Szatmár és Vidéke, 1902 (19. évfolyam, 1-52. szám)

1902-03-18 / 11. szám

SZATMÁR ESYIDÉKS

műkedvelőt ismertünk, most mint szerző mutatkozott be s a darab főszerepét is maga játszotta. ■— A szerző egy fiatal házaspár életében az első zsur miatti össze zördülést, majd azok kibékülését irta meg kedvesen és vonzóan. A darabban a szerzőn kivül Raskó Erna működött közre az ifjú hitves szerepében s úgy Raskó, mint Erdőssy feladatukat kitünően oldották meg. Nem szabad megfeledkeznünk a jutalmazott karmester szerepléseiről, ki a vígjátékot megelőzőleg a nagy hangversenyben mutatta be virtuozitását, s művészi játéka kiváló élvezetet nyújtott a közönségnek. A honvéd zenekar Szen- ger szerzeményei játszotta.

Vasárnap újra premiér volt színházunkban. Sziebenburger Károlynak, a szabadkai főgymnasium tudós professzorának „Bottyán generális“ ez. történelmi színmüve került színre. Ismeretesek azok a körülmények, melyek a szerzőt darabjának megírására bírták. Elégtételt akart adni Rákóczynak egy oly darab megírásával, mely hiven visszatükrözted a kuruez korszak szellemét. Főhőse darabjának Vak Bottyán generális, a fejedelem leglelkesebb hive a császári ezredesbő'. Rákóczy- hoz szegődött hű hazafi. Kiemelkedőbb képek : a csás-ári ezredesből kuruczczá lett Vas Bottyán kiszabadítása a börtönből, a generális esküvője | dunántúli hadjárat alatt s végül Bottyán utolsó diadala s hősi halála. A közönségnek rendkívül tetszett a darab s nagy lelkesedéssel ünnepelte a szerzőt, ki darabjának bemutatója alkalmából körünkbe érkezett. Darabjáról csak elismerőleg nyilatkozhatunk, különösen dicséretet érdemel az a gyönyörű nyelvezet, melylyel müvét irta. Megkapó szépségüek a Gaál Ferencz kuruez dalai, melyek a darabban előfordulnak. Sziebenburger darabja jó előadásban került színre. Margittay Vak Bottyánt helyes felfogással játszotta. Raskó Erna (Gróf Forgách Juliánná), Barna Jolán (Amalie), Győré (B. Kiss János), Mészáros (Bolfort) tehetségük legjavát öntötték szerepeikbe s egynránt érdemük, hogy a| pompás darabot teljes sikerre, diadalra juttatták. ViharyGr. Stahremberg szerepében gyönge volt. A szerzőt igen sokszor hívták a lámpák elé, nem volt se vége se hossza a kihívásnak, tapsnak, örvendünk szép sikerén s óhajtjuk, hogy „Bottyán generális“ legközelebb a fővárosi színpadon is oly diadalmasan állja meg a helyét, mint a vidéki színpadon^ A szinpártoló közönség díszes babérkoszorúval lepte meg az érdemes szerzői. Közönség nagy számban jelent meg a bemutatón.

Apróságok.

Bögre ur tegnap elbúcsúzott a feleségétől, mondván, hogy Sándoruapra van meghiva.

— Aztán mikor jösz haza?

— Édesem azt bajos dolog biztosan

megmondani. Hét Sándort és öt Józsefet kell megünnepelni, husvétra talán csak hazakerülök. 4

Ezen fal kezdődik a Liantungi öbölnél, Ninghaj mellet és végződik Kiasu Kvánnál Szuh-Csu város mellett a Kilin- San hegység lábánál.

Mindezen fentebb említett városok között Peking városa tűnik ki, melynek egyik részét a Chinai város, másikát pedig a császárváros teszi.

Ez utóbbi hihetetlen fényűzéssel, művészettel épült kisebb nagyobb pavilonokból és pagodákból áll.

A császár házait sárga fajánz cserép födi, s innen felülről a honnan én néz tem valóban tündéri látványt mutatott, egy elbájoló kert közepén, hol remek fák között, szép tavak és gyönyörű virágok ölében pihentek e szent helyen, hová ide gennek még csak egy évvel ezelőtt is belépni nem volt szabad, a patakot mely a kertet átfutja, aranyos hidak kötik össze, a tavakon kincset érő csónak ringatózik a habokon, s e tavakat aranyhalak népesítik be.

A kinai városban van az ég temploma, melyben egyedül a császár imádhatja az ég urát.

Az épület maga kerek kettős fedéllel szines cseréppel fedve, s tetejét arany gomb ékesíti.

A városban sok a Budha templom és a Kon-fucse nagy bölcselőnek és er- kölcs-tanitőnak szentelt templom is.

Ki tudná leírni mind e nevezetességeket, kellene ennek egy egész könyvtár.

China népessége úgy a kézműiparban, kereskedésben, hajózásban és a föld- mivelésben nagyon előrehaladt ország, a birodalom sík részét a csatornák ezrei meg ezrei hálózzál; be, s a földek irrigatiója vagy öntözése sehol a világon oly magas fokra nincs emelkedve, mint itt, _

a t

emérdek kőhíd és gátak két három ézer évet számlálnak, — a régi kultur nemzetek kultúrájából alig maradt valami,

Bottyán generálist sokan megnézték és tapsoltak is a szerzőjének, hanem azért az egyhangú vélemény mégis az, hogy akárminő vitéz ember is volt Bottyán generális,

Ocskay brigadérosnak a nyomába sem léphet. ♦

— Hol voltál 15-én, nem láttalak az iparosoknál?

— Barátom, ilyen a peches embef, mint én vagyok. Ez az egy nap az egész esztendőben, a mikor teljes szabadságot élvezhetek, s épen ilyenkor kellett betegnek lennem.

*

A Kölcsey-kör nagyban készült, hogy egy felolvasásra Eötvös Károlyt felkéri, s ime most az haitik, hogy a Lorantffy Zsu- zsánna egyesület küldöttsége a napokban fentjárt Budapesten és Eötvö9 megígérte, miszerint az egyesület díszközgyűlésére lejön és felolvasást fog tartani.

Hiszen az mindegy, hol fog Eötvös felolvasni, u fő az, hogy felolvasson, hanem azért sokan szemére vetik Zsuzsikának, hogy a vajdát a Kölcsey-körtől elhalászta.

Demeter.

HÍREINK.

— Kihallgatáson a királynál. Ö

felsége a király tegnap délelőtt Galba Lajos pécsi kir. főügyészt, törvényszékünk volt elnökét kihallgatáson fogadta, mely alkalommal Galba, főügyészszé történt kinevez- tetését köszönte meg.

— Változás a kir. adóhivatali tisztikarban. A pénzügyminiszter a helybeli kir. adóhivatalnál Turnay Mihály nyugdíjaztatása folytán megüresedett adótiszti állásra Osváth Lajos nagykikindai kir. adóhivatali tisztet husonló minőségben áthelyezte, Székely Endre kir. adóhivatali gyakornokot pedig adótisztté nevezte ki a szerencsi kir. adóhivatalhoz.

— A szabadság emlékünnepe. Márczius tizenötödikét, a szabadsajtó kivívásának emlékünnepét hagyományos lelkesedéssel s a n agy n a p e in lé ké h ez méltóun ün- ünnepelte városunk közönsége. Középületeken magánhazakon nemzeti szinü 'zászlók hirdették márczius idusának jelentőségét. Délelőtt az ev. ref. templomban ünnepi isten- tisztelet volt, melyen nagy számú közönség vett részt, megjelent az istenitiszteleten az 1848—1849, honvédegylet is Kozma Zsig- mond vezetése mellett. Rácz István ev. ref. lelkész mondott megható, gyönyörű imát. Az ünnepségek sorozatát az ev. ref. főgymnazium ifjúsága kezdte meg. Az intézet szépen díszített rajztermében ment végbe az ünnepély s elsőben az énekkar adtu elő. „írna a hazáért“ ez. éneket, a nagy nap jelentőségéről Keresztszeghy Sándor VIII. o. t. önképzőköri elnök emlékezett meg, az ifjúsági zenekar magyar dalokat adott elő, . Borgida József VIII. o. t. Lengyel Endre alkalmi ódájit lelkesen szavalta el. A műsort az ifjúság s a közönség együttes hymnusz éneke rekesztette be. — Az ev. ref. felsőbb leányiskola növendékei szépen sikerült ünnepélylyel áldozott a nagy és jemi van meg Phoenitia, Egyiptom, Persia, sőt meg Görögország kultúrájából is, — China az ő kultúrájával ma is áll.

Pekingtől még egész Csőng-tu-fuig északfelé ragadt a szél bennünket, s itt a szél iránya megváltozott, s keletnek fordulva, elhagyók belső Chinát, s Sön-Kung- nál elértük Mandzsu orságot s fővárosát Mukdent, mely nagy fallal kerített város — sem külsejére, sem belső berendezésére nézve semmiben sem különbözik a többi kinai várostól, — népsége is csak úgy néz ki, mint a ezopfos kínaiak.

Mandsuország keleti és északi részét magas, és erdővel benőtt hegyek borítják, csak ezek lábainál terülnek el szép és gazdag síkságok, melyeket a Nőni és Sougari folyók öntöznek.

Túl keletnek e hegységen terül el Korea, mint egy óriás félsziget, lakosainak nagy hasonlósága van a kínaiakkal, de más nyelvet beszélnek ; fővárossá Söul.

Mandsu - országon észak-nyugatnak tartva kergetett bennünket a szél elmaradozván alattunk Kirin, Czi-czi-kar és Mérgén városok, melyhez nem messze jobbra folyik az Amur folyó, melyen túl kezdődik az Oroszbirodalom ázsiai része vagyis Szibéria.

Ott, hol a Zséje az Amur folyóba ömlik, e két folyó könyökében fekszik az oroszok egyik városa Blago-Veszcsenszk, a faknezki kerületben.

. A fentebbi irányt tartva repültük át az egész Szibériát, elmaradva alattunk a hatalmas Léna, és balra a fenisei folyamok, melyek mind az északi jeges tengerbe ömölnek.

A jeges tengert elérve, már nagy hideget értünk, s az úgy nevezett Ferencz- József földön túl a Pólus felé, hová dermedve egy nagy viharban leesek egy végtelen és kietlen zord síkságra, — a

lentőségteljes nap emlékének. A műsor következő volt: „Nemzeti dal.“ Petőfi Sándortól. Énekelte a kar. „Csak magyarok legyünk!“ Költemény Dalmady Győzőtől. Szavalta Csendes Fanny II. o. n. „Petőfi napján.“ Emlékbeszéd. Tartotta Sáfár Erzsiké II. o. n. „Kossuth-nóta.“ Lányi Ernőtől. Énekelték : Grünfeld Ida és Literáty Ilona. „A szabadság napján.“ Lampert Gézától. Szavalta : Farkas Helén III. o.* n. „Alkalmi párbeszéd.“ Előadták: Balássy Julia és Frankó Boriska IV. o. n. „Mi piroslik^ ott a sikon távolban.“ Szabados Bélától. Énekelte a kar. A minden pontjában szépen sikerült ünnepélyen nagyszámú közönség volt jelen. Németiben szintén sikerült ünnepély keretében ülték meg a szabadság évfordulóját. Az ünnepély a németi-i fiiskolá- ban tartatott a “szatmárnémeti énekkar“ közreműködésével isteni tisztelet után. Következő műsorral. A program első száma a „Hymnusz volt, melyet az énnekkar adott elő, az emlékbeszédet Kovács Károly s. lelkész tartotta. Azután az énekkar. „Tavasz elmúlt“ ez. gyönyörű Kossuth dalt énekelte, Hérmán Dezső VI. gymn. t. Tóth Kálmán. „Előre“ ez. költeményét szavalta, Indali Gyula. „Márczius 15.“ ez. költeményt Rácz Lajos VIII. o. t. Petőfi „Nemzeti dal“ ez. költeményét Inczédy Márton s. lelkész szavalta el, nagy hatással. A ünnepély a „Szózat“ eléneklésével ért véget. A hazafias ünnepségek között a Kölcsey egylet által d. u. 4 órakor a színházban tartott emlék ünnepély volt fény pontja az e napon rendezett ünnepségeknek. A nézőtér minden helye szorongásig telve volt ünneplő lelkes közönséggel. A színházban tartott ünnepséget a „Hymnusz“ vezette be a dalegyesület precíz előadásában. Az emlékbeszédet dr. Fekesházy Gyula törv. bíró mondotta s a nagy idők eseményeit zajos tetszés közt és nagy hatás mellett ismertette. A Gönczy Bella k. a. Czuczor Riadóját szavalta el nagy hatással, mig Lévay Berta gyönyörű Ko99Uth dalával ragadta el a publicumot. Szenger Gusztáv remek cselló játéka az ünnepély sikerét Dagyban emelte. Játék után a színtársulat tagjai Mátray Lajosnak „Szabadság ünnepén“ ez. alkalmi darabját adták elő, melyben Raskó Erna, Ráthonyi Stefi, Egyed Lenke. Margitai, Mészáros, Szilágyi Győré működtek közre, valamennyien kitünően oldották meg feladásukat. A közbe- közbe bemutatott képek nagy tetszést keltettek. A minden pontjában kitünően sikerült ünnepélyt a dalegylet remekül előadott éneke fejezte be. Gál Ferencz gyönyörű szerzeményét. A „Bilincs“ ez. dúlt énekelték. Felvonás közökben a zenekar hazafias darabokat játszott, a diákság pedig lelkesen énekelt. Fél 6 óra volt, midőn a közönség kitünően sikerült ünnepély emlékével távozott. A színházi ünneplő közönség nagyrésze azután a kir. kath. főgymn. torna termébe vonult át, hogy meghallgassa az önképzőkör által rendezett ünnepélyt. Midőn a színházi közönség színhelyére ért, a terem már telve volt ünneplő közönséggel. A terem zsúfolásig telve volt előkelő intelligens hallgatókkal, kiknek soraiban ott láttuk Szieber Ede lovag, tankerületi főigazgatót is, ki

mely úgy érzem nem lehet más mint egy jéggé fagyott tenger.

Tehát igy kellett végződni az én életemnek ?...

Mert hogy innen nincs többé feltámadás, annyi bizonyos, — mert itt már soha sem süt oly melegen a nap, hogy én valaha újra cseppfolyóssá tudnék olvadni.

Irtóztató tudat, hogy én egy végtelen örök időkig tartó mozdulatlanságra vagyok kárhoztatva !....

De halga!... mintha valami zajt hallanék, — mintha valaki hó testvéreimre lépne, — és ez olyan különös hangot ad ez örökös csendességbe, — olyan roppanást csinál.

Messziről látom, hogy egy hókorcsolyán járó ember felém közelit, — s midőn éppen mellém lép, lába bemélyed a hóba, és én szőrcsizmájának egy ránczába esem, s ott néhány szőr szálba megfogódzva, vitettem magam vele.

Megyünk; — sokáig megyünk, — mig az én szabaditóm egyszer csak sok emberrel találkozik e végtelen sivár hómezőn.

Az idegenek közzül a legtekintélyesebb megszóllitá őt, hogy vájjon nem ő-e a híres északi sarkutazó Nansen Fridtjóf? mivel öt keresni vannak kiküldve e puszta hósivatagba ?

Nansen örömmel ragadta meg a kezet, s az elfognltságtól nem tudott egyebet szóllani:

„Meg vagyok mentve!“

Aztán egy hajóra szálliták, s ott midőn csizmájáról a havat leverte, én a hajó korlátja alá estem s midőn a hajóval Norvégiába értünk ott aztán újra elolvadtam, s becseppentem a tengerbe, s én is elkiáltottam volna magamat — ha tudtam volna —- mint Nansen hogy :

„Meg vagyok mentve 1“

jelenleg hivatalos látogatását végzi. A tornacsarnok Magyarország czimerével 1 nemzeti szinü zászlókkal volt feldíszítve. Az ifi- jusági vegyeskur tűzzel és lelkesedéssel énekelte a „Talpra magyar“ ez. hazafias dalt, mely egyszersmind az ünnepségnek bevezetője volt. Nagy Vincze VII. o. t. diszma- gyarban Petőfi Talpra magyarját szavalta igen sikerültén. Az ünnepi beszédet Toronyky Endre VIII. o. t. mondotta s a hosszas, az emléknap jelentőségei felölelő beszéd a közönség általános tetszésével találkozott. A férfikar Kossuth dalokat énekelt sikerültén. Pável Ferencz VIII. o. t. Erdődy Gáspár VIII. o. t. „Márczius 15-én“ ez. alkalmi ódáját adta elő nagy hatással. Abrány József VIII. o. t. zongora és Böhm Vilmos VIII. o. t. czimbulomjátéka szintén hozzájárult ahhoz a szép sikerhez, melyet az ifijuság az emlékünnep keretében elért. Borgida Endre VIII. o. t. saját szerzeményű alkalmi ódájának elszavalása után á vegyes kar által előadott „Dalra fel“ ez. ének fejezte be u sikerült ünnepélyt. A közönség elégedetten, távozott az ünnepély színhelyéről. — Az Iparos Olvasókör által rendezett szokásos márczius 15-iki társas-vacsora nagyszámú közönség részvételével fényesen sikerült.

— Ünnepelt főigazgató. Névünnepének előestéjén szép óvátióban részesité a kir. katli. főgymnasium tanári kara és ifjúsága Szieber Ede lovag kir. tanácsos, főigazgatót. A püspöki palotában időző szeretett főigazgató ünneplésére tegnap este fél 6 órakor egy begy ült tanári kar nevében Rat- kovszky Pál főgymnasiumi igazgató lelkes szavakban üdvözölte az ünnepeltet, majd az ifjúsági énekkar éneke után a főigazgató meleg szeretettől áthatott szép beszédben köszönte meg a gyöngéd figyelmet. Az ifjúság nevében Fugei N. VIII. o. t. szónokolt, melyre az igazgató szintén lelkes szavakban válaszolt. Az ifjúsági énekkar azután inégaMondik Endre szakavatott vezetése mellett több szép. dalt adott elő s azután az ünnepély a főigazgató éltetésével véget ért.

— Vendégszereplés. Ábrányiné Wein Margit úrnő, a m. kir. opera kiváló művésznője, mint említettük a hét folyamán vendégszerepelni fog városunkban. Szombaton a „Cornevilli harangok“ ez. operet- ben, vasárnap A „Piros bugyelláris“ ez. népszínműben lép föl, ez előadás egyszersmind befejezője lesz a színi évadnak.

— üj ügyvéd. Dr. Hadady Lajos ügyvédjelölt, városunk fia e hó 14-én Ma-_ rosvásáihelyen az ügyvédi vizsgát kitűnő sikerre) letette s városunkban ügyvédi irodát nyit.

— Előléptetés. Az iga/.ságíigymi- niszter Bene Károly helybeli kir. törvény- széki Írnokot 1902. január 1-vel kezdődőleg a XI. fizetési osztály 1400 koronás fokozatába előléptette.

— Hazafias ünnepség Fehér- Gyarmaton. Fehér-Gyarmat közönsége is lelkesedéssel ülte meg a szabadság emlékünnepét. Az ünnepélyt az ev. ref. cnek- ós dalegyesület rendezte a Társaskör termeiben, i Az ünnepség programmja a következő volt. 1. Induló. Rouget. de P Isle énekelte az ev. ref. ének és dalegyesület. 2. Monolog, előadta Vary Irma k. a. 3. Népdalegyveleg Goll Jánostól énekelte az ev. ref. ének és dalegyesület. 4. Részletek: „New-York szépe“, „Asszony regement“ és „Kadét kisasszony“ ez. operettekből. Énekelte Szabó Margit k. a. Dóka Emma k. a. czimbalom kísérete mellett. 5. Félve simulsz. Énekelte az ev. ref. ének és dulegyesület. 6. Szavalat. Előadta Gacsályi József. 7. Népdalegyveleg. Énekelte az ev. ref. ének- és dalegyesület. 8. Szavalat. Előadta Dóka Emma k. a. 9. Bordal. Énekelte az ev. ref. ének és dalegyesület. A szépen sikerült ünnepélyt reggelig tartó táncz követte.

— A Szatmári-Kör fényes sikerrel, a nagy naphoz méltóan ünnepelte meg márczius 15-ét, szombaton d. u. 6 órakor Budapesten, a Mensa Akademika nagy termében. A hatalmas zászlókkal, délszaki növényekkel díszített teremben nagyszámú hölgy- és férfiközönség jelent meg, köztük a budapesti egyetemi itjuaági egyesületek küldöttei Í9, E nagy érdeklődésnek dicséretre méltó előadással feleltek meg. a szereplők. Ifj. Cserney József elnöki megnyitójában hazafias hévvel, lendületes szavakkal mutatott rá a nagy napra, a melvet, mint minden igaz magyar, úgy a Szatmári-Kör is őszinte, szivből fakadó lelkesedéssel óhajt megünnepelni. Vörös János Kun Bélának „Márczius 15-én“ ez. költeményét szavalta erős temperamentummal, nagy hatással, mit a közönség zajos tapssal jutalmazott. Majd Berky Lajos lépett az emelvényre és magas szdrnyalásu, költői ihlett- 8^ggcl szerkesztett ünnepi beszédet mosdott el, élénk színekkel tüntetve föl a nagy idők álomképét, a mely riasztó harczi zajra oly hamar szertefoszlott. A közönség lelkes tapssal és éljenzéssel fogadta e beszédet. Ezután — a programmban hirdetett zeneszám elmaradván — dr. Várdai Béla rendkívül élvezetes, kedves felolvasást tartott Petőfi- és Jókairól; minden arezon lát-