Szabad Újság, 1992. augusztus (2. évfolyam, 168-193. szám)

1992-08-22 / 186. szám

4 Szabad ÚJSÁG 1992. augusztus 22. Belföld-Gazdaság Ellenzéki kőfaragók, védtelen hozzátartozók Bepanaszolták a temető bérlőit Augusztus derekán, Nagyboldogasszony ünnepén búcsúra készült Gúta városa. A környékbeli műkedvelők és vásári árusok számára új lehetőségnek számított az ünnepi hétvége. Ilyenkor illő a temetőt is rendbehozni. Az elhunyt hozzátartozók sírköve és annak környéke az ünnepek idején a nekik kijáró tiszteletnek megfelelően gondozott kell hogy legyen. A gútai temető bérlőinek nevét viszont ez évben már nemegy felháborodott elégedetlen­kedő vette panaszos ajkaira. HIÁNYOS SZERZŐDÉS' A történet mára jócskán összegubancolódott fonalát Illés Ella, a Gútai Városi Hivatal vezetőjének irodájában kezdjük göngyölí­teni. - A városi önkormányzat álláspontja az volt, hogy a temető bérbeadásával talán sikerül javítani a lakosságnak nyújtott szol­gáltatások minőségén. Pályázat kiírásával kerestük a megfelelő bérlőt. A három jelentkező közül a Három B Kft. kapott egyéves megbízatást. Hogy miért éppen rájuk esett a választás? Ők garantálták a legolcsóbb temetkezési szolgáltatásokat, s a másik két pályázónak nem voltak gyakorlati tapasztalatai e téren. Az önkormányzatnak viszont már ekkor is voltak fenntartásai a szín­vonalat, valamint az árakat illetően - tudjuk meg a városi hivatal vezetőjétől. Megszületett tehát a bérleti szerződés, amelyben a komáromi kft. többek közt kötelezi magát arra, hogy betartja a város által előírt temetői rendszabályzatot, valamint az alapárjegyzéket. Ennek értelmében 1992. 1. 11-én huszonöt ezer korona évi bérleti díj ellenében a Három B Kft. megkezdte tevékenységét. Hogyan történt mégis, hogy rövid idő alatt magára haragította nemcsak az elhunytak hozzátartozóit, hanem a környék kőfara­góit is? A bérlők a szerződés adta előírásokkal óvatosan bánva „csinos kis“ illetékeket szabtak azokra a magánvállalkozókra, akiket a hozzátartozók kértek fel bizonyos munkák elvégzésére. Az általuk megadott illetékjegyzék alapján egy új emlékmű elhelyezéséért például 600 koronát kell fizetni, s ha a vállalkozó az egész év folyamán a temető területén kíván dolgozni, húsze­zer koronát köteles fizetni a bérlőnek. A betűk egyszeri vésése hatszáz koronájába kerül az „idegen“ vállalkozónak, egész évi tevékenysége pedig tízezer koronába. Az alapok egyszeri beto­nozása ezernégyszáz korona, ugyanezért a munkáért az egész év folyamán harmincezer korona illetéket kell fizetnie a vállalko­zónak. Mindez persze a bérlők részéről azért volt indokolt, mert a kft-nek saját kőfaragó műhelye van. A KŐFARAGÓK LÁZADÁSA Tóth Iván helybéli, Tóth László kamocsai és több környékbeli kőfaragó ezek után panaszt tett a városi önkormányzaton a bér­lők monopolhelyzetre törekvő intézkedései ellen. A bérlők és a panaszok között lezajlott beszélgetés során valamennyien elmondták véleményüket. A részvénytársaság tulajdonosai, Babiak Péter és Buben Anton nem tartották magasnak az általuk kiszabott illetéket, véleményük szerint a kőfaragók országosan ismert bevételeit figyelembe véve valamennyien meg tudják azt fizetni. Harsányi Imre főpolgármester szerint azonban a jelenlegi bérlők nyilván­való monopolhelyzetre való törekvésükkel nem söpörhetik el a környékbeli magánvállalkozókat. Végül is két kőfaragó kivételé­vel a vállalkozók egyezségre léptek a temető jelenlegi bérlőivel. A városi önkormányzat - gondolva a polgárokra, akik számára a konkurenciaharc újfent a szolgáltatási árak növekedését ered­ményezheti - a Pozsonyi Monopolellenes Hivatalnak továbbította a szerződést és az árjegyzéket is megítélésre. A városi önkormányzat jelenleg mérlegel: vagy az október végén lejáró bérleti szerződés meghosszabbítását utasítja el, vagy pontosítja a benne foglaltatott hézagos előírásokat. A leginkább károsultak az elhunytak hozzátartozói, akik közül kettőnek a város fizette ki a temetkezési költségeket, mivel nem tudták állni a túlságosan magasra szabott díjakat. EZUTÁN: MEGRIADTAK A KOMÁROMIAK Jogosan. Nem szóltunk még azokról az illetékekről, amelyeket a hozzátartozók és vállalkozók egyaránt kötelesek fizetni, ha személyautóval vagy tehergépkocsival hajtanak be a temető területére. Gútán volt példa arra is, hogy egy tolókocsiba kényszerült rokkantnyugdíjastól ugyanazt az illetéket kérték el, mint a gépkocsin érkezőtől! A bérlők valószínűleg a megélhetés s ezen túl a nyereségesség reményében vágtak bele a vállalko­zásba. Ezt az igyekezetüket azonban sem az árban hozzáférhető szolgáltatásaikkal, sem pedig az emberekkel szembeni tisztelet és részvét tanúsításával nem sikerült egy szintre emelniük. Néveri Zsuzsa a kft. gazdasági irodavezetője megcáfolta a rokkantnyugdíjasról hallottakat, s véleménye szerint társasá­guk a megszabott illetékekkel nem szegett meg semmilyen törvényt. Megtudtuk tőle azt is, hogy a temető területén jelenleg is dolgoznak más magánvállalkozók, akikkel mára sikerült meg­egyezniük - természetesen a kölcsönös együttműködést nem az illetékek nagyságának csökkentése, hanem a magánvállalkozók fizetőképessége eredményezte. A Három B Kft. a komáromi temető bérbevételét is fontolgatta. Szénássy Árpád, a Komáromi Városi Hivatal alpolgármestere viszont elmondta: - A városi önkormányzat is értesült a gútai lakosság panaszairól s a vállalkozók közti konkurenciaharcról. Félő, hogy a gútai temető jelenlegi bérlőinek monopolhelyzetre való törekvése lakosainak helyzetét csak nehezítené. Pedig már ma is alig megfizethetőek a temetkezési szolgáltatások. SZÁZ ILDIKÓ Nyilvános privatizáció A második forduló: egymás nélkül Tanulnunk kell a privatizáció eddi­gi menetéből, amelyet sok gya­nakvás kísért, ezért azt minél áttekint­hetőbbé kell tennünk, s ennek fő esz­köze a nyilvánosság - mondta llubomír Dolgos, Szlovákia új privatizációs mi­nisztere, hozzátéve, hogy a privatizá­ciónak a belföldi vállalkozói réteg kifej­lődését is segítenie kell. A miniszter szerint a nyilvános ver­senyt fogják a privatizáció módszerei közül előnyben részesíteni. A legfon­tosabb privatizációs döntéseket nyil­vánosan meg kell indokolni, de az ösz­­szes többi döntésekről is bárki számá­ra hozzáférhetővé kell tenni az infor­mációkat. Ez a privatizációba bekerülő pénz eredetének bizonyítására is vo­natkozik. A privatizáció szűkebben értelme­zett célja, vagyis a tulajdonváltás szempontjából a pénz eredete közöm­bös lehetne. Ám a privatizáció másik célja a versenykörnyezet kialakítása. Ebből a szempontból viszont rendkívül hasznos a befektetett pénzek eredeté­nek kiderítése. A privatizációs minisz­térium a bankokkal egyelőre csak ab­ban állapodott meg, hogy figyelemmel kísérik: fizettek-e adót a befektetett pénz után. Ez azonban kevés - vélte Dolgos miniszter. A vállalkozók számára úgy tudják megkönnyíteni a hozzáférést a privati­zálandó vagyonhoz, hogy nem ra­gaszkodnak szigorúan a piaci árhoz, lehetővé teszik a vásárlást a könyvszerinti értéken is. A miniszter szerint ez nem mond ellent a nyilvá­nos verseny elvének. Az is változás az eddigi koncepcióhoz képest, hogy a gyorsítás érdekében a volt tulajdo­nosok vagy örököseik által visszaigé­nyelt vagyon is privatizálható, legfel­jebb az új tulajdonossal intézik a kárté­rítési igényeket, ha már befejeződött az igényjogosultság bizonyításának hosszadalmas folyamata. A tökéletes versenykörnyezetet azonban nem akarják mindenáron, például a túl nagy munkanélküliség árán elérni. A külföldi tőke beáramlá­sát nem akadályozzák, de az új szlo­vák kormány gazdaságpolitikájának megfelelően azt néhány kiválasztott területre fogják irányítani. A miniszter azt sem tartja veszélyes jelenségnek, hogy Szlovákiában nagy az érdeklődés a csehországi befekte­tések iránt. Az emberek tudják, hogy a cseh gazdaság hatékonyabb, mint a szlovák, ezért természetes, hogy kuponjaikért inkább Csehországban akarnak vállalati részvényeket vásá­rolni. Hogy ez mikor válik veszélyes tünetté, azt a cseh partner dönti el - mondta Dolgos. Megállapodott Skalicky új cseh pri­vatizációs miniszterrel arról, hogy a kuponos privatizáció második fordu­lóját a két köztársaságban egymástól függetlenül hajtják végre. Skalicky ki­jelentette, hogy ez nem veszélyezteti az egységes gazdaságot és a közös államjogi formát. (VG) Cseh építőipar Munkaerőhiány lesz? A Cseh Köztársaság építőiparában a munkanélküliség még a 0,5 százalé­kot sem éri el - nyilatkozta a minap Jifí Koten, a Cseh-Morva Építőipari Szakszervezet elnöke. Sőt Prágában, Karlovy Vary környékén, Észak-Cseh­­országban és Észak-Morvaországban hiány van nemcsak építőipari szak­munkásokban, de már segédmunká­sokban is. Ennek egyik oka a cseh építőipari munkaerő hivatalos vagy esetenként illegális exportja. Német beruházók vagy építőipari vállalatok megrendelésére dolgozó csehországi cégek megállapodásai szerint Németországban hivatalosan körülbelül 3500 cseh és morva építő dolgozik, de német források azt állít­ják, számuk ennél jóval magasabb. ge. Ma már az 500 fős vállalat számít nagynak, de 1800 olyan építőipari cé­get is nyilvántartanak, amelyek átlago­san 30 embert foglalkoztatnak. A cseh építőiparban a munkaerő­­hiány még jóban növekedni fog, ha a kormány a nagyszabású közmunkák támogatása mellett dönt. Egyes szak­értők szerint a cseh építőiparban előbb jelentkezik kereslet külföldi ven­dégmunkások iránt, mint a többi volt szocialista országban. Jiff Kotennek az a véleménye, hogy a cseh építőipar elsősorban lengyelekre, kárpátukrá­nokra, bolgárokra számíthat. (Világgazdaság) Magángazdaság Csehszlovákiában Csehszlovákiában egyre erő­sebb a magángazdaság. Prágai lapjelentések szerint az idei év első négy hónapjában 500 szá­zalékkal nőtt a magánvállalatok exportja, bár az is igaz, hogy az összehasonlító, egy évvel koráb­bi kivitel lényegesen alacso­nyabb volt. A magánipar az álla­mi ipar termelésének 1 százalé­kát adja, Csehországban az ipari foglalkoztatottak 0,9, Szlovákiá­ban 0,6 százaléka dolgozik a magániparban. Az állami ipar­ban 25 százalékkal visszaesett a termelés a szóban forgó idő­szakban, a magángazdaságban viszont 76,1 százalékkal nőtt, a foglalkoztatottság több mint 100 százalékkal növekedett, mi­közben az állami szektorban 16 százalékkal csökkent. (APA) Megújul a prágai repülőtér Kanadai segítséggel bővítik A magántulajdonba kerülő vagy visszakerülő üzletek és gyakran a fe­lettük levő lakások rekonstrukciója Prágában és más csehországi váro­sokban szintén nagy építőipari kapaci­tást köt le. Ezen a területen a kisebb cégek érvényesülnek a legjobban. A nagyvállalatok viszont fokozatosan eltűnnek a cseh építőipari piacról, mert új, állami megrendelések gyakor­latilag nincsenek. Az egykori cseh nagyvállalatok fel­bomlása 1990-ben kezdődött. A folya­matra jellemző, hogy az idei első négy hónapban az állami építőipari vállala­tokban újabb 16 százalékkal csökkent a foglalkoztatottság. Már csak néhány nagyobb építőipari vállalat működik a Cseh Köztársaságban, de a többez­res létszámú mamutcégeknek már vé-Az 55 éve üzemelő Praha-Ruzyné repülőtér egyre kevésbé képes megbirkózni a növekvő utasforga­lommal. Tavaly 1527 ezer utast szál­lított, 21,7 százalékkal kevesebbet, mint 1990-ben. Az összes utas 56,7 százalékát a Ceskoslovenské Aero­­linie (Csehszlovák Légiforgalmi Társaság) szállította, 37 százalékát külföldi légitársaságok. A továbbí­tott teherszállítmányok mennyisége 33,5 ezer tonna volt. A belföldi járatok számára 74 mil­lió korona költséggel épített és ta­valy november óta üzemeltetett új épület évente 315 ezer utast tud ellátni. Az indítóépületek harmadik rekonstrukciója, amellyel az eredeti külföldi részt csak külföldi járatok indításához, az eredeti belföldi részt külföldi járatok fogadásához alakítják át, júniustól augusztusig tart. A munkálatok befejeztével az épület évente 2,3 milliós utasforgal­mat bonyolíthat le. A Hospodárske noviny tájékozta­tása szerint a rekonstrukción kívül teljesen új indítóterminált építenek az Armbro-British-Aerospace ka­nadai konzorcium közreműködésé­vel. Ezt a munkát legkésőbb 1993 elején kezdik és 1995-ben fejezik be; 120 millió dollárba kerül, ebből Csehszlovákia 5 millió, a külföldi konzorcium 22 millió dollárt ad készpénzben. A terminált évente 5 millió külföldi utas veheti igénybe. (-9) Elhalasztották a cseh—német kőolajvezeték építését Az ivóvíz fontosabb Tekintettel a környezetvédelmi szempontokra egy évvel elhalasztották a Németország és Csehszlovákia között tervezett kőolajvezeték építését. A vezeték a Cseh Köztársaságot a ter­vek szerint a transzalpi kőolajvezetékhez fogja kapcsolni, csökkentve ezzel Csehország ráutalt­ságát a volt Szovjetunióból és Jugoszláviából érkező vezetékekre. Az Adria- és a Barátság-kőolajvezetékek egy­aránt Szlovákián keresztül érik el Csehországot. A cseh gazdasági miniszterhelyettes szerint a beruházás elhalasztása „kellemetlen“ fejle­mény, de a két köztársaság normális kapcsolatai esetén Csehszlovákia kettészakadása nem okozhat nehézségeket a csehországi kőolaj-fino­mítók ellátásában. A német kormány azért nem egyezett bele a beruházásba, mivel a vezeték egy jelentős ivóvízkészletet rejtő területen haladna keresztül. Csehország így már csak az évtized második felében kapcsolódhat a transzalpi vezetékhez. (Reuter) A közép-szlovákiai aranybányák dilemmája Újra nyílnak? A besztercebányai székhelyű Rudné bane s. p. (Állami Ércbánya Vállalat) az aranykitermelés felújí­tását tervezi, de nemcsak itt, hanem más közép­szlovákiai aranylelőhelyeken is Alsóhámoron Sel­­mec- és Bélabányán. Tekintettel a jelenlegi nemesfémárakra érdemes aranyat kitermelni - nyilatkozta a Rudné bane kereskedelmi és gazdasági igazgatója a pozson> Pravda munkatársának. Ma tízszer annyit fizetn a világpiacon az aranyért, mint 22 évvel eze' amikor Körmö ányán abbahagyták kitermelt mert veszteségevolt. A körmöcbányai kiterr felújításáról egyébként már évek óta beszélő a kérdés többek között most a készülő priv? val kapcsolatban is nagyon aktuálissá vált gálatok szerint Körmöcbányán évente 22 k tiszta aranyat lehetne kitermelni. Az i lelőhelyek még gazdagabbak aranyba meg is kezdődött újra a kitermelés, ás nyersanyag-feldolgozás is folyik. Az id ran 85 kilogramm aranykoncentráturT számítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom