Szamos, 1910. szeptember (42. évfolyam, 192-216. szám)

1910-09-18 / 206. szám

(1910. szept. 13. 206 szító.) S i A v 3 3- k oldal. Modern ruhafestés TJoitdiop Pál Qyfltmár Gyár fóüzlet Kossuth L. u. 10. bármely divatszinre iluJldJvSl lul OZiullllíll• Felvételi üzletek: Kazinczy-utca 17. Attila-utcs 2. a termőföld, ha kellően munkálják; a jó megmunkáláshoz elengedhetetlen kel­lék ma már a superfoszfátnál és tomasalaknál feltétlenül jobban bevált szárí­tott fekal tragya, amelyet szakszerűen állit elő és olcsó áron árusít az „ELSŐ SZATMÁRI MŰTRÁGYAGYÁR.“ Gyártelep: Udvari-ul. Prospektussal készséggel szolgálunk. Iroda: Beresényi-u. 21. törvényhatóság — mikor a legjobb vasutat is letörik a levegő' fuvarosai: a repülőgépek. Az tehát, hogy a céljának egyáltalá­ban meg nem felelő, az örökös panaszok, mizériák göröngyös utján döcögő keskeny- vágányu vasút kedvéért megálljon egy el­hanyagolt vármegyerószlet boldogulása, elő- haladása, hogy a Szatmár—bikszádi kes- kenyvágányu kedvéért gyermekelhajtás áldozatául essék a még embrióban levő, de minden izében alkalmasabb, használ­hatóbb — és a mi a fő: — szélesvágányu Halmi—bikszádi vasút, — ez túlzott és méltánytalan kívánság még akkor is, ha egy város törvényhatósága kívánja. II. Hót napig késlekedtünk a hozzászó­lással, ámbátor nyomban a közgyűlési tu­dósítás olvastáca szemünkbe ötlött ez a furcsa eset, — de nem akartunk vaktában nekiszaladni a dolognak, tájékozatlanul. Elvégre lehetnek egy ilyen furcsa határozatnak olyan rejtek okai, a melyek első szempillantásra nem tűnnek ki, de a melyek mégis akceptábilissá tudják tenni. Kerestük, kutattuk ezeket az okokat, tanulmányoztunk, információkat szereztünk és miután egyet-mást, a mi fontos ez ügyben, megtudtunk, most már elég erős­nek érezzük magunkat arra, hogy a köz­érdek képviseletében — minden köteke- dési szándék mellőzésével, elfogulatlanul — hozzászóljunk a dologhoz: Az első és legfontosabbnak látszó indok, a mely a vasúti kisdedvédelem, rekte: a kisded vasút védelem mellett szól az, hogy Szatmár városának nagyór- tékü törzsrészvényei vannak a Szatmár— bikszádi keskenyvágányában, a melynek értékét védi a város akkor, mikor a Halmi—bikszádiba még az anyja móhében igyekszik beléfojtani a lelket. Ennél a pontnál először is azzal kell tisztába jönnünk, hogy a két vonal: a Szatmár—bikszádi és a Halmi—bikszádi nem párhuzamosak, egy község sincs, melyet mindkét vonal érintene. Mind­kettő Bikszádról indul ugyan ki, de tel­jesen ellenkező irányba, az egyik Szatmár- megyón át döcög keskenyvágányain Szat­már felé, a másik egy tucat elhanyagolt ugocsai község népével, árujával Halmi felé fut bele a Máv. vágányaiba. A Szatmár—bikszádi mentén fekvő községek sohasem fogják áruikat, sem személy forgalmukat a Halmi—bikszádi felé terelni, mert annak megközelítése olyan természetes akadályokba: hegyekbe, áthidalhatatlan mocsarakba, szakadékokba ütközik, a mely kizárja ezt a közeledést. Ezek már eltengődnek va’ahogy a keskeny vágányuval, a mit pótolnak a gebéjük vonta saját tégelyükkel. Még a lehetősége is ki van tehát zárva annak, hogy a két vasútvonal ártani tudjon egymásnak. Semmi sem bizonyítja ennek a lehe­tőségnek kizárt voltát jobban, mint a Halmi—bikszádi vasút vonalába eső köz­ségek azon hiteles bizonyítványokkal tá­mogatott kimutatása, amely azt igazolja, hogy a keskenyvágányut sem darabáru, sem személy forgalom lebonyolítására idáig sem jővőre igénybe nem vehetik. De ki van mutatva az is, hogy a Szatmár—bikszádi vasút vonalába eső vállatatok szállításai szerződésileg le lévén kötve a keskenyvágányunak, ezekből a Halmi—bikszádi — ha hozzá térne — nem vehetne el semmit. A város törzsrészvényei tehát, a me­lyek után egy fityinget sem kapott addig, nincsenek abban a veszedelemben, hogy a Halmi—bikszádi vonal kiépítése esetén még ennél is kevesebbet jövedelmezzenek. Ellenben nem kell nagy nemzetgaz- dásznak lenni ahhoz, hogy az ember meg­állapíthassa : micsoda előnyöket hoz ez a Halmi—bikszádi vasút felépítése esetén Szatmár városának, piacának, kereskedel­mének, iparának s igy; hogy micsoda gaz­daságos jövedelmezőség elé hárít akadályo­kat a bizonyára tájékozatlan törvényható­ság akkor, mikor jóhiszeműen belemegy az eléje tartott ilyetén határozatba. Az uj vonal Bikszádról indulna ki és Komorzánt, Kányaházát felölelve útjába ejtené az ugocsai községek közül — csak nehányat említünk: Turcot, a két Górcót, Turterebest. Tűre és Turterebes például Ugocsa nagyobb községei közé tartoznak, mindenik nagyobb terjedelemre úgy, mint lélekszámra Halminál. Ezeknek eddig nem volt vasutjok. Tűre és Górce nehány óra járásnyira feküsznek a legközelebbi vasúti állomástól, Halmitól, áruikat — kalászos termény és gyümölcs — odahordták nagy kesewesen tengelyen vagy pedig napokig tart*utón Máramarosszigetre cipelték. Halmi piaca kicsiny a környék nagy forgalmának lebonyolítására, különösen kicsiny lesz, ha a vasút felépülése esetén ez a forgalom — a mint az előrelátható­lag bekövetkezik — tetemesen megnövek­szik s a forgalom lebonyolítására egyenest a szájukba esik a vasút segélyével kön­nyen megközelíthető szatmári piac. (Mára- marossziget vasúton sokkal távolabb esik és kisebb a piaca.) Nem említünk egyebet, csak példának hozzuk fel az ugocsai községek gyümölcs- termelését. Eddig közlekedési eszköz hiányában otthon, a faluban adták el a helyükbe menő kupeeeknek potom áron a gyümöl­csöt, a melyet kénytelenek voltak, mint­hogy a kényes természetű gyümölcs nem bírja ki a tengelyen szállítást és többszöri átrakodást, otthon feldolgozni lekvárnak, pálinkának és még munkát is pocsékolva reá elvesztegetni a kufárok által önkénye­sen megszabott áron. Ha ezeknek a községeknek vasutjuk lesz, felpakolják az árujokat és hozzák Szatmárra, mint a mely üzletkötés, üzlet­lebonyolitás és áruszállítás szempontjából is legközelebb esik hozzájuk. Nagy és népes községek nyernek igy kényelmes összeköttetést a szatmári piaccal és ha ezek lakói nálunk adják el terményeiket, viszont nálunk szerzik be szükségleteiket is. Megemlitendőnek tartjuk még, hogy — nem akarunk túlozni — jó nehány ezer hold föld fekszik a vasútvonalba eső községek hegy végeinek oldalában kiak­názatlanul, a mely az értékesítés legfőbb eszközének : a vasúti közlekedésnek hiá­nyában sem nagyobb szabású állattenyész­tésre, sem szőllő termelésnek fel nem használható : Ha a vasút megteremti az alkalmat az értékesítésre, a kiaknázás az emberi, az ugocsai ólelmelmességből ön­ként következikTés ez a termelés értéke­sítés céljából mind mifelénk regnál. Mindezekből nem lesz ugyan haszna a Szatmár—bikszádi vasútnak, nem az igazgatóság tagjainak sem, de lesz a vá­rosnak, a melynek érdekeit a törvény- hatóság képviseli, — a most tárgyalt ha­tározattal ellenkező irányban. A mit tehát eddig nem nyert a vá­ros a Szatmár—bikszádi törzsrészvényein, azt — kézenfekvőd fennti számítás — okvetlenül behozza a Halmi—bikszádi vasútnak azon előnye, hogy a nehány nagynépessógü ugocsai község forgalmát piacunkra tereli. Nem mulaszthatjuk el egyébként, hogy rá ne mutassunk e kérdésnél arra a mozgalomra, a mely már évek óta lappang Ugocsában, a mely egyidőben már nyíl­tan is felütötte a fejét, de a melyről ná­lunk — úgy látszik — nem tudnak vagy elfelejtkeztek róla. Ez a mozgalom azt célozza, hogy Ugocsának a Királyházától errefelé eső része — Halmit és a Halmi- bikszádi vasút által éritendő községeket is beleértve — szakittassék el Ugocsától és csatoltassék Szatmárhoz. Hogy ez a vasút menyire közelebb hozza ezt az eszmét a megvalósuláshoz, azt fölösleges részletezni, és hogy e terv megvalósítása mennyi elönynyel járna a vármegyére, a városra — a melynek tör­vényszéke alá igy is tartoznak — annak részletezéséhez szűk e cikk kerete. III. Minthogy pedig — mint fentebb em­lítettük — részletes és kimerítő informá­ciót — igyekeztünk az ügy mibenállásá- ról szerezni, az eset történeti részéről a ^.következőket tudtuk meg. Még dr. Falussy Árpád főispánsági idején történt, hogy a vármegye közigaz­gatási bizottsága az elnöklő főispán indít­ványára ugyanolyan értelmű határozatot hozott a Halmi—Bikszádi vasút ellen, mint most Szatmár város törvényhatósága. A közigazgatási bejárás alkalmával Lichtschein főmérnök, a közig, bizottság, tiltakozását be is vétette a jegyzőkönyvbe, mig a vármegyét képviselő Póchy Péter Őszi idénvre a legújabb férfi-, fiú- és gyermek­öltönyök, felöltök, körgallérok 3s eredeti angol raglanok a legnagyobb választékban Mérték utáni ruhák miskolci főüzletünkben készülnek hazai és eredeti angol kelmékből- Zsinóros kocsis dolnány-ölíönyök issek kivitelben és rózsás kocsis szűrök állandóan raktáron. Szolid, szabott árak! cégnél Szatmár, a színházzal szemben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom