Szabad Újság, 1992. május (2. évfolyam, 103-126. szám)
1992-05-25 / 121. szám
1992. május 25. 3 Szabad ÚJSÁG A menekültek kijutottak Boszniából A hadsereg vonakodik Több mint ötezer boszniai menekült, akiket a szerb fegyveresek három napig túszként tartottak fogva, végül is kijutott a fogságból és megérkezett Split adriai kikötőbe. Horvát illetékesek szerint a menekültek továbbutaznak Rijekába, majd Olaszországba. Az ENSZ menekültügyi főbiztosának hivatala bejelentette, hogy felfüggeszti tevékenységét Bosznia-Hercegovinában, ahol húsz munkatársa dolgozott. A lépést a helyzet veszélyességével magyarázzák. A Szarajevóba irányuló élelmiszersegély jelentős részét — 38 kamion közül 12-őt — Boszniában a szerb fegyveresek feltartóztatták. A Nemzetközi Vöröskereszt Genfben tárgyalásokat kezdett annak érdekében, hogy biztosítsák számára a munkafeltételeket Bosznia-Hercegovinában. Tegnapra virradóra a jugoszláv szövetségi hadsereg elhalasztotta kivonulását az adriai partvidékről, valamint a boszniai Szarajevóból. A hadsereg vonakodik a távozással annak ellenére, hogy a nyugati államok szankciókkal fenyegették meg új Jugoszláviát. Szarajevóban négy laktanyából kellene kivonulni, de a konvojt a boszniai muzulmánok és horvátok feltartóztatták és azt követelték, hogy az őket megillető fegyvereket adják át nekik. Szarajevói jelentés szerint a város közelében Paleben az ENSZ felügyelete alatt fegyverátadó központot létesítettek. Ez megteremti a feltételeket ahhoz, hogy a laktanyák kiürítése meggyorsuljon. Bosznia-Hercegovinában újabb területeken lángoltak fel a harcok. Hat község közelében kezdődött a lövöldözés, Litvániában szombaton népszavazást tartottak arról, hogy a köztársaságban vezessék-e be az elnöki rendszert. Az eddigi eredmények szerint Litvánia lakossága nem kívánja ezt a módosítást. A népszavazáson a jogosult választók 58 százaléka vett részt és az elnöki hatáskörök kibővítése mellett csak 40 százalékuk szavazott. Az elnöki rendszer bevezetéséhez az igenlő szavazatok abszolút többségére lett volna szükség. A javaslatot legcsekélyebb mértékben, 28 százalékban az ország fővárosában, Vilniuszban támogatták. A népszavazás eredménye a Reuter szerint gyakorlatilag Landsbergisnek, a parlament elnökének vereségét jelenti, ő ugyanis erős központi hatalmat akar kiépíteni a szovjetellenes időszak sikere érdekében. A litván legfelsőbb tanácsban ugyanis olyan erős az ellenzék, hogy a törvényhozó testület tevékenysége gyakorlatiamelyet a szarajevói rádió szerint a szerbek tüzérsége kezdett. Szerb jelentés szerint a harcokban hét szerb fegyveres és 18 polgári személy vesztette életét, 28-an megsebesültek. Az éjszakai utcai lövöldözések után tegnapra viszonylagos nyugalom volt Bosznia-Hercegovina fővárosában. A kölcsönös vádaskodások tovább folynak. A Reuter hírügynökség szerint a liszaboni tárgyalások ellenére sincs béke Bosznia-Hercegovinában. Az Egyesült Államok, Kanada és az Európai Közösség intenzív tárgyalásokat kezdett arról, hogy szigorú szankciókat vezet be Szerbia ellen. Egyes nyugati államok arról tárgyalnak, hogy nemzetközi csapatokat hoznak létre, amelyek a szarajevói repülőteret ellenőriznék. A repülőtér ugyanis az élelmiszer-, gyógyszerszállítások egyetlen kapuja. A bosznia-hercegovinai harcok kitörése óta több mint 2200 ember vesztette életét és egymillióan voltak kénytelenek elhagyni lakhelyüket. A jugoszláviai Koszovóban tegnap megkezdték a parlamenti és elnökválasztásokat. Az albánok lakta területen a választásokat Belgrád alkotmányellenesnek és illegálisnak bélyegezte, nem jelentette be azonban, hogy megakadályozza őket. Tegnapi jelentések szerint a választások incidensek nélkül zajlanak. lag megbénult. Landsbergis kijelentette, hogy még idén megtartják a parlamenti választásokat. A népszavazás sikertelensége szerinte oda vezethet, hogy a legfelsőbb tanácsban felvetik a bizalmi kérdést vele szemben. Közös hadsereg Oroszország és Türkménia megegyezett, hogy a türkmén területen állomásozó volt szovjet haderőt „közös hadseregnek" tekintik és a két köztársaság védelmi minisztériumának hatáskörébe helyezik. A megállapodás az első Oroszország és a FÁK egy másik köztársasága között, amely közös haderő létrehozásáról szól. A közös hadsereget nem szabad bevetni belpolitikai zavargások elnyomására és kizárólag Oroszország és Türkménia biztonságát védheti. Oroszországnak és Türkméniának nincs közös határa. Belgrádban bejelentették, hogy a szerb ellenzék létrehozta Szerbia Demokratikus Mozgalmát (DEPOS). A Politika című lap szerint a mozgalom fő célja meggyorsítani a demokratikus átalakulásokat Szerbiában és ezeket békés úton végrehajtani. Jankovics, a DEPOS szóvivője szerint a mozgalom létrehozására azért volt szükség, mert a szocialista párt vezette Szerbia és hadserege lerombolta mindazokat az értékeket, amelyeket a szerb nemzet a felszabadító harcokban létrehozott, politikája ártalmas volt, politikusai cselekvésképtelenek és hadserege vereségeket szenvedett. Most van lehetőség rá, hogy békés úton a vesztes szerb rendszert demokratikus rendszer váltsa fel békés úton — mondta Jankovics. A demokratikus mozgalmat négy politikai párt hozta létre — a Szerb Megújhodási Mozgalom, a Demokrata Párt, a Szerb Liberális Párt és az Új Demokráciáért Párt. A DEPOS-nak több független értelmiségi tagja is van. John Major brit miniszterelnök a jövő héten Lengyelországba, Csehszlovákiába és Magyarországra látogat azzal a céllal, hogy megerősítse: Nagy-Britannia kész Kelet felé kitolni az Európai Közösség határait. Nagy-Britannia júliusban veszi át az Európai Közösség elnöki tisztjét. Ez is Segélykonferencia Lisszabonban véget ért a második segélykonferencia, amely a volt Szovjetunió államainak nyújtandó segítség kérdéseivel foglalkozott. A zárónyilatkozat szerint a hangsúlyt a jövőben a műszaki segítségnyújtsára, valamint a közép- és hosszú távú tervekre kell helyezni. A jelenlegi időszakban továbbra is fontos, hogy az államoknak humanitárius segítséget nyújtsanak. A kétnapos konferencián hatvan ország képviselői és számos nemzetközi szervezet vezetői vettek részt. Hangsúlyozták a nukleáris biztonság fontosságát és a volt Szovjetunió területén működő atomerőművek tökéletesítésének szükségességét. Központot hoztak létre, amelyben érvényesülést szereztek a volt Szovjetunió atomtudósai. A zárónyilatkozat hangsúlyozza az ún. „háromszögművelet” fontosságát, amelynek keretében a keleti országok is bekapcsolódnak a volt Szovjetuniónak nyújtandó segítségbe. A harmadik segélykonferenciát idén ősszel Tokióban rendezik meg. Klestil az elnök Ausztriában tegnap zajlott le az elnökválasztások második fordulója. Az egy hónappal ezelőtti első fordulón a négy jelölt egyike sem szerezte meg az abszolút többséget, ezért most az akkor legsikeresebb két jelölt, a néppárti Klestil és a szociáldemokrata Streicher között választottak a szavazók. A közvélemény-kutatások szerint mindkét jelöltnek úgyszólván egyformák az esélyei. Az elnök személyéről valószínűleg a Zöld Alternatíva és az Osztrák Szabadságpárt választói döntenek, akik jelöltjei az első fordulóban kiestek. Az előzetes eredmények szerint a választásokat Thomas Klestil nyerte meg 57:43 százalékarányban. A hivatalos végeredményt később közlik. Szerb nagymama szerb unokájával egy muzulmán családnál talált menedéket, miután elmenekült a boszniai Cmo Blato községből A háború sújtotta Bosznia- Hercegovinát sokezer menekült hagyta el Az ő döntésükre kellene talán bízni, hogt folytassák-e a háborút (Telefotó: ÚSTK/AP) egyik oka annak, hogy a brit kormányfő, akit áprilisban erősítettek meg posztján, első külföldi útját Közép-Európába tervezi. A brit vezetők szerint Major azt akarja, hogy a három közép-európai ország a század végéig az EK teljesjogú tagja legyen, támogatást kínál fel nekik a társulási szerződések alapján. A brit stabilitás a maga módján modellértékű. Major képes egy új típusú konzervativizmus létrehozására. Ez hatással van a számos cseh és szlovák állampolgárra — idézi a Reuter egy csehszlovák diplomata szavait. Véleménye szerint azonban egységes receptet a gazdasági felélénkülésre nem lehet adni. Brit részről közölték, hogy Major a biztonsági érdekekről is tárgyal majd, mert mindhárom ország, amelyet meglátogat, határos a volt Szovjetunióval, egyikük, Magyarország, a széthullott Jugoszláviával is. Major a tervek szerint szerdán érkezik Csehszlovákiába.Varsóból Prágába, majd Pozsonyba utazik. Egyből négy James Baker amerikai külügyminiszter Lisszabonban találkozott annak a négy volt szovjet köztársaságnak a külügyminisztereivel, akik országaiban atomfegyverek vannak. Fél évig tartó bonyolult tárgyalások után az USA mind a négy állammal, Oroszországgal, Ukrajnával, Kazahsztánnal és Belorussziával aláírta a START-szerződés új jegyzőkönyvét. A volt Szovjetunióval annak idején megkötött START-egyezmény így most az utódállamok ügyévé is vált. Ukrajna a világ harmadik legnagyobb atomhatalma. A négy köztársaságnak több atomfegyvere van, mint Nagy-Britanniának, Franciaországnak és Kínának összesen. Snegur levele Mircea Snegur moldovai elnök levelet intézett Butrosz Gáli ENSZ-főtitkárhoz. Közli, hogy a Független Államok Közösségének hadserege gyakorlatilag megszállta Moldávia keleti területeit. Ez Oroszország agressziója és hadüzenet nélküli háborúja országom ellen — írja Snegur. Közli továbbá, hogy minden felhívása Borisz Jelcin orosz elnökhöz válasz nélkül maradt. Amennyiben Oroszország nem állítja le Moldávia elleni agresszióját és nem vonja ki csapatait, akkor Snegur jogot formál magának arra, hogy hivatalosan is felkérje a Biztonsági Tanácsot, tárgyalja meg a köztársaságában uralkodó helyzetet. A moldovai elnök létrehozta a védelmi vezérkart, amelynek feladata megszervezni a védelmet a FÁK 14. hadseregének akciói ellen. A moldovai védelmi miniszter utasítást adott, hogy az ország területe fölött csak a védelmi minisztérium engedélyével lehet átrepülni. A karabahi konfliktus harcai áthelyeződtek a nahicsevani autonóm köztársaságra, Szadarak vidékére. Az azeri terület örmények lakta vidéken helyezkedik el három ország határán. Képünkön egy örmény harcost láthatunk, tankelhárító fegyverével Az AP szerint ez a katona később megsebesült (Telefotó: ÚSTK/AP) Giovanni Falcone olasz vizsgálóbíró gépkocsija alatt Palermo közelében bombát robbantottak. A bíró, félesége és a gépkocsijában utazó testőr életüket vesztették. Ugyancsak meghaltak a gépkocsit kísérő rendőrkocsi utasai. A merényletet „a fegyveres fallangisták” szervezete vállalta magára, de nyilvánvaló, hogy ez a szicíliai maffia bosszúja volt. Falcone ugyanis a legeredményesebb bíró volt a maffia elleni harcban. A merénylet színhelye a robbanás után holdbéli tájra emlékeztet. Egy közúti alagút bejáratánál elhelyezett egy tonnányi robbanószert távirá-A szicíliai maffia bosszút áll A bíró halála nyitással repítettek a levegőbe, amikor a bíró gépkocsija arra tartott. A robbanás okozta kráter húsz méter átmérőjű és az autópálya ötven méteres szakasza teljesen tönkrement. A hatalmas robbanás ötszáz méterre vetette a kő- és gépkocsidarabokat. Nyolc további személy is megsérült, köztük két osztrák turista, akik szembejöttek gépkocsijukkal. A merénylet színhelyére Palermoba érkezett az olasz igazságügyminiszter és a belügyminiszter is. Az igazságügyminiszter kijelentette, hogy a meggyilkolt bíró egyike volt a legjobbaknak és jelentős eredményeket ért el a szervezett bűnözés leleplezésében, sokszor sikerült neki a szervezett bandák élén álló személyeket bíróság elé állítania. Á belügyminiszter szerint a bűncselekmény egy újabb támadás a demokratikus állam ellen és nem szabad lebecsülni azt a veszélyt, amelyet a maffia államellenes háborúja jelent. Olasz lapok kommentárjai szerint az olasz állam egy további csatát vesztett a maffia elleni harcban. Ennek nagy a politikai jelentősége is, hiszen az állam intézményei most jelentősen meggyengültek. A parlament 16 fordulóban sem volt képes megválasztani az új köztársasági elnököt, aki kinevezné az új kormányt. Az olasz rendőrfőnök úgy vélte, hogy a bírót azért ölték meg Szicíliában, hogy a maffia megmutassa, ki az úr a szigeten. Véleménye szerint Szicíliában az államhatalom egyre kevésbé van jelen. Népszavazás Litvániában Landsbergis veresége Major közép-európai útja elé Századvégi ígérettel LoBKOWICZ prágai segédpüspök az andalúziai egyházmegyének ünnepélyes keretek között átadta a Prágai Kisjézus 16. századi szobrocska másolatát. A sevillai bazilikában az ajándékot Vallejo érsek vette át. Jelen volt Jozef Mikloáko, a csehszlovák kormány alelnöke is. Az esemény a Prága Megbecsülése Sevillának akció keretében zajlott le. FOKIN ukrán kormányfő befejezte magyarországi látogatását. Ukrajna önként vállalta a semlegességet és nem zárja ki, hogy csatlakozik a visegrádi hármak regionális együttműködéséhez. Antall József magyar kormányfő biztosította partnerét, hogy a visegrádiak együttműködése nem zárt közösség. A két kormányfő több egyezményt írt alá a kétoldalú együttműködésről, az árucseréről és a pénzügyi kiegyezésről. Ukrán részről pozitívan reagáltak arra a magyar követelményre, hogy a Kárpátalján élő 350 ezer magyar nemzetiségi nagyobb autonómiát kapjon. Németország azzal akarja megoldani az országban mutatkozó szakemberhiányt, hogy Kelet-Európábán toborozza őket. A munkaközvetítő központ Frankfurtban úgy véli, hogy Kelet-Európábán sok a nagyképzettségű, németül beszélő, de kihasználatlan munkaerő. A szakképzett dolgozók 18 hónapos munkavállalási engedélyt kaphatnak Németországban. A. ROMÁNIAI romák 35 ezer tagja pusztult el a náci koncentrációs táborokban. Ion Cinaba „nemzetközi roma király” bukaresti sajtóértekezletén kijelentette, hogy amennyiben Németország nem kárpótolja a romákat, 1 millió 200 ezer cigánnyal együtt tiltakozó menetet indít Bonnba és kész elfoglalni a német fővárost. Szavai szerint a romák képezik az egyetlen nemzetiséget, amely a második világháborús szenvedéseiért nem kapott kártérítést. PRÁCÁBAN június elsején megnyitják az amerikai távközlési és elektronikai cégek (TEC) irodáját. A TEC tagjai az USA kormányszervezetein kívül a magánvállalkozók is, akik készek beruházásokat eszközölni Kelet- és Közép-Európa és balti államok távközlési rendszereibe. Az amerikai szakértők becslése szerint a volt Szovjetuniónak és a kelet-európai országoknak az elkövetkező tíz évben 150 milliárd dolláros beruházásokra lesz szükségük a távközlésben. TlIAIFÖLDON lemondott Szucsinda Kraprajun kormányfő, miután a fővárosi sorozatos tüntetéseket véresen igyekezett elnyomni. Bangkokban a rendőrség akciói nyomán negyven tüntető vesztette életét és hatszázan megsebesültek. A thai király elnéző elbánást ígért a volt kormányfőnek, amennyiben lemond. Egyes hírek szerint Szucsinda tábornok el akaija hagyni az országot és Párizsban akar letelepedni. LaTIN-AMERIKÁBAN egyre növekszik a koleramegbetegedések száma. Áprilisban 119 ezer ember szenvedett a járványos betegségben és számuk máig 163 ezerre nőtt. A legtöbb megbetegedést Peruban tartják nyilván. Jobb hír, hogy a nemzetközi egyészségügyi szervezet közlése szerint a lepra betegek száma a világban 12 millióról 5,5 millióra csökkent. Ez nagyrészt annak az eredménye, hogy 1980-tól a leprásokat ún. polikémiai terápiával gyógyítják. Magdeburgban többezer fiatal gyászmenetben kísérte utolsó útjára a jobboldali radikális skinheadek által meggyilkolt 23 éves Torsten Lamprechtet. Hivatalos jelentés szerint a gyászmenetben 5 ezer ember vett részt és a temetésra Alsó-Szászországból ezer rendőrt vontak össze. Freddie MERCURY, a Queen együttes nemrég AIDS-ben elhunyt énekesének hagyatéka több mint 8 millió fontsterlinget tesz ki. Most közzétett végrendelete szerint vagyonának legnagyobb részét barátnője, jelentős részét barátja, továbbá családtagjai és munkatársai örökölték. Még életében nagy összeget adományozott az AIDS-kutatásra. M agyarországon a lakosság többsége elégedetlen az ország politikai és gazdasági helyzetével. Ez tűnik ki a Magyar Hírlap közvélemény-kutatásából. A megkérdezettek úgy vélik, hogy legalább három olyan politikus van az országban, akik Antall Józsefnél jobban töltenék be a kormányfői posztot. A megkérdezettek több mint egyharmada úgy véli, hogy Magyarországon az életkörülmények ma rosszabbak, mint a szocialista állam idején voltak. A megkérdezettek 21 százalékának ellenkező a véleménye. A legnagyobb bizalom a magyar rádió iránt nyilvánul meg.
