Szabad Újság, 1993. október (1. évfolyam, 14-17. szám)

1993-10-06 / 14. szám

1993. október 6. SZABAD ÚJSÁG 13 Amerikában nagy a becsületük Hol tart nálunk a cserkészet? Az évtizedeken keresztül kényszerszünetelésre kárhoztatott cserkészmozgalom most van ná­lunk lábadozóban. A mozgalom évszázados ha­gyományokra tekint vissza, amelyeket felé­leszteni nem könnyű feladat, s ráadásul a tár­sadalmimegbecsülés is várat magára... HODOS­­SY GYULÁVAL, a Szlovákiai Magyar Cser­készszövetség elnökével a cserkészet jelenéről, jövőjéről, nehézségekről és sikerekről beszél­gettünk. — 36 fogadalmat tett csapatunk­ban képzett vezetők irányítják a gye­rekek munkáját, és örömmel nyug­tázzuk a cserkésztevékenység kibon­takozását országszerte. Van néhány olyan csapatunk is, amelyek még csak készülnek a fogadalom letételé­re, hiszen sokat kell tanulni, tapasz­talni, míg egy gyermek cserkésszé válhat. A cserkészet a maga romantikájá­val, játékskálájával és lehetőségeivel vonzza a gyerekeket. Csakhogy szük­ség van a szakképzett vezetőkre, mert rajtuk múlik, hogy a gyerekek számá­ra a cserkészeten belüli tevékenység fontos, hogy több faluban egyszerre induljon meg a munka, és az újonnan alakult csapatok közös rendezvé­nyekkel, állandó kapcsolattartással támogassák, erősítsék egymást. Erre jó példa a szőgyéni cserkészcsapat munkája. A szőgyéni csapatnak o­­lyan kisugárzó ereje van, hogy a kör­nyező helységekben további új cser­készcsapatok születtek. Nekik ugyan­is már van egy viszonyítási alapjuk, és a tevékenységüket az is segíti, hogy tudják, nincsenek egyedül. Bodrogköz vidéke is jó irányba ha­lad. Királyhelmecen is erős csapat jött létre, és munkája a környező fal­Az idén 57 őrsvezetőt, 26 segédtisztet és 8 cserkésztisztet avattak ne csak szórakozás, bizonyos elfog­laltság legyen. A cserkészeten ke­resztül az egész társadalom gondol­kodását próbáljuk megváltoztatni. A gyerekek, akik hallgatnak vezetőik tanácsaira, idővel ráébrednek arra. hogy a cserkészet bizonyos életfor­ma, melynek köszönhetően meg tud­ják őrizni a szép és a jó valós érté­keit. Csapataink az Újvári, Szerdahelyi és Lévai járásokban fejtenek ki ko­moly munkát, de remélhetőleg felzár­kóznak hozzájuk a Galántai és Ko­máromi járások cserkészei is. Rozsnyó környékén még nem de Lo­soncon, Füleken és Tornaiján, illetve Rimaszombatban lesznek már csapa­taink. Sajnos, nem csak a távolság az oka annak, hogy keleten kevesebb cserkészcsapat működik. Nagyon vakban is lemérhető. A nagykaposi cserkészeink számára pedig biztató, ha találkoznak más környékbeli, illet­ve távolabbi társaikkal. A cserkészcsapatok munkáját megszilárdítják a nyári táborozások. Az idén valamennyi csapatunk külön vert tábort, ahol nagyon jól érezték magukat. Ugyancsak jól sikerültek a vezetőképző táborozások is — ezek­nek köszönhetően 57 őrsvezetővel, 26 segédtiszttel, 8 cserkésztiszttel let­tünk gazdagabbak. Nyolc cserké­szünk vett részt magyarországi tisztképzö tanfolyamon, feleségem­mel kettesben pedig az Egyesült Ál­lamokban voltunk tisztképző táboro­záson. ahol feleségem letette a tiszti esküt. A Külföldi Magyar Cser­készszövetség 108 hektárnyi erdőte­rületen található táborában közel ezer cserkész gyűlt össze a világ minden tájáról. A tisztképző táborozáson u­­gyancsak nemzetközi volt a részvé­tel. Szerettük volna ellesni, milyen egy igazi tisztképzőtábor, hogy jövő­re mi is szervezhessünk ilyet. Végül ez az elképzelésünk módosult. A Külföldi Magyar Cserkészszövetség vezetőségével megegyeztünk abban, hogy ők rendeznek számunkra tisztképző tábort, amelyen a vajdasá­gi, erdélyi és kárpátaljai jelöltek is vphetnpk Amerikában egyébként 3 800 000 cserkész működik a szövetségen be­lül. Itt nagy becsülete és hagyomá­nyai vannak a cserkészetnek. Mi is előszeretettel hordtuk a cserkész­egyenruhát, hiszen könnyebben talál­tunk segítőkre, akik tájékoztattak bennünket utunk során. Azzal a ta­pasztalattal lettünk gazdagabbak, hogy a cserkészetnek mindenképpen meg kell találnia méltó helyét a tár­sadalmon belül, mert másképp nem tudja kifejteni azt a tevékenységet, amelyre hivatott, s amely másutt tiszteletet, megbecsülést nyert már évekkel ezelőtt. * » * A fentieket Hodossy Gyula mond­ta el, aki abból az alkalomból tett lá­togatást Marcelházán, hogy megnyis­sa a Manóbulit, melyen a szövetség új cserkészeket avatott. A nagyszabá­sú ünnepségen, ahol 30 cserkész tette le esküjét közel 500 rés_ztvevő jelen­létében. BOROS JENŐ, a Magyar Köztársaság szlovákiai nagykövete üdvözölte a gyerekeket, de szót ka­pott BALÁZS FERENC, a Campara Aurea-alapítvány kuratóriumának el­nöke is. Á cserkészszövetség alapít­ványa legfontosabb feladatának a be­teg gyerekeknek való segítségnyúj­tást tekinti. Mint azt a kuratórium el­nöke elmondta, az alapítvány első ajándékát a rimaszombati kórház gyermekosztálya kapta — a német levegőszűrö berendezésre ott nagy szükség van, mivel ebben a régióban különösen sok gyerek szenved asztmás vagy allergiás betegségben. A szövetség eddigi eredményei, a jótékony célú adományok, a jövő emberének jobbá és tisztábbá formá­lására tett erőfeszítések bizonyítják: a cserkészmozgalom életképes, felka­rolása, támogatása nemcsak gyerme­keink, hanem az egész társadalom ér­deke is. SZÁZ ILDIKÓ Az 1848-49-es magyar szabad­ságharc végkifejletének teljesebb megértéséhez szükséges a fegyver­­letétel feltételeinek megismerése. Görgei Artúr az ország kor­mányzójától, Kossuth Lajostól ka­pott teljhatalom birtokában értesí­tette az orosz vezérkart a magyar kormány lemondásáról, és ugyan­ebben a levélben felajánlotta a fegyverletételt a cári seregek előtt. Rüdiger az orosz haderő nevében elfogadta a kapitulációt, amelyre 1849. augusztus 13-án került sor Világos és Magyaród között, a Csi­­gér-patak völgyében. a halálraítélt főtisztek bátorságát és hazaszeretetét, a vértanúk nevének kezdőbetűit akrosztichonban örökí­tette meg: Pannónia! Vergiss Deine Toten Nicht, Als Kläger Leben Sie! Magyarország! Ne feledd halot­­taidat, mint vádlók élnek ők! A megtorlás azonban másutt is folytatódott. Az aradi vértanúk ki­végzésének napján a pesti Újépület előtt agyonlőtték gróf Batthyány Lajost, a magyar kormány első mi­niszterelnökét, akinek kivégzését még Metternich is igazságtalannak tartotta. Személyében nem a fórra-VÉRTANUKRA EMLÉKEZÜNK Görgeit fogoly tábornok társaitól különválasztották, és Paszkevics herceg, orosz cári hadvezér főha­diszállására vitték. Az előzetes ígé­retek ellenére a magyar hadsereg tisztikarának többi tagját és az egész legénységet az oroszok átad­ták az osztrákoknak. Haynau a vészbírósági eljárás lefolytatására a tiszteket Arad várá­ba záratta, a legénység legnagyobb részét ugyanakkor besoroztatta a császári hadseregbe, nyolcéves ide­genben töltendő katonai szolgálat­ra. Az aradi katonai törvényszék még szeptemberben kihallgatta a tiszteket. A bebörtönzött tábornokokat gyorsított eljárással részint kötél, részint golyó általi halálra ítélték. Az ítéletet Latour gróf bécsi hadügyminiszter felakasztásának évfordulóján, 1849. október 6-án az aradi vár egyik sáncárkában, il­letve a vár és Újarad között felállí­tott vesztőhelyen végrehajtották. A sáncárokban végezték ki a „golyóra kegyelmezett" Dessewffy Arisztid, Kiss Ernő, Schweidel József tá­bornokokat és Lázár Vilmos ezre­dest. Újaradon akasztották fel Au­lich Lajos, Török Ignác, Knézich Károly, Lahner György, Nagy­sándor József, Pöltenberg Ernő, gróf