hűnek Emilt, Csömör Elemért, dr. Grill Kálmánt, Cserényi Ist­vánt, Ferenc Ágostont, dr. Papp Ottót, dr. Papp Zoltánt, Szeless Albertet. Babits Sándort, Bélteky Lajost, Csolosz Pált, Dénes Sán­dort, Róth Lajost, Bodnár Györ­gyöt, Szeleczky Mihályt, Dorcsák Antalt, Haller Ferencet és Thur­ner Albertet. Az értekezlet végez­tével kezdetét vette a tagsági ivek aláirása. Az eddig belépett tagok száma 119, 628 ellátandó családtaggal. Pótszemle. Szntmár város területén tartózkodó és itteni ille­tőségű 1866., 1867., 1868., 1869., 1870., 1871., 1872., 1873., 1874., 1875., 1876. és 1877. években született népfelkelésre kötelezettek pótszemléje szeptember 6., 7., 8., 9., 10. és 11. napjain lesz meg­tartva. Női irodai személyzetre van szüksége a cs. és kir. tarta- lékkórháznuk, különböző irodák­ban. Ezeknek a nőknek a magyar és német nyelvet szóban és Írás­ban kell biruiok. A havi díjazás 90 korona, napi munkaidő hat óra. A napi hat órán 'túli munka­időért külön díjazás jár és pedig óránkint 50 fillér, ezek címén azonban havi hatvan koronára emelkedhetik csupán a különdija- zás. Jelentkezni lehet naponkint délután 3—4 óra között a vasúti internátus épületében levő kórház- parancsuoki irodában, ahol a kö­zelebbi feltételek és felvilágositá- sok is megkaphatok. Esküvők. Kádár Géza, a nagybányai festőkolonia tagja, széles körökben ismert festőművész julius hó 15-én tartotta esküvőjét Hevesi Erzsébet budapesti zon­gora tanárnővel. Az esküvőn mint tanuk Mikola András és Takách Jenő szolgabiró, festőművészek szerepeltek. Németh Endre szatmári mérnök, tart. hadnagy a napok­ban tartotta esküvőjét G o r z ó Bertalan vármegyei levéitárnok leányával : Emmával. Púp György kir. törvény- széki jegyző julius 11-én házassá got kötött Fényes Ilonával. Hősök halála. F i s c h Sándor, a 12-ik honvédgyalogez­red zászlósa, az I-ső és Il-ik vi- tézségi érem tulajdonosa — ki a háború kiütésekor önként jelent­kezett a huzu védelmére, 14 havi szakadatlan harctéri szolgálat után 21 éves korában junius hó 30-án az északi hurctóien hősi halált halt. Az elhunytban Fisch Lajos nyírcsászári földbirtokos és neje gömörői Áldor Tekla fiukat, Fisch Erzsiké férjezett Nagy Zoltánné, Fisch Ella és Miklós testvérüket, özv. gömörői Dr. Áldor Adolfné sz. Rooz Lujza unokáját gyászolja Ha rácsok László had apród a volhiniui harctéren egy roham alkalmával hősi halált halt. Haslövés érte, mely azonnali halálát okozta. Ott halt meg tiszti- szolgája karjaiban. Katonai dísszel temették el ott a harctéren s sír­ját külön megjelölték. Harác-iek László kadupród, ki már hónapok óta a fronton küzdött, vitéz, hős katona volt. A végzetes roham al­kalmával is talán vakmerősége hívta ki a végzetet. Mint Kaletsky főhadnagy, zászlóalj parancsnok Írja, a figyelmeztetések ellenére tiz-tizenöt, lépéssel rohant előre szakasza előtt s igy érte őt a halál. Schön Gyula, a szatmári 12-ik népfölkelő gyalogezred zász­lósa, a harctéren szerzett betegsé­gében 38 éves korában f. hó 12 én hősi halált halt. Halálozás. Teleki An­tal p. ü. ig. ezámellenőr folyó hó 16-án váratlanul egy félnapi sú­lyos szenvedés után családjának mélységes bánatára elhunyt. A boldogult igen szorgalmas, buzgó tisztviselő e példás gondos család­apa volt. Elhunytát neje és hat gyermeke gyászolja. N y u s z t a y Lajos p. ü. ig. tisztviselő, a cs. és kir. 5 ik gyalogezred önkéntese, katonai ki- képeztetéae közben kapott beteg­ségében hosszas szenvedés után folyó hó 13-án 24 éves korában elhunyt. Az elhunyt ifjút folyó hó 15-én helyezték nagy részvét, mellett, nyugalomra a ref. egyház temetőjében. S a u d e k Béla szatmári rőfös kereskedő felesége Haberfeld Kornélia 40 éves korában, pénte­ken délben szivszélhiidés követ­keztében hirtelen elhunyt. Az el­hunytat férjén kivül négy gyer­meke gyászolja. Az északkeleti harctér külső és belső hadműveleti terü­letének beosztásában azon változás állott be, hogy Máramaros és Beszterce-Naszód vármegyéket a belső hadműveleti területhez osz­tották ba, miért is az odautazás­hoz külön katonai engedély szük­séges. i A lisztárak megállapítá­sáról a tárgyalásokat a kormány már befejezte és a liszt újabb maximális árait Szatmármegye te­rületére a következőképp állapí­totta meg: tésztaliszt 95 K 50 f, főzőliszt 59 K 50 f, konyérliszt 41 K 47 f, rozsliszt 45 K 85 f. Vízbe fűlt katona. Bodor Sándor ui. kir. 12. honvédgyalog- ezredbeii közember, ki Dobrács- spátibun dolgozó oros2 foglyok őrzésére volt kirendelve, fürdés- közben belvfult a Szamos folyóba. Holttestét Kakszent marton község határában tegnap reggel fogták ki. 41 <» _ o w —• m dia c ejts CD y E ®5 O u'g) A <U ” o >> T2 oc cö cs CL Aü Qj -ÍR Ajánló sorok. A Szent László Püspök-fürdő Nagyváradnál — remekel; Ki kötvényben, csúzban szenved: Gyorsan ezt keresse fe! !... Kénes, vasas hévforrása Ichidsuál kitűnő, — S minden kényes bajok ellen Gyógyulást nyer itt a nő! 4> Évenként sok ezer vendég ke­resi a Szent László Pü-pök für­dőt és jelenleg is igen sokan tartóz­kodnak ott. A fürdővendégek leg­utóbbi névsora a következő: Nagy Vilmos képezdei igazgató és családja Nagyvárad, Boros Ferenc gőzmalom túl. Tenke, Csuka István tisztviselő és neje Debrecen, Dr. Zele István theologÍKÍ tanár Eger, Zsigrai János esp. plébános Karcag, Dóczy Endre esp. plébános Kolozsvár, Rákossy Fe­renc plébános Kraszna, Dóczy Bálintné kir. járásbiró neje fia Bánffyhunyad, Breyer József malom túl. és neje Sza­badka, Munich Gyuláné honv. száza- dosné és leánya Budapest, Wohl Adolfné fóldbirt. és leánya Zágráb, Achim László gőzmalom túl. és csa­ládja Békéscsaba, Goldhammer Nán­dor tisztv. és családja Nagyvárad, Kun Árminná mag. Bihar, Goldhammer Albert keresk. Budapest. Baranyi Má­ria színésznő Budapest, Hegedűs Lajos áll. tisztv. és csal. Konvár, Fabricius Dezső ezredes és csal. Nagyvárad, Bemann Ferencné mag. Budapest, Brandt Viktor hírlapíró és neje Buda­pest, Weisz Lajos nagykeresk. Sarkad, Kiár Antal fóldbirt. Szentjobb, Mos- kovics Izidorné keresk. és leányai Nagyvárad Tabajdy József ev. ref. tiszteletes Szentes, P. Balogh Mihály ügyvéd Szentes, Ilacsoh Lajosné v. felügyelő neje és leánya Nagyvárad, Matolcsy Mangra Áron tanító Nagy­szalonta, özv. Walerstein Ferencné mag. Nagyvárad, Szigeti Margit hiv. Nagyvárad, Kohn Antalné vállalkozó neje Budapest, Spitzer Édesig keresk. Nagyvárad, Kabos Sámuelné tisztv. neje Budapest, Vojacsek Margit tisztv. Budapest, Lakatos Lajos malom túl. Székelyhid, Schöncaveig Albertné e's özv. Rosenbergné B. Újlak, Knopf Sámuelné keresk. Bánffyhunyad, Lesz- kay János v. tisztv. Czerna, Jakabo- vic8 Manó keresk. Nagyvárad, Kul­csár István telekkönyvvezető Szatmár, Bodellosz Irma tanítónő és Bori Zsi- gáné tisztviselő neje Nagybánya, Un­ger Lujza kúriai biró leánya és Pat- Aermann Ida tanítónő Debrecen, dr. Sarkady Vilmos orvos és csal. Békés, dr. Vas Vilmos orvos és csal. Békés­csaba, dr. Deutsch Manó orvos és csal. Konyár, dr. Szalay Béla városi tiszti­főorvos Debrecen, dr. Kábán Edéné fogorvos neje Máramarossziget, Altb Károlyné tisztv. Budapest, Zélig Sa- muné keresk. Kolozsvár és a többi az ország minden részéből. Gyógyhatása mellett e fürdő üdülésre is igen alkal­mas. Nagyszerű nyári uszodája, gyö­nyörű parkja és kies fenyveserdeje van. Kényelem tekintetében a legismertebb hazai gyógyfürdők mellé sorakozik. Orosz kegyetlenkedés Megbízható személyes köz­lések szerint az oroszoknak Bu­kovinába való bevonulása óta egyre szaporodnak az orosz had­sereg népjog ellenes cselekedetei. A megszállott bukovinai terüle­teiről menekültek rz alábbi min­den népjoggal és a genfi konven­cióval ellentétben álló eseteket mondják el: Az oroszok néhány bukovi­nai helységből számos személyt elhurcoltak azért, mert ezek az okkupálás előtt a Vöröskereszt- egyesülethez tartoztak és miut polgári személyek önként segít­séget nyújtottak a sebesülteknek. A kárpáti országút mentén lévő helységek lakosai egy másik felháborító esetet mondottak el: Egy orosz csapat néhány osztrák­magyar foglyot kisért az ország­úton. A foglyok egyike, aki lá­bán súlyosan megsebesült volt, sáníikálva lassan követte a csa­patot. Miután nagyon lassan ha­ladt, az egyik orosz katona re­volvert rántott és leteritetto az osztrák-magyar katonát. Gurahumorában Morosievic római katbolikus plébánost a ko­zákok annyira kínozták, hogy a fájdalomtól megőrült. Tették ezt a kozákok csupán azért, mert ‘amikor tisztjeik jelenlétében tel­jesen kifosztották u kis várost, a plébános az orosz tiszteknél ir­galmat kért az ártatlan asszonyok és gyermekek számára. Orosz kozák osztagok a tisz­tek vezetése alatt rendszeresen felkutatják a románok lakta hely­ségeket, élelmiszerek és vágó­marha után kutatnak és mindent magukkal visznek. A lakosságnak még uz élethez legszükségesebb ólelmiszermennyiséget sem hagy­ják meg. Kozák járőrök tisztek vezetése alatt felmennek néha havasi kunyhókba és nemcsak a juhokat hajtják el onnan, de ma­gukkal viszik a csekély sajtkész­letet is. Néhány román paraszttal, aki megpróbálta elrejteni élelmi­szereit uz oroszok rablása elől, kegyetlenül elbántak. Valóságos vandál módon pusztítják az oroszok a lakóháza­kat és az úri lakot, mint a kuny­hók berendezéseit. Az élelmiszerek a lakás kifosztása után gyakran a házakat felgyújtják. Az asszo­nyokkal és gyermekekkel való bánásmód leirhatatlan. Mindebből úgy látszik, mint­ha az orosz hadvezetőség nem katonákkal, hanem a védtelen la ■ kossággal akarna harcot folytatni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom