Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)
1992-09-24 / 214. szám
1992. szeptember 24. Külföld Szabad ÚJSÁG 3 Az ENSZ-közgyülésről Kis Jugoszláviát kizárták Douglas Hurd brit külügyminiszter élesen bírálta a belgrádi kormányt. Horvátország és Bosznia-Hercegovina elnökei azt állították, hogy Szerbia és Montenegró szabotálják a jugoszláviai béketerv megvalósítását. Bírálták az ENSZ-t és annak főtitkárát, mert, úgymond, nem elég határozottak a jugoszláviai válság megoldásának kérdésében. Az ENSZ Közgyűlése tegnapra virradóra kizárta a „maradék” Jugoszláviát, amely ma már csak Szerbiából és Montenegróból áll. Jugoszláviának újból folyamodnia kell az ENSZ-tagságért. A kizárásról szóló határozat mellett 127 küldöttség szavazott, hat ellene volt, és 26 delegáció tartózkodott a szavazástól. A ENSZ 47. Közgyűlésén az Európai Közösség 12 tagállama nevében Suchocka Magyarországon Visegrád jövőjéről tárgyaltak Antall József magyar kormányfő meghívására tegnap Budapestre érkezett a lengyel kormány elnöke, Hana Suchocka. A délelőtt folyamán megkezdte a tárgyalásokat magyar partnerével, és találkozott Szabad Györggyel, a magyar parlament elnökével is. A tervek szerint ma fogadja őt Göncz Árpád köztársasági elnök. A lengyel kabinet elnöke találkozik Paskal László esztergomi érsekkel, és a Budapesten élő lengyelekkel is. Antall József magyar kormányfő a tárgyalások után kijelentette, hogy Csehszlovákia kettéválása után a visegrádi együttműködés kétoldalú szerződések keretében lenne a legcélszerűbb. A visegrádi keret csupán koordináló politikai klub jelleget kapna. A kormány szóvivője elmondta, hogy folytatják az előkészületeket a szabadkereskedelmi övezet létrehozására, és erről még novemberben Krakkóban szerződést írnak alá. Csehszlovákia vonatkozásában Antall kijelnetette, hogy a szövetségi kormány egyre kevésbé képes alapvető döntések meghozatalára. A jövőt illetően elmondta, hogy biztosítani kell a leendő Szlovákia nemzetközi elszigetelődésének megakadályozását. The Daily Telegraph: Romániai nacionalizmus Az a nacionalizmus, amely ellentéteket és káoszt szít Közép- és Kelet-Európában, már Romániában, a Balkán legnagyobb államában is terjed — írta tegnapi számában a londoni The Daily Telegraph. lamenti és elnökválasztások közeledtével azonban felszínre kerültek a demagóg idegengyűlölet megnyilvánulásai. Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnökjelöltje, a kétmilliós erdélyi magyarságot vádolja azzal, hogy aláássa Románia alapjait, és arra törekszik, hogy Erdély területét Magyarországhoz csatolja. A nyugati diplomaták ezeket a vádaskodásokat abszurdnak minősítik, a magyar politikusok pedig, akik hajlamosak a nacionalista szóhasználatra, az Európai Közösséghez való integrációra összpontosítják figyelmüket, és nem gondolnak valamiféle konfliktus kirobbanására Romániával. Mindennek ellenére az egyszerű romániai választó, aki az óriási áremelkedésektől megriadt, és a 91 párt vetélkedésétől zavarodott, úgy láthatja, hogy Funar megnyilatkozásai egyenesek, világosak és meggyőzőek—véli a The Daily Telegraph. Miloí Strugar a „maradik" Jugoszlávia küldöttségének tagja magára maradt az ENSZ közgyűlésén, miután Milan Panics kormányfő elmondta beszédét és elhagyta a tárgyalótermet a Jugoszláviáról szóló szavazás előtt (Telefotó: TKSR/AP) A NATO és Csehszlovákia Az első közös rendezvény A polgárháború nyugaton Jugoszláviát, keleten Moldvát sújtja. Közben Romániában, ahol a magyarok és romák nagy etnikai csoportokat alkotnak, viszonylagos összhang volt. A par■HÉT e heti (39.) számának tartalmából • Kamoncza Márta: Kisebbségi gondok — amerikai szemmel • Motesflqr Árpád: A felemelt ujj! • Zs. Nagy I -ajos: Arcok félhomályban • S. Forgon Szilvia — Tomory Lqjos: Az én háborúm • Lacza Tihamér: A tollas kígyó népe • Ozogány Ernő: Magyarok Amrikában — A fül fizikusa (Békésy György) A NATO és Csehszlovákia első közös rendezvénye a norvégjai Dombasban folyó konferencia a hadseregek hatásáról a környezetre. A konferenciát Johan Holst norvég és Imrich Andrejcák csehszlovák védelmi miniszter nyitotta meg. A rendezvény lehetővé teszi, hogy együttműködés alakuljon ki a hadseregek közt a környezetszennyezés megelőzése érdekében. Norvégia önkéntes környezetvédő csapatokat, az ún. „zöldsisakosokat” szervezi, amelyek a környezeti károk elhárításában vesznek részt. Ezek az egységek alkalmazzák az ENSZ békefenntertó erők tapasztalatait, amelyeket világszerte, bevetéseik során szereztek. Imrich Andreéájk újságírók előtt kijelentette, hogy ez a talál-Szír—izraeli csúcs? Simon Peres izraeli külügyminiszter tegnap arra szólított fel, hogy rendezzenek szír—izraeli csúcsértekezletet. A külügyminiszter véleménye szerint Rabin kormányfő és Asszad elnök között a találkozóra feltétlenül szükség van. Rabin elnök is úgy nyilatkozott, hogy a Szíriával folytatott tárgyalásokat magasabb szintre kellene emelni. Úgy véli, hogy folytatni kellene a kétoldalú tárgyalásokat, mert az ilyen folyamat vezetett 1979-ben a Camp David-i békekötéshez Egyiptommal. Jasszer Arafat, a PFSZ elnöke a tervvel kapcsolatban kijelentette, hogy az izraeli-szíriai különbéke nem kényszeríti a palesztinokat kompromisszumra, és nem állítják le a népi felkelést a megszállt területeken. kozó is bizonyítja az Európában beállt változásokat, hiszen itt az egykori ellenségek közti együttműködésről van szó. A találkozó keretében az elméleti és gyakorlati kiképzést is bemutatják. A rendezvény pénteken érvéget. Áramlik a toké Ez év első hét hónapja alatt a külföldi vállalatok Magyarországon 827 millió dollárt fektettek be. Ezt tegnap a Magyar Nemzeti Bank közölte. Bankszakértők szerint a külföldi tőke beáramlásában mutatkozó kedvező irányzatok jelzik, hogy az év végéig Magyarországon a külföldi beruházások összege meghaladhatja az 1,3 milliárd dollárt. Csak júliusban a külföldi cégek 185 millió dollárt ruháztak be, ami jelentősen meghaladja az egy hónappal korábbi átlagot, amely 110 millió dollár volt. Remény Karabahban Örményország és Azerbajdzsán védelmi miniszterei tűzszüneti egyezményt írtak alá, amely szeptember 25.-én lép érvénybe. Ezt Gracsov orosz védelmi miniszterjelentette be. Az egyezmény előírja a harcok leállítását az egész örményazerbajdzsáni határ mentén. Gracsov elmondta, hogy a hasonló szerződéseket a múltban gyakran megszegték, de ezt most katonai szempontból a korábbiaknál sokkal gondosabban előkészítették. Reményre jogosít fel az a tény is, hony mindkét harcoló fél már elfáradt. Párizs nemzetközi befolyása Európa cérnaszálon A demokráciában egyetlen szavazat eldönthet bármilyen nagy horderejű kérdést, és ne próbáljanak „nem”-et csinálni ebből az „igen”-ből — mondta Alain Jupi, az elenzékben lévő neogaulle-ista RPR párt egyik vezéralakja. A politikus kijelentése természetesen helytálló, a kontinens kilátásainak feltérképezése azonban nem szolgálhat kiinduló pontként. Az európai jövő alakítása szempontjából kulcsfontosságú országban csalódást keltőén gyenge többségei elfogadott uniós szerződés nem alkalmas arra, hogy egy — kimondatlanul is — kulturális és szellemi világközpont szerepre aspiráló integráció alapja legyen. Párizs nemzetközi befolyásáról az ország vezető politikusai elismerik, hogy az számottevően csökkent az utóbbi időben. Részben ennek alapján is lehetett némi alapja annak a feltételezésnek, hogy a népszavazás meghirdetésével és az időnként művinek ható bizonytalansággal Franciaország ismét a történések középpontjába szeretne kerülni, a világpolitikai súlyvesztés folyamatát fékezve vagy megállítva. Ez a benyomás annak ellenére is fennmaradhatott, hogy mindenki tudta, az esetleges francia „nem” nyilvánvalóan nem ugyanaz lenne, mint a dánoké. Azt csak az eredmények vasárnap esti közzétételekor lehetett felismerni, hogy valójában milyen horibilis kockázata volt a francia népszavazásnak. A halovány „igen” láttán Európa polgárai úgy érezhették magukat, mint egy hegymászó, aki egy foszladozó kötélen kapaszkodik át egy szakadék felett, amelyről csak visszanézve lehetett látni, valójában milyen rettenetes mély. Elgondolni is rossz, mi történt volna a devizapiacokon és hová juthatott volna a nyugat-európai pénzügyi rendszer, ha a „nem” győz. A népszavazás után érdekes összegezést adott az egyik francia tévécsatorna kommentátora. Mint kifejtette, az ottani politikai elit mintegy 80-90 százaléka — beleértve egyaránt a kormánypárti és az ellenzéki politikusokat, a polgári irányzatú szakszervezeteket csakúgy, mint a munkáltatókat — meggyőződéssel támogatta az uniós szerződést, és eltökélt kampányt folytattott az „igen” mellett. A lakosság körében ezzel szemben óriási értetlenség mutatkozott a valamire való megfontolás alapján is egyetlen járható útnak látszó európai alternatíva ellenében. A franciák mostani vasárnapja világosan megmutatta, hogy a népszavazás milyen nehezen alkalmazható komplex hatásokkal járó kérdések eldöntésére, így valójában a „nem”-mel válaszolók indítékai is rendkívül nehezen követhetők nyomon. Nyilvánvalóan jelentős szerepet játszott a kormányzó szocialistákkal szembeni tiltakozás, de érezhető egy bizonyos demagógia hatása is, amely úgymond a „brüsszeli bürokrácia túltengését” és a „technokrata szemlélet eluralkodását” sérelmezi. Ez utóbbi nézetek nyilvánvalóan tévesek, hiszen az unióvá alakulás, de önmagában az egységes belső piac megteremtése is roppant komplex érdekegyeztetést és jogalkotást tesz szükségessé, a közös fejlesztési tervekről nem is beszélve. Az ilyen, ma még kényszerűen fenntartandó és nyilvánvalóan hasznos feladatot ellátó bürokráciáról azonban tudni lehet, hogy funkciójának betöltése után felszámolható. A nemmel szavazók harmadik jelentős táborát valószínűleg a francia parasztság képezi. Ez a réteg az utóbbi hónapokban minden bajért Maastrichts tette felelőssé. A konzervatív francia vidék azonban nyilvánvalóan rossz irányban hadakozik, ha egy korábbi és bizonyos idő után fenntarthatatlan életformához ragaszkodik. Mást ez a réteg sem tehet, mint hogy előremenekül és a formálódó uniótól új regionális politikát, modem, de környezetkímélő közlekedési rendszereket, valamint tájvédelmi programokat követel. A hanyatló francia körzetek számára fontos lehet még a laboratóriumokban már érlelődő új kommunikációs rendszerek elterjesztése, amelyek a regionális demokrácia hordozójává válhatnak. A végül is 51 százalékos „igen” körül alakuló eredmény arra mutat, hogy a választók nagy része nem volt tudatában a szavazás valódi tétjének, hiszen országát már rövid távon óriási megrázkódtatásoknak tette volna ki, a hosszú távú érdekeik sérelméről nem is beszélve. Ami pedig a legkatasztrófálisabb lehetett volna, hogy a szívós munkával lendületbe hozott sajátos civilizációs folyamatot, a kontinens keleti fele számára olyan távoli és mégis annyira áhított európaizálódást törték volna derékba. Az unió melletti kortesbeszédben Giscard d’Estaing volt köztársasági elnök a békét és a történelemben pártját ritkító francia—német megbékélést említette az első helyen. Nem kizárt, hogy ez volt a döntő pont, amely végül is meghozta az éppen csak árnyalatnyi többséget. A kontinensnek — jobban, mint valaha — szüksége van a kulturált együttélés új formáinak megteremtésére. Természetesen fontos a korlátozásoktól mentes belső piac, a hatékony tömegtermelés, a stabil monetáris rendszer, a közös politikai döntéshozatali mechanizmus és a felsoroltakat alátámasztó jogi környezet. Ennél is nagyobb szükség van azonban új, íratlan szabályok, az egyéni és politikai magatartást meghatározó konvenciók és a sajátosan európai eszmék meghonosítására. Mindezek együttesen garantálhatják a stabilitást a jelenlegihez hasonló zavaros időszakokban, amelyek a múltban is szép számmal előfordultak és nyilvánvalóan a jövőben is jelentkezni fognak. (VG) IVIoRAVŐÍK csehszlovák külügyminiszter találkozott Brent Scowcroft tábornokkal, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadójával. Korábban a miniszter az amerikai külügyi államtitkár helyettesével tárgyalt. Moravéik a Fehér Házban folytatott tárgyalásairól elmondta, hogy azok Csehszlovákia kettéosztásának nemzetközi vonatkozásairól szóltak. Az amerikai politikusok igen fontosnak tekintik, hogy a válás békés legyen, mert ez nagyjelentőségű Közép- Európa stabilitása szempontjából. A MAGYAR parlament úgy döntött, hogy elismeri a hágai Nemzetközi Bíróság illetékességét. A határozat szerint a bíróság döntésének érvényességét nem kell külön szerződésben lefektetni. A hágai Nemzetközi Bíróság döntéseit csak akkor nem tekintik érvényesnek Magyarország számára, ha a két fél más békés megoldásban állapodik meg, ha az ügyben kizárólag a Magyar Köztársaság illetékes, ha a bírósági döntés háborúval lenne kapcsolatos vagy ellentmondana az ENSZ döntéseinek. Bulgáriában rövidzárlat miatt tűz keletkezet a kozloduji atomerőműben. Az üzemzavar során a légkörbe nem kerültek radioaktív anyagok. Az üzemzavar elhárítását azonnal megkezdték. Franciaország és Németország tegnap bejelentették, hogy semmi sem indojkolja a márka és a frank árfolyamának megváltoztatását, mert a jelenlegi árfolyam pontosan tükrözi a két ország gazdaságának helyzetét. A frankkal folytatott spekulációk megelőzése érdekében a Francia Bank öt-tíz napra 10,5 százalékról 13 százalékra emelte a kamatlábakat. A frank és a márka árfolyama jelenleg 3,43 frank egy márkáért. Az OSZTRÁK parlament ratifikálta azt a szerződést amellyel az ország csatlakozik az Európai Gazdasági Térséghez. Korábban elutasították a Zöldek javaslatát, hogy a kérdésről rendezzenek népszavazást. A gazdasági térség létrehozásával 1993. január 1-jétől létrejön a világ legnagyobb szabadkereskedelmi övezete, amelynek az EK 12 tagállamán kívül tagja lesz az Európai Szabadkereskedelmi Társulás hét országa is. A térségnek összesen 375 millió lakosa van. SvÉDOF íRSZÁGBAN ismét orosz tengeralatjárókat észleltek a partmenti vizekben. A parti őrség egyik őmaszádja mélytengeri aknákat alkalmazott a feltételezett tengeralattjáró ellen. Hasonló határsértések a Szovjetunió létezése idején is gyakoriak voltak. A svéd kormány közölte, hogy a parti vizek védelmében az eddiginél keményebb politikát folytat. NÉMETORSZÁG és Kazahsztán Bonnban gazdasági együttműködési szerződést írt alá, amely alapján a német tőke eddiginél nagyobb beáramlását várják a közép-ázsiai köztársaságba. A szerződést Nazarbajev kazalt elnök és Kohl német kancellár írták alá. Kazahsztánban kb. egymillió német él, akiket a második világháború idején a Volga mentéről telepítettek Közép-Ázsiába. Sachsenhausenban, az egykori német koncentrációs tábor helyén 50 tömegsírt találtak, amelyekről eddig nem tudott a világ. A tábort a háború után a szovjet titkosszolgálat, az NKVD igazgatta. Ebből az időből származnak a most megtalált tömegsírok. A brandenburgi belügyminisztérium szerint a háború után itt 12 500 ember vesztette életét, többségükben éhenhaltak, de egyes esetekben erőszak nyomaira bukkantak a holttesteken. Vietnamban a nemzetgyűlés tegnap Le Dúc Anh tábornokot választotta meg az ország elnökévé. Ezt az állami rádió közölte. .A LIBANONI hadsereg tegnap egyetlen lövés nélkül megszállta a kurd szeparatisták kiképző táborát a Bikávölgyben. A líbiai-szíriai határ közelében fekvő tábort a Kurd Dolgozók Pártjának fegyveres egységei használták. A szervezet független kurd államot akar létrehozni Törökországban. A kurd fegyveresek már májusban kiürítették szíriai támaszpotjukat. A libanoni csapatok átcsoportosítása a határmenti övezetekbe a szíriai és török megállapodások értelmében történik. Az USA költségvetési hiánya augusztusban további 24,7 milliárd dollárral növekedett. Az idei költségvetési évben a hiány 295,6 milliárd dollár. Tavaly ugyanebben az időszakban 30 milliárddal kisebb volt a deficit. Az Egyesült Államok felhalmozódott nemzeti adóssága jelenleg több, mint 3,95 billió dollár. A független közgazdászok rámutatnak, hogy az amerikai költségvetési hiány egyre nagyobb terheket tó a világgazdaságra.
