Szabad Újság, 1992. szeptember (2. évfolyam, 194-219. szám)

1992-09-30 / 219. szám

2 Szabad ÚJSÁG Belföld 1992. szeptember 30. Jiro^ACB hír Václav KLAUS cseh miniszterel­nök tegnap a Roma Demokratikus Kongresszus vezetőivel tartott találkozó­ján kijelentette, hogy az új cseh alkot­mánynak rögzítenie kell a nemzeti ki­sebbségek jogainak a védelmét. A meg­beszélésen szóba került az állampolgár­ság megválasztásának a lehetősége is az ország feloszlása után. A LEGFRISSEBB közvélemény-ku­tatási eredmények szerint az ország la­kosságának több mint 80 százaléka bizo­nyosra veszi a föderáció szétválását. A megkérdezettek 44-45 százaléka az or­szág megszűnése egyedüli lehetséges módjának a népszavazást tekinti. PETR ŐERMÁK szövetségi belügy­miniszter tegnapi sajtóértekezletén kije­lentette, hogy Csehszlovákia nem fejt ki aktív kémtevékenységet egyetlen ország­gal szemben sem. Egyúttal azonban kö­zölte, hogy 14 napon belül elkészül a csehországi titkosszolgálat felépítésének a terve. A SZLOVÁK Mezőgazdasági Bank tegnap közölte, hogy október elsejétől 17 százalékra csökkenti azoknak a hitelek­nek a kamatlábát, amelyeket a pénzinté­zet részvényeseinek nyújt. A KASSAI városi önkormányzat tegnap leváltotta Ján Kopnicky főpolgár­mestert. Távozása mellett 53-an, ellene pedig 1 képviselő szavazott. SSSÍSSíSÍÍÍÍSSSSSíSSSffiSíSSSSSSSSSSSaSÍSÍSSSSÍSÍSSÍÍSSSSKBríSÍSií (Folytatás az 1. oldalról) ezt a történelmi eseményt, szintézist azonban még nem készítettek róla, mint ahogy tárgyilagos értékelésével is adó­sak a szlovák történészek. így eshetett meg, hogy a szlovák történelem egyik -legfényesebb fejezetének titulált ese­ményt ugyanazon nemzet egy másik fia — történetesen annak idején sem a par­tizánok oldalán harcolt — Beneá és Gottwald megnyújtott kezének nevezte, kiemelve, nem minden volt jó, ami anti­fasiszta volt, így a szlovák nemzeti felke­lés is abban segített leginkább, hogy Szlovákia elveszítse állami önállóságát. Radomir ílngor, a DSZM képvise­lője azokat a történészeket idézte, akik nem vitatják el az sznf történelmi jelen­tőségét. Szerinte aki a felkelés értelmét kétségbe vonja, a szlovák nemzet törté­nelmi jogát vitatja el az önrendelkezés­re. Peter Brriák, az SZNSZ képviselője ezzel szemben a szlovák nemzeti felke­lést a kommunista totalitarizmus kezde­tének nevezte, felolvasott egy tíz törté­nész által aláírt levelet, mely átúrék 1848-as nyilatkozatának napját javasol­ta államünneppé nyilvánítani. Élesen támadta az sznf kitörésének napját államünneppé nyilvánítatni kívá­nók érveit Ján Fekete (DSZM) és An­ton Neuwirt (KDM), majd mindketten olyan javaslatot terjesztettek elő, hogy legyen augusztus 29-e emléknap, a nem­zeti megbékélés napja, amikor együtt emlékezhetnek majd az egymás mellé temetett partizánokra és gárdistákra, katolikusokra és zsidókra a hozzátarto­zók. Komoly és komolytalan felszólalá-Meciar a kormányülés után (többek között) a magyarokról „Duray alattomos politikát folytat” (Folytatás az 1. oldalról) kabinet véleménye szerint a földtörvény novellizálásáról a Szövetségi Gyűlésnek kellene tárgyalnia, de tekintettel az egyes parlamenti klubok ellentmondó álláspontjára, kevés a valószínűsége an­nak, hogy a módosítást a szövetségi par­lament jóváhagyja. Vladimír Meőiar a kormányülés után tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: azért távozott idő előtt az Államvédelmi Tanács üléséről, mivel az nem fogadta el az általa képviselt szlovák álláspon­tot: a két önálló hadseregen kívül legye­nek közös parancsnokság alatt álló egy­ségek, valamint vitassák meg a hadsereg vezetésének területén felmerülő ko­moly problémákat. Meőiar hozzátette, hogy a harci eszközök elosztásáról vi­szonylag gyorsan megegyeztek, de gon­dok vannak az ingatlanok elosztásával — Csehországban ezek mintegy 10 mil­liárd koronával nagyobb értéket képvi­selnek, tehát Szlovákia kérte ennek a különbözetnek készpénzben való ki­­egyenlítését. „Ezt a cseh fél határozot­tan elutasította, emiatt voltam kényte­len elhagyni a tanácskozást, de szakadás nem történt, a kapcsolatokat továbbra is fenntartjuk” — mondta Meőiar. Ne­hezményezte még, hogy a csehek nem voltak hajlandók aláírni a cseh—szlovák meg nem támadási szerződést. A kormányfő néhány pontban össze­foglalta kormánya eddigi tevékenységét: csökkentette a minisztériumok és kor­mányhivatalok számát, diplomáciai lépé­seket tett Szlovákia nemzetközi elismeré­se érdekében, elkészítette a privatizáció új formájának terveit. A Mladá fronta kér­désére „kiszivárogtatott” néhány részletet abból a dokumentumból, amely Szlováki­ának a Cseh Köztársasággal való kapcso­lattartását szabályozó alapelveket tartal­mazza. Mint elmondta, meghatározatlan időre szeretnék megőrizni a közös valutát. „Amennyiben a csehek nem fogadják el javaslatainkat, nem történik semmi, mert másképpen ugyan, de azért tovább élünk” — tette hozzá a miniszterelnök. Vladimír Meőiar részletesen elemezte Szlovákia és Magyarország kapcsolatai­ban felmerült problémákat. Szerinte mindkét félnek érdeke, hogy rendezze kapcsolatait. Legutóbbi budapesti látoga­tásával kapcsolatban kiemelte: figyelmez­tette Antall Józsefet az erősödő magyar nacionalizmusra, amely újabb Jugoszlávi­át teremthet Közép-Európában. Kijelen­tette, hogy egyetlen olyan magyar politi­kust sem találtak, aki mentes a nacionaliz­mustól. Hozzátette, hogy hivatalosan is tiltakozni fognak a magyar kormánynál Antall nürnbergi felszólalása miatt, mivel szerintük alaptalan vádaskodásokkal illet­te Szlovákia politikai vezetését. Kijelen­tette: a kisebbségi önrendelkezés a vilá­gon sehol sincs, a szlovákiai magyarság esetében pedig kizárólag a Felvidéknek Szlovákiától való elszakítása a célja. Du­ray Miklós politikáját a következő szavak­kal értékelte: „Durayék piszkos és alatto­mos politikát folytatnak, s amíg ezen nem változtatnak, nem vagyok hajlandó velük szóba állni.” (pintér) Kommentár nélkül Gasparovic a kisebbségekről tvan Gaiparovíé, m Szlovák Nemzeti Tanács elnöke a Szlovák Televáló Idő- 9Z0TÜ e«eményk című hírműsorában, hétfőn este a következőket nyilatkozta a nemzetiségi kérdésről: „Meg vagyok lepődve a magyar szer­vek hozzáállásán, ahogyan dramatizálják a nemzetiségek ügyét. Ez egy bizonyos időszakra emlékeztet engem, az 1938— 39-es évekre, amikor egy bizonyos ország­ban olyan helyzet alakult ki, hogy egy úr szó szerint uszította a szomszédos orszá­gok ellen a kisebbségeket, hogy elégedet­lenséget keltsenek.Azután kinevezte ma­gát ezen kisebbségek Führerének, azzal, hogy fel kell őket szabadítani. Mint tudják, Antall úr már kétszer is mondta, hogy nemcsak a Magyarországon élő magya­roknak, hanem a világ összes magyarjá­nak a miniszterelnöke. Tehát igen veszé­lyesnek és elfogadhatatlannak tartom. Ahogy én ismerem a helyzetet — és igen sok barátom van Dél-Szlovákiában —, ha nem következnének be ilyen politikai ütkö­zések, — főleg a Duna túlsó oldaláról és itteni kiválasztott politikusok részéről —, akkor teljes egyetértésben élnénk." No comment.. A képviselők a föderáció megszűnéséről (Folytatás az 1. oldalról) lentősebbnek minősítette a dokumentu­mot. Emlékeztetett arra, hogy a tervezet négy lehetséges megszűnési módot tar­talmaz. A javaslat szerint a Cseh és Szlo­vák Szövetségi Köztársaság vagy a Szö­vetségi Gyűlés által kiadandó alkot­mánytörvénnyel jóváhagyandó parla­menti nyilatkozattal, vagy a Cseh Nem-A történelem furcsa fintorai sok váltották egymást. A magyar koalí­ció nevében Duka Zólyomi Árpád tá­mogatásáról biztosította a javaslatot, mondván, a szlovák történelemben ez az esemény volt az, ahol az erőszakkal, a totális rendszerrel, a fasiszta kizáróla­gossággal fordult szembe a nép, együtt más népekkel, egyenlőként. Az ese­mény kisajátítása már csak a háború befejeztével kezdődött meg, amikor az egyenlőként együtt harcolókat is elvá­lasztották. Az új választási időszakban először esett meg, hogy magyar felszó­laló vastapsot kapott. Volt aztán, aki azt javasolta, legyen államünnep február nyolcadika, mivelhogy akkor használták először békés célra a puskaport... Még­hozzá 1627-ben, Selmecbányán a bá­nyászok robbantottak vájatot vele — s még Anglia is elámult rajta. A több mint háromórás vitát követően végül 89 igen szavazattal államünneppé tették augusztus 29-ét, a szlovák nemzeti fel­kelés kitörésének napját. A második napirendi pont körüli vita sokkal rövidebb volt. Ennek értelmében a parlament minimális többséggel mó­dosította azt a törvényt, mely a körzeti hivatalok elöljáróiról szólt. Az új tör­vény szerint a járási hivatalok elöljárói nevezik ki ezentúl a körzeti hivatalok elöljáróit, s ehhez a körzet polgármeste­reinek jóváhagyására nem lesz többé szükség. Az ellenzéki pártok — ezúttal még a DBP is — igyekeztek legalább jóváhagyási jogot kieszközölni a polgár­­mestereknek, tekintettel arra, hogy a kor­mány a hatásköréhez tartozó szférákban már eddig is végzett politikai tisztogatá­sokat. Sajnos, az ellenzéki igyekezetét nem koronázta siker, így várható, hogy rövidesen változások állnak be Szlovákia­­szerte a körzeti hivatalok élén. Lapzártánkkor a parlamentben a foglalkoztatási törvény módosításának vitája kezdődött el, melyet Oíga Kel­­tosová munkaügyi miniszter terjesztett elő. — ngyr — Két hét múlva a 4. forduló (Folytatás az 1. oldalról) madik forduló eredményeit október 6- áig hozzák nyilvánosságra. Ami a va­gyonjegyes privatizálás első két forduló­ját illeti, ezekben a körökben a vagyon­­jegykönyv-tulajdonosok a befektetési pontok háromnegyedét használták fel. A két fordulóban az összes részvény 56 (Folytatás az 1. oldalról) szólt hozzánk. A Meciar­­rendszernek van „mersz*” a hírhedt szlovák normalizáci­­ós garnitúra eme abszolúte kompromittálódott képvise­lőjét nagykövetként egyene­sen Párizsba, az UNESCO- ba küldeni, az „elfogadha­tatlan” Ladislav Kovái pro­fesszor utódjaként! Elkép­zelhető ennél nagyobb pofon november utáni politikai imidzsünknek? / Lehet, hogy elképzelhető: hagyjuk magunkat meglepnL De ezek legalább olyan embe­rek, akikről tudjuk, mifélék: eléggé kiismerhettük őket el­őző politikai ténykedéseik során. A nagy ismeretlent azok jelentik, akiket az új rendszer a teljes politikai névtelenségből húzott elő és állított a „nagypolitika” ve­zető posztjaira. Olyan emberekről van szó, akik a nyilvánosság előtt nem mentek át semmiféle politikai iskolán (kivéve a marxista-leninista esti egye­temet), akik nem formálód­tak fokozatosan semmiféle politikai mozgalomban, sem ELLENFORRADALOM ellenzéki, sem disszidens­­ként, csak egyszerűen felbuk­kantak a semmiből. Egyetlen előnyük a Meéiar-rendszer szemében az, hogy politikai­lag nem kötődtek az előző forradalmi rendszerhez! így bukkan fel csodálatos módon a politikai életben Moravfík úr, rögtön a CSSZSZK kül­ügyminisztereként, Gaáparo­­vié úr, nyomban Szlovákia legfőbb képviselőjeként — a Szlovák Nemzeti Tanács el­nökeként, hasonlóan, sok más élvonalbeli politikushoz, nagykövethez, reprezentáns­hoz. EUenük, mint volt egye­temi kollégák ellen, nincs semmi kifogásom, mégis rej­tély marad számomra olvas­hatatlan, kiforratlan politi­kai profiljuk. Míg Thatcher asszonyból „vaslady” lett, hosszú ideig bizonyítania kel­lett a Konzervatív Pártban és a széles körű nyilvánosság előtt vált fokozatosan nagy­­formátumú politikussá. Ezért megjelenése a politikai porond legmagasabb fokán Jelzés nélküli híranyajg: fSTk, TK Sít nem hatott meglepetésként, sokk-ként, a politika világá­ban mindenki tudta, kiről van szó. Az új rendszer azon­ban ignorájja ezt a kiválasztó mechanizmust, nincs rá sem ideje, sem türelme, s így min­den politikai múltat nélkülö­ző embereket küld a nagypo­litikába. A vágy, hogy minél hamarabb megszabaduljon a forradalmi garnitúra embe­reitől, minden más szem­pontnál erősebb. Elegendő egyetlen kvalifikáció: az illető nem „kompromittálta” ma­gát az 1989-es forrada­lomban, a „volt rendszerben” — s ha mégis, Időben elhatá­rolta magát tőle. Ellenforradalom nemcsak puccsaL államfordulattal, vé­res úton, hanem legális úton is hatalomra juthat, például választások úfján. De mind­két esetben azonos módon nyilvánul meg: radikális mó­don elhatárolja magát az el­őző forradalomtóL Es épp ezt teszi következetesen Meőiar Új rendszere — egyértelműen és kizárólag negatív módon értékeli a „volt” forradalmi zeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Ta­nács megállapodásával, vagy a CSNT, il­letve az SZNT alkotmánytörvénye értel­mében kihirdetendő népszavazással, vagy az egyik vagy a másik köztársaságnak a CSNT és az SZNT más, alkotmányosan kinyilvánított akarata nyomán a föderáci­óból történő kilépésével. Az állam megszűnése kapcsán a mi­niszterelnök-helyettes a továbbiakban felhívta a figyelmet arra, hogy a szövet­ségi kormány nyugodt körülmények kö­zött, konfliktusok nélkül szeretné ren­dezni a kérdést. A népszavazást sürgető követelésekkel összefüggésben Óié rá­mutatott, hogy megfelelően kell érté­kelni a társadalmi realitásokat. Lubomír Voleník, a Népi Kamara bi­zottsági előadója (PDP) a kormányjavas­latot fontosnak és rendkívüli jelentőségű­nek minősítette. Szavai szerint a tervezet elfogadásával elejét vennénk a néhány környező posztkommunista országban ta­pasztalható apokaliptikus vízióknak. Ami a válási és a népszavazási alkotmánytör­vény közötti ellentmondásokat illeti, Vo­­len ík közölte, hogy a parlament alkot­mányjogi bizottságának a véleménye sze­rint a most előterjesztett javaslat a népsza­vazási törvény közvetett novellizálásának tekinthető. A Nemzetek Kamarájának el­őadója, Ján Cuper (DSZM) azonosult Lubomír Voleník jelentésével. A parlamenti tanácskozás közben Fi­lip Sedivy első alelnök (PDP) közölte a képviselőkkel, hogy a televíziós közvetí­tés műszaki okok miatt lehetetlen. A bejelentés után több képviselő is felszó­lalt, amely miatt később kezdődött meg az általános vita a válási törvényről. Miloslav Ransdorf (BB) megjegyezte, hogy amikor a parlament a lusztrálásról tárgyalt, a tévéközvetítéshez elegendő volt Michal Maly képviselőnek (PDP} és Jifí Kantúreknek, a Csehszlovák Televízió központi igazgatójának a „magánegyezsé­ge”. Maly minderre azzal válaszolt, hogy tud olyan baloldali képviselőkről, akik a Kavan-ügy során „felügyelték” az ide vo­natkozó tévéprogram megvágását. Radim Valenőík (BB) visszautasí­totta áedivy indoklását, mondván, hogy minden arra mutat, hogy megismétlődik a müncheni árulás forgatókönyve, ami­kor a csehszlovák küldöttség az ajtók mögött várta, hogy mi fog történni. „Most az egész nemzet vár” — tette hozzá. Josef Danék (LSZU) indítvá­nyozta: kérjék fel az amerikai CNN te­levíziós társaságot, hogy egyenes adás­ban közvetítse a Szövetségi Gyűlés ta­nácskozását. Az elnöklő Roman Zele­­nay, a Nemzetek Kamarájának az elnö­ke (DSZM) .jelentéktelennek” minősí­tette ezt a javaslatot, s így a képviselők nem is szavaztak róla. A kialakult szópárbajt a déli szünet szakította meg. Előtte azonban a kama­rák még elfogadták azt a javaslatot, hogy az általános vitában a felszólalók csak legfeljebb tíz percig beszélhettek. A szünet után az egyes parlamenti klu­bok állást foglaltak a válási törvény ter­vezetével kapcsolatban. százaléka kelt el. A harmadik forduló keretében 1369 vállalat maradt „játék­ban”, s a részvények árfolyamai ebben az esetben már nagyon eltértek egy­mástól. A legolcsóbban száz befekteté­si pontért 97 részvényt, a legdrágáb­ban pedig 800 pontért egy részvényt kínáltak. Szigorúan ellenőrzött szavazásaink (Folytatás az 1. oldalról) érintett Sládek hangoztatta a parlament fofyosóin, ha® mentelmi jogának felfiiggesz­­tése erősíteni fogja pártja népszerűségéi A törvényhozó testületben ma is az a többségi vélemény, ha nézeteiért, politikai harcmodoráét, netán szóhasználatáért fosztanák meg a képviselőt mentelmi jogától, ez, a politikai széljárástól függően szabállyá is rendszert, — a forradalmi programot ellenforradalmi­val helyettesíti, amelynek alapvető céjja fékezni, befa­gyasztani és végül visszájára fordítani a forradalmi folya­matot, — eltávolítja a „volt” rendszer minden képviselőjét minden politikai posztról, — minden politikai funkcióba a saját embereit ülteti az ellen­forradalom alapvető kritériu­mának megfelelően: csupán az fogadható el, akinek nem volt vagy már nincs semmi köze a forradalomhoz. Ezek tehát az eUenforra­­dalom törvényszerűségei és számunkra ma már látszólag nem marad más hátra, mint passzívan nézni, hogyan ér­vényesül a „hisz legálisan ke­rült hatalomra!” De még mindig létez­nek azok a legális esz­közök is, amelyek lehetővé te­szik a szembeszállást ezzel az eUenforradalommal és to­vább védeni azokat a demok­ratikus elveket és értékeket, amelyekért kivonultunk az utcákra azokon a hideg no­vemberi napokon 1989-ben. MIROSLAV KUSY (TELEGRAF, szeptember 28.) I^eszögezhctjük, hagy eddigi parlamenti politizálása során az MKDM-nek és az Együttélésnek nem kellett módosítania alapállását. Képviselőink a szavazások során egyértelműen mozgalmaik programját és választóik érdekeit tartják szem előtt. S nem elhamarkodott hangulati hatásoknak engedve teszik ezt, hanem pragmatikus és következetes politikai elemzés alapján. Sajnálatos tény, hogy az in élő magyarság és más kisebbségek kilátásaival kapcsolatos aggodalmaik mdokoltmk bizonyultak Képviselőink a Szövetség Gyűlésben elutasítanak minden ofyar megnyilatkozást, amely malmával a szlovákiai magyarság létérdekei dien uszító szélsőséges megnyit­­vámolásokhoz társul Szerencsére fogottadon prókátorok romboló beszédei, írását és harsogó sugalma­­zásai sem tudták metftontani mozgalmaink politizálásának egységét Képviselőink ugyanis tudatosítják: nem a pillanat politikai „sikere", hanem létünk további mikémje a tét! Prága, 1992. szeptember 29. A COEXISTENTIA képviselő) klub sajtószolgálata rm........................................................................................................................................................... Devizapiaci árfolyamok Érvényben: Devizaárfolyamok Valutaárfolyamok 1992. szeptember 30-án Vételi Eladási Közép-Vételi Eladási Közép-Deviza-(Pénz-)nem árfolyam 1 egységre, koronában Angol font 47,281 47,757 47,519 45,69 48,83 47,2 Ausztrál dollár 19,240 19,434 19,337 18,17 19,87 19,02 Belga frank (100) 91,463 92,383 91,923 88,85 94,13 91,49 Dán korona 4,822 4,870 4,846 4,67 4,97 4,62 Finn márka 5,929 5,969 5,959 5,67 6,15 5,91 Francia frank 5,580 5,636 5,608 5,42 5,74 5,58 Görög drachma (100) 14,581 14,727 14,654 13,44 14,98 14,21 Holland forint 16,753 16,921 16,837 16,28 17,24 16,7 ír font 49,528 50,026 49,777 47,62 50,96 49,30 Japán jen (100) 22,493 22,719 22,606 21,80 23,12 22,46 Kanadai dollár 21,373 21,587 21,460 20,53 22,09 21,31 Luxemburgi frank (100) 91,463 92,383 91,923 87,99 94,11 91,05 Német márka 18,832 19,022 18,927 18,47 19,39 18,93 Norvég korona 4,656 4,702 4,679 4,50 4,80 4,65 Olasz líra (1000) 22,347 22,571 22,459 21,62 23,06 22,34 Osztrák schilling 2,667 2,693 2,680 2,62 2,74 2,68 Portugál escudo (100) 21,139 21,351 21,245 20,12 21,74 20,93 Spanyol peseta (100) 26,953 27,223 27,088 26,04 27,74 26,89 Svájci frank 21,567 21,783 21,675 21,15 22,21 21,68 Svéd korona 5,027 5,077 5,052 4,86 5,18 5,02 USA-dollár 26,872 27,142 27,007 26,31 27,71 27,01

Next

/
Oldalképek
Tartalom