Szabad Újság, 1992. április (2. évfolyam, 78-102. szám)
1992-04-07 / 83. szám
1992. április 7. 3 Szabad ÚJSÁG Aláírták a csehszlovák—bolgár államközi szerződést Havel: az együttműködés új minősége Václav Havel csehszlovák köztársasági elnök tegnap hivatalos munkalátogatásra Szófiába utazott Zselju Zselev bolgár elnök meghívására. Az elnök kíséretében van Václav Klaus szövetségi miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter, valamint Martin Palous külügyminiszter-helyettes. A két államfő a Bojana rezidenciában aláírta a két ország közötti barátsági és együttműködési szerződést. Az egynapos látogatás során Havel és Zselev kétoldalú tárgyalásokat folytatott a kölcsönös kapcsolatokról, Klaus és PalouS miniszterek bolgár kollégáikkal folytattak megbeszéléseket. A tárgyalások befejezéseképpen aláírt szerzó'dés kapcsán a csehszlovák elnök kijelentette, hogy ezzel Csehszlovákia és Bulgária gazdasági együttműködése új minőségi szintre emelkedik. Nem véletlen, mondta Havel, hogy első balkáni útja Bulgáriába vezetett, mert ezt az országot a stabilitás szigetének tekinti a térségben és nagyra értékeli Bulgária dinamikus külpolitikáját. Zselju Zselev kijelentette, hogy mindkét fél kifejezte politikai akaratát a múlt év februárjában aláírt prágai deklaráció szellemében. A gazdasági együttműködés szerinte csak akkor lehet sikeres, ha mindkét országban sikeres lesz a gazdasági reform. Hangoztatta, hogy Bulgária meríteni akar a csehszlovákiai tapasztalatokból. Bulgária számít rá, hogy a szerződés elősegíti az Európához való felzárkózást is. A tegnap aláírt szerződés leszögezi, hogy a két ország kötelezi magát, miszerint a kölcsönös tisztelet, bizalom és együttműködés alapján fejleszti baráti kapcsolatait. Következetesen az egyenjogúság elvei szerint működnek együtt és tartózkodnak az erő alkalmazásától a nemzetközi kapcsolatokban. Együttműködnek az európai biztonság erősítésében, a stabilitás és a bizalom megszilárdításában. Támogatják az együttműködést a Cseh Köztársaság és a Szlovák Köztársaság szintjén is. A barátsági és együttműködési szerződés helyettesíti az 1968-ban aláírt csehszlovák—bolgár szerződést. Az új szerződés tíz évre szól és szövegét a két ország parlamentjeinek ratifikálniuk kell. Tíz év múltán a szerződés érvényét öt éves időszakra meghosszabbítják, amennyiben egyik fél sem mondja fel. i Michael Zantovsky, a csehszlovák elnök szóvivője közölte, hogy a két ország pénzügyminiszterei a pénzügyi és gazdasági együttműködésről tárgyaltak. Václav Klaus amellett szállt síkra, hogy a bolgár kereskedelmi passzívumot Csehszlovákiával szemben hosszútávon kell megoldani. A 340 millió átváltható rubel összegű tartozás fejében Csehszlovákia szeretne vagyonrészt vállalni Bulgáriában, de ehhez a legfelsőbb szinten megegyezésre van szükség. Bulgária a megoldás kombinált módját szorgalmazza, ami lehetővé tenné mezőgazdasági termékek szállítását is Csehszlovákiába. A Václav Havel vezette csehszlovák küldöttség tegnap befejezte egynapos bulgáriai látogatását. * Szöulban az elnöki szóvivő bejelentette, hogy április 27—28 napokban Václav Havel Ro Te Vu koreai elnök meghívására a távol-keleti országba látogat. Václav Havel lesz az első csehszlovák elnök, aki meglátogatja Dél- Koreát. Bosznia-Hercegovinában Bijeljina községben a szerbek és muzulmánok közti összetűzések során vesztette életét a képünkön látható asszony. A holttest felfedezése a képünkön látható szerb gárdista számára nyilván már nem újdonság (Telefotó: CSTK7AP) Folytatódnak a harcok Bosznia-Hercegovinában Megkezdődött a népképviselők 6. kongresszusa Jelcin a reformokat védi Szarajevóban a tüntetők közé lőttek Ismeretlen fegyveresek tegnap ismét tüzet nyitottak a boszniai parlament eló'tt békésen tüntető 15 ezer fős tömegre. A Reuter hírügynöskég szerint a polgárháború ellen tiltakozók között kitört a pánik, mindenki futva keresett menedéket. Pontos hírek nem érkeztek arról, hogy a lövöldözésnek hányán estek áldozatul. Szarajevóban folytatódtak a szerb és dónok között. A macedón kormány kimuzulmán fegyveres csapatok közötti harcok. Az óvárost délelőtt aknavetőkkel lőtték a szerb szabadcsapatok. Horvátország, az EK és az USA döntése után azonnali hatállyal elismeri Bosznia-Hercegovinát —jelentette be a horvát elnök sajtóértekezletén. Franjo Tudjman közölte: Zágráb nem nézheti tétlenül a boszniai horvátok üldöztetését, ám erélyesen cáfolta, hogy Boszniában horvát alakulatok is harcolnának. Szerinte a boszniai válságot csak az EK és az ENSