Szamos, 1917. november (49. évfolyam, 261-279. szám)

1917-11-04 / 263. szám

6. oldal SZAMOS (1917. november 4. 263. szám.) Meghívó. Ujmajor 20. szám alatt, a hegyi utón a 65-ösök hadi árvái javára ma vasárnap d. u. 3 órai kezdettel nagy tánc- mulatság lesz. Belépő dij személyenként 2 korona. Jó zenéről gondoskodva van. Táncmulatság. Ma vasárnap délután 2 órai kezdettel Hóstánc 42. sz. alatt tánc- mulatság lesz. Belépti dij személyenként 2 korona, melyre tisztelettel meghívjuk a kö­zönséget. Pál Géza, Hers Ferenc, Erdős Ká­roly, Szakái József, Petrilák Pista rendezők. ÉRTESÍTÉS. Vasárnap dél­után és az ezt követő egész hé­ten éjjelenkint Kovássy Béla gyógyszertára, Teleky-utea 41. szám tart inspekciót. LŐVINOER JÓZSEF, a magy. kir. állami uj Osztálysorsjáték elárusí­tója SZATMÁR, Deáktér 17. Az I. sors­játékra ajánlja a következő sorsjegyso­rozatokat: 3601 tői 3625 ig, 23701 tői 23750 ig, 36525-től 36550-ig. Hivatalos árak: Ve 1*50 K, Ve 3— K, V« 6 — K, Vi 12*- K. Jókarban levő üló fürdőkád megvé­telre kerestetik. Cim a kiadóhiviiaibaj. A „Pannónia“ gőz- és kád­fürdő kedden, csütörtökön, pén­teken és vasarnap áll a közön­ség rendelkezésére. HIRDET MENY. A Szatmári Le­számítoló Bank r. t. hadifoglyok rA- ezére pénzküldeményeket közvetít. Szatmár-Németisz.kir. város hivatalos közleményei. 10615—1917. fksz. Hirdetmény. Tudatom a város közönségével, hogy a m. kir. MiDistériumnak az uj és használt zsákok feldolgozásának és forgalombahaza tálának korlátozása tárgyában kibocsátott 3100—1917. M. E. számú rendelete a követ* kezőket tartalmazza. I. A rendelet hatálya alá eső cikkek. A jelen rendelet rendelkezései alá az összes mezőgazdasági tormények, ipari és bányászati termékek csomagolására haszná­latos jutából, pamutból, kenderből, lenből, papírból, valamint ezeknek az anyagoknak keverékeiből, vagy az ezekkel az anyagokkal kevert más anyagokból előállított szövetekből készült vagy uj használt megtöltetlen zsákok. II. Zsákbizottság. 2. §. A jelen rendeletben meghatározott tenni­valók ellátására és általában a zsákszükség­let biztosítása érdekében szükséges intézke­dések tárgyában véleményadásra a kereske­delemügyi Miniszter zsákbizottságot alakit, mely az általa kinevezett elnökön és alalnö- kön kívül az érdekelt minisztereknek, az or­szágos Közélelmezési Hivatalt vezető minisz­ternek és Horvát-Szlavón-Dalmátországok bánjának kiküldötteiből, valamint a kereske­delemügyi miniszter által a termelő, keres­kedő ós'fogyasztó érdekeltség köréből meg­hívott tagokból áll. A zsákbizottság nem tisztviselő tagjai, a kereskedelemügyi miniszternek fogadalmat tesznek arra, hogy lelkiismeretesen és pártat­lanul fognak eljárni és a bizottság ügyeit, valamint a bizottsággal érintkező ügyfeleknek üzleti ügyeit titokban tartják. A zsákbizoítság ügyrendjét, ügykezelésének költségét és ennek fedezetét a kereskedelemügyi miniszter álla­pítja meg. Azokat a tennivalókat, amelyeket a je­len rendelet a zsákbizottság hatáskörébe utal, Horvát-Szlavonországban a bán által létesí­tendő szervezet látja el. III. Bejelentési kötelezettség. 3. §. Mindazok, akik az 1. §-ban felsorolt zsákok felett rendelkeznek, kötelesek készle­tüket az 1917. évi október hó 15. napján volt állapot szerint a zsákbizottságtól (Budapest, IV. kér., Párisi utca 2.) vagy az elsőfokú iparhatóságtól beszerezhető bejelentő lapok felhasználásával legkésőbb 1917. évi október hó 25. napjáig a zsákbizottság utján a keres­kedelemügyi Minisztériumnak bejelenteni. A bejelentő lapok minden rovatát pontosan ki kell tölteni. A további bejelentéseket az 1917. év november hó 30. napján, 1918. évi január hó 3k-ik napján és 1918. évi március hó 3I-ik napján volt állapot szerint a következő hó 10. napjáig kell a jelen rendelet rendelkezéseinek megfelelően teljesíteni. Újabb bejelentéseket a szükséghez képest a kereskedelemügyi mi­niszter rendelhet el. A bejelentésre irányadó napon fuvaro­zás alatt levő készleteket a címzett köteles megérkezésük után nyolc napon belül beje­lenteni. Zsákkölcsönzők nemcsak raktárukban levő készletüket kötelesek bejelenteni, hanem a kölcsönadott zsákokat is. Kölcsönzött zsá­kokat használók ezeket a zsákokat nem kö­telesek bejelenteni. Visszaadás kötelezettségével eladott, valamint hatósági rendelkezés következtében visszaadandó z.-ákokat az eladó, illetőleg a zsákot szolgáltató köteles bejelenteni. Szállítmányozóknál beraktározott kész­leteket nem a szállítmányozó, hanem a zsá­kokkal való rendelkezésre jogosult köteles a fenti módon bejelenteni. Mindazok, akiknek birtokában vagy őrizetében zsákkészletek vannak, kötelesek a zsákbizottságnak készleteikről minden adatot és felvilágosítást megadni és ezeknek igazo­lására a zsákbizottság által kívánt okiratokat bemutatni. IV. Bejelentésre nem kötelezettek. 4. §. A JSejelenfósi kötelezettség nem terjed ki a mtfzőgazdák (Haszonbérlők) és a mező- gazdasági vállalatok (szövetkezetek is) zsák- készleteikből a gazdaságban, illetőleg a vál­lalat üzemében oavetlen szükséges zsákokra, de egy-egy önálló gazdasági üzemben (inté- zőség, major stb) legfeljebb 500 drb zsákra, valamint a magáubáztartásokban levő zsá­kokéra. A kereskedelemügyi miniszter felhatal­mazása alapján a zsákbizottság a szükséghez képest és a helvi viszonyok figyelembevéte­lével elrendelheti az egész országban, vagy egyes vidéken a magánháztartások zsákkész­leteinek a bejelentését is. Az állam és az állami intézetek (ide értve a katonai intézeteket is) tulajdonábrn levő készletek bejelentésére nézve külön intéz­kedések történnem. V. A kószlet nyilvántartása. 5. §• Mindenki, aki a fentiek szerint bejelen­tésre van kötelezve, köteles olyan raktár- kÖDyvet, vagy feljegyzéseket vezetni, amelyek­ből a bejelentett készlet nagysága és annak minden növekedése és csökkenése (felhasz­nálás, eladás stb.) megállapítható. VI. A zsákok átalakításának tilalma. 6. §. Az 1. §. meghatározása alá eső zsákok­nak eredeti rendeltetésüktől eltérő célokra való feldolgozása vagy az eredeti rendeltetés­től eltérő más méretekre való átalakítása csak a Zsákbiz i iság (2. §.) engedélyével történ­hetik. Az üzemi célokra többé nem használ­ható zsákokat birtokosuk csak a jelen rende let 7. §-a szerint vásárlásra jogosultnak ad­hatja el. VII. A zsákok forgalomba való hozatalának korlátozása. . 7. §. E rendelet életbelépésének napjától kezdve az 1. § ban említett használt zsákokat csakis azok vásárolhatnak, akiket a Zsák­bizottság vásárlási jogosultsággal ruház fel. A vásárlási jogosultságot (igazolványt) a Zsákbizottságtól kell kérni. Az előbbi bekezdés rendelkezései, ha egyéb intézkedések másképp nem rendelkez­nek, nem vonatkoznak a várnkül fö idiől e ren delet életbelépése után behozott zsákokra, amennyiben a tulajdonos a külföldi szárma­zást a behozataltól számított nyolc napon belül a Zsákbizottságnak bejelenti és igazolja. Az 1. § ban felsorolt uj zsákok — az állami hatóságokat (ideértve a katonai ható­ságokat is) illető uj zsákok kivételével min­den esetben csak a Zsákbizottság engedélyé­vel hozhatok forgalomba. Vili. Zsákok visszaadásának kötelezettsége 8- §• Zsákba csomagolt bármely cikk eladója köteles vevőjével szemben biztosítók kiköté­sével vagy más megfelelő módon gondos­kodni arról, hogy a vevő a neki szállított árukat tartalmazó zsákokat mindjárt kiüríté­sük után, de legkésőbb az átvételtől számított négy héten belül a zsákot szolgáltató válla­latnak visszaküldje. A visszaszolgáltatás módozatait, neve­zetesen a vevő által viselendő kopási dijat és a netáni javítás költségeinek felszámithatósá- gát stb. a kereskedelemügyi miniszter jóvá­hagyásával a zsákbizottság állapiíja meg. A polgári fogyasztás céljaira szállított őrlemény csomagolására használt zsákok visszaszolgál­tatására vonatkozó rendelkezéseket az orszá­gos közélelmezési hivatalt vezető miniszter áliapitja meg. Só-zsákok, valamint a pénzügyi igazga­tás keretében felhasznált egyéb zsákok visz- szaszolgáltatására vonatkozással a pénzügy- miniszter rendelkezései mértékadók. A katonai hatóságoknak szállított cik­keknek csomagolására használt zsákok vissza­szolgáltatására a jelen §. rendelkezései nem vonatkoznak. IX. A zsákkölcsönzés korlátozása. 9. §• E rendelet életbelépésének napjától kezdve zsákokat csakis azok a vállalatok adhatnak kölcsön, amelyek zsákok kölcsönadásával már 1917. évi augusztus hó első előtt iparszerüleg foglalkoztak, amelyeket ezalapon a zsákbis ott- ság kölcsönadási jogosultsága ruház fel. A feljogosított kölcsönadók zsákot csakis a zsák- bizottság utasításai és az általa megállapított feltételek mellett adhatnak kölcsön. A kölcsönadási jogosultságot (igazol­ványt) a zsákbizottságtól kell kérni. A zsá­kok kölcsönadásánál felszámítható használati dijat a zsákbizottság a kereskedelemügyi minister jóváhagyásával időnként állapítja meg. X. Ármegállapítás és eladási kényszer. 10. §. A kereskedelemügyi minister az 1. §-ban említett zsákokért követelhető legmagasaob árat rendeletileg megállapíthatja. 11- §­Az 1. § ban említett zsákok tulajdonosa köteles készletét a Kereskedelemügyi minister utasítására az e miniszter által megjelölt ha­tóságnak, vállalatnak vagy egyéneknek eladni és átadni Az állami hatóságok által (ideértve a katonai hatóságokat is) rendelt uj zsákokra ez a §. nem vonatkozik. Ha az első bekezdés alá eső zsákokra nézve legmagasabb ár van megállapítva, a vevő, ha a Kereskedelemügyi minister más átvételi árt nem állapított meg, továbbá, ha a felek magukat a maximális áron alul más árban meg nem egyeztek, ezt a maximális árt kötelesek fizetni. Ily legmagasabb ár hiányában, ha a felek az ár irányában meg nem egyeznek, az átvételi árt bizottság álla­pítja meg, amely kereskedelemügyi minister- nek két és a zsákbizottságuak egy képvise­lőjéből áll. Ha a katonai igazgatás szükség­letének fedezéséről van szó, a bizottságban a katonai igazgatás képviselője, ha pedig pol­gári hatóság van a vételnél érdekelve, a bi­zottságban az illető hatóság képviselője, illetve Horvát—Szlavón országokat, illetőleg a bán képviselője is helyei foglal. A bizottság két szakértő meghallgatásával határoz, akiket a kereskedelemügyi minister jelöl ki. Ha a fél a bizottsági ármegállapítást el nem fogadja, az átvételi ár egy vagy több szakértő meghallgatásával a készletek fekvé­sének helye szerint illetékes kir. járásbíróság végzéssel állapítja meg. A megállapítás tár­gyában hozott végzés ellen a kir. törvény­székhez felfolyamodásnak van helye. A kir. törvényszék határozata ellen további felebb- -vitelrek helyt nines. Az ebben abirói eljárás-

Next

/
Oldalképek
Tartalom