Állami Gimnázium, Szamosújvár, 1909

21

hatalmas tölgyesekkel és égererdökkel vannak benőve. Valamennyi hozzánk tartozik. Közöttük halad Albrecht. A hazai part sik, szegélyezve pompás füzesekkel, a szerbiai hegyes, gyenge kultúrával. Pedig igen szép fekvésű helyek vannak itt, amelyekből szorgalommal egy-egy kis paradicsomot lehetne létesíteni. Amig a magyar részen lépten- nyomon egy-egy szép község tűnik elő, addig ezek a szerb partokon igen-igen gyéren mutatkoznak, azok is nyomorúságról elhagyatottságról tanúskodnak. A fentemlitett szigetek mellett haladva balkéz felé láthatjuk a távplban Pancsovát, amely előtt a Temes folyó szakad be a Dunába. Tovább folytatva utunkat Vinca, Homolicer, Grocka, Nova-Ada szigeteket érintjük. Gróckát kivéve mind magyar birtok. Egyes helyeken az ős Duna 2 km.-re is kiszélesedik. Igazán imponáló jelenség.

Szemendria szerb község táján a jobb part is síksággá lapul. Itt messziről feltűnik a Duna partján fekvő hatalmas várrom, a régi magyar Vég-Szendrö. Tőle balra a jó nagy Szemendria sziget fekszik, amely már hazánkhoz tartozik. Elhagyva ezt egy hatalmas sziget tűnik föl, amely mellett jó ideig haladunk. Ez Osztrovó (Temes- sziget, rajta hasonló nevű község), magyar terület, a Jókai „Aranyember“-ében leirt „Senki szigete.“ Tőle balra több apró sziget is van. A Kulid várrom mellett, a jobb parton szakad be a Morava folyó.

Dubrovác magyar község táján haladva balkéz felé feltűnik a messzeségben hazánk legnagyobb homoksivatagja, a Deliblát. Újabban szőlővel ás ákácerdökkel ültetik be és igy hasznosítják e hatalmas területet.

Osztrovó sziget alsó vége táján egymáshoz közel két folyót vesz föl balparton a Duna : a Karast és a Nérát. A kettő közt a Duna egy kissé összeszorul, ez az a nevezetes hely, ahol Traján római császár egykoron átvitte légióit a dákok ellen. Fontos erősség védte később is mindkét partot: balról Palánk, jobbról Ráma vára, amelyeknek romjai most is látszanak. Itt hagyjuk el Temesvármegye területét és átlépünk Krassószörénybe. Azonnal megváltozik