Szabolcs, 1876 (5. évfolyam, 1-26. szám)

1876-04-02 / 14. szám

lyezik. A vállalattal Pécset Heil Antal s Fiú­méban Wieder Bernét nevű keritők állnak összeköttetésben. Igen veszélyes leánykufárra ismertek a vizsgálat alatt bizonyos Berger Ig- nácz nevű szombathelyi lakosban; ez Buda­pestről egészen fiatal leányokat (többnyire varrónőket s cselédeket) csábit el a vidéki városokba azon ürügy alatt, hogy majd az ot­tani kávéházakban pénztárnoknői állomást sze­rez nekik. Berger nővére hasonló üzlettel bír Kőszegen, keritősegédei pedig Budapesten nyi­tottak üzletett. A vizsgálattal megbizott kapi­tány azt javasolja jelentésében a belügyminisz­ternek, bogy az egész ügy a bíróságokhoz té­tessék át, s hogy a gyanúval terhelt egyének valamenynyien vád alá helyeztessenek. Külföldi hírek. (F. P.) Magyar színmű New-Yorkban. A new-yorki magyar egylet márczius 15-dikét rendesen meg szokta ülni. Az idén szintén kegyeletes ünnepélyt rendezett, s ezúttal a programmot egy magyar darab előadásával szélesítette ki. Előadásra a „Vén bakkancsos és fia a huszárát szemelték ki. (F. P.) Borzasztó pusztítás Azon vihar, mely e hó 12. és 13-dika közti éjjel dühöngött, Németországban nagy pusztításokat tett. Posen- ből, Drezdából, Lipcséből, Kasselből, Düsseldorf­ból, s a német birodalom számos más helyéről jelentik, hogy a borzasztó orkán mindenütt rop­pant pusztításokat tett. Házakat rombolt szét, a legerősebb fákat ezer számra csavarta ki, vagy törte derékban ketté, Marburgban egy már majdnem teljesen befejezett, 90 láb magas tor­nyot. A bonni münster is nagy kárt szenvedett Egyik kisebb torony teteje borzasztó robaj közt esett le az utczára. A düsseldorfi uj színház te­tejének egy részét lekapta a szélvész, s a néző­téren levő közönség nagy rémületére gerendák, cserepek, kövek stb. hullottak a színpadra. A színházat azonnal ki kellett üríteni. A vihar Ausztriában, sőt Magyarországon is tett pusz­tításokat, de itt már vesztett borzasztó erejéből, mely Németországban erdőket pusztított ki, („F. P.“) Az angol hírlapok. Az angol ki­rályságban jelenleg 1642 hírlap jelenik meg, melyből Angliára 1276 esik. Londonban ma­gában 320 lap jelenik meg, a vidéken 956, Walesben 57, Skóciában 152, Írországban 138 A hírlapok száma 1846 ban 551 volt, a hírla­pok tehát 30 év alatt megháromszorozódtak Az idén már 15 millió sterling tőke van be­fektetve a hírlapokba, s nem kevesebb, mint 200,000 egyén kap foglalkozást a hirlapok körül. (F. P.) Légberepült vonat. Múlt hetek­ben a Kölnből Francziaországba indult gyors­vonattal baleset történt. Egy lőporral meg­rakott kocsi ment keresztül a sineken közvet­lenül a vonat megérkezte előtt, de az ügyet­len kocsis nem tudott idejébe keresztül haj­tani, a vonat a kocsiba ütközött, s az ütodés következtében a kocsin levő lőpor felrobbant. A vonat iszonyú rázkódást szenvedett, csak­nem valamennyi waggon nagy sérülést kapott, a kocsik ablakai mind betörtek;- de szeren­csére az utasoknak nem esett komolyabb bajuk. A puskaporos kocsi szétzuzódott. (F. P.) A pekingi hivatalos lapból. A kí­nai császár a hivatalos lapban megjelent hatá­rozatában panaszkodik, hogy az istenek az idén kevés havat adnak. — A császár megparancsolja tehát a császári herczegeknek, miszerint szorgalmasan eljárjanak a tem­plomba, hogy az istenek elégséges havat ad­janak. Kung herczeg a császár nagy bátyja, s annak kiskorúsága alatt a birodalom kor­mányzója, a császárhoz intézett kérelmében bepanaszolja a mennyei birodalom szertartás mesterét Toingtehet, ki deczember 25-én an­nyira megfeledkezett magáról, hogy a tem­plomban, hol az egész udvar öszszegyült ájta- toskodni, az istenek hymnusának befejezte előtt jelt adott a távozásra, mi által az áítat nagy csorbát szenvedett. A császár egy leiratában meghagyja a vallásügyi miniszternek, hogy ezt az „istentelen“ szertartásmestert keményen fenyitse meg. ÚJDONSÁGOK. — Azon tisztelt előfizetőinket, kik még a folyó évre elő nem fizettek, egyszersmind azokat is, kiknek előfi­zetéseik m. hó végével lejárt, kérjük elő­fizetésük mielőbbi megújítására, hogy a lap szétküldésében fennakadás ne történjék. Tisztelettel, a kiadóhivatal. (d.) Közölve volt lapunkban, hogy a gyu­laházi bál alkalmával kisorsolt remek szép­ségű horgolt női ruhát Mező Miklós ottani földbirtokos nyerte meg, mostan mint biztos forrásból hallottuk, az újonnan építendő ref. templom részére fogja azt kisorsoltatni. Helye­sen; nemesebb és jobb czélra nem is fordít­hatná azt, mintha az Isten dicsőítésére eme­lendő imaház javára adja I (ez) Lesz már kövezetünk is! Mint hall­juk a tokaji és n.-kállói utczákon, valamint a főtértől a vasúti töltésig futó utczák kiköve­zését f. hó 30-án árlejtés utján egy vállalkozó zárt ajánlat folytán kivette 102042 ,frt és 77 kr fizetésért. Az a különös, hogy a kikiáltási ár mellett senki sem akart áriejteni. (ez. f.) Folyó óv ápril hó 9-én azaz vasár­nap délután 3 órakor a „Polgári olvasó­egylet“ termében sorsolással egybekötött sza­vakat! előadás fog tartatni. Belépti díj 10 kr leend, mely a sorsolásból begyült jövedelemmel együtt a Tisza árviz által sújtott szerencsétle­nek segélyére fog adományoztatok A kisorso­landó tárgy — melyet Sary Pál főjegyző ur kedves neje vásárolt e czélra — egy pár gyö­nyörű virág váza leend, a 180 nyeremény-szám közül az elsőben kihúzott nyerendi a kitűzött tárgyat, — egy szám ára 10 kr. Felhívjuk ol­vasóink figyelmét e nemes czélu mulatságra, hol a mellett, hogy a szerencsétleneknek fillé­rekből pár forinttal áldozhatnak, nemes élvet is fognak találni. (?) Üzletnyitás. Czukor Márton fiatal ke­reskedő, tisztelettel tudatja a n. é. közönség­gel, hogy Markó Pál Gredik és Teszter-féle házban levő fűszer és vegyeskereskedését által vette, melyet minden tekintetben a n. é. kö­zönség kívánalmainak megfelelően berendezett, s melyről bátran kimondhatjuk, mióta Czukor Márton e kereskedést elődjétől átvette, oly üzletforgalomnak örvend, hogy méltán foglal hat helyet városunk üzletei között. Ajánljuk mind a helybeli, mind a vidéki közönség pár toló figyelmébe. (—) Az árviz roppat károkat okozott és okoz Nagyfalu és Eszlár községekben 3 hatá­raikon. Mondják, hogy Bónis Barnabás megyei alispánunk terjedelmes földbirtokából alig van száz holdnyi terület,, melyet viz nem borítana. Beszélik, hogy nevezett községekben temérdek ház összedőlt. Sajnos, hogy mindezeket csak szóbeszéd alapján közölhetjük, s nem akad azon vidéken egy vállalkozó, ki lapunkat hite les tudósításaival legalább ily esetben, olykor­olykor megörvendeztetné. (—) Méltó a munkás a jutalomra, de hogy a jutalomban nem mindég részesül, ta­pasztaltuk e napokban. A törvény értelmében mindenki köteles a vizártól fenyegetett védgá tak megóvására s az árviz ki törésének elhá­rítására segédkezet nyújtani, mi magában véve egyiránt méltányos és igazságos intézkedés is azonban a törvényhozás megfeledkezett arról is intézkedni, hogy az eként segédkezők némi mérsékelt díjazásban részesüljenek. — Pedig ezen intézkedésre annyival inkább szükség volna, mivel a segédkezést évről évre a folya­mok szomszédságában eső községek teljesítik inig a távolabb fekvők semmi terhet nem érez­nek e részben, de ezenkívül legtöbbször olyan egyének szorittatnak a védgátak őrzésére s ott hideg, fagyos, szeles, hava«, esős éjszaká­kon egészségük, sőt életök veszélyezésére, kik a védgátak fenmaradására vonatkozólag ke véssé, vagy épen nem is érdekelvék! Suum cuique 1 (—) Az aztán még érdekes, midőn a Tiszatöltésétől fáradtan, kimerültén, éhen, szom- jan hazaérkező munkás belép otthon udvarába, s ott az adóvégrehajtóval találkozik 1 Bizony, bizony akkor sajátságos fogalmakat alkothat­nak magoknak az alkotmányos élet jótékonysá­gáról. Pedig a mint hírlik, ilyen jelenetek is fordultak elő e napokban egyik rétközi faluban — Beküldetett. A kemecsei népbank ez évi közgyűlése apr. 11-én délelőtt tíz órakor fog megtartatni. Tárgyai lesznek: 1. Elnöki jelentés. 2. Számvevő küldöttség jelentése. 3. Tartalékalapról intézkedés. 4. Netaláni indít­ványok tárgyalása. Kelt Kemecsén, 1876. márt. 26. Vitéz Mihály mk. a kemecsei népbank elnöke. (d.) Gyönyörű társaság volt mostanában Nyirbaktán, mely egy csapat oláh czigányból állott, kik ahogy megérkeztek, rögtön ostrom alá vették a várost, s valamennyi lyukas üst volt, mind megfoldták, s valamennyi hajadon volt, annak egy kevés piritósért — férjet jó­soltak a jövő farsangra. Sok bámulója volt a férfiak öltözetének is, s kivált felső köpenyök, melyeken 10—10 ludtojás nagyságú és 7 la­tot nyomó ezüst gombok voltak, méltó vala a megnézésre. Ezek aztán a gazdag — kol­dusok I (d.) Lórántháza mivé levél? Szép íred­ből be kiestél. Bizony ki. A múlt hó 20-kán ugyanis 2 rablás, 2 ablaktörés s egy fejbe­ütés jegyeztetett fel ottan, még pedig egy éj alatt. És az elöljárók ? — aluszszák az igazak álmát 1 (d.) Vivát! Nyirbakta halad! Meglepetve vettük észre egy holdvilágtalan éjszaka, hogy a nagyvendéglő szögletén lámpa világol, s mint halljuk, Grosz L. ur saját költségén fogja azt ellátni, bárcsak követésre találna e szép példa, s igaz legyen azon hír, melyként már több polgár rendelt volna meg utczai lámpá­sokat Egy pár úri egyén szeretné, ha a lám pasor nemcsak Baktán, hanem egészen Ló­rántháza végéig terjedne. No lám, már miért nem egy községgel odább. A jóból kevés is elég, legalább — kezdetnek. (—) Vörös kakas. Múlt hó 16-kán tűz volt Halász községben, azonban daczára a ro­hamos szélvésznek csakis egy ház lett a vész martaléka. Mondják, hogy a szomszédban la- kadalmazó fiatalság pisztolylövéseiből keletke­zett volna a gyuladás, ideje is volna felhagyni azzal a lövöldözéssel, mely már annyi szeren­csétlenséget idézett elő. (=) Nagy ríadás támadt múlt heteken Domrádon, midőn a közel eső töltésrész megre­pedt és sülyedni kezdett. A lakosok költöztek, hurczolkodtak hajlékaikból a község magasab­ban fekvő pontjaira s a rémület csak akkor csöndesült, midőn a • Tisza némileg apadni kezdett. Nem csoda, a folyam felszíne, mint szemtanuktól hallottuk, egyenlő magasságban állott a templom felső párkányzatával. (=) A peregrinusok folyvást szerepelnek megyénkben, néhol ott hagyva a vendégsze­rető gazdánál egyetmást, nébonnan pedig elvive holmit örök emlékül magukkal. Közelebb va­lami ilyen fajta jó madár — I. barátunk nagy tajtpipáját emelte el, valószínűleg azon indokból, mivel veszélyes­nek látta, hogy valaki oly termetes füstkat­lant használjon. Hanem a károsult minden capacitálás mellett is, nem köszöni meg a tolvaj szarkának, hogy az ő egészségi álla­potáról csak igy „sine me de me“ rendelkez­zenek a hívatlan doktorok. (d.) Egy magyar vándor színész járja mostanában sorba a megyei városokat, ki tár­sulatától maradt el, — s könyöradományokat gyűjt, s saját szavaiként megelégszik „n é- h á n y hatossal is.“ Thalia, Thalia, mivé lőnek papjaid 1 (—) Históriába való dolog. Egy veterán lelkész, ha olyasmit hallott, mit különben fon­tosnak, érdekesnek, nevezetesnek vagy nagy­szerűnek szoktunk nevezi, rendesen azt szokta mondani: „no hallja! ez csakugyan históriába való dolog!“ — Hát bizony ilyen históriába való esemény az is, hogy a Nyíregyházán 1872-ben tartott famosus követválasztás aktái, daczára, hogy azon idő óta, s főleg az 1875-ki választást megelőzőleg, szorgalmasan keres­tettek, — csak is pár hete kerültek elő s té­tethettek a városi levéltárba. — Pedig mennyi érdekes adatot tartalmazhatnak azok az ak­kori szereplők, viselt dolgairól I Annyit hallot­tunk belőlök, hogy az 1872-ki képviselőválasz­tás költségei a városnak több mint n y o 1 c z- s z á z forintjába kerültek (valószínűleg olyan formán, mint I. Ferencz idejében a komáromi sánezok tintával befestése tízezer forintba), mig most a múlt évi képviselőválasztásnál a minisz terium mindössze is harminezhárom forintot s nehány krajezárt utalványozott a város költ­ségeinek fedezésére. Csak arra volnánk kiván­csiak, hogy hol a manóban kuttoghattak azok az irományok ily huzamosan, s ki volt ez ideig gondozó dajkájuk? (d.) Rövid hirek. őrben e napokban egy szegény beteges asszony kútba ölte ma gát s csak 2 nap múlva találták meg holt te­temét. — A biróválasztások megkez­dődtek megyénkben is, s eddig mint értesül tünk: Rohodon, Nyirbaktán, Pócspetriben, Pet- neházán, Karászban és Besenyőd községekben végződött be. — Agyulaházi ref. lelké­sz! állomásra Bakó Károlyt, az elhunyt pap jeles képzettségű fiát választották meg egy­hangúlag. — Dombrádon legújabb hirek szerint a viz igen szomorú pusztításokat tesz s félnek, hogy a község alsó részét egészen el fogja pusztítani, 22-én apadást észleltek. Nyirfalombok. XI. (Miért nem áll jól a kalap ? A lebuj előtt. Nincs ellen- ség, — íi93ük egymást 1 A ponyvairodalom. Jó tanács a magyar Íróknak. Kaleidoskóp, mely a vásár malheur- jeit mutatja. Haza haza cselédség! Nincs mentség van kegyelem.) Most már, miután bemutattuk a gyomor­nak, e legnagyobb földi hatalomnak köteles hódolatunkat, forduljunk még egyet a vásárban s tartsunk szemlét a világ folyása felett. Itt egy úri ember kalapot akar vásárolni, de egybe sem akar férni testének azon része, melyet sok nagyképü pöffeszkedő egyéntől czinkefogóul is ki lehetne kölcsönözni. .. pró­bál csárdás kalapot, kürtő-dugót féldinnye ala­kút, esperesest, mind hiába 1 egyik sem áll jól egyik sem alkalmas. — Ah hisz ez Kappanfi lovag, kinek oly szép felesége van... most ért­jük már, miért nem pászol egy kalap sem a fejébe 1 Tetszik tudni miért ? Azért, mert jó­kora agancsok nőttek a jámbor homlokán. Ott a lebuj előtt összegubahodott nehány markos legény s ugyan behatólag tanulmá­nyozzák a kopogtató rendszer alapján, melyik­nek erősebb koponyája ? mig végre, midőn már egyik-másik a gyepbe harapott, érkeznek a rendőri közegek s elkísérik a nyugtalan vérü atyafiakat, f. Ilyen balgatag a magyar ember 1 ha nem ütheti a németet, törököt, ráczot, — üti a maga fajtáját; hogy is ne, mikor nem az ő falujába való, aztán meg hogy mér ő reá olyan görbe szemmel nézni, csak legalább ha már más nótát huzatott is a czigánynyal mint ő, ne emlegetett volna holmi kölest meg bikát? Amott a ponyvairodalom olcsó termékeit árulja egy élelmes polgártárs, koronként fel felolvasva rikácsoló hangon egynek-egynek tartalmát az felfuvalkodott poroszkirályról, vagy Dobos Gábor hős tetteiről, vagy „a boldog ember inge és a beteg király“ Tatár Péter féle badarságról, s ugyan jó vásárt csinál si­lány és maszlagos áruczíkkeivel. — Magyar írók miért nem a ponyva számára dolgoztok ? nem hevernének müveitek a könyvárusok nya­kán, (alig tudnak miattok a boltban mozogni I) nem ismernétek fel a takarópapiron, melybe sajtot vagy szalámit göngyölt a bóltos szá­motokra, — saját költeményeiteket, vagy tu­dományos búvárkodásaitok eredményeit 1... emitt egy enyves kezű kurta kalmárt csíptek meg a szemfülárusok s nyomatékosan és kéz­zelfoghatóig magyarázták neki az „enyim és tiéd értelmét és határvonalát... most egy el­szabadult s neki szilajodott tulok csaknem fel­öklel bennünket, majd egy tántorgó atyafi kö­nyököl ódalba, kicsi ián majd leütött a lá­bunkról... az összeveszett kofák marakodása, a intorna fülsértő zenéje, a jól beáldomáso- zott magyarok pogány hangjai, lovak nyiho- gása, marhák bömbölése egész idegessé tettek már, hát még ez a vad nóta, mely egy suhancz ajkairól kalimpázik felénk: „ujuju ujuju kor­dován czizmáju, ez az én szeretőm, ez & ~1 piszkos szájú“... el-el innen, mégpedig sietve^ mert ime Csalóka Péter közelget felénk fi’ pedig csalhatatlanul pénzt kérne tőlünk köl­csön, természetesen a „nagy-harangot“ bízván meg a fizetési kötelezettséggel. — Menjünk keressük fel a cselédeket, sürgessük hogy vá­sároljanak be hamarosan, s koezogjanak haza­felé, hogy idejében otthon legyenek, mert a háznál úgyis nagy fergeteg készül ellenünk, ha pedig majd este nem lessz, a ki fejjen, tűzi­fát hozzon, malaczokat étessen, süssön főzzön rőstöljön habarjon, ludat tömjön, tyúkot, ka­csát, pulykát számbavegyen, a dobszót meg­hallgassa, terítsen, üröng essen borongasson, — ezért is, de főleg azért, mert hiányozni fognak a bűnbakok, kikkel a honn lévők pereljenek éa házsártoskodjanak, lesz akkor odahaza olyan vihar, haddelhadd, csentenper, hogy mellette elveszti minden nagyszerűségét a budai kataszt- trófa 1 De hát már magunkat miként mentsük ki a hazulról megugrás nagy bűne alól ? Te- legrammot. kaptunk ? Nem hiszik el I Termi­nusunk volt ? Ezt még kevésbé 1 — Eh minek mentegetőznénk 1 egy is zivatar lesz ugyan, de hát abba nem halunk bele, hiszen eléggé bele edződtünk. Aztán meg az asszonyok ál­dott jó lelkek s ha olykor egész napon át zsémbeskednek is, a világért sem sértenék meg a nagy parancsot: „a nap le ne menjen haragotokon —z.—y. Szerkesztői posta.. — Bírta János urnák Demecserben. Minden rendben van, nyugott lehet. — T. Tth. M. urnák B. Sz.-Mihályon. A véka alá rejtett világosság senkinek nem hasz­nál. — Az alatt mondottak ismétlése. — Azok­ból az érdekes ócskaságokból nagyon szeretne már valamit írni — Nyiiegyházay. — P. I. urnák Ibrányban. Nem történt ott semmi feljegyzésre méltó? Vártak. — Nyíregyházainak helyben. Bocsá­natot kérünk, hogy czikke a múlt számba nem jöhetett, de tárgyhalmaz, különösen pedig egy kis késedelem volt az oka. — Rózsaynak K.-ban. Barátom ütnek a 12 ik számban megjelent vezérczikkért. Védd magad. — Gávay Sándor urnák G.-be. Azok­ból a pikánt apróságokból nálunk is elférne va­lami nem csak a D... nél. Azért csak be a regi­mentbe, de gyorsan 1 — „Ilonához“ czimü vers szerzőjének, N. K.-ban. Szerelmi vallomások közvetítésére nem vállalkozunk, kivált ha azok oly higlére vannak feleresztve mint ez. — P. A. urnák Gáván. Várlak. S. Gy.-nek helyben. Majd hallgatsz és nem ijesztgeted az em­bert, hogy még több ehhez hasonló verset is küldesz. — Az én Xantippém. No ha ezt a verset elolvasná, akkor lenne igazán Xantippe. — A múzsa engem nem szeret. Nagyon látszik beküldött költeményéből. ' — Utánnad folynak könyeim. Hiszi bizony a manó 1 — Othello. Olvasd, miképen nagyzajtai Zajtay nőtáras uram olvasá vala Pesten. — Öt forintot adtam egynótáért. Nem is hisszük, hogy meg ne bánta volna azt a nagy gavallérságot! Felelős szerkesztő: ANGYAL GYULA. Főmunkatárs: Vitéz Mihály. Üzleti értesítés. A nyíregyházi terménycsarnoknál márc. hó 24-én bejegyzett terményárak. Keretkeriéti ár, Piaczi ár. Rozs 100 kilogram 6.60­Buza Árpa Zab Tengéri-6.70 7.50—7.75 0.00—0.00 5.30—5.40 6.40—6.50 4.15—4.20 Köles „ 4.00—4.10 Bab, tiszta fehér 0.00—0.00 Bükköny . . 0.00—0.00 Eáposztarepcze . 0.00—0.00 Lenmag . . 0.00—0.00 Komborka . . 0.00—0.00 Kendermag . . 0.00—0.00 Mák . . . 0.00—0.00 Napraforgó olaj 100 % 00—.00 Szesz ”/m ij —26 ‘/í 6.75—6.80 8.50—8 75 5.50- 5.70 4 20—4.25 7.75—9 00 38.00—40.00 25 Nyilt-tér. felvételére a legjutányosább árak mellett ajánlkozik .SZABOLCS*' Debreczen, 1876. nyomatott a részv. társ. könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom