Szatmár és Bereg, 1928 (8. évfolyam, 20-52. szám)

1928-07-15 / 29. szám

1928. julíus 15-én. IIlIKll ÍS BESSES 5-ík oldal. E g é s s s é gr é t ó y j a, |5:ristálytiszta műjégf^el Mltesiek, ha eieimüszeret ott vasaroija ahol HÍREK. — Én már öregember vagyok, öcsém uram! Keresztül éltem a vi­lágháborút. Hat fiam volt katona. Négy hősí halált halt a hazáért és mégis meg kellett ér­nem, hogy oláhisl tanítsák unokáimat az iskolában. Szomorú idők ezek; meddig kell még várnunk? Maga elé néz az öreg, meggörnyed, szive nehézsége huzza lefelé. Megírtuk a múlt héten, hogy a budapesti Nemzeti Színháznak mű­vészi együttese julíus hó 17-én, este fél 9 órakor Mátészalkán is bemutatja a Jézus Krisztusról szóló Gréban-féle Igazi Passiót. A passió előjátéka a „Menyor­szág.“ Első kép: „Bevonulás Jeru­zsálembe", Második: „Az Úrva­csora“. Harmadik: „Az Olajfák he­gyén“. Negyedik kép: „Krisztus Pilátus előtt“. Ötödik : „Ecce homo". Hatodik: „A Kálvária“. Hetedik: „A Golgota“. Olvasóink előtt jól ismeretes, hogy csonka Szatmármegye elszakított ré­szén laknak azok a svábnevü ma­gyarok, akiknek ősei kétszáz év előtt telepedtek le mint sváb ki­vándorlók, az akkori szatmármegyei uradalmak, illetve földbirtokok meg­munkálására. A dolgos, szorgalmas, hitbuzgó és becsületes svábok ma­gyar földön meleg otthont és biztos megélhetést találtak. Hálából és sze- retetből lassan-lassan maguk is el- magyarosodtak úgy, hogy a mai utolsó két generáció már csak a nagyapák meséiből emlékezik vissza a régi Svábországra. A mostani apák és a mostani gyermekek már a magyart vallják ' anyanyelvűknek, a sváb nyelvet már nem beszélik, magyarul éreznek és gondolkodnak és magyaroknak is akarnak marad­ni, még „Nagy-Romániában“ is. Nem igy a temesvárvidéki svábok egy része, akiknek megkótyagoso- dott vezetői, a szatmármegyei sváb­nevü magyarok között is próbálták a konkolyt elhinteni, ámde ered­ménytelenül. Hiába volt a temesvári Sváb Köz­ponti Bank nagykárolyi fiókjának a felállítása; hiába volt a sok olcsó kamatra adott kölcsön, a szatmári fiatalok átplántálása a Bánságba sváb kultúrát tanulni és megszeretni; hiába volt a legféktelenebb terror Szegény négy fiam — mondja nagysokára — ezért kellett nektek hősi halált halni? — ÁU, áll az öreg, kék szeme könnybe lábad . . . A távolból lövöldözés hallatszik; valahol a Bodó-erdő táján megzör- ren a haraszt és egy bujdosó ma­gyar a Nagyréti mohos fakeresztnél hálaadó imát mormol, — szerencsés megszabadulásáért. A Krisztus-tragédiával egyidejűén „Az igaz törvény“ cimü falusi idill is bemutatóra kerül Rózsahegyi Kálmánnal a főszerepben. | A művészi előadás iránt nem­csak Mátészalkán, de messze vidék­ről is olyan nagyarányú érdeklődés mutatkozik, hogy a jobb jegyek nagy része már elővételben elkelt. A páratlan művészi esemény iránt érdeklődők korlátolt számban még vásárolhatnak jegyet lapunk könyv- kereskedésében. és agitáció, a szép szó és fenyege­tés; a földigérés és pénzkiosztás, a szatmármegyei svábnevü magyarok — magyarok maradtak. Még ez év tavasza elején történt, hogy a sváb agitátorokat bottal ki­vert szatmármegyei falukban meg­jelentek az ölajágat hozó békega­lambok, akik a feldúlt kedélyek le­csillapítására a következőkkel állot­tak elő: A további svábositó propaganda beszüntetése fejében kérjék a szat­mármegyei községek, hogy iskoláik­ban a német Írást és olvasást is taníthassák. A községek, ha nem is szívesen, de némi kis örömmel fo­gadták el a békeajánlatot. Elfogad­ták és aláírták a miniszterhez inté­zett kérvényeket, amelyek azonban nem a német irás- és olvasásról, hanem a német tanítási nyelvről szóltak. Ez csak akkor derült ki, amikor Russu vezérinspektor aláírásával le­jött a bukaresti rendelet, hogy a szatmármegyei róm. kath. magyar iskolák tanítási nyelve a román mellett kizárólagosan csak a német, úgy, hogy még a hittant sem sza­bad a magyar anyanyelvű gyerme­keknek magyarul tanulnia. Eme a lehetetlen fából vaskarika rendeletre aztán, elementáris erő­vel kitört a forrongás. A svábnevü magyar szülők felháborodva tilta­koztak az erőszakos svábositás el­len. Mi sem természetesebb, hogy a néplázadásnak az okozóit, illetve felbujtóit a katholikus papokban kereste az oláh kormány, akiket egyenesen kitiltott a katolikus isko­lából, mert nem akarták a hittant németül tanítani annak a gyermek­nek, akinek még a szülei sem tud­nak németül. A kitiltásnak azonban semmi gyakorlati eredménye sem volt, mert a katholikus magyar pa­pok nem hagyták ott az iskoláikat és nem is fogják otthagyni soha! Diák-találkozó. A mszigeti ref. lyceumban harminc év előtt érettségizett véndiákok — tekintet­tel arra, hogy nagy részük Magyar- országon él — Budapesten tartották meg találkozójukat. A találkozó meleg hangulatát emelte, hogy részt vett rajta a ly- ceum volt igazgatója: a 76 éves Dobay Sándor, valamint Simon Gé­za, a véndiákok volt osztályfőnöke is, akik reggelig kitartottak öreg tanítványaikkal. A találkozón résztvettek a volt osztálytársak közül: Madarassy Ist­ván mátészalkai főszolgabíró, dr. Kricsfalussy Zsolt ny. vm. árvaszé­ki ülnök Bpest, Sz. Gavallér Dezső járásbiró Győr, Veréczy Lajos ny. vm. főjegyző Bpest, Joódy Endre rendőrfőtanácsos Kecskemét, Orosz Péter pénzügyi titkár Bpest, dr. Kesz- ner Jenő ügyvéd Msziget, Policzer Márton útépítő Bpest, Marina Győ­ző törvényszéki bíró Bpest, dr. Mandics József ügyvéd Técső, dr. Szentgály Faur Aurél ügyvéd Keszt­hely, dr. Balthazár Zoltán miniszteri tanácsos Bpest, dr. Rónaszéki Frux Jenő miniszteri osztálytanácsos Bu­dapest. Távolmaradásukat kimentették: Dénes Sándor szerkesztő Szatmár, dr. Fábry Zoltán honvédelmi mi­niszteri titkár Bpest, Boschetti An­dor esperes-plébános Rahó, Feren- csik Tivadar plébános, Veress Dé­nes Kiskunhalas, dr. Katz Béni ügy­véd Msziget. Ugyancsak ehhez a korosztályhoz tartoznak Szatmárról, akik szintén akadályozva voltak a megjelenés­ben : Moys Victor táblabiró, Pa- polczy Béla szinérváraljaí földbirto­kos és Erdőss László kataszteri mér­nök. A harminc éves találkozónak ér­dekes és megható momentuma volt, hogy az 1918-ban a mszigeti líceum­ban érettségizettek egyrésze ugyan­akkor Nyíregyházán tartotta talál­kozóját, amelyen Jakobinyi volt igazgató is megjelent és ez a társa­ság éjjel telefonon felhívta a Buda­pesten egybegyűlteket és kölcsönö­sen üdvözölték egymást. FURCSASÁGOK. A nyári hőség pár nap óta olyan tikkasztó, hogy illő megfogadnunk házi intrikusunk barátságos taná­csát: az e heti furcsaságtól — sen­kinek se legyen melege. * v Egyik vidám barátunknak azon­ban nem csinálunk vele nagyobb meleget, ha másnak is hírül adjuk -— nem jó éjjel zárt kapun mérges ko­mondor ölébe ugrani. Dr. Gaál Eadre képviselő küllőidre saiazík. A fehérgyar­mati választókerület' országgyűlési képviselője, Dr. Gaál Endre a par­lamenti szünet megkezdése után julíus 15-től augusztus 15-ig Pest­től távol lesz. Ez idő alatt részben kerületét látogatja, részben külföl­dön fog tartózkodni. Esküvő. Gillányi Erzsiké és Dr. Pauer István egyetemi tanársegéd folyó hó 11-én délelőtt 11 órakor tartották esküvőjüket a debreceni róm. kath. templomban. A mátészalkai Iparoskor 25 éves alapításának emlékére dí­szes csoport-fényképet készített s ezt ünnepélyesen helyezi el a kör helyiségében, Péchy László főispán jelenlétében. Az ünnepség délután 4 órakor lesz s arra a megyeszék­hely minden társadalmi rétegét meg­hívta az elnökség. Eljegyzés. Vaszkó Manyit e hó 7-én eljegyezte Dr. Horváth Béla V, belklinikái tanársegéd Fehér- gyarmaton. — Jegyzőválasztás. Olcsva és Olcsvaapáti községek hosszabb idő óta üresedésben állott körjegyzői állását kedden töltötték be válasz­tás utján. A választás egyhangúan Gaál Sándor eddigi helyettes kör­jegyzőt juttatta az állásba, aki he­lyettesi ideje alatt a két község la­kosságának általános szeretetét és becsülését érdemelte ki. Requiem|a szatmári püspök­ért. Az elhunyt dr. Boromisza Tibor szatmári megyéspüspök lelki- üdveért a mátészalkai római kath. plébánia-templomban és Csonka- szatmárvármegye minden róm. kath. templomában julius 16-án, hétfőn reggel 9 órakor ünnepélyes gyász­istentisztelet lesz. A Debreceni Egyetemi Diák­asztal-(Mensa Academica)-nál, az 1928—29 tanév I-ső felében (1928, szeptember 16-tól) 50 féldijas (havi 14 pengő) ebéd-vacsora hely kerül betöltésre: E helyek elnyerésére szóló bélyegtelen folyamodványoka Mensa Academica Felügyelő Bizott­ságához címezve, 1928. szeptember 10-ig az egyetemi quaestori hivatal­ban adandók be. Kedvezményt nem nyert hallgató, havi ebéd-vacsoráért 28 pengőt fizet, amiért folyamodni nem kell. Egy napi ebéd-vacsora jegy ára 1 pengő. KOVÁCS GYULA. Nagy az érdeklődés a Nemzeti Színház tag|aínak mátészalkai vendégjátéka iránt. — Eredeti tudósításunk. — Az elszakított satmármep üldözött svábok ellstiállnak a rónán kormánynak. Anghelesku román miniszter az ellenálló községek kathólikus papjait kitiltotta az iskolából. — Eredeti tudósításunk. —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom