Szamos, 1913. augusztus (45. évfolyam, 176-200. szám)

1913-08-28 / 197. szám

1 Háti. SZAMOS 1918.) gqgasataa 88.) 11T. Mám. a halytut tovább nana tűrhető, eisn segíteni kall! Hinan az idai árvíz aaon a vidéken, amelyen végig vonult legalább is 10—15 évi ártéri költséget emésztett fal, vagyis most egy asstendöben több a kárunk, mint amennyit 10—15 év alatt ártéri költségben fizetnénk. As itt megtekinthető térkép maga mutatja, milyen az állapot a Tisza—Sza- moskösö» ; a kékre színezett részek as ár- vis által elöntött területeket ábrázolják e szerint a Tiasa—Ssamoaköznek csak fele réssé maradt szárason. (Felkiáltások: Jól nézünk ki I) Ez csak az árvizet mutatja; de a belvizek is majdnem olyan károkat okoz­tak, mint az árvizek. Van sok határ, ame­lyen bár semmi árriz nem volt, azért nem néz ki jobban, mint az, amelyet az árviz elöntött. Miért ? Mert mindasok az erek, amelyek befogadták eddig a belvizeket, amig a Batár és Túr nem volt megáradva, most ezek áradása miatt képtelenek a belvizek be­fogadására, esért áll a viz a földeken, mint valami pohárban, úgy, hogy nem lehet tudni ez idöszerint, vájjon lehet e ősszel vetni ? Én megvagyok győződve arról, hogy min­denki, aki tud és akar is gondolkozni, be­látja, hogy cselekednünk kell. (Élénk he­lyeslés). Szerénytelenségnek ne méltóztassanak venni, hogy magam hívtam össze ezt az értekezletet; de úgy fogtam fel a kérdést, hogy a szabályozni akarók között, vagyis azok között, akik segíteni és tenni akarnak valamit, én is, mint egyik legnagyobb bir­tokos viselném a felelősséget, hogy semmit sem teszünk, — ezért gondoltam arra, hogy megfogom hívni értekezletre a Tisza—Sza- mosközön lakó birtokostársaimat és ezen az értekezleten mindenkinek módjában lesz óhtját, nézeteit, aggályait kifejezni és ha itt egyöntetű határozat nem is képződnék ki, de tisztulnak az eszmék és innen egy olyan akció indulhat meg, amely segiteni van hivatva a fennforgó állapotokon. Ez volt az egyik indító oka annak, hogy ezt az értekezletet összehívtam. (Helyeslés.) A má­sik pedig az, — amiből szintén nem kell, hogy titkot csináljak, — hogy a minisztéri­umtól egy értesítést kaptam félhivatalos utón, hogy tekintettel a küszöbön álló ala­kuló közgyűlésre, amelyet szeptember hó végére fog az alispán összehívni, tájékoz­tassanak bennünket a minisztériumból, a jogügyi osztálytól, vájjon mi fog akkor tör­ténni, ha a társulat nem alakulna meg ak­kor sem. Az fog történi?’, hogy a kormány, felelősége tudatában nem tűri tovább ez állapotokat; nem tűri, mert a kormány fe­lelős azért, hogy ha valaki nem akar ma­gán segiteni, akkor a kormánynak kell rajta gyámkodni, segiteni; másrészt nem tűrheti el, hogy százezrekre menő évi adó engedtes­sék el. Ezéit ha nem sikerülne az alakulás, akkor azt a kormány legrövidebb idő alatt hivatalból eszközölné. Nagyon sokan voltak, többségben is voltak, akik január 9-én nem akartak az alakulást. Sajnoa, nagyon rájuk cáfolt ez az esztendő, olyan erősen, mintha az Uris ten is ezt az esztendőt azért hozta volna reánk, hogy figyelmeztessen bennünket, hogy ez az állapot to/ább tarthatatlan. Tarthatatlan az ellenzőknek az az állás­pontja is, amelyet egy vezérszónokuk, Chol- noky foglalt el, hogy Palád vidékén sincs árviz soha és ime ma alig lehet bejutni a községbe; én magam jártam ott, át akartam menni, hogy elvezessem a kultúrmérnöki hi­vatal főnökét, de a csendőrségtől értesül­tem, hogy oda lehetetlen eljutni. Ez az árviz mindenki előtt, de külö­nösen Ugocaamegyének bebisonyitotta, hogy a helyzet tarthatatlan, mert Tekebázától a Tiszamentén nem volt község amelynek a belterületért be ne hatolt volna viz. Ugo- esát a viz végig seperte és nagy részét tönkretette. Ezek után azt hiazem, hogy bir tokos társaim, akik esetleg aggódtak a tár­sulati nagyobb költségtől, bizonyára gon­dolkodóba esnek és a plajbásst véve ké­sükbe, megteszik a számítást, hogy vájjon mi helyesebb: ez állapotot tűrni, vagy a mérnök urak által elkéssitett terveket ko moly bírálat tárgyává tenni. Mert méltóztassanak elhinni, hogy igen szomorú tapasztalatokat saerez, aki nemcsak a kisbirtokosokkal, de a nagybir­tokosokkal is beszél. A nagybirtokosok között is találtam olyanokat, — neveket nem említek, — akik teljesen tájékozatlanok voltak, hogy vájjon a szabályozás mennyi költségbe fog ke­rülni, beszéltek holdanként és évenként 6—8 koronás költségről; pedig mivel a tár­sulat közérdekű lesz, erről szó sem lehet, mert a közérdekűség megszabja a határt, amelyen tu! nem lehet menni. A költség nem emelkcdhetik s ez a határ 8—4 ko­rona köré esi«;. A szabályozás akár oly módon lesz keresztülvive, hogy a Túr a Tiszába, akár oly módon, hogy a Túr a Szamosba ve­zettetik, a Túr és Batár medre és a termé­szetes vizvezető medrek (Szenke, Tapolcza stb.) a belvizek részére teljesen felszaba­dulnak és az eset sohasem fog előállani, hogy ezek a nagy természetes medrek a belvizek befogadására képtelenek legyenek, annál inkább, mert Apátinál a szivattyú telepet azonnal felfogja a társulat építeni, a másik két főcsatorna pedig nyíltan vezeti le a belvizeket a Szamosba, illetőleg a Tiszába. Az aggályokat e terv elhárítja, illető leg kizárja. Az érdekeltség feladata e dol­gokról komolyan gondolkozni, meghányni - vetni, hogy vájjon jobb e átlag 2—3 koro­nát fizetni, mintsem kitenni magunkat ilyen nedves esztendőnek, és bár nem akarok a bibliára hivatkozni, — amilyen nedves esztendő lehet akár 18 is. De azt hiszem, a legtöbb birtokos velem együtt azt tartja, hogy addig alakuljunk meg, mig el nem pusztultunk; a birtok maga nem fog ugyan elpusztulni, hanem a birtokosát fogja meg­cserélni, ebbő', a birtokosságnak vajmi ke­vés haszna van. A kérvényre nézve, amelyet majd fel­olvasunk, megemlítem, hogy tartalma felett már folytattunk eszmecserét. Már január 9-én is fölemlittetett belőlük 4 pont, de a leszavazás megakadályozta a további tár­gyalását Az egyik pont a közérdekűség, a másik a Tisza és Szamos medrének elfaju lások elleni biztosítása, vagyis, hogy a partbiztositások költségét az állam vállalja magára és saját műszaki közegeivel haj­tassa végre. Hogy ez mennyit tesz ki és mily nagy tehertől szabadul meg az érde­keltség, abból 'átható, hogy a töltésfentartó érdekeltség, amelyben most is benne va­gyunk, ebben az évben 40 ezer koronát költött oly partbiciositásokra, amelyeket elodázni nem lehetett. A 3-ik egy műszaki­lag fontos dolog: a gulácsi (átmetszés ki építése, amelynek kiépítését azért kérjük, mert a tiszabalparti töltéseket csak úgy le­het helyes vonalozással és végleges med rekkel kiépíteni, ba ezen átvágás létesül. 4-ik kérésünk a 6'5 millió korona kamat­mentes kölcsön engedélyesése, ez ami reánk most legfontosabb, mert mi társulattá azért alakulunk, mert nem bírjuk tovább a csa­pásokat, továbbá acért, mert a kormány a leiratában, amelyet szintén közöltem az ér­dekeltséggel, kérdést tesz as alispánhoz, hogy a 2,900,000 koronára, amely a tölté­sek gyors felápitéséhes sifikséges, miben látja a fedezetet? Mindeaki tudja, hogy társulat kaphat csak kölcsönt, érdekeltség vagy magános nem. Asenban társulati köl­csönt sem kap moet senki a pénsvisxonyok miatt. Hogyan alakuljunk meg tehát, és hogyan fedezzünk 3 millió korona költséget, erre vonatkozik a kérvény 4 ik pontja. Arra ugyanis, hogy as állam nyújtson nekf >k 4 esstendöre fokozatosan folyósí­tandó 6 és fél millió kölcsönt kamat nélkül. T. Uraim I Valaki megijedhet azon, hogy ilyen rossz viszonyok kösőtt kapha­tunk-e az államtól kamatnélküli kölcsönt. Én azt hiszem, bőgj igen, mert az állam e kölcsön meg nem adása esetén fog veszí­teni annyit, mint a kérdéses kölcsön 6 évi kamata. Ha az állam is az irónt kezébe veszi, mint ahogy nekünk kell tenni, be­láthatja, hogy nem vészit sokat; mert tu­lajdonképpen többet ad mint adott és töb­bet ad miDtha 2 milliót ajándékba adna. A Túr és Batár elvezetése a töltések kiépítése és a belvizek rendezése után oly kedvező helyzetbe jutunk, hogy 4 év múlva meg­kezdhetjük a fizetést, akkor, amikor már hasznát is látjuk a befektetéseknek. (Úgy van, úgy vanl) Még egy más körülményt is fel kell említenem ; azt t. i., hogy sokan vannak, akik azt mondják, hogy hátha 4 év múlva nem tudnók a fizetést eszközölni. Igazán szomorú volna, ha ez az állapot soká tar­tana, mert nagyon sok ember nem tudna kötelezettségének eleget tenni. — Olt van a Beg.v csatom a példája, hogy nem tudták a visszafizetést teljesíteni, pedig a múlt esz­tendőre esett már a fizetés batárideje. Azonban sokkal könnyebb volt haladékot nyerniük, mimán a rossz viszonyok válto­zatlan voltára hivatkoztak. Tehát a visszafizetés nem aggaszthat senkit, mert, ha ne talán az állapotok ugyanazok maradnának, úgy maga az állam sem kivánhatjs, meg sem engedheti, hogy ez az érdekeltség súlyosan megterhelje ma­gát olyan pénzügyi művelettel, amely min­den józan éssszel ellentétben áll. — De bíznunk kell abban, hogy akkorára csak megváltoznak a viszonyok Ezeket vettem föl a kérvénybe és ha az eszmét magát helyeselni méltóztatik, a kérvényt fel olvastatom, hogy astán a kér­déshez mindenki hozzászólhasson. — Ez nem alakuló közgyűlés, hanem értekezlet, mindenki adja elő nézeteit tetszése szerint, mert csak akkor értjük meg az óhajokat és kívánalmakat, ha azokat senki sem viszi magával haza, hanem itt előterjeszti. Az értekezletet megnyitom. (Zajos éljenzés). (Folyt, köv.) Gondos anyák harisnya szükségletűket a be­hatáshoz csakis KARDOSNÁL szerzik be a — színházzal szemben. — Legjobb ekék jótállás mellett raktáron kaphatók Poszvék gazd. szakiro­dája gépraktárában Attila-u. 8. Jól oxsonnázni csak Gíndlnél lehet. Minden vasárnap és szerdán velős haché és sonkás kiflik. Tejszínhab min- — den időszakban kapható. — RIKSZAPI VÍZZEL i 1 Tisztán a BIKSZÁ Kapható mindenhol vegyítve az ez Hei termésű sa- vanyubor kitűnő italt szolgáltat GYÓGYVÍZ huputos bántalmak ellen páratlan Árjegyzéket küld kívánatra a Fürdőigazgatóság Bikszád

Next

/
Oldalképek
Tartalom