Szamos, 1907. október (39. évfolyam, 79-87. szám)
1907-10-06 / 80. szám
2-ik oldal. SZAMOS 80. szám nel áltatai, csendes belenyugvásra bírni s ha volt valaha idő, most van szükség arra, hogy a kétkedő lélek odaforduljon a múlt hagyományaihoz, azokból merítsen erőt, kitartást ahoz a nemzeti küzdelemhez, mely most reánk vár. Vagy talán annyira erősek vagyunk, hogy könnyen lemondhatunk emlékeink kincseiről; — vagy talán annyira nyomorultak, hogy el kell titkolnunk nemzeti fájdalmainkat s szégyenünk kell a múltak sebeit? A nyilt harcban kapott sebnek helye nem szégyen, — de örök gyalázat és becstelenség múlandó javakért elfeledni e sebekhez fűződő, soha el nem múló dicsőséget „Mi magunk is sóhajtozunk.“ Legyen ez a sóhajtás a múltak emlékén lelkesülő szent elhatározás, hogy együttérezve, együtt munkálva nemzeti közkincseinkből jogtalanul elbitorolni nem engedünk semmit. Ahol akarat van, olt erő is van. Ha van bennünk akarat, akkor erőnk is leend szembenézni a kétes jövendővel. Bizzunk az isteni gondviselésben, de számoljunk előbb önmagunkkal, akkor joggal kérhetjük, hogy a jóságos Isten áldja meg a magyart! Úgy áldia meg. hogy nem lesz hűtlen önmagához ! hírrovat. Előfizetőinkhez! AlV-ik negyed kezdetével tisz telettel felkérjük mindazokat, kik a lap dijával hátralékba vannak, az esedékes összeget beküldeni, illetve előfizetni szíveskedjenek. A „Szamos“ kiadóhivatala. * Kinevezés. A keresi, miniszter özv. Mártonfy Gyuláné szül. Lengyel M ária asszonyt Szinérváraljára postamesterré nevezte ki. * Nyugdíjazás. A pénzügyminiszter Barthos Zsigmond m. kiir. pónz- ügyigazgató helyettest 39 évi szolgálat után saját kérelmére nyugdíjazta s neki a hosszú időn át teljesíteti hü és buzgó szolgálatáért elismerését nyilvánította. * Eljegyzés. Lakos György fiatal kereskedő, Lakos Lajos Nagyvárad sz. kir. vátos főlevéltárosáuak fia ma tartja eljegyzését Egressy Giziké ur- leánnyá , Kiszely Károly nyug. min. tanácsos gyámleányával. * Requiem. Az aradi gyásznap emlékére a r. kath. székesegyházban évenkint megtartatni szokott gyász- istenitisztelet, minthogy október 6 vasárnapra esett, holnap d. e. 10 órakor lesz megtartva. * Gyászhir. Szalárdi Jakó György e hó 3-án 78 éves korában Érszent- mihályon elhunyt. Halálát kiterjedt rokonság gyászolja. * Gyászhir. Egy mélyeu lesújtó gyászesetröl kell ismét beszámolnunk olvasóinknak. Egy fiatal, munkabíró élet, ért véget pályafutása kezdetén. Kárba veszett a szülői önfeláldozó szeretet, hiábavaló volt a féltő gond, mellyel szorgalmas s tehetséges gyermekének jövőt biztosított, a hirtelen halál egy pillanat alatt megsemmisítette a szerető szülök összes reménységét. Mikor ép ott állott a megboi dogult, hogy hasznát lássa szorgal. más tanulásának, hogy viszonosni tudhassa édes szüleinek nevelésére fordított óriási áldozatkészségét, akkor kellett meghalnia, végtelen űrt hagyva szerető övéinek szivében. A legöszintébb részvéttel vagyunk mi is a gyászolók iránt és e helyen is tolmácsoljuk nemcsak a magunk, de egész társadalmunk részvétét az édes apának, ki oly buzgó, fáradhatlan és kedvelt tagja aunik. A szomorú eset alkalmából a család a következő gyászjelentést adta ki: Alanlirottak a szív legmélyebb fájdalmával tudatják a forrón szorotolt jó fiú, testvér és rokonnak dr Lipeczky Endre egyetemes orvostudor, volt klinikai gyakornok, a Mensa Akadémika orvosának f. hó 4-én reggel 4 órakor, élete 33-ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt hirtelen elhunytét. A kedves halott-hű t tetemei f hó 5-én d. u. 3 órakor tétetnek a gkath. egyház szertartásai szerint István-tór 4 &z. háztól örök nyugalomra. Az engesztelő szent miseáldozat az elhunyt lelkiüdvéért f. hó 5-án szombaton d. e. 8 órakor lesz megtartva a németi gkath. templomban Szatmárnémeti. 1907. okt. 4-én. Áldás bába. A diszszázad peckesen tisztelgett, a kapitány ur kardja nagy köröket irt le a levegőben. A századdal együtt tisztelegtek az önkéntesek is A szokatlan, először látott dolog, megkapta őket. Mind magyar fiuk voltak, de egynek se jutott eszébe e percben, hogy először tiszteleg életében a Gotterh<ó hangjainál és éppen október hatodikén. Későbben a kantinban gyülekeztek vacsorára s egy-két pohár borra. A városba ki nem mehettek, mert az újoncnak két hétig nem szabad lábát kitenni a kaszárnyából, ha mindjárt Önkéntes is. Sok a törzstiszt, a generális, sőt még az is megeshetik, hogy a főherceggel találkozik össze a fiatal katona és még valahogyan nem tiszteleg szabályszerűen. Amiből aztán, nagy szégyene lehet az ezrednek. Beszélgettek erről, arról. A múltról, mely szépuek, kedvesnek tűnt fel s a sivár jövendőről. Egyikük, akit második esztendőre tartottak vissza, vigasztalta társait: — Ne búsuljatok, hiszen már csak háromszázhatvan kis nap van hátra ! De nem mosolygott senki a tréfás megjegyzésen. Ekkor fékéit helyéről az örökké vidám két éves önkéntes s kifelé indult. Hová, hová ? kérdezték tőle. Megyek, hozok cigányt.. A hetedik századnál van a Pista, a másodiknál a Laci. a harmadiknál meg a cimbalmos. Néhány perc múlva ott volt a kan- tinban a cigánybanda. Egy-két pohár borért, nehány jó szóért elmuzsikált reggelig is. Pénzt nem kap, nem is vár, nagyon jól tudja, hogy kevés van az önkénteseknek is. Nincs is rá valami nagy szüksége. Enni, inni va lója van, mi kell több a cigánykatonának ? örül, ha ilyen társaságban elsírhatja hegedűjén szomorú sorsát, szivének bánatát. El is sirta, el is muzsikálta. Hegedű szivliez-szólóbbau sohase szó ott, mint akkor. A miut fogyott az üvegből a bor, azonképen oszladozott a rossz kedv, a szomorúság. — Egy óra múlva már vig tiszaparti nótákat húztak a cigányok. Az önkéntesek bele énekeltek, majd táncra kerekedtek. Minden nótára más pár táncolt. A kantinos, a kantinosné egymásra nézett. Egyik se látott még ilyen csárdást. Ez a csárdás nem volt az a veszedelmes pad- lóverŐ8, utálatos tórdrázós, hanem volt rangos, módos, becsületes magyar tánc. A muzsikaszó, a kurjongatás elhallatszott az örszobába. Meghallotta az inspekciós tiszt is. E! is küldött egy embert megnézni, mi történik. — Az meg jelentette, hogy az önkéntes urak mulatnak. Mit? Muladnak ? — kérdezte rósz magyar kiejtéssel. Mond meg parancsolok, hogy a cigány mars haza, a freiwilligerek pedig danuijauak. Igenis kérem alássan. Es megjelentette az önkénteseknek hűségesen, hogy a cigánynak mars, a frajbillogos urak azonban dauoljanak. Az önkéntesek engedelmeskedtek s tele torokból dacolni kezdtek. A kaszám’, a udvara népteien volt már. és béke lengjen porai felett és az örök világosság fényesked.ék neki ! Lipeczky Elek és neje Küzmös Katalin szülei. Lipecíky Mária férj. Révész Andrásnó, Lipeczky Ágoston, Lipeczky Katalin testvérei. Barcsán Illósnó sz. Lipeczky Mária, özv. Laskay Jánosné sz. Lipeczky Anna, Vókey Györgyné sz. Küzmös Mária, Kovács Gáborné sz. Küzmös Terézia, özv. Tóth Mi- hályné sz. Küzmös Róza uagynénjei. Küzmös József, Küzmös Imre, Küzmös Sándor uagybátyjai. Dr. Kovács Ágoston unokatestvére. A megboldogult temetése tegnap délután volt nagy részvét mellett. * Igazolt virilisek. A múlt óv december havában felterjesztett felebbe- zések csak tegnap érkeztek le a köz- igazgatási bizottságtól. Végre tehát október havában Istennek hála meg tudtuk, kik az ezen évre végérvényesen igazolt bizottsági tagok. A feleb- bezésekkel megtámadott virilisek közül a közigazgatási bizottság Jankovics Jánost, Litteczky Endrét, Reiter Mórt és Schefteli Sámuelt igazolta, ellenben dr. Antal Sándor, Msrkovics Ig- náczot, Markovics Mayert, dr. Ha raszthy Bélát és Kolozsváry Károlyt a névjegyzékből kihagyta. Minthogy az igazoltak száma eggyel kevesebb, mint a kihagyottaké, a polgármester Bölönyi Lászlót, mint második póttagot rendelte be, miután Fogarassy Sándor már korábban berendeltetett néhai Antal Kristóf helyébe. * Képviselői beszámoló. Dr. Ke lemeu Samu városunk orsz. gyűlési képviselője, miként lapunk legutóbbi számában már jeleztük, ma e hó 6-án beszámolót fog tartani a Szatmárhe- gyen. Értesítjük a beszámolót meghallgatni kívánó választ óközönséget, hogy ez alkalomra külön vonat fog a Szatmárhegyre közlekedni, mely vonat a Daák-tér Pannónia szálloda előtti állomásról d. e. pontban háromnegyed 9 órakor indul a hegyre és d. u. 3 órakor jön vissza. * Társas vacsora. A szatmárnémeti függetlenségi kör ma, a vértanuk napján a „Vigadó“ nagytermében társas vacsorát rendez, melynek keretében dr. Kelemen Samu, városunk képviselője nyilatkozni fog a politikai helyzetről A társas vacsora pontban fél 8 órakor kezdődik. * Szüret. A hegyközség kötelékébe nem tartozó területre a városi tanács ugyancsak okt. 14-ikében állapította meg a szüret idejét. Kilenc órát rég elfujták és csak az őr sétált fel s alá a négy lépés hosszú deszkán. Őrnagy ur Drupkovics roszkedvüen ballagott hazafelé a vendéglőből. A mint a kaszárnya előtt elhaladt, meghallotta, hogy a kantinban nagyban dalolnak a legények. Rögtön visszafordult, be egyenesen a kaszárnyába. A kapuban találkozott kapitány ur Komorovcsákkal, aki garnisonsiuspek- ciós volt és épen a vártát vizsgálta. — Micsoda lakodalom van itt, kapitány ur ? kérdezte németül. — Mindjárt megnézem, őrnagy ur ! És elindult a kantin felé, ahonnan tompán szűrődött keresztül valami ének. Kapitány ur Komorovcsák rögtön ráismert az énekre. Kardjához kapott, elkezdett haragosan teremtet- tózni. Az ének pedig most egyszerre csak úgy kiharsogott az udvarra, ügy látszik kinyitottak valami ablakot. Meg lehetett érteni a szöveget is : . .'. Valahány csepp esik rája. Annyi áldás szálljon rája! Most újra betették az ablakot, de az ablakon keresztül is hallatszott, hogyan éneklik tovább tüzesen a dalt Még hangzott az ének, mikor az őrnagy és a kapitány a kantinba értek. A következő pillanatban már halálos csend támadt. Az őrnagy dörgö hau gon kiáltott : — Ki itt a legidősebb ? — Én, jelentem alásan ! mondotta sápadtan, de katonásan a kétéves önkéntes. — Hogy mernek még ilyenkor is * Iskolalátogatás. Póterffy Lajos miniszteri tanácsos e hó 2-án meglátogatta az uj faipari szakiskolát. A tanintézetben a min. tanácsos két napon át mindent megvizsgált és a tapasztaltak felett megelégedését fejezte ki és egyben kijelentette, hogy az iskola fejlesztése s a további osztályok fokozatos felállítása iráut intézkedni fog, mivel a mostani helyiségek alig lesznek képesek befogadni már a jövő évben a két osztályra kiegészített intézetet. Póterffy miniszteri tanácsos itt tartózkodása alatt dr. Vajay Károly polgármester vendége volt. * Városi közgyűlés. Városunk törvényhatósága e hő 7-ón d. u. 3 órakor tartja havi rendes közgyűlését, melynek tárgysorozata a következő : Hitelesítő küldöttség kirendelése a hitelesítés helyének és idejének meghatározása. Polgármester havi jelentése intézkedéseiről s a törvényhatóság állapotáról. — Tanácsi előterjesztések : Az 1908. évi költségvetési előirányzat. Esküdtek alaplajstromának kiigazításához 4 bizalmi férfi választása. Julius havi adó elő- és leírása. — Rendészeti szakbizottság javaslata : A „Pannónia“ előtti gyalogjáró elfoglalható részének megállapitása. — Villám világítási szakbiz. javaslata : A dinnyóskerti uj telepen magán- és közvilágítási vezetékek szerelése. — Gazdasági és jogügyi szakbiz. javaslatok : A Kölcsey-utca végén fedett csatorna készítése. A csonkái és dar- vasi letarolt erdőterületen fenmaradt tuskók irtása. A budapesti Árpád- emlék költségeihez hozzájárulás. A Neuschloss-fóle fürószgyár biztosítékának kiutalása. Dr. Jordán Sándor főrabbi failletmény iránti kérelme. A Kossuth-kert mögötti telkek rendezése. A mérnöki hivatal szervezése. A számvevőség kettéválasztása. Az avasi erdő értékesítésére vonatkozó szerződés. — Hatósági átirat: Csong- rád vármegye átirata a magyar gör- keleti egyház szervezése tárgyában. — Magán kérelem : Szabó Maria ké. reime bába oklevelének kihirdetése iráut. * Az igazoló választmányból. A legtöbb adót fizető bizottsági tagok jövő évi névjegyzékét 1907. október 2l-éu fogja egybeállitaui az igazoló választmány. E napon d. e. 9 órától 12-ig, d. u. 3-tól 5 óráig a városháza tanácstermében szóval, vagy írásban bejelenthetik az érdekeltek jogosultságukat, vagy az adó kétszeres beszáénekelci ? És mit énekelnek, kérdezte tovább gyanakvólag ? Senki se felelt. A kétéves önkéntes lesütötte a szemét és nem válaszolt. Az őrnagy újra kérdezte. — Ekkor megszólalt hátulról, a sarokból a fi- lozopter: — Magyar népdalokat. Őrnagy ur Drupkovcis megsemmisítő pillautást vetett a filozopterre s kapitány ur Komorovcsákhoz fordult: — Kapitány ur, ért ön magyarul? — Parancsára, őrnagy ur ! — Ön együtt jött, velem a lépcsőu. Az egész utón minden szót világosan lehetett hallani, aki magyarul tud, kell, hogy meg is értette légyen. — Mondja meg ön, mit énekeltek ezek? A kapitány ur ránézett az önkéntesekre. A fiuk ott álltak egy csomóban, ki sápadtan, ki pirulva. Szemeik mereven rászegezödtek s tekintetükből azt olvasta ki a kapitány ur, hogy bíznak benne. Mit mondjon, mit feleljen most az őrnagynak ? Ha megmondja az igazat, valamennyit tönkreteszi. De nem is hazudhatik. S hátha az őrnagy mégis tudja, hogy mi voit az a dal? Hátha ismeri? Az őrnagy eközben elővette jegyzőkönyvét s firkálni kezdett. Azután be sem várva a kapitány ur feleletét, a kétéves önkénteshez fordult: — Hányadika van ma ?-- Október hatodika, örnagyur! Október hatodika ! A kapitány ur agyában egyszerre világosság támadt. Hát azért énekelték azt a szerencsétlen dalt azok a gyerekek! Nos, hát
