Szabad Újság, 1992. december (2. évfolyam, 271-295. szám)

1992-12-07 / 276. szám

1992. december 7. Tallózó Szabad ÚJSÁG 5 Ésszerű kezdeményezés Közös garázsok Dúbravkán? A gépkocsinak valahol parkolnia kell. Manapság a garázs ára már ve­tekszik a gépkocsi árával. Hol építsük azonban fel a motorház alá zárt lo­vacskák „istállóját“? Ez a helyi és a városi önkormányzatok gondja kel­lene hogy legyen. A városközpontban a parkolóhelye­ket már szétkapkodták, minden vára­kozásra kijelölt helyért fizetni kell. Kül­földön azonban a fizetett parkolóhe­lyeken kívül ismerik a parkolóházakat, a földalatti garázsokat, stb. Pozsony­ban is bizony elkelne ezekből néhány, főleg a városközpontban. Közös garázsok építését Pozsony­ban, a külterületeken, a lakótelepeken vették fontolóra. A Pozsony-Dúbravka negyed önkormányzata javasolta tö­meges garázsok építését. A három benyújtott javaslat közül a pályázaton az NHS társaság terve győzött. A kö­zös garázsokat az Alexy utcában épí­tik fel és a tervek szerint 303 gépkocsi kap itt helyet. A létesítményben autó­szalon és autójavító is lesz, autós-MERIDIAN szolgáltatások, boltok és termé­szetesen töltőállomás. Egyszóval mindannak itt kellene lennie, amire az autósnak szüksége lehet. A létesít­mény területe közel kilencezer négy­zetméter a garázsok számára és 2500 négyzetméter a szolgáltatásoknak. A garázsokkal egyidejűleg parkszerű­en akarják rendezni a környéket és nem feledkeznek meg a kerékpáro­sokról sem, akik számára kerékpáru­takat létesítenek. A dúbravkaiak már ma kérhetik írásban a parkolóhelyet az új létesít­ményben, mégpedig a dúbravkai hely­hatóságnál. Pozsony egyéb területein is bizo­nyára örömmel fogadnák az autósok a hasonló kezdeményezését. Hiszen értékes vagyontárgyuk, gépkocsijuk „elszállásolásáról" van szó. A közös, nagy befogadóképességű garázsok építése mellett számos érv szól. Felszabadulnak az eltorlaszolt utcák, megelőzhető a nagyarányú rozsdásodás, megspórolható az a bi­zonyos éjszakai „riasztó-rodeó“, amit a beázott biztosítókészülékek csap­nak. Bizonyára csökken az ellopott gépkocsik száma is, vagy legalább beszűkülnek az autótolvajok lehetősé­gei. (dmk) Cseh glória, szlovák glória... v. Haring rajza, SLOVENSKY NÁROD A púchovi gumigyár talpon marad A Sarumból Matador lesz 4 dúbravkai közös parkoló és autóskózpont tervrajza A púchovi Barum Gumigyár RT önálló érté­kesítő és szervizhálózattal rendelkezik. Szlovákiában 36 üzlete van Interguma né­ven (ez a Barum régi neve). Minden bolt azonban nem felel meg az európai követel­ményeknek, az autósok igényei egyre na­gyobbak. Sokoldalú központok A részvénytársaság azt tervezi, hogy a bolthálózat ne korlátozódjék csak eladásra, hanem nyújtson egyéb szolgáltatásokat is, pl. autómosót, töltőállomást is üzemeltes­sen. A 36 üzlet közül jelenleg nyolc felel meg a követelményeknek Vladimír Taraba mérnök, a Barum Gumigyár kereskedelmi igazgatója szerint az elárusító központokat jövőre akarják teljesen kiépíteni 13 millió korona beruházással. Ilyen központokat akarnak létrehozni Csehországban, Ukraj­nán és Magyarországon. Csehországban a Barum-hálózat gyakorlatilag széthullott. A kitelepített németektől várják a segítséget? „Pénzcsinálás“ géppel és turizmussal Az Anjou Károly Róbert magyar <irály 1328. november 17-én adomá­nyozta Körmöcbányának (Crem­­nychbana) a városi jogokat. Attól az dőponttól számítják a körmöci ara­nyak gyártásának kezdetét is. Itt van Európa legrégibb pénzverdéje. 664 év lelt el az első aranyforintok elkészíté­se óta. A városi előjogok azonban nem voltak törvénybe iktatva, s ezért 1492 novemberében, éppen 500 éve, a királyi föaknász törvénybe foglalta a körmöci bányászati jog 22 fejezetét. Ez 1854-ig volt érvényben, amikor létrejött a monarchia egységes bá­nyatörvénye. Kevés a pénz, pedig ők gyártják Csehszlovákia egyetlen pénzver­ője működik Körmöcbányán. Figve­­jmre méltó, hogy a Klaus-reformok apcsán majdnem tönkre ment. De rre még visszatérünk. A városban közel hétezren élnek, v munkanélküliség kb. 10 százalékos, ahát megfelel a szlovákiai átlagnak, /liroslav Nároíny mérnök, a város lolgármestere az idegenforgalomtól, szolgáltatások fejlesztésétől várja i fellendülést. Ehhez azonban példás andre van szükség. • Mi akadályozza ebben, polgár­mester úr?- Körmöcbánya városi rezervátum, [ vár nemzeti kulturális emlék. A leg­­antosabb az összes történelmi épület andbe hozása. Mivel itt régebben fő­ág német lakosság élt, feltehető, hogy ppen a németek részéről várható egítség. Ennek már most vannak alei. A német lakosságot a háború tán kegyetlen kollektív sérelem érte, te Körmöcbányára nem haragudtak neg. Utódaik idejárnak megnézni ipáik szülőhelyét. A szudéta-szindró­­na nem fenyeget, még egyikük sem illt elő kárpótlási követeléssel. • Elég lenne az ö segítségük?- Korántsem. A legfontosabb épít­kezésre a jövő évben 35 millió koroná­ra van szükségünk. Pontosan ugyan­ennyi az önkormányzat bevétele. Azonban nemcsak műemlékek van­nak a városban, a város mai életét is biztosítani kell. • Itt gyártják a pénzt és kevés van belőle? Valóban csak a pénz­hiány fékezi a fejlődést?- Ugyanilyen fontos a törvényho­zás is. A városnak nincs hulladékvíz ZMENAl Miroslav Nározny mérnök kör­­möcbányai polgármester tisztító állomása. Tervezik egy területi víztisztító építését, de ez nem a leg­jobb megoldás. Ha rendbe is tesszük a műemlékeket és szállodák, vendég­lők formájában hasznosítjuk őket, mindig megmarad az ivóvíz, a szociá­lis berendezések, a hulladék problé­mája. A dolog nyitja a pénz és a törvé­nyi szabályozás. Az arany privatizálása Körmöcbányán ma is bányásznak. Persze, csupán felszíni fejtés folyik, mert a mélyfejtést 1970-ben ráfizeté­ses volta miatt megszüntették. Az Érc­bányák Állami Vállalat a nagyprivati­zálás második hullámába került. A he­lyi üzem ellentervet dolgozott ki a pri­vatizálásra, de ezt nem fogadták el. Most az Ércbányák privatizálását átér­tékelik. Van még lehetőség rá, hogy visszatérjünk az arany és az ezüst mélyfejtéséhez. Lehet, hogy külföldi töke bevonásával. Ha a besztercebá­nyai terv szerint privatizálnánk, akkor a körmöcbányai nyereség a kerületi székhelyre vándorolna. Úgy tűnik, a kerületi hatalmasok a föld alatt akarták elrejtve tartani az aranyat a fejlett és hatékony külföldi technológiák elől. Vagy talán inkább a jogot akarták fenntartani maguknak, hogy ők osszák újra el a befolyó eszközöket? De ez a kapitalizmusban nem illik. Hol verik a cseh pénzt? A privatizálás nem érinti az Állami Pénzverdét. A pénzverde majdnem tönkre ment, amikor a szövetségi kor­mány visszavonta az új érmék veré­sét, tekintettel az állam ketté válására. Nem minden országnak van saját pénzverdéje. Az utóbbi időben itt verik az önállóvá vált Szlovákia pénzét. Szó van tunéziai, marokkói és ausztráliai .pénz készítéséről is. Természetesen a nyugati szomszédtól függ, hol vereti az önálló cseh állam pénzérméit. De a pénzverde, most már biztos, nem megy tönkre. Kevesen tudják, hol van Európa földrajzi középpontja. Nem Körmöcbá­nyán, de a szomszédban, Kremnické Bane községben. A besztercebányai püspök nemrég szentelte fel itt az újjáépített templomot, amelyet az egy­kori német őslakosok pénzén restau­ráltak. ROMAN KALISKY-HRONSKY Fotó: PETER SlMÖlSKO Az új tulajdonosok, akik árverésen vásárol­ták meg a boltokat, gyakran zöldség, cukor­ka s egyéb cikk árusításával foglalkoznak és az autósok számára kevés a szakbolt. Ukrajnában Kijevben egy képviselője van a cégnek, Magyarországon két magánvál­lalkozó vásárolja a Barum áruját. Új köpenyek Csehszlovákiába sok, kb. 80 ezer külföl­di gépkocsit hoztak be, amelyek a hazaiak­tól eltérő gumiabronccsal vannak felszerel­ve. Az üzem ezért Pirelli technológiával gyárt abroncsokat és a francia Michelintől importálja a gumit, (összehasonlítás végett: a Skoda abroncsnak kiskereskedelmi ára 760, a franciáé 2000-2200 korona). Púchovban évente 2 millió gumiabron­csot gyártanak, ebből 500 ezret a Mladá Boleslav-i autógyár számára. Félmillió ab­roncs kerül a csehországi piacra, 300 ezer Szlovákiában marad, a maradék exportra kerül. Jelenleg Barum jelzéssel futnak az abroncsok. A szóösszetétel jelentése: BA - Bat'a, RU - Rubena, M - Matador. A jövő évben a púchovi gyár termékeit új, illetve régi Matador néven hozza forgalomba. A teljes átmenet az új márkajelzésre kb. hat évig tart. Utoljára 1945-ben volt piacon Matador nevű gumiabroncs. Láncreakció A részvénytársaságnak négyezer dolgo­zója van, munkájuk elég. Az évi nyereség 700 millió korona. V. Taraba szerint fontos, hogy egyes vállalatok csődbe mennek és felszámolják őket, s így a nem fizető vá­sárlók kiesnek az elvarázsolt körből és csak a fizetőképesek maradnak. Mert ha az egyik nem fizet a másiknak, az sem tud fizetni a harmadiknak és így tovább. Az adósoknak már nem szállítanak árut hi­telbe. Ez normális, a gyárnak szüksége van a pénzre, főleg most, a korszerűsítések idején. Dubnica nad Váhomból, a nehézgépipari művekből hatmillió koro­nás prést vettek a személyautók gumiab­roncsainak gyártására. Ilyen présből még hetven darabra lesz szükség. Ez Dubnicá­­ban legalább részben hozzájárul a hadiipari termelés leépítéséhez. Van távlat A búchovi gumigyárhoz hasonló helyzet­ben bizony kevés üzem van. Még nem számítanak a dolgozók számának csökken­tésére, hiszen a négyezer embernek van távlata, gyáruk megélhet. Nemcsak az au­tósok igényeit akarják kielégíteni, hanem saját dolgozóikét is. Osztalékot fizetnek, évente tizenharmadik és tizennegyedik fize­tést is adnak. Ezek azonban csak az első fecskék, de úgy tűnik, jobb időkre is van kilátás. Szerencse ez, vagy véletlen? Vagy csak azt tudják, hogyan kell lépni az új viszonyokban? Nyilván ez a harmadik felté­telezés a helyénvaló. ALENA FRONKOVÁ --------- A női táskák „kis lakója“-------­A rúzs, a rúzs .. . Az ajakrúzs a női táskák állandó tartozéka. Színe szerint állítólag megállapítható az illető hölgy jelle­me és arról, hogyan rúzsozza ma­gát, a temperamentuma. Talán igaz, talán nem. Egy azonban bizonyos: a nők évente átlagosan fél kiló rúzst esznek meg. Ebből ered az a szab­ványok által előírt követelmény, hogy a rúzsnak ugyanolyan szigorú feltételeknek kell megfelelnie, mint az élelmiszernek. Csehszlovákiában három cég gyárt ajakrúzst: a Kozmetika Hloho­­vec, az ASTRID Prágában és a De­­techna CHVD Nővé Mésto nad Me­­tují-ben. összesen 14 fajta rúzst gyártanak a legkülönfélébb szí­nekben. Pozsonyban működik a rúzsok minőségellenőrzője, a Szlovák Koz­metikai Gyártmányok Kereskedelmi Felügyelete. Munkatársai minden gyártótól 9 fajta rúzst vizsgáltak meg. Ugyanakkor az Állami Gyárt­mányvizsgálat a külföldi ajakrúzso­kat vetette alá minőségi vizsgálat­nak. A hazai rúzsokkal három vonat­kozásban hasonlították össze őket: egészségi ártalmatlanság, fizikai és vegyi tulajdonságok és érzékszervi hatás szempontjából. A mikrobioló­­giai laboratóriumban megszámlál­ták, mennyi a rúzsban a baktérium, a penészgomba, az élesztőanyag, van-e benne mérgező anyag, mint pl. ólom, vagy kadmium. Az ered­mény? Jó a minősítés. Mind a hazai, mind a külföldi márkák megfeleltek minden higiéniai előírásnak. Mivel szépítöszerről van szó, ér­tékelni kellett a formatervezést, összetételt, színt, illatot, sőt, az ízt is. Az is érdekli a kutatókat, hogyan viselkedik a rúzs a szájon, nem morzsolódik-e, nem ragad-e oda. A nyersanyagok szagának a rúzs­ban nem szabad érződnie, nem hat­hat a bőrre, a szájra kellemetlenül, simának és rugalmasnak kell ma­radnia. A kutatók szerint az ajak­rúzsra nem szabad hatnia a hömér­­sélet ingadozásának. Külföldön, de idehaza is közis­mert, hogy a nálunk gyártott rúzsok !tÍKO D KÍ«O BR(M VV jó minőségűek, csak kiszerelésük, foglalatuk marad el a külföldieké mögött. Jói kiállta a próbát az AB EXKLUZÍV a pozsonyi Kozmetikából és a prágai ELA az ASTRID üzem­ből. Egyes külföldi rúzsok csomago­lásán megjelent a gyártáskor fel­használt anyagok jegyzéke és az ajakra gyakorolt hatásuk leírása. A vásárlóval közük, van-e a rúzsban lanolin, E vitamin, stb. A rúzs tartója a külföldieknél igen változatos, emlí­tést érdemei például a Salvator Dali nevű gyártmány, amely ajak formájú tokban van. A hazai rúzsok közül a legjobb helyezést az AB EXKLU­ZÍV és a REGINA érték el. Csupán a csomagolás miatt bukott meg a ROSALENA. Túl nagy a tokja, túl kicsi a tömege, ráadásul papír do­bozban árulják és csak az alapvető információkat tartalmazza a felirat. Bizonyára megnyugtató, hogy a legrosszabb minősítés is csak az átlagos megjelölés volt. A hazai rú­zsok némileg szárazabbak a külföl­dieknél, de egyébként jól állták a versenyt. IRENA MAJEROVÁ

Next

/
Oldalképek
Tartalom