Szamos, 1917. április (49. évfolyam, 80-103. szám)

1917-04-07 / 85. szám

(1917. április 7., 85. szám.)

háttérül, az utói só jelenetekben már meglátjuk a FILM eljövendő kristálytiszta hori- zonját. Ez a mozgófénykép ; befejezett művészet, ennél tökéletesebbet aligha tud majd teremteni a távoli jövőben sem a mozitechnika. A publikum úgy áll majd meg ennél a filmnél és úgy pillant fel reá, mint a mozi- kultúra márványba faragott monumentális alkotására.

Csak ma szombaton és .holnap vasárnap kerülhet itt színre e szenzáció, mivel már ünnep másodnapján hétfőn, Kassán játsszák.

Felelős szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Stern Mór.

3823—1917. Iksz.

Hirdetmény.

Városi tanács 5288—1917. sz. határozata fo ytán Szatmár-Németi sz. kir. város egész törvényhatósága területén közhirré teszem:

M. kir. kassai honvéd kerületi parancsnokság.

2005—ein. 65 kt. * I. 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11

1917. szám.

A cs és kir. hadseregfőparancsnokság Szatmár, Ugocsa és Bereg vármegyék területét a hadra kelt sereg körletéhez csatolta. Ennek folytán a m. kir. honvédelmi miniszternek f. évi március hó 29 én 6483— ein. 15—a. 1917. szám alatt kelt rendelete értelmében a hadrakelt sereg legfőbb parancsnoka által elrendelt rögtönbiráskodást (Op. 32183—1915., Op. 117621—1915., 0. 37906 —1917. számú hadser egfőparancsnoksági

és 82870—15. a. 1915-, 18841—ein. 15. a.

1915. és 50933—ein. 1917. számú honvédelmi miniszteri rendeletek) az 1912. évi XXXIII. t.-c. 437. § a alapján a jelzett vármegyék területére biró hatállyal a következőkben hirdetem ki :

I. A honvéd [népfelkelő, csendőr] parancsnokságok, csapatok, osztályok és intézetek, azaz a honvéd büntetőbiráskodásnak alárendelt összes katonai egyénekre, továbbá oly polgári egyénekre vonatkozó hatállyal, akik különös viszonyaikra való tekintettel a honvédségről szóló katonai bűnvádi perrendtartás 11. és 13. §§-ai, valamint a hadiszolgáltatásokól szóló 1912. évi LXVIII. t.-cz. 9. §-a értelmében a boDvédbüntetőbiráskodáa alá tartoznak a következő büntettek miatt:

1. A jogosulatlan toborzás büntette. (Kbtkv. 306. és 307. §§.)

2. Az esküvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére való csábitás vagy segélynyújtás és a szökevények számára nyújtott segély büntette. (Kbtkv. 314, 316. és 318. §§.)

3. A kémkedés és az állam hadiereje ellen intézett más cselekmények bűntettei. (Kbtkv. 321., illetve 327. §§)

4. A felségárulás büntette. (Kbtkv. 334.§).

5. A felségsértés büntette. (Kbtkv. 339. §.;

6. A közcsendháboritás büntette. (Kbtkv. 341. §.)

7. A lázongás büntette. (Kbtkv. 349. §.)

8. Az idegen tulajdonnak gonoszságból való rongálása által elkövetett nyilvános erőszakoskodás büntette. (Kbtkv. 362. §. a. b. és c. pont).

9. A nyilvános erőszakoskodásnak gonosz cselekmények vagy mulasztások által különösen veszélyes körülmények között elkövetett büntette. (Kbtkv. 364, §.)

10. A nyilvános erőszakoskodásnak az állami táviró [telefon] gonoszságból való rongálásai, vagy háboritásai által elkövetett büntette. [Kbtkv. 366. §.]

11. A gyilkosság az [Kbtkr. 413. és 414. §§.], emberölés [Kbtkv. 419—421 §§], a gyújtogatás [Kbtkv. 448—4§3.] és a rablás bűntettei [Kbtkv. 483, 490. és 491. §§.]

12. A lopás [Kbtkv. 457—466 §. a. pont és 466—467 §.] büntette és a Kbtkv. 472. §-ába ütköző sikkasztás büntette, ha az egy vagy több alkalommal lopott, illetve sikkasztott tárgyak értéke az 1000 [egyezer] koronát meghaladja továbbá a Kbtkv. 477. §-ába ütköző sikkasztás büntette és a csalás büntette [Kbtkv. 502—506 §§.], ha az egy vígy több alkalommal sikkasztott, illetve kicsalt összeg a 2000 [kettőezer] boronát meghaladja ■'

Ezen kívül a katonai büntető törvény- könyv 142. § a és a m. kir. minisztériumnak 1914. évi juíius hó 27-én 5490—M. E. sz. rendelete szerint katonai bűncselekményeket elkövethető egyénekkel szemben még a következő bűntettekre:

13. Minden az elöljárónak tettleges ellenszegülés vagy a személye ellen intézett erőszakos támadása utján elkövetett függelemsértés. | Kbtkv. 146, 147. 148. §-a, 152, 153., 154. §§.]

14. A zendülésnek minden büntette.

|Kbtkv. 159. és 160. §§.)

15. Lázadás [Kbtkv. 167. és 171. §§.]

16. Szökés [Kbtkv. 115. §] Az önként jelentkező szökevény azonban, amennyiben a szökésen kivül más, a rögtönitélö eljárás alá tartozó bűntettet nem követett el, rög- tönitélő eljárás alá nem vonható;

17. Más egyén szökésében való bünré- szesség. [Kbtkv. 206. §.|

18 Szökésre szövetkezés alakítása és szökésre szövetkezésben való bünrészesség. [Kbtkv. 216. és 227. §§]

19. A kbtkv. 231. §-ába ütköző őrszolgálati kötelességsértés büntette az esetben, ha az őrszem bötelessógsértósböl a hadműveletre, az arcvonalon levő csapatok biztonságára vagy nagyobb mértékben az állami vagyonra nézve nagy kár származott, vagy az eset körülményeinél fogva származhatott volna.

20. A gyávaság minden büntette. [Kbtkv.

243. ■§.]

21. A fegyelem és rendháboritás III. esete [Kbtkv. 264. §.], IV. esete [Kbtkv. 265. §.] és VI. esete [Kbtkv. 267. §.]

22. A szolgálati szabályok általában való mellőzése 10 [tíz] koronánál nagyobb értékű fegyver vagy lőszer eldobása, vagy elidegenítése által. [Kbtkv. 286. § f. és 288. §.].

23. Öncsonkítás [Kbtkv. 293. §.].

24. A Kbtkv. 465 §. b. pontja szerinti lopás, ha az őrség, vagy fedezet legénysége azon jószágon, amelynek őrzésére vagy fedezetére kirendeltetett, követ el, vagy tudva enged meg lopást és az egy, vagy több esetben ellopott összeg, vagy érték az 50 [ötven] koronát meghaladja.

25. A Kbtkv. 465. §. c. pontja szerinti lopás, ha a katona bajtársát, vagy felsőbbjét, vagy az utóbbi alárendeltjét meglopja és az egy vagy több esetben ellopott összeg, vagy érték a 200 [kettőszáz] koronát meghaladja.

26. Fosztogatás és az abban való bün- részesülés [Kbtkv. 492. és 500. §.], ha a zsákmányolt, elrejtett, értékesített, vagy több esetben megszerzett érték a 100 [egyszáz koronát meghaladja.

II. Valamennyi polgári egyénre vonatkozó hatállyal, kik egyébként a polgári büntetőbíráskodás alá tartoznak, a hadi állapot ideje alatt azonban a Kbp. 14. §-a értelmében a m. kir. minisztériumnak 1914. évi augusztus hó 1 én 5735. M. E, sz. a. kelt és a Budapesti Közlöny 1914. évi 177. számában ugyanazon napon kihirdetett és a kihirdetés napjával hatályba lépett rendeletével a következő bűntettekre nézve a honvéd büntetőbiráskodás alá vannak vetve, az alábbi bűntettekre:

1. A jogosulatlan toborzás. [Kbtkv. 306. és 307. §§.]

2. Az esküvel fogadott katonai szolgálati kötelesség megszegésére való csábitás, vagy segélynyújtás és a szökevények számára nyújtott segély büntette. [Kbtkv. 314, 316. és 318. §§.]

__________SZAMOS_______________

4. oldal.

3. A kémkedés és az állam Jiadiereje ellen intézett más cselekmények [Kbtkr. 321. és 127. §§.] bűntettei miatt.

A rögtönitélö eljárásnak általában a most említett büntettek kísérleténél és az azokban való büntársaság és bünrészesség eseteiben is helye van. | Kbtkv. 15. és 11. §§ ].

Nyomatékosan figyelmeztetik tehát mindenki, hogy a felsorolt büntetendő cselekmények elkövetésétől óvakodjék, mert aki a rögtönitélö eljárás kihirdetése után a, felsorolt büntettek valamelyikét elköveti, rögtönitélö eljárás utján halállal büntet- tetik és pedig azon büntettek miatt, melyek már a törvény szerint is kötél általi halállal büntetendők, kötél általi halállal, minden egyéb felsorolt bűntett miatt pedig agyonlövés általi halállal.

Kötél általi halállal bűntetteinek többek között:

a szökés büntette, ha a szökevény az ellenség szolgálatába állott, vagy ezzel a szándékkal szökött meg ; a szökésre szövetkezés, ha annak célja az ellenséges szolgálatba lépés volt;

a lázongás büntette; a jogosulatlan toborzás büntette, ha az valamely ellenséges állam, vagy lázadó párt javára történik;

a kémkedés bűntettének valamennyi esete, valamint az állam hadiereje ellen intézett más cselekmények bűntettei miatt, ba a tettes ezen büntettek bivita’e céljából más a katonai büntetőtörvénykönyvében már különben is halálbüntetés terhe alatt tiltott bűntettet, vagy valamely a Kbtkv. 362. §. c., 362, 366. §. és 450. §. d. pontjában megjelölt bűncselekményt vagy mulasztást követett el, vagy ha haderőnknek az ellenség elleni működésére nézve igen fontos hátrányt okozott;

a felségárulás büntette, ha a cselekmény által az Uralkodó személyének testben, egészségben, vagy szabadságban megsértése, vagy veszélyeztetése, avagy uralkodási jogainak gyakorlatában való gátoltatása cóloz- tatik, továbbá, a felségárulás egyéb eseteiben a bünszerzőkre, búj tógát ókra, vezétőkre és azokra, akik közvetlenül közreműködtek a cselekmény elkövetésénél;

a gyilkosság büntette miatt a közvetlen tettesekre, a rablás büntette miatt —- akár véghezvittetettt az, akár nem, — he valaki a rablás alkalmával súlyos testi sértést szenvedett, tartós bántalmazás vagy veszélyes fenyegetés által kínlódásnak tétett ki, vagy ha valamelyik katonai személy a rablás alkalmával katonai fegyverével ólt vissza ;

a nyilvános erőszakoskodás büntette miatt, ha emberhalál lett a következménye és a tettes azt előre 'láthatta;

a gyújtogatás a Kbtkv. 449, 450, 451 és 452. §-aiban felsorolt esetekben és

a lopás a Kbtkv. 471. §-ában meghatározott esetben.

Kassa, 1917. évi április hó 1 én.

Festi, s. k., altábornagy, mint illetékes parancsnok. Szatmár-Németi, 1917. április hó 5-én.

A főkapitány.

Haszonbérleti hirdetmény.

A batári határon, Halmitól 7 kiló méter, Nevetlenfalutól pedig 2 kilométer távolságra fekvő, mintegy 160 magyar hold ingatlannak, melyből 50 hold rét, a többi rész szántó, 1917. évi használata bérbeadatik. A részletes feltételekről íelvilágositást nyújt

a Szatmárvármegyei Takarék- pénztár Részvénytársaság-