Vécsey Károly, gróf Leinin­­gen-Westerburg Károly és Dam­janich János tábornokokat. Ezzel Arad a magyar nemzet Golgotájává vált. Egy osztrák császári tiszt, aki je­len volt az aradi kivégzésen, látva dalmat, hanem az alkotmányos sza­badságot sújtották. Utána október 10-én ugyancsak az Újépületben Csányi László kormánybiztost akasztották fel, majd 24-én Peré­­nyi Zsigmondot, a főrendek elnö­két és Szacsvay Imrét az ország­­gyűlés jegyzőjét. A szabad­ságharcban ezredesként szolgáló Kazinczy Lajost Kazinczy Ferenc fiát is kivégezték. Alig volt valami­revaló ember Magyarországon, aki­nek életpályáját ne befolyásolta volna ez a katasztrófa. De nemcsak magyarok kerültek hóhérkézre. 1849. október 20-án Pesten kivégezték Voroniecki Mi­­ciszlávot, a lengyel és Giron Pé­tert. a német légió parancsnokát és még másokat is. Kossuth Lajos írta a korabeli magyarországi állapotokról, hogy: „...Hon nemzetünk legjobbjai hó­hér keze által véreztetnek el a ha­záért, vagy viselték és viselik a tömlöc rabláncait. A nemzet hű fiai, kik szabadságáért oly dicsőn harcoltak, ezrenként kény­szeríttettek hazánk hóhérját fegy­verben szolgálni, vagy idegen föl­dön bujdosnak hontalan vándor­ként, a családokat gyász és siralom borította el, hazánk földje szétda­­raboltatott, országos létünk eltöröl­tetett, szabadságunk porba tiporta­­tott... ” A száznegyvennegyedik évfor­dulón emlékezzünk az 1848/1849- es — európai jelentőségű — ma­gyar szabadságharc mártírjaira!... PÁRKÁNY ANTAL A nélkülözhetetlen száz könyv Cselényi László rovata 19. Dante: Isteni Színjáték „Az emberélet útjának felén egy nagy sötétlő erdőbe jutottam, njivel az igaz utat nem lelém. O szörnyű elbeszélni mi van ottan, s milyen e sűrű, kusza vad vadon: már rágondolva reszketek legottan. A halál sem sokkal rosszabb, tudom. De hogy megértsd a Jót, mit ott talál­tam, hallanod kell, mit láttam az utón." Eljutottunk hát az ókori, középkori és keleti nagy könyvek után. az újkor, civilizációnk, az újkori Európa művelődésének határkövéhez, a re­neszánszhoz — pontosabban közép­kor és újkor szimbolikus megtestesí­tőjéhez. Dante Alighieri Isteni Szín­játékéhoz. Céloztunk már rá korábban is, hogy Dante azok közé a nagy jelen­ségek közé tartozik, akik összefoglal­ják egy korábbi korszak minden vív­mányát, s egyben kijelölik a követke­ző korszak útvonalát is. Ilyen nagy összefoglaló volt ősközösség és ókor határán Homérosz, ókor és középkor között Szent Ágoston, s ilyen össze­foglaló volt középkor és reneszánsz (újkor) között Dante. „Elmúlt korok nagy alkotói közül igazán csak az él, akinek hatása szétszóródik időnkön, s beszűrődik érzelmeinknek rejtett zugaiba. Mű­veik és soraik nem csupán irányfé­nyek az élet fontos pillanataiban, de tökéletesnek érzett kifejezésformái reflexióinknak és homályból kibonta­kozó gondolatainknak — írja Dante kitűnő magyar ismerője. Kardos Ti­bor. S így folytatja: Ezen a mérlegen Dante súlyosabb mindenki másnál, talán csak Goethe versenyezhet vele. Nem is csak arról van szó, hogy élet­bölcsességgé emelhető megállapítá­sok, axiómák bőven bonthatók ki mű­véből, de tájai, hangulatai, zenei ak­kordjai, lelki helyzetei roppant kifeje­ző és kényszerítő erővel hatnak, s bármennyire is szubjektivek, mintha csak az emberiség lelke szólalna meg bennük. ” Természetes, hogy ritka jelensége az ilyen a világirodalomnak. A már említett Homéroszon s Dantén kívül csupán Shakespeare meg a Kardos Tibor-említette Goethe tartozik csu­pán e kategóriába, s újabban Joyce Ulysses című regényét emlegetik i­­lyenként, századunk képviseletében. Ahhoz persze, hogy valaki ilyen „helyzetbe” kerüljön, nem elég csu­pán egyéni lángelméje, hisze láng­elméje másnak is volt, nemcsak e négy-öt zseninek, ahhoz, hogy va­laki e kategóriába kerüljön, helynek és időnek is össze kell játszania: egyrészt korok közötti mezsgyén, másrészt megfelelő helyen kell szü­letnie és élnie — tehát az ókori Gö­rögországban vagy a reneszánsz Fi­renzében, az Erzsébet-kori Angliá­ban avagy az 1800-as évek Wei­­marjában. Dante, mint tudjunk, a reneszánsz Firenzében született 1265-ben. Nagy költeményét 1300-ban kezdte írni, il­letve e jubileumi év nagycsütörtöké­nek éjjelére datálják túlvilági útjának kezdetét — szimbólumokban hát, amint látjuk, nincs hiány, s ezek nél­kül elképzelhetetlen egy olyan nagy költő és költemény, mint” amilyen Dante és az Isteni Színjáték. „ Enrajtam jutsz a kínnal telt hazá­ba, én rajtam át oda, hot nincs vigas­ság, rajtam a kárhozott nép városába. Nagy alkotóm vezette az igazság: Isterj, hatalma emelt égi kénnyel, ap Ős Szeretet és a fo Okosság. Én nem vagyok egykorú semmi lénnyel, csupán örökkel: s én örökkön ál­lok. Ki itt belépsz, hagyj fel minden re­ménnyel. " A Kardos Tibor említette gondola­tokra íme a legszebb példa: Ki itt be­lépsz, hagyj fel minden reménnyel. E szállóigévé vált mondás Dante Pok­lának a kapuján olvasható, az idézett sorokkal kezdődik a Pokol harmadik éneke, Dante utazása az Alvilágban. (A színjáték három, egyenként har­minchárom énekre tagolódó részre oszlik, s egy bevezető énekkel kie­gészítve az egész költemény száz énekből áll.) A Színjáték első része: a Pokol. A második rész: a Purgatórium. A har­madik: a Paradicsom. Az első két részben Vergilius kalauzolja Dantét, az utolsóban, minthogy a pogány ró­mai nem léphet be a Paradicsomba. Beatrice, a költő korán elhunyt ifjú­kori szerelme. Beatrice egy gyerekszerelem. Amilyenben Freud pszichológusai minden nagy művészet legtitkosabb gyökerét sejtik" — írja Babits Mi­hály, Dante kongeniális magyarítója — Egy egész új érzelmi világ, ami a kilencéves gyermek előtt hirtelen föl­tárult. Új élet: vita nova". Az Isteni Színjáték rendkívül ne­héz olvasmány. Annak ellenére, hogy Dante, szakítva az évezredes közép­kori hagyománnyal, nem latin hexa­meterekben írta költeményét, hanem plaszul, ráadásul népies stanzákban. így voltaképpen vele kezdődik nem­csak az olasz irodalom, hanem általá­ban Európa nemzeti irodalmai. Ennek ellenére rendkívül nehéz olvasmány. Különösen a filozófiával, szimbólumokkal zsúfolt harmadik rész, a Paradicsom. Igazán népszerű, s máig eleven az első rész, a Pokol. Ahogy Goethe Faustjának is csak az első rész él mindmáig, Dante Com­­médiájának is csak az első részére vonatkozik az, amit a költő egyete­mes nagyságáról mondottunk. Danténak egyébként nemcsak ez az egy müve van, noha kétségtelen, hogy ez a legnagyobb, s a Színjáték minden mást elhomályosít. De na­gyon népszerű a Babits-említette „ Uj elet" is, a Vita nuova, amely volta­képpen Dante verses önéletírása, eb­ben beszéli el a gyermek Beatrice „romantikus” történetét. De jelentő­sek a költő filozófiai értekezései is, különösen a „ Vendégség" és az „ E- gyeduralom", valamint „A nép nyel­vén való ékesszólásról” című érteke­zése, amely voltaképpen meghirdeti a nemzeti nyelven írott költészet jövő­jét. Említettük, hogy Dante Színjáté­kát Babits Mihály magyarította, utol­­érhetetlenül. Fordításával még olyan óriás sem tudott versenyre kelni, mint Weöres Sándor, aki újra neki­vágott a lehetetlennek, de csak a „Pokol” első hat énekéig jutott. Néz­zük, ő hogyan magyarította a Pokol híres kezdő sorait? „Az élet útjának felére érve homályos erdőn eszméltem ma­gamra, egyenes ösvényről tévedve félre. Eh, hogy is mondható el, mily go­romba ez erdő elvadult, kínzó, kietlen, csak emlékezve félelem fog újra."

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom