Szamos, 1913. augusztus (45. évfolyam, 176-200. szám)
1913-08-28 / 197. szám
1 Háti. SZAMOS 1918.) gqgasataa 88.) 11T. Mám. a halytut tovább nana tűrhető, eisn segíteni kall! Hinan az idai árvíz aaon a vidéken, amelyen végig vonult legalább is 10—15 évi ártéri költséget emésztett fal, vagyis most egy asstendöben több a kárunk, mint amennyit 10—15 év alatt ártéri költségben fizetnénk. As itt megtekinthető térkép maga mutatja, milyen az állapot a Tisza—Sza- moskösö» ; a kékre színezett részek as ár- vis által elöntött területeket ábrázolják e szerint a Tiasa—Ssamoaköznek csak fele réssé maradt szárason. (Felkiáltások: Jól nézünk ki I) Ez csak az árvizet mutatja; de a belvizek is majdnem olyan károkat okoztak, mint az árvizek. Van sok határ, amelyen bár semmi árriz nem volt, azért nem néz ki jobban, mint az, amelyet az árviz elöntött. Miért ? Mert mindasok az erek, amelyek befogadták eddig a belvizeket, amig a Batár és Túr nem volt megáradva, most ezek áradása miatt képtelenek a belvizek befogadására, esért áll a viz a földeken, mint valami pohárban, úgy, hogy nem lehet tudni ez idöszerint, vájjon lehet e ősszel vetni ? Én megvagyok győződve arról, hogy mindenki, aki tud és akar is gondolkozni, belátja, hogy cselekednünk kell. (Élénk helyeslés). Szerénytelenségnek ne méltóztassanak venni, hogy magam hívtam össze ezt az értekezletet; de úgy fogtam fel a kérdést, hogy a szabályozni akarók között, vagyis azok között, akik segíteni és tenni akarnak valamit, én is, mint egyik legnagyobb birtokos viselném a felelősséget, hogy semmit sem teszünk, — ezért gondoltam arra, hogy megfogom hívni értekezletre a Tisza—Sza- mosközön lakó birtokostársaimat és ezen az értekezleten mindenkinek módjában lesz óhtját, nézeteit, aggályait kifejezni és ha itt egyöntetű határozat nem is képződnék ki, de tisztulnak az eszmék és innen egy olyan akció indulhat meg, amely segiteni van hivatva a fennforgó állapotokon. Ez volt az egyik indító oka annak, hogy ezt az értekezletet összehívtam. (Helyeslés.) A másik pedig az, — amiből szintén nem kell, hogy titkot csináljak, — hogy a minisztériumtól egy értesítést kaptam félhivatalos utón, hogy tekintettel a küszöbön álló alakuló közgyűlésre, amelyet szeptember hó végére fog az alispán összehívni, tájékoztassanak bennünket a minisztériumból, a jogügyi osztálytól, vájjon mi fog akkor történni, ha a társulat nem alakulna meg akkor sem. Az fog történi?’, hogy a kormány, felelősége tudatában nem tűri tovább ez állapotokat; nem tűri, mert a kormány felelős azért, hogy ha valaki nem akar magán segiteni, akkor a kormánynak kell rajta gyámkodni, segiteni; másrészt nem tűrheti el, hogy százezrekre menő évi adó engedtessék el. Ezéit ha nem sikerülne az alakulás, akkor azt a kormány legrövidebb idő alatt hivatalból eszközölné. Nagyon sokan voltak, többségben is voltak, akik január 9-én nem akartak az alakulást. Sajnoa, nagyon rájuk cáfolt ez az esztendő, olyan erősen, mintha az Uris ten is ezt az esztendőt azért hozta volna reánk, hogy figyelmeztessen bennünket, hogy ez az állapot to/ább tarthatatlan. Tarthatatlan az ellenzőknek az az álláspontja is, amelyet egy vezérszónokuk, Chol- noky foglalt el, hogy Palád vidékén sincs árviz soha és ime ma alig lehet bejutni a községbe; én magam jártam ott, át akartam menni, hogy elvezessem a kultúrmérnöki hivatal főnökét, de a csendőrségtől értesültem, hogy oda lehetetlen eljutni. Ez az árviz mindenki előtt, de különösen Ugocaamegyének bebisonyitotta, hogy a helyzet tarthatatlan, mert Tekebázától a Tiszamentén nem volt község amelynek a belterületért be ne hatolt volna viz. Ugo- esát a viz végig seperte és nagy részét tönkretette. Ezek után azt hiazem, hogy bir tokos társaim, akik esetleg aggódtak a társulati nagyobb költségtől, bizonyára gondolkodóba esnek és a plajbásst véve késükbe, megteszik a számítást, hogy vájjon mi helyesebb: ez állapotot tűrni, vagy a mérnök urak által elkéssitett terveket ko moly bírálat tárgyává tenni. Mert méltóztassanak elhinni, hogy igen szomorú tapasztalatokat saerez, aki nemcsak a kisbirtokosokkal, de a nagybirtokosokkal is beszél. A nagybirtokosok között is találtam olyanokat, — neveket nem említek, — akik teljesen tájékozatlanok voltak, hogy vájjon a szabályozás mennyi költségbe fog kerülni, beszéltek holdanként és évenként 6—8 koronás költségről; pedig mivel a társulat közérdekű lesz, erről szó sem lehet, mert a közérdekűség megszabja a határt, amelyen tu! nem lehet menni. A költség nem emelkcdhetik s ez a határ 8—4 korona köré esi«;. A szabályozás akár oly módon lesz keresztülvive, hogy a Túr a Tiszába, akár oly módon, hogy a Túr a Szamosba vezettetik, a Túr és Batár medre és a természetes vizvezető medrek (Szenke, Tapolcza stb.) a belvizek részére teljesen felszabadulnak és az eset sohasem fog előállani, hogy ezek a nagy természetes medrek a belvizek befogadására képtelenek legyenek, annál inkább, mert Apátinál a szivattyú telepet azonnal felfogja a társulat építeni, a másik két főcsatorna pedig nyíltan vezeti le a belvizeket a Szamosba, illetőleg a Tiszába. Az aggályokat e terv elhárítja, illető leg kizárja. Az érdekeltség feladata e dolgokról komolyan gondolkozni, meghányni - vetni, hogy vájjon jobb e átlag 2—3 koronát fizetni, mintsem kitenni magunkat ilyen nedves esztendőnek, és bár nem akarok a bibliára hivatkozni, — amilyen nedves esztendő lehet akár 18 is. De azt hiszem, a legtöbb birtokos velem együtt azt tartja, hogy addig alakuljunk meg, mig el nem pusztultunk; a birtok maga nem fog ugyan elpusztulni, hanem a birtokosát fogja megcserélni, ebbő', a birtokosságnak vajmi kevés haszna van. A kérvényre nézve, amelyet majd felolvasunk, megemlítem, hogy tartalma felett már folytattunk eszmecserét. Már január 9-én is fölemlittetett belőlük 4 pont, de a leszavazás megakadályozta a további tárgyalását Az egyik pont a közérdekűség, a másik a Tisza és Szamos medrének elfaju lások elleni biztosítása, vagyis, hogy a partbiztositások költségét az állam vállalja magára és saját műszaki közegeivel hajtassa végre. Hogy ez mennyit tesz ki és mily nagy tehertől szabadul meg az érdekeltség, abból 'átható, hogy a töltésfentartó érdekeltség, amelyben most is benne vagyunk, ebben az évben 40 ezer koronát költött oly partbiciositásokra, amelyeket elodázni nem lehetett. A 3-ik egy műszakilag fontos dolog: a gulácsi (átmetszés ki építése, amelynek kiépítését azért kérjük, mert a tiszabalparti töltéseket csak úgy lehet helyes vonalozással és végleges med rekkel kiépíteni, ba ezen átvágás létesül. 4-ik kérésünk a 6'5 millió korona kamatmentes kölcsön engedélyesése, ez ami reánk most legfontosabb, mert mi társulattá azért alakulunk, mert nem bírjuk tovább a csapásokat, továbbá acért, mert a kormány a leiratában, amelyet szintén közöltem az érdekeltséggel, kérdést tesz as alispánhoz, hogy a 2,900,000 koronára, amely a töltések gyors felápitéséhes sifikséges, miben látja a fedezetet? Mindeaki tudja, hogy társulat kaphat csak kölcsönt, érdekeltség vagy magános nem. Asenban társulati kölcsönt sem kap moet senki a pénsvisxonyok miatt. Hogyan alakuljunk meg tehát, és hogyan fedezzünk 3 millió korona költséget, erre vonatkozik a kérvény 4 ik pontja. Arra ugyanis, hogy as állam nyújtson nekf >k 4 esstendöre fokozatosan folyósítandó 6 és fél millió kölcsönt kamat nélkül. T. Uraim I Valaki megijedhet azon, hogy ilyen rossz viszonyok kösőtt kaphatunk-e az államtól kamatnélküli kölcsönt. Én azt hiszem, bőgj igen, mert az állam e kölcsön meg nem adása esetén fog veszíteni annyit, mint a kérdéses kölcsön 6 évi kamata. Ha az állam is az irónt kezébe veszi, mint ahogy nekünk kell tenni, beláthatja, hogy nem vészit sokat; mert tulajdonképpen többet ad mint adott és többet ad miDtha 2 milliót ajándékba adna. A Túr és Batár elvezetése a töltések kiépítése és a belvizek rendezése után oly kedvező helyzetbe jutunk, hogy 4 év múlva megkezdhetjük a fizetést, akkor, amikor már hasznát is látjuk a befektetéseknek. (Úgy van, úgy vanl) Még egy más körülményt is fel kell említenem ; azt t. i., hogy sokan vannak, akik azt mondják, hogy hátha 4 év múlva nem tudnók a fizetést eszközölni. Igazán szomorú volna, ha ez az állapot soká tartana, mert nagyon sok ember nem tudna kötelezettségének eleget tenni. — Olt van a Beg.v csatom a példája, hogy nem tudták a visszafizetést teljesíteni, pedig a múlt esztendőre esett már a fizetés batárideje. Azonban sokkal könnyebb volt haladékot nyerniük, mimán a rossz viszonyok változatlan voltára hivatkoztak. Tehát a visszafizetés nem aggaszthat senkit, mert, ha ne talán az állapotok ugyanazok maradnának, úgy maga az állam sem kivánhatjs, meg sem engedheti, hogy ez az érdekeltség súlyosan megterhelje magát olyan pénzügyi művelettel, amely minden józan éssszel ellentétben áll. — De bíznunk kell abban, hogy akkorára csak megváltoznak a viszonyok Ezeket vettem föl a kérvénybe és ha az eszmét magát helyeselni méltóztatik, a kérvényt fel olvastatom, hogy astán a kérdéshez mindenki hozzászólhasson. — Ez nem alakuló közgyűlés, hanem értekezlet, mindenki adja elő nézeteit tetszése szerint, mert csak akkor értjük meg az óhajokat és kívánalmakat, ha azokat senki sem viszi magával haza, hanem itt előterjeszti. Az értekezletet megnyitom. (Zajos éljenzés). (Folyt, köv.) Gondos anyák harisnya szükségletűket a behatáshoz csakis KARDOSNÁL szerzik be a — színházzal szemben. — Legjobb ekék jótállás mellett raktáron kaphatók Poszvék gazd. szakirodája gépraktárában Attila-u. 8. Jól oxsonnázni csak Gíndlnél lehet. Minden vasárnap és szerdán velős haché és sonkás kiflik. Tejszínhab min- — den időszakban kapható. — RIKSZAPI VÍZZEL i 1 Tisztán a BIKSZÁ Kapható mindenhol vegyítve az ez Hei termésű sa- vanyubor kitűnő italt szolgáltat GYÓGYVÍZ huputos bántalmak ellen páratlan Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád
