Szatmár és Bereg, 1930 (10. évfolyam, 1/480-49/558. szám)
1930-03-30 / 13. (492.) szám
4-ik oldal. tIAlMA« I« Bilit 1930. március 30-án Húsvéti sonka, akár kötözött, akár prágai módra készült, előjegyezhető a Szat- márvármegyei Tejipari Vállalat mátészalkai üzletében. Tanitg-gyiilés Vésárosnaményban. Az a nagyszabású kulturmunka, amelyet a beregi tanítók a történelmi Nagy-Bereg vármegyében is kifejtettek, folytatódik tovább, még pedig hatványozott erővel, bár Trianon után az általános tanítóegyesület járáskörré redukálódott. A beregi tanítók, mint az jelezve is volt, március 24-én tartották első köri gyűlésüket, amely épen olyan nivós volt, mint régen, amelyen épen úgy kifejezésre jutott a beregieket jellemző tanítói közösség, mint máskor is. A gyűlést reggel 8 órakor nyitotta meg Csok- nyay Bertalan gergelyii igazgató, a beregi kör elnöke. Megnyitójában lankadatlan munkára, odaadó testvéri szeretetre buzdította kartársait. Figyelmeztette a tanítóságot, hogy mivel a haza jövendő sorsa, a tanítóságon fordul meg, s mert a tanítóság vállaíra nemcsak a népoktatás terhe nehezedik, de az iskolán- kivüli népművelés oroszlánrésze is, igyekezzenek addig is, mig a magasabb tanitó-képzés sáncaiba a tanítóság be tudja magát harcolni, önképzéssel és a pedagógiai szemináriumok figyelmes látogatásával nevelői munkájukat eredményessé tenni. Örömmel üdvözölte a megjelent Dr. Imre József kir. s. tan- felügyelőt, mint aki a szemináriumokban oly sok értékes és pedagógiai szaktudástól csillogó fejtegetésekkel pertraktálta már a tanítóságot. Majd azután a tisztikar alakult meg. Alelnök : Bertók László gulácsi ref. ig.; titkár: Szász Jenő csarodai ref. tanító, polg. isk. tanár ; jegyző: Horváth Gábor jándi ref.; pénztárnok: Kiss Lajos tiva- dari áll. tanító. Ezután, a megérkezett Dr. Fejess Kálmán kir. tan- felügyelő a szemináriumot nyitotta meg. Lelkes szavakkal buzdította a tanítóságot, hogy a szemináriumban hallottakat szívelje meg és magyar tanítókhoz illő készséggel gyümölcsöztesse a kultúra és a haza javára, A szeminárium szereplői közül dicséret illeti Papp Ignác nagyecsedi igazgatót, aki órákra terjedő elméleti fejtegetéssel vezette a hallgatóságot a pedagógia modern, szebb jövőt ígérő berkeibe. Előadásának vonzó szépsége s egyéniségének lebilincselő volta rendkívül megnyerte a beregieket. A modern pedagógia gyakorlati végrehajtói Szabó Anna, Gáli János, Kiss Lajos és Alacs Dániel voltak, kik nagy készülettel és igyekezettel akartak méltók lenni arra a kitüntetésre, hogy ők mintatani- tókul lettek kijelölve és ez nekik mindenben sikerült is. A gyakorlati tanításokat igen élénk és egészséges eszme-csere követte, amelyet Dr. Imre József irányított kiváló szaktudással. A minden tekintetben nivós gyűlést délután fél 6-kor Dr. Fejess Kálmán kir. tanfelügyelő zárta be. Mi azonban a gyűlés referádáját még be nem zárhatjuk, mert meg kell említenünk egy olyan körülményt, amely a tanitó-gyülésre kitüntető, de azokra nézve pedig, akikről szó van, dicséretre méltó. A helybeli polgári iskola tanári testületé, élén a közszeretetnek örvendő Baumann Antal igazgatóval, figyelmes hallgatója volt mindvégig a tanítói gyűlésnek. E tanári testület át van hatva attól a szellemtől, hogy e csonka hazában le kell dőlni a különböző iskola típusok közötti kínai kőfalnak és együttes szellemben, egymás megbecsülésével és nem kicsinyes gesztussal kell egymás munkáját támogatni. (Csy.) Ne adjatok mén hirt se Róla... Ne adjatok még hirt se Róla, Hadd feledjem el csak kacagva, Minthogyha Senkim se’ lett volna. Ne mondjátok, hogy néma éjek Látták zokogni néha értem, Mert akkor mindjárt visszatérek . . . Ne írjátok meg, hogy felejtett, Hogy másra vár, mert akkor — akkor Nem térek vissza soha többet. — S ha nem adtok még hirt se Róla, El tudom-e feledni mégis, Minthogyha Senkim se' lett volna? — Nem fog-e majd zokogni lelkem, Nem fáj-e majd az éj, a nóta S minden, mit akkor úgy szedettem?... Nem fogok-e álmodni Róla És szótlan, néma búra kelni, Mintha a Mindenem lett volna? — Füzesgyarmat. Pígmond. Megérkezett! Világkörüli útjáról csak rövid ideig a brazíliai élő csodapók, aki mindent tud és mindent lát. Mindenkinek megjósolja az élete sorsát. Látható a gróf Tisza István- ut 19 sz. alatt. Csak csütörtök estig. Az előadás folytatólagos. Belépődíj 50 fillér, diákjegy 30 fillér, külön beszélgetés 50 fillér. Szent Imre képeslapod lapunk könyvkereskedésében ! Egy délelőtt a Batár-liidnál. Délelőtt van, a nap élesen vág s vak színekben játszik minden. A Batár hídjának innenső felén a ti- szabecsi vámőr sétál fel-alá, a túlsó részen nagy csend. Az őrszo- bácskából olykor kilép a cseh poszt. Rajta szorosan a derékszíj, lapossapka, huzza a szemére s átpislog a hídon. Aztán visszahúzódik a faházikóba. Magyar részről néhány szekér ácsorog egymás mögött, lovaik oda- átra figyelnek. Türelmesen várnak sorukra, amíg átmehetnek a hídon. A túlsó oldalról, csupán egy uri- nő jön a túlsó oldalról. Az innenső hidfelen egy másik nő áll. A hid közepén találkoznak és többször megcsókolják egymást. Nővérek s beszélgetési engedélyük van. Isten tudja, mikor látták egymást utolszor. A Batár, amely éppen nem mesz- sze e hídhoz ömlik a Tiszába, itt a határ. Csak a madár tud itt átrepülni, meg a harangszó az elszakított részekről. Mert a harangok még mindig üzengetnek onnanátról. E kis folyón át dúlt egykor a csempészet is. Egész karavánok vágtak át, nyáron lubickolva a vízben, télen hasoncsuszva a sötét éjszakában. Ma már ez is megszűnt. Igen kemény a határzár és aztán nem is fizetődik ki többet. Ezen az országúton nagy élet folyt valamikor a háború előtti időkben. Erre sereglett a nép Tiszauj- lak felé minden hetivásárhoz, de a hires országos vásárokon két napig is eltartott az áradat. Szatmárme- gye mai magyar községei ezen az országúton vonultak föl tarka vise- leteikben, kurjongatás közt. . Vidám zaj és kiabálás volt ez az országút. És ma rossz hírek érkeznek a túlsó oldalról. Halnak az öregek, ijjesztően halnak s az elemi iskolában cseh nyelvre törik az apró magyarokat. Tíz év múlt el s mi lesz másik tiz év múlva ? Harangszó jön onnanátról. Dél van. A nap élesen vág szemközt s a tornyok szépen villognak fehérben s felénk integetnek. Én pedig keresem közöttük a nagy Werbőczy faluját, amelyet róla neveztek el Ver- bőcznek s könny tolul a szemembe, hogy ez az én szülő falum ma Ver- bovecnek van elkeresztelve s nem mondhatom azt a csehek előtt Ver- bőcznek, mert megbüntetnék érte. Orosz Kálmán. A szociális Misszió Társulat mátészalkai népkonyháiéhoz újabban a következő adományok érkeztek: Szo- mor Károlyné 50 pengő, Szilágyi Károlyné 5 pengő. Ez adományokat is hálás köszönettel nyugtázza az elnökség. FURCSASÁGOK. A régi közmondások hitele is elelfogy már lassan. Például azt szokták mondani, hogy minden csoda három napig tart. Nos, Mátészalkán öt napig tart a — csodapók látogatása. * Brazíliától Mátészalkáig hosszú volt az ut. Vájjon a csodapók meg- mondaná-e, milyenek is hát Brazíliában az — igazi pókok ? Olvasóinkhoz ! A második negyedév kezdetével uj előfizetést hirdetünk a „Szatmár és Bereg*-re. Tesszük ezt abban a meggyőződésben, hogy lapunk és olvasótábora között változatlanul őszinte és áldozatkész az a kapcsolat, amely vármegyénk közönségét minden jószándéku közérdekű gondolat szolgálatában egyesíteni hivatott. Az előfizetések megújításának könnyítésére mai számunkhoz csekklapot mellékeltünk s tisztelettel kérjük az esedékes dijaknak mielőbbi befizetését. Különösképpen kérjük végül a hátralékok rendezését, mert lapelőállításí költségeink fedezésénél nincs módunkban nélkülözni az előfizetési dijakat, s igy lapunk küldését a hátralékosok címén beszüntetni leszünk kénytelenek. Kik lettek az ul képviselőtestületi tagok Mátészalkán T Múlt vasárnap választotta meg Mátészalka község közönsége képviselőtestületének tiz uj tagját. A szavazás iránt, mely délelőtt 9 órától délután 4-íg megszakítás nélkül folyt, rendkívül élénk volt az érdeklődés. Összesen 667 szavazatot adtak le. A megválasztott tagok a következők: Molnár Károly szentszéki tanácsos, rk. plébános, Dr. Literáthy Dezső járásbiró, Dr. Grünbaum Frigyes főrabbi, Tár- kányi Lajos, vitéz Borszéky István, Nagy István, id, Oláh István, Lő- rincz Lajos kisbirtokosok, Lengyel Péter müasztalos-iparos, Schreiber Sándor fakereskedő. Póttagok : Nemes Ferenc kisbirtokos, Szabó István fényképész, Pente Lajos kéményseprő. Aranylakodalom. Meghitt családi körben nevezetes jubileumot ünnepelt, az előbb múlt héten Hodászon, Komoróczy Géza földbirtokos és neje Komoróczy Irma. Mindketten 73 éves korban, jó erőben és egészségben, aranylakodalmukat ülték a házastársak, akiket a házi jubileumon öt gyermek és 11 unoka köszöntött meleg szeretettel, rendkívül kiterjedt rokonsággal együtt. Fáláru legyek Budapestre április 12-től 23-ig válthatók, az ilyenkor nagyon látogatott menetjegyirodában!
