Szatmár és Vidéke, 1909 (26. évfolyam, 1-52. szám)

1909-01-12 / 2. szám

Huszonhatodik évfolyam. 2-ik szám. Szatmár, 1909 január 12. h TÁRSADALMI, ISMERETTERJESZTŐ ÉS SZÉPIRODALMI HETILAP. Városi közgyűlés. Kettő is volt. Egy rendkívüli, a melynek egyetlen tárgyát a Krasznay István lankájának megvétele képezte. Közgyűlés egyhangúlag hozzájárult és a lankát, mely a vízvezetékhez szükséges vizet lesz hivatva szolgál­tatni, 10 ezer koronáért a város ré­szére megvette. A rendes közgyűlés legtöbb tárgya vita nélkül, a javas­lathoz képest nyert elintézést. Felszó­lalás csakis .az ág. ev.- egyház és a ref. kántor fajárandóság iránti kérvé-. nyénél és a kir kath. főgimnázium el­helyezési kérdésénél történt. Főispán a közgyűlést megnyitván olvastatott a polgármester, havi je­lentése. Tekintetes Törvényhatósági Bizottsági Közgyűlés! . Törvényhatóságunk állapotára s intéz­kedéseimre vonatkozó havi jelentésemet az 1886. évi XXL t. c. 73. §. n. pontja értel­mében a következőkben terjesztem elő. Városunk önkormányzati és közigaz­gatási ügyei általában a törvények és sza­bályoknak megfelelőleg intéztettek s az -ügynek elintézésében és kezelésében akudá- lyok, nehézségek és. Összeütközések nem fordultak elő. Rövid visszapillantást vetve a törvény- hatósági szervek múlt évi 'működésére, ál­talában azt tapasztultaltam, hogy a tiszt­viselői kar, Valamint a segéd- és kezelő személyzet fokozott munkásságot fejtett ki s a jelentékenyen megnövekedett ügyförga.- lom mellett is sikeresen oldotta meg felada­tát.. A december 14-én tartott ^zámonkérő szék alkuiméval kimutatott hátralékok nem haladták túl a rendes ügymenettel járó ha­tárokat s azóta már föl is vannak dolgozva. Az ügyforgalom emelkedésének mér­téke az 1907. és 1908. évi eredmények ösz- szehasonlitásával könyen megállapítható. A polgár-mesteri elnöki iroda ügyfor­galma az ügyszámok tekintetében nem mű­tét emlkedést, ez azonban nem jelenti az ügyforgalom csökkenését, sőt lényegében itt is emelkedés tapasztalható, azonban .kisér- letképen bevezettem az ügykezelésnél a sor- tárolást, minélfogva sok ügy előző szám alatt nyert elintézést. Az ügyforgalom igy is 4133 rendes és 24 bizalmas számig emel­kedett. , Amint- már alkalmilag említve volt és a helybeli lapokból is tudomásra jutott, a közoktatásügyi kormány a kir. kath. főgim­názium részére a rendkívül megnépesedett intézet elhelyezésére szűknek és ki -nem elé- gitőnek talált helyiség és épület helyett egy uj, a modern pedagógia minden követelmé­nyeinek megfelelő .épületet óhajt emelni, a mely elhatározásánál kérdést intézett a vá­ros közönségéhez, hogy mivel támogatná az ezen kétségtelen nagyfontosságü intézményt. A város közönsége felterjesztésében hajlandónak nyílakozott a jelenlegi gimná­ziumi épületnek megfelelő árban való át­vételére, a mely kölcsönös'eü megállapítandó vételárból volna az uj iskolai épület céljaira szolgáló telek a kormány által megszere­zendő, vagy i^mi egy . jelentőségű^ hogy ezen épületért a város közönsége az uj tel­ket megszerzi és átadja. ­• Az uj iskola épület helyéül az e célra itt kiszállt miniszteri. tanácsos úrral több helyet néztünk meg, a melyek közül első sorban az illetékes tanári testület jelölte meg az alkalmasnak talált telket, majd a miniszteriuban az , igazgató úrral együtt tár­gyaltok le a kérdést. Én a magam részéről város fejlődési szempontból első sorban a Verbőczy-utoa meghosszabbítása által a zárdakertből el­vágandó területet, a szomszédos telkekből a szükséges 3000 négyszögölre kiegészítve tartottam legalkalmasabbnak, amely meg­oldás által egy régi városrendezési terv is megvalósult volna, azonban az ismeretes és még teljesen el nem hárított nehézségek, a melyekkel a zárdakert kettévágása , össze van kötve, ezen megoldást nem engedték meg, igy másodsorban fenti szempontokból alkalmas telkekre kellett tekintenünk és pe­dig az Istvántól' déli oldalán levő telkekre. Ma a kérdés olt ál, hogy ha csak az érdekelt tulajdonosok túlzott követelései ezen elhelyezést lehetetlenné netn teszik, a kir. kath. főgimnázium uj épülete az István- téren fog felépülni s az építkezés még 1909 évben kezdetét veendi. A Verbőczi-utcának a Zárda-kerten át, az Istvántérrel való összeköttetését két­ségtelen, hogy ezen középületnek itteni el­helyezése sürgetni fogja, reményiem, hogy erre vonatkozólag is rövid időn érdemleges előterjesztést tehetek. Az Olaszországot ért rettenetes szeren­csétlenség az egész müveit világot részvétre indította s a földrengés által oly borzasz­tóan sujtottt vidék életben maradt lakossá­gának fölsegitésére hazánkban is országos mozgalom indult meg. Az akciót Vaezari Kolozs hercegprímás, Wekerle Séndor miniszterelnök és Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter védnöksége alatt alakult országos nagybizottság intézi. Számítok városunk közönségének nagy lelküségére, midőn indítványozom, hogy a siciliai és kalábriai károsultaknak egyelőre a közpénztárból '500 koronát megszavazni s az olasz nemzetnek a budapesti olasz fő- konzul utján részvétét kifejezni méltóztassék. Az állami és vármegyei tisztviselők, altisztek és szolgák lakbérilletményeinek sza­bályozása tárgyában kibocsátott 5830/1908. sz. M. E. rendelettel megállapított osztályo­zás szerint városunk a ÍY. lakbérosztályba Boroztatott. Ezen intézkedés 10 évre szól. Sajnálattal tapasztaltam, hogy váro­sunkban az állami tisztviselők körében ezen sérelmes osztályozás ellen eddig legkisebb mozgalom sem indult meg, pedig nein , tu­dom föltenni, hogy' ezzel meg volnának elé­gedve, mert á városunkra nézve megálla­pított lakpénzekből legfeljebb a külső vá- rosrészekbep lehetne megfelelő lakásokat kapn'i, ha volnának, azonban a város bel­területén a tisztviselők állásukhoz és igé­nyeikhez mért lakások a IV. osztályú lak­bérekből semmi szio alatt sem kaphatnak. Minthogy többfélé viszonylatban ezen osztályozás a városi pénztárrá is miután a •természetbeni lakások bére ezen bérszabás szerint téríttetik meg a városnak, de külö­nösen, meít a mai viszonyok között ezen megállapítást városunkra nézve igazságta­lannak tartom, indítványozom, hogy tekintet nélkül az állami tisztviselők esetleges moz­galmára, Írjon fel a törvényhatósági bizott­ság a miniszter elnök ur Őnagyméltóságához s adjon kifejezést az osztályozással Való elé­gedetlenségének kérve egyúttal, hogy váro­sunkat egy osztálylyal léptesse elő, mert hiszen némi külömbség mégis csak van Szatmár-Nónieti és ’a vele egy osztályba sorozott Alsókubin, Balassagyarmat, Csák­tornya, Gsikszerda, LiptÓ3zentmiklós, Resica, Ofavica, Mitrovica; Szlatina, Várasd, Vin- kovce és hasonló kis és nagyközségek lakás- viszonyai közt. Szatmár-Németi, 1909 január 11. Dr, Vajay Károly polgármester. Közgyűlés a jelentést tudomásul vette és elfogadta az abban foglalt két indítványt is, hogy t. i. a lakbér- osztályzat ellen írjon fel a város a mirÍ9zterelnökhöz, s hogy a délolasz­országi földrengés áltíjl szerencsétlenül jártak részére szavazzon meg 500 K-t. Régi panasz, hogy a város kö- zönnége a piaczon nem tud bevásárolni a kofák miatt, a kik megelőzik, azért közgyűlés egyhangúlag hozzájárult ahhoz, hogy a vásár nyáron 6 ó.-kor, télen pedig 7 órakor kezdődjék, s hogy az úgynevezett viszontelárusitóknak nyákon 8 órakor és télen csak 9 ó.- kor legyen szabad vásárolni. Az ágostai egyház segély iránti kérelmét a közgyűlés ismét nem in­tézte el érdemileg. Visszaadatta a ta­nácsnak, hogy bővebb információt sze-' rezzen, mert úgy látja, hogy képte­lenség oly kevés lélekszám mellett önnálló hitközséget fentartani. Az ev.'tef. egyház kérelmét, hogy a kántor fajárandósága kiutaltassák, közgyűlés szintén nem teljesítette, mert jogerős határozatok szerint an­nak ilyen járandósága egyáltalán nincsen. A kir. kath. főgimnázium elhe­lyezése tárgyában felhatalmazta pol­gármestert, hogy ebben a kérdésben a tanügyi kormányt támogassa és a régi épületnek a város részére való megvétele iránt azzal tárgyaljon. Uta­sította arra is, hogy a már megjelölt helyeken kívül nézzen másat is, de a mint az előadásokból, továbbá a főispán és a polgármester beszédeiből láthattuk, elhatározott dolog, hogy az uj főgimnázium Németiben legyen. A mi ugyan sokak meggyőződése sze­rint, Németinek okvetlenül, de a tan­ügyi érdekeknek kevésbbé fog elő­nyére Szolgálni; Több más, kevésbé fontos tárgy elintézése után a közgyűlés fél 5 óra­kor- végét ért.- - D.t SZÍNHÁZ. Művészet és kritika. Mind a kettő annyira individuális, karakterizáló dolog, hogy ki kontár kézzel fog a megvalósításához, nemcsuk azoknak rovására arat balsikert, hanem legelőször saját magát kompromitálja. Csakhogy, ha választanom kell egy mű-telen „művész“ vagy egy kritikátlan „kritikus“ közt, hát feltétlenül az első mel­lett török lándzsát. Mert bizonyos, hogy — vidéki körül­ményekről van szó — a legnagyobb átlag nem pusztán a művészi ambitióktől vezérelve tör a nyilvános szereplés babérja után, ha­nem nagy mértékben sokszor kizárólag a kenyérkérdés uralja tetteinek célját, mig a kritikus semmi más, mint azon tudat által szabad hogy vezérelve legyen, hogy műizlés- se], jóakarattal, tárgyilagossággal, vagyis az intelligenciának e három conditio sine qua non-jával szolgálja a művészet fejlesztésének nehéz, de magasztos munkáját. Ez igénytelen reflexiókra egyik lap­társunk legutóbbi számában megjelent „kri­tika* tendentiáia és modora késztetett. Vegye tudomásul a kritikus ur, vegyék tudomásul a megkritizáltak is, hogy nem a „védelem“ gondolata adta kezembe a tollat, csak az a körülmény, hogy az újságírói hivatásnak oly nagyfokú félremagyarázását, határozottan szem elől tévesztését látom fen- forogni, hegy erre már a tárgyilagos újság írás szempontjából is rá kell mutatni. Es annál is inkább, mert köztudomású tény, bogy az óhajtandó niveau-n alul ma­radt közlemény megírásához személyes invek- tivák: a cikkíró urnák egy társulati .taggal kártyaasztalnál történt összeszölalkozása adta meg az impulsust: amely körülmény termé­szetesen elemi erővel mutat arra a bizonyos lólábra és annál is inkább, mert e cikk az illető orgánum eddigi megnyilatkozásának élénk ellentéte. Bizony nem szabad személyi differen­ciák kiegyenlítése céljából egy csomó embert pellengére állítani, akik nemcsak ambíciójuk­ban érzik magukat sértve, hanem existen- ciájukban fenyegetve. S nem szabad eemmiesetre sem magunk­nál, ha esetleg nem is „művészebb“, de min- denesetre kvalifikáltabb egyéneket suszterek­nek mondanunk, legkevésbbé szabad azonban «-— et nunc venio ad fortissimum r— egy társulat hölgytagjairól, még ha szépérzékün­ket teljesen ki sem elégitik is, úgy nyilat­kozni : hogy azok „rendőrileg volnának el- távolitandók“.-Ami •[Kidiy'i>ii»»h»iirUi«»A musmir-i'flptíf."" nem kisebbfoku helytelenséget követett el Heves Béla akkor, mikor az említett újság jegyét bevonta. Ezzel nemcsak hogy nem állja útját, hanem egyenesen tápot ad a támadás ugyan­ilyen modorban leendő folytatásához, mert nem olyan nagy kérdés néhány hatos, hogy e miatt visszariadna az, aki minden áron kritizálni, sőt lekritizálni akar, azután meg helyébe azt tettem volna, hogy bizonyos ön­tudattal és méltóságteljességgel egyszerűen napirendre tértem volna az eset fölött. Heti referádánk a következő: {Kedd.) (Túlsó partról.) Alig fél ház előtt ment másodszor Sarten gyönyörű három életképe. A szereposztás ugyanaz volt, mint első ízben. {Szerda.) (A dollárkirálynő.) A szép zenéj ü Dol­lárkirálynő szerdán este harmadszor ment alig telt ház előtt. A szereplők a régiek voltak. Most csak Szécsi Emma stylezerütlen öltözékét kifogásoljuk.. Több ízlést. A kar is nagyon gyengén működött. {Csütörtök.) {Kis mama,) A darab nem uj, körül­belül tiz éves. Nálunk azonban ezúttal kerül színre először. Nagyon gyenge Bzinpadi mű, szellem és cselekvény nélkül. Az előadás is gyenge volt. Nem hiszem, hogy háromszor próbálták volna. Kendi Boriska (Kis mama) és Sipos Zoltán (Brack Valentin zenész) rokonszenves szerepeikben némi sikert értek el. {Péntek.) (Sabinnők elrablása.) Zóna előadás, zsú­folt ház. {Szombat,) {Hoffmann meséi.) Előkelő közönség, zsúfolt ház előtt mutatta be Heves társulata Offenbuch világhirü „Hoffmann meséi“-t. Az egész helyi sajtó és a színházi publikum érthető érdeklődéssel nézett ez előadás elé, mert az operett előadások főszereplői, a koloratur-énekesnő, a baritonista és a teno­rista viszik az egész darabot a felvonásokon keresztül. Referádát nem nehéz írni az elő­adásról. A közönség magaviseleté a leg­megbízhatóbb kritika. A hármas fő női sze­repet (Stella, Olimpia, Antonia) Dr. Ferencyné Tibor Lóri asszony kreálta. A közönség már az első színpadi megjelenésére óriási tapssal fogadta a művésznőt, ki csakhamar bebizo­Kolozsvári tt ,u ír Kristály mos, tisztit fehérneműeket és felsőruhákat a legszebb kivitelben, gyorsan előnyös árak ellenében. Tiz koronát meghaladó megbízások bérmentve küldetnek vissza. Gőzmosó és Vegytisztító Gyár: 12-20 Cim: „KRISTÁLY“ Gözmosó Gyár, Kolozsvár, Pályaudvar.

Next

/
Oldalképek
Tartalom