Szamos, 1909. november (41. évfolyam, 250-273. szám)
1909-11-14 / 260. szám
(1909. november 14.) 260 szám. 3 ;e óidat. SZAMOS Gvérmek-já’ék, diszuiü, és alkalmi ajándéktárgyak. távcsövek, schálak élelmes, sok rendű és r&tigu lakosáról, keseskedöjérő! és iparosáról. Valóságos kis statisztika van arról, hogy Edison ezen fenségesen gyönyörű alkotását azért a csekély havi tiz borona ellenében Szatmáron hány kereskedő és hány iparos veszi foglalkozása folytatására igénybe, szemben az ország sokkalta kisebb lakossága városaival, de ahol nagyszámú intelligens népesség lakik s ahol az ipari és kereskedelmi intelligencia is bizonyára sofifeal fejlettebb is, mint nálunk ! Énben a könyvben azt látjuk, hogy mig Aradon 700, Debrecenben 600, Miskolcon 850, Kassán 450, Győrben 500, Temesváron 9öD, Szabadkán 500, Kolozsvárott, Szegeden 700, Sopronban 400, Pozsonyban 900 telefonelöfizeiő van, addig Szatmáron 239 előfizető vau s ezek között mindösse 20 az iparos. Mikor a telefon- előfizetők sorából 20 iparost halásztunk ki, akkor beszámítottuk ezek közó a fiakke- reseket, és & gyáraknak elnevezett ipari vállalatokat is. Euüek oka pedig abban keresendő, hogy mig más városban az utolsó borbélynak, foghuzónak, orvosnak, vagy cserépfedőnek megvan a maga telefjnja, mert érzi annak kiváló horderejót, addig S-ßt- márou a legelső és legnagyobb kereskedőink és iparosaink közül alig 20—22-nek van telefonja. Ei ebben van a mi elégedetlenségünk, mert nem tudja a legnagyobb rétze értékelni azt a kiváló üzleti előnyt, nem is számítva ide más előnyöket, amelyeket ez a korszakos találmány iparosainknak nyújthat. Ez az oka annak, hogy a telefon- előfizetők névsora mintegy vádiratként mered reánk a telefonkagyló mellől, amely élhetetlenséggel, elmaradottsággal vádol bennünket, de különösen Szatmár város iparoséit. Az is igaz, hogy ebben a n°g!igeuti- ában nagy része van a postaigazgatóságnak is, a honnan azt a határozott Ígéretet kapták az előfizetők, hogyha százan lesznek, leszállítják a telefondíjat. Ma már a kétszázan falui van az előfizetők száma, de az ígéret beváltása még mindig késik ! Sok pénz megtakarítás! A Stark-féle fehérnemű, vászon stb. üzlet (Deák-tér 6.) megnyílt és az összes árucikkeit mélyen leszállított árban kiárusítja. Kérem a t. közönséget erről személyesen meggyőződni. — Stark H., Deák-tér 6. Halmi János íokonai. Gyakorolni akarják a „rokoni összeköttetést — Saját tudósítónktól. — Bátran elmondhatjuk, hogy alig volt még hálásabb, kiadósabb témája lapunknak, mint az öreg Halmi János ágas bogas dolga. Annyi mindenféle csinja-binja van az öreg do’gá' ak, annyi mindenféle fotdü lat történik'l enne, hogy minden vasárnapra kitd egy egy cikket a számunkra. Azt már megírtuk, hogy Debrecenben a Cjhbókért nevű városrészben felkerekedtek Halmi Janos rokonai és a sok pénz vagy a rokoni név hallatára meglátogatták az öreg nagybácsi!, akinek lécezéséről, jobban mondja vagyonáró"! eddig sejtelmük sem volt, De az útiköltség kárba veszet", mert a jó rokonok be sem ju Hattak nagybáfy úk hoz, úgy kellett visszatérniük a Csapó- kertbe, Minthogy azonban a dorók rokonokban a nagy summája pénzek hallatára szörny urnádon kitört a nagybácsi iránti s eretet, nem nyugodtak bele az elutasításba, hanem az árvap?ékhez fordultak és attól kérték: vegye fölöket a Hat mi János rokonainak kötelékébe, mert ok „gya koroini akarják vele rokoni összeköttetésüket.