Szabad Újság, 1992. július (2. évfolyam, 153-167. szám)

1992-07-17 / 155. szám

m m Közéleti és gazdasági napilap Neves szakértők Csehszlovákiáról Egyedül a népszavazás A Csehszlovák Helsin­ki Bizottság a napok­ban ankétot rendezett hazai és külföldi alkot­mányjogászok, illetve a nemzetközi Jog más szakértői számára a csehszlovák állaiqjogi elrendezés kérdéséről. A szakemberek több­sége a népszavazást tart­ja az egyedüli módnak, amellyel az állampolgá­rok a közös állam továb­bi létéről vagy kiilönválá­sáról döntenének. Néhá­­nyan azonban nem tart­ják kizártnak az állam felosztása lehetőségének más módját sem, de te­kintettel a döntés fontos­ságára, ők is a népszava­zás mellett szállnak sík­ra. Vladimír BalaS, a Csehszlovák Tudomá­nyos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intéze­tének igazgatóhelyettese szerint például lehetsé­ges a jelenlegi alkot­mánytörvények módosí­tása is. A Csehszlovák Hel­sinki Bizottság „véle­ménykutatása” során ti­zenegy szakértő válaszolt az államjogi elrendezés­sel kapcsolatos kérdé­sekre. A szervezők tájé­koztatása szerint a szak­emberek közül hárman neves külföldi jogászok, mégpedig Németország­ból, Ausztriából és az Egyesült Államokból. PÉNTEK 1992. július 17. II. óvfol.vani 155. szám Ara 2.30 korona A kormány programnyilatkozata a szövetségi parlament előtt Végre „megkerültek” a behívólevelek Aláíróik: Indra, Kolder, Svestka, Kapek, Bil’ak Sládek nem lett köztársasági elnök A második kétfordulós elnökvá­lasztással, illetve a szövetségi kor­mány programnyilatkozatának az előterjesztésével folytatatódott teg­nap Prágában a Szövetségi Gyűlés július 3-án megszakadt második együttes ülése. Tegnap az egyedüli elnökjelölt, Miroslav Sládek, az Egyesülés a Köztársaságért—Cseh­szlovák Republikánus Párt elnöke nem járt sikerrel, ugyanis a máso­dikfordulóban sem szerezte meg a szükséges szavazatokat. Mindkét kamarában három-há­rom szavazat hiányzott ahhoz^ hogy a parlament elfogadja Ivan Simko (KDM) azon indítványát, hogy ve­gyék fel a második együttes ülés na­pirendjére az államjogi elrendezés­ről tartandó népszavazás kiírására vonatkozó javaslatot. Ami a legerő­sebb pártokat illeti, a Polgári De­­(Folytatás a 2. oldalon) A. Nagy László, a Magya Lapunk tegnapi számában már hírt adtunk arról, hogy Borisz Jelcin orosz elnök két fontos dokumentumra „bukkant” az 1968-as csehszlo­vák katonai megszállással kapcsolatban. Miroslav Sládek nem rejtette véka alá, hogy megelégedéssel élte át a második parlamenti elnökválasztást. Bár nem lett államfő, ez mégsem szomorította eL A kép rá a bizonyíték (ŐSTK-felvétel) r Polgári Párt elnöke kérdezi: „Ki képviseli a szlovákiai magyarságot?” „Ki fogja képviselni a Szlovák Köztársaság magyar nemzetisé­gű állampolgárainak valós érde­keit, mikor a Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom és az Együttélés Politikai Mozgalom parlamenti képviselői egyetér­tésüket fejezték ki a szlovák kormány programnyilatkozatá­val kapcsolatban, amely az összes szférára kiterjeszti az ál­lami befolyást?” — tette fel a kérdést a Magyar Polgári Párt tegnapi pozsonyi sajtóértekez­letén/!. Nagy László elnök. Ezzel összefüggésben a föld- és a nyelvtörvény tervezett módosí­tását említette meg. (Lásd az MPP nyilatkozatát!) Az MPP szerint a szlovák szuve­renitási nyilatkozat a nemzetállam megteremtésének alapját képezi. A párt elutasítja a deklarációt, mivel aggódik a nemzeti kisebbségek jo­gainak szavatolását illetően. A Ma­gyar Polgári Párt a Szlovák Nemzeti Tanács képviselőihez fordult, hogy hagyja jóvá az MKDM és az Együtt-A szuverenitás miatt Elhalasztották a Gasparovic—Uhde találkozót Ivan Gasparovicnak, a Szlovák Nemzeti Tanács és Milan Uhdénak, a Cseh Nemzeti Tanács elnökének eredetileg mára tervezett találkozó­ját holnapra halasztották. Ezt a szlo­vák parlament titkársága és sajtó­osztálya egyaránt megerősítette. A tájékoztatás szerint a megbe­szélés elhalasztásának az oka. hogy a Szlovák Nemzeti Tanács ma tár­gyal a szlovák szuverenitási nyilatko­zatról. A szombati GaSparoviő— Uhde találkozó pontos időpontja és helye tegnap délután még nem volt ' ismeretes. élés által a kisebbségek jogállására vák parlament képviselőihez intézett vonatkozóan előterjesztett módost- felhívását külön közöljük.) tási javaslatát. (Az MPP-nek a szlo­­(Folytatás a 2. oldalon) Nyilatkozat Megdöbbenéssel olvastuk az Új Szó 1992. július 16-i számának parla­menti tudósításában, hogy a Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom és az Együttélés képviselői nem szavaztak a szlovák kormány programnyilatkozata ellen. Annál is furcsábbnak találjuk ezt a magatartást, mert ez a kormány he­lyezte kilátásba a földtörvény magya­rokat érintő részének megváltoztatá­sát, új nyelvtörvény kiadását és az ál­lam befolyásának kiterjesztését az élet minden területére. Óhatatlanul felmerül bennünk a kérdés: Összhangban áll-e ez a cseh­szlovákiai magyarok érdekeivel? Mi­lyen érdekek vannak vajon e maga­tartás mögött? A Magyar Polgári Párt határozot­tan tiltakozik a kormányprogramnak a demokratikus vívmányok megnyir­bálását, az állami beavatkozások nö­velését célzó és a kisebbségek jogait csökkenteni akaró szándéka ellen. Pozsony, 1991 július Iá A. NAGY LÁSZLÓ, az MPP elnöke Václav Havel köztársasági elnök teg­nap délben vette át az orosz államfő rendkívüli futárától, Alekszandr Popov­­tói azt a viszonylag nagy, de vékony lepecsételt borítékot, amely az említett iratokat tartalmazta. Ji#í Oberfalzer, a köztársasági elnök irodájának sajtó- és tájékoztatási osztályának a vezetője kö­zölte, hogy az államfő a dokumentumok átvétele után rögtön megkezdte tanul­mányozásukat. Egyúttal elmondta, hogy az iratokat átadják az 1967—1970. évi eseményeket vizsgáló kormánybizott­ságnak, illetve — ha ezt fontosságuk miatt meg kell tenni — más szerveknek is, például az ügyészségnek. Milog Bárta, az említett kormánybi­zottság titkára az oroszországi csehszlo­vák nagykövet Rudolf Slánsky informá­cióira hivatkozva a Csehszlovák Sajtói­roda munkatátsának adott interjújában közölte, hogy a dokumentumok nem tartalmazzák az akkori csehszlovák párt- és állami vezetők úgynevezett be­hívólevelét. Szavai szerint „csak” azok­ról a jegyzőkönyvekről van szó, amelyek az öt kommunista párt vezetőinek 1968. augusztus 18-án tartott moszkvai ta­nácskozásán készültek. Ezen a találko­zón kollektív módon hagyták jóvá a Varsói szerződés öt tagállama csapatai­nak csehszlovákiai intervencióját. Dmitry KJurikov, az orosz elnök nemzetközi tanácsadója a Csehszlovák Sajtóiroda moszkvai tudósítójának nem nyilatkozott a két dokumentum tártál-'’ máról. Amint elmondta, nem kívánja kellemetlen helyzetbe hozni Havel el­nököt. „A csehszlovák államfőn múlik, hogyan tájékoztat róluk, s milyen lépé­seket tesz” — hangoztatta Rjurikov. Václav Havel tegnap délután rendkí­vüli sajtóértekezletet tartott a '68-as ok­mányok „postázása” alkalmából. A tá­jékoztató előtt az államfőhöz közelálló informátorok közölték, hogy a külde­ményben az úgynevezett behívólevél is benne van. A Cseh Televízió még a köztársasági elnök sajtóértekezlete előtt nyilvánosságra hozta, hogy a doku­mentumok neveket is tartalmaznak. Sajtóértekezletén Václav Havel kö­zölte, hogy a Moszkvából kapott doku­mentumok egyike az úgynevezett au­gusztusi behívólevél, amelyben öt alá­írója — Alois Indra, Drahomír Kolder, Antonín Kapek, Oldfich Svestka és Vasll Bifak — rámutat a „csehszlovákiai szo­cializmus alapjainak” a veszélybe kerü­lésére, és ezért a kommunista vezetők Leonyid Brezsnyev szovjet vezető útján segítségért fordulnak a Szovjetunióhoz, hogy akadályozza meg az ellenforradal­­(Folytatás a 2. oldalon) Bugár Béla a parlamenti tartózkodásról Az MKDM részben támogatja Meciart A Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom Bugár Béla elnök közlése szerint egyetért a szlovák kormány programnyilatkozatának bizonyos ré­szeivel, s ezért az MKDM parlamenti képviselői nem szavaztak a dokumen­tum elfogadása ellen, hanem csak tar­tózkodtak. Bugár Béla a Csehszlovák Sajtóiroda munkatársának adott tegnapi pozsonyi Felhívás a SZNT képviselőihez A Magyar Polgári Párt határozottan ellenzi a Szlovák Nemzeti Tanács szuverenitásáról szóló nyilatkozatának elfogadását. A nyilatkozat egyértelműen nemzetállamot kíván létrehozni, hiszen az önálló állam alapítását a szlovák nemzet önrendelkezéséhez, és nem az állampolgári szahadságjogok kiterjeszté­séhez köti. A nyilatkozat azon részei, amelyek az állampolgárok, illetve a kisebbségek jogainak garantálásáról szólnak, nem enyhítik Szlovákia nemzetálla­mi jellegétől való félelmünket. A dokumentumon lényegében nem változtatna az sem, ha az SZNT elfogadná az Együttélés és az MKDM közös módosító indítványát a kisebbségek jogállásáról. Az SZNT ezen lépésének minden követ­kezményéért a képviselőknek kell vállalniuk a felelősséget. Ilyen fontos az ország minden polgárát érintő államjogi kérdésről csak a polgárok dönthetnek — népszavazással. A Magyar Polgári Párt ezért felszólítja az SZNT képviselőit, kiemelten az Együttélés és az MKDM képviselőit, szavazzanak a nyilatkozat ellen. A Magyar Polgári Párt Elnöksége nevében: A. NAGY LÁSZLÓ elnök nyilatkozatában reagált Vladimír Mell­ár miniszterelnök azon kijelentésére is, mely szerint az MKDM és Együttélés Politikai Mozgalom nem a magyar ki­sebbség képviselője. A Magyar Keresz­ténydemokrata Mozgalom vezetője em­lékeztetett arra, hogy a 350 ezer magyar nemzetiségű választópolgár közül 280 ezren szavaztak a magyar választási ko­alícióra. Ennek alapján Bugár Béla fel­tette a kérdést, hogy tehát ki is a magyar kisebbség képviselője. Háromszögművelet Az EK támogatja Az Európai Közösség bizottsága tegnap megerősítette, hogy a FÁK tagállamainak nyújtott hitelek egy részét néhány kelet-európai ország­ban eszközölt vásárlások útján érvé­nyesíti. Az első 500 millió ECU ér­­(Folytatás a 2. oldalon) Vásárúton (Dunaszer­­dahelyi járás) szokat­lan dolgokat is láthat az em­ber: az asszonyok a „Duná­ban” mosnak. Még pelenkát is. Nem filmforgatás, nem Já­nos vitéz Ilonkája! A faluban tegnapelőtt reggel „közhírré tették”, hogy a vezetékes víz emberi fogyasztásra, mosásra, mosogatásra alkalmatlan, eb­ből öntözni, állatokat itatni sem szabad. Erős klórozásra van szükség, mivel elszaporod­tak az amőbák a két szomszé­dos község, Nyárasd és Vásá­­rút „ivóvizében”. Képzelhetjük, milyen ret­tenetes dolog ez a nyár kellős közepén, olyan helyen, ahol nem üdülnek, hanem nagy­ban kertészkednek, állatokat tartanak az emberek. És még mosakodniuk sincs miben! Az ivóvizet Dunaszerdahely­­ről hordják lajtoskocsival, a fejadag napi tíz liter. „Az a legmegdöbbentőbb, hogy erről csak most szerez­tünk tudomást, pedig a víz bizonyára korábban is szennyezett volt. Most van a befőzések ideje. Én már ren­geteg gyümölcsöt befőztem, és bizony sokba kerül a cu­kor, a gyümölcs, és mennyi vele a munka! Ki tudja ezek után garantálni, hogy ez a be-Amőbák és járványveszély? Víz, víz, tiszta víz... főtt nem ártalmas, nem be­tegszünk meg, ha télen elfo­gyasztjuk? Különösen a nyersen készült gyü­mölcsszörpök miatt aggó­dom, amelyeknek a vitamin­­tartalma ugyan megmarad, de ki tudja, közben miféle nyavalyákat okoz? — pana­szolja egy háziasszony. Tegnap délutántól a víz is­mét használható, de figyel­meztették a lakosságot, hogy mielőtt bármihez is fogna, hosszasan folyassa a vizet, és ezután is legalább húsz per­cig forralja. Itt feltehetjük a kérdést: ki fogja megtéríteni a fogyasztók kárát, hiszen a vízóra forog, ha vizet enged­nek, az emésztőgödrök meg­telnek, és azokat majd — pénzért — ki kell szívatni, fogy az energia stb. Vagy ki téríti meg a nyugdíjas nénike többletkiadását, aki kényte­len ezentúl megvásárolni a számára méregdrága üdítői­talt, mert szódát esetleg nem ihat, ásványvíz meg nem kap­ható a faluban. Vannak azután további kérdőjelek: az illetékesek mi­ért ragaszkodnak ilyenkor annyira a „ne keltsünk páni­kot” jól „bevált” módszeré­hez, amikor az időbeni figyel­meztetés és a nagydobra ve­­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom