Szamos, 1917. január (49. évfolyam, 1-26. szám)

1917-01-05 / 4. szám

SZÁM 0*6 ftSW. jairaár 5., 4. 4 .»Mai Pártütő agyaiok. Anatole Franecnik, a xni kornak legnagyobb Írójának legújabb és legérdekesebb nagy kalandos regénye kerül olvasmány gyanánt magyar fordításban a »Pártütő aDgyalok“-kal a magyar olvasókö­zönség elé. Mindaz, ami Francénak as egész világon való népszerűségét megteremtette és utólérhetetlen irói és művészi értéké tesd: fokozott mértékben van meg a „Pártlitő an­gyalok“-ban, irói tehetségének és emberi mi­voltának ebben a legérettebb alkotásában. Az angyalok, akik már egyszer Lucifer vezérlete alatt megostr omolták az eget és Istent, uj lázadásra, az égik nj meghódítására készül­nek. Letelepednek Párisban, megtelsek nap­jaink eszméivel, Páris politikai és szocialista életével, kiveszik részüket a földi sserelem minden gyönyörűségeiből és végül is belát­ják azt, hogy az Ur ellen való küzdelmet vagy sehol, vagy saját lelkűkben kell meg- vivniok. Ezen a kereten belül azután a leg- asulaíságosahb események, szerelem, pénz, forradalom, művészet egész világa vonni el szemünk előtt, az egész XX. század társadal­mának hihetetlenül finom kifigurázása. Az angyalok pártütése lesz az a könyv, amely­nek a világot kigunyoló szatirikus irodalom­ban Swift Gulliver utazása mellett lesz helye. Maradandó, mulatságos, gyönyörű könyvet őa szellemes mulatíatőt, nagyszerű elbeszélőt szerez magának az, aki e könyvet megveszt. Aligha lesz ember, aki egyszeri olvasással beéri; oly zzép, érdekes é* különös a* em­beri társadalomnak ez az angyalikon és a mennyországon keresztül megmutatkozó képe. A Pártütő angyalokat Kunfi Zsigmond fordí­totta és a Népszava köuyk»re®kedés» p dia ki. Ara 5. korona Szatanáron Huszár Aladár könyvkereskedésében, kapható. Sz első Sól^ai film Szafmáron. Szatmár, jan. 4. Szaiméry József ur, a mozi bér­lője valamiféleképpen ünnepélyes jelle­get akart adni annak az irodalmilag és mozi teknikail&g is jelentős eseménynek, hogy Szatmárou ezúttal először kerti színre a aok detektiv-sláger ás amerikai film-szenzáció, természetes felvétel és pompás kacagtató után egy eredeti Jó­kai regény. Mikéntha gyári olajnyoma­tok, képes újságok sablon képei után egy eredeti Munkácsiban gyönyörködné az ember. Az ünnepélyes jelleget — szerény­ség ide, szerénység oda — azzal adta meg a mozi bérlője, hogy egy müeoron- kivüli délutáni bemutatóra a sajtó kép­viseletében meghívott bennünket. És hegy e meghívás után külön és szokatlan terjedelemben foglalkozunk a Jókai-filmmel, az nans a meghívásért való hála akar lenni, de a tiszteiét a nagy Jókai emléke iránt, akinek ime megele­venednek az alakjai, akikre, mint a diákköri vakációk, szabad délutánok esetleg unalmas tanórák padalatti olvas­mányaira gondolunk vissza. Megelevenedik előttünk a tragikus régre ítélt Áronffy-család fájdalmas venásu tagjai, előttünk helyezik el az öreg Árontfy Lőrinc koporsóját a négy­a .»»fthaáeajW* ökrös szekér szénájába, amelynek szinte érezzük az illatát. A Kandúr cigány ott vágtat szilaj lován a rablókalamdra és végigfut a hideg a hátunkon, amikor a fiatal kronífy remegő kezét a végzet a fekete golyó felé húzza. Szatmár városa az első, amelynek mozija —a fővárosiakat is megelőzve — Jókai Mór „Mire megvénülünk* e. re­gényét filmen bemutatja. Négy felvonásban kerül színre a regény első része: az kronífy család tragédiája. A rendezés, amely egyik legelső színházi rendezőnek: cr. Hevesi Sán­dornak a munkája, csodálatosan szerves egészében tudta megtartani a regényt a filmen is. A beállítások, a szereplők megjelenése, ruházkodása, mozdulataik bámulatos élethüséggel varázsolják az embert azokba a hangulatokba, ame­lyekben serdülő diák-korban bújta Jókai remekeit. A filmnek nincsenek megrázó szen­zációi. Da szenzáció benne a kiállítás, Jókai alakjainak élothü megeleveniíése 1 és ami egyik legfontosabb érdeme : a gyönyörűen beállított kép sir, hangulatos és természetes felvételek, amelyek mind agy hatnak, mintha rég olvasott, de elteiedett öreg könyvekben lapozna az ember. A regény — tudjuk — érdekfe­szítően érdekes. Ugyanolyan érdekfesziiő a film is. Csak amíg a regényben az I olvasó fantáziájára van bízva, hogy el­képzelje a beidelbergi diákéletet, az ud­vari tanácsos házi bálját, a régi hatá­rokon való utazást, ez u ónálló cigány rablótámadást, addig itt a néző mindezt a regény cselekményének lefolyása ke­retében természetes élethüségben látja maga előtt. Növeli a film értékét a szereplők alakja is : Beregi Oszkár, Szerémy Zol­tán, Hajdú József, Poór Lili, — a fővá­rosi szinészgárda miadmegannyi előkelő tagja és ha szabad ezt a szóé használ­nunk színésszel szemben : bájosan játszik meg egy fiatal diákgyereket Fenyő Bmil, a miskolci színház tagja is. Az Uránia Jókai bemutatóját mi nemcsak a mozi, de az irodalom szem­pontjából is eseménynek tartjuk. délutáni 3 órája határidőül kitüzetik 6a venni szándékozók ezennel oly megjegyzésed hivatnak meg, hogy az érintett ingóságok as. 1881. évi LX. t.-c. 107. ée 108. §§-ai értel­mében készpénzfizetés mellett a legtöbbet Ígérőnek, szükség esetén becsáron alul Is d fognak adatni. Amennyiben az elárverezendő ingósá­gokat mások is le- és felü'-foglaltatták és azokra kielégítési jogot nyertek volna, ezen árverés as 1881. évi LX. t-c. 120. §. értel­mében esek javára is elrendeltetik. Kelt Szin érvárai ja, 1917. jan. 2. MÁRTON BÉLA kir. bir. végrehajtó. Szatmár-Németl sz. kir. virot hivatalos közleményt. 5840—1916. küsz. Hirdetmény. Közhírré teszem, hogy a 24400/9Ifi. ein. sz. Honvédelmi miniszteri rende­lettel elrendelt és az 1892. évtói 1898. évig terjedő időben született B. népfel­kelőkre vonatkozó IV. póts- emle ez óv január hó 13. és 14. napjain a Guba- szin helyiségeiben lesz megtartva. Január hó 13. napján. Eiőállanak a Szatmár-Nómetiben született, illetve a városunkban illető­séggel biró összes népfelkelők. Január hó Iá. napján. Eiőállanak az idegen illetőségű és itt összeírásra jelentkezett népfelkelők. A szemle mindennap reggel 7 óra­kor kezdődik és figyelmeztetem népfel­kelőket, hogy a szem lm ponto­san és a legszigorúbb követ­kezmények terhe alatt jelen­jenek meg. Azok a népfelkelők, akik a szemléről igazolatlanul el­maradnak, a Honv?dkiegé- szitő parancsnoksághoz gyor­sított szemlere fognak elő ál­líttatni. Szatmár-Nómeti, 1917. január 3. H jdu Károly ?b. rendőrfőkapitány. APRÓ HIRDETÉSEK. fc’deiös szerkesztő: Dénes Sándor. Szerkesztő: Dr. Stern Mór. 1—1917. végrh. sz. Árverési hirdetmény. Alulírott bírósági végrehajtó az 1881 évi LX. t.-c. 102. § a értelmében ezennel köz • hirró teszi, hogy a Szatmárnémeti kir. tör­vényszéki: ek 1913. évi 39283. Y. számú vég­zése következtében Dr. Antal István ügyvéd által képviselt Nagykárolyi Közgazdasági Bank r. t. javára 155 £ s jár. erejéig 19i3. évi december hó 18-án fogaaatositott kielégí­tési végrehajtás utján leloglalt és 700 K be­csült következő ingóságok u. m. : 70000 drb tégla nyilvános árverésen eladatik. Mely árverésnek a szinérváraljai kir. járásbíróság 1916. évi Pk. 2328/8. számú vég­zése folytán 135 K tőkekövetelés, ennek 1913. év augusztus hó 30 nádjától járó 6»/* kamatai eddig díszesen 124 K 02 fillérben biróilag már megállapított költségek erejéig adós lakásán Avasnjvá osban leendő megtar­tására I9l7. évi január hó 17-ik napjának ^5a<3eE fid *gya*eri eeikftatts» fin. (hu.gi «0 Mér hírű«*«* I '<«» * te .-i*— 1 c ÁLLÁS Házvezetőnő. Egy jobb, független középkorú *ő, ki a kóser háztartás veze­tésbe« ért, magányos időeebb urho* alkal- maztatik. Bővebbet Braun és László vas-, kereskedőknél Deáktér. Okleveles tanítónőt vagy óvónőt keresünk 2 elemista magántanulóhoz. %a\ gerár-ju tudó «lényben rbeiesül. Tanerőket El­helyező Intését, Ka aiaosy-mkea. Eladó. Petfyéni lankán körül­belül hetven öl fűz és nyárfa lábon állva eladó. Értekezni lehet Árpád utca 34. szám alatt, Heímeozy Pálné- uáS. KÜLÖNFÉLE Rőfős vagy készruhaüzletnek való rz-'p helyiség be­rendezéssel együtt azonnal kiadó Dr. Far­kas Jenőnél, Rákóczy utca 28. is. Fcdrássnő bésaihos ftj&nlksafe, Chat a kiadóban. HSugr*ifotia es Scykiedé sáeevíaytáMaéíg gyasasajtéiE Szatmár-Né*»rtiWí‘\

Next

/
Oldalképek
Tartalom