“ A naiv kérelemnek, melyet érdekes- voitáná1 fogva alább közlünk, aligha lesz hatása, mert az árvaszék nem tehet eleg< t a szerető rokoni kebel óhajának, lévén mindenkinek jussa ahhoz, hogy azzal gyakorolja a rokoni összekötte .est, a kivel akarja. A rokonok kérvénye így szól: Tekintetes Arvaszók ! Mi, alu Írottak, mint Szatmár váró sában lakó idős Halmi János vérbeli rokonai vagyunk, amit törvényes utón beszerzett okiratokkal igazolni is tudunk. Azon alázatos kérelemmel fordullunk a tekintetes árvaszékhez, hogy miután idős Halmi János betegségéhez képest rokoni összeköttetésünket vele nem gyakorolhatjuk, méltóztasson minket az em itett család kötelékéb"« beveni s mi már több Ízben felkerestük Halmi János nagybátyánkat, de hogy veile beszélhetünk az at Kovács Gusztáv ur ki magát előttünk mint törvény által kinevezett Halmi János gondnokának mondota. S előtünk kijelentette, hogy Halmi Jánossal beszólni nem enged igy tehát ismételve kérésünket méltóztas- son odahatni hogy mink a törvényes okiratok előmu'atása mellett, idős Halmi Jánosnak, hogy törvényes rokonainak elös mertesünk. Kérésünk ismétlése után marad unk . Debreczen 1909. nov. hó 4 én. alázatos szolgái. Halmi Imre gyermekeivel, idős Halmi Lajos gyermekei Halmi Károly, ifjú Halmi Lajos, József és Ilona. Bertha Károly mükertész élővirág és magkereskedése Szatmár, Deák-tér 3. sz. Telefon 27. Bteőrangu élővirág kötészete. Menyasszonyi, koszoruslányi, báli és más alkalmi csokrok, kosarak, állványok stb. Ravatal és sirkoszoruk. Szolid árak. Vidéki rendelések különös gonddal, pontosan elintéztetnek. Kereskedelmi kertészetemet (Dinnyés-kert 6. sz.) a n. é. közönség szives figyelmébe ajánlom. Most jelent meg! Tizenkilenc levél a zsidóság felöl. Irta: Hirsch Sámson Rafael m.-ffankfurti rabbi. Magyarra , fordította : Fischer Fülüp s. pataki rabbi. Ára 2 50 K. A zsidáno kötelmei. Irta: Blatz Ede. ATa/l‘20 K. Beszerezhetők : Weisz Izsák könyvkereskedésében Szatmir-Németi, Deák-tér, „Fehér-ház.“ Kigijógynlás a gzeraiemíiőL A paraszt szanatórium. A Maris, a Jani, meg a Rozi néni. Bevezetés. AGGÓDÓ milliomosok, akiknek lánya tenoristába szerelmes, bánatos mamák, akiknek |fia balerinát vesz nőül, olvassák el ezt az Írást, Romantikus lelkek, hold- világfalő szerelmesek, egymás kezét szorongató mátkapárok azonban fordítsanak tovább az újságban s hagyják ki e hosszú című cikket, amely arról síól, hogy szerelmet orvossággal, cseppekkel gyógyítják. Oh, oh, oh . . . Eddig azt hittük, hogy a gyógyulásra váró szerelmesekét legalább Schweitzba viszik, ahol kényelmes szanatóriumok, a modern higiénia "minden követelményeivel fölszerelt gyógyfürdők állnak rendelkezésére azoknak, akik felejteni akarnak. De még Schweitzba sem kell menni. Elég, ha az ember kimegy a szomszéd faluba s megkeresi a Rozi nénit. Ezek után pedig mondjuk el azt az érzelmes történetet, amely a fenti komoly sorokat megiratta velünk. 1. (Falu. Kis piszkos hely. Este. Sötét éj. Felhő. Nincs hold. Szereplők: Jani. Másik neve Pásztor. 20 éves. Maris. Kis lány. Mezítláb van. Megmosta a lábát. 15 éves.) — Szeretsz? — Szeretlek. — Adj egy csókot. (Szünet.) — Jaj! A számat nem engedem 1 — No de ugyan . . . ugyan . . . Engedd. Ne izélj. (Engedi és nem izéi.) — Mindig. — Örökké. Búza virág, kék nefelejts. Rózsám, soha el ne felejts . . . Kukorica, rikurica, kurica, rica, ca Ca, rica, kurica, rikurica, tengeri és egyéb népdalok. II. felvonás. (Intrikusok kara. Hely: Sótálóéknál a pitvarban. Idő: egy nappal később. Szerepelnek: Bartos Józsefné, az alsó szomszéd Sürgönyeim: Bertha kertész, Szatmár. Tüdőbetegségek, hurutok, szamárköhögés, skrofulozis, influenza ellen számtalan tanár és orvos által naponta ajánlva. Minthogy értéktelen utánzatokat is kínálnak, kérjen mindenkor „Roche“ eredeti csomagolású F. Ei«ffraa:nfi~I.a Racfee A €». Basel (Svájc) ßß Kapható orvod rendeletre » dyógvsierfínifo- ban. — Ara livegenkiüt K.~ korona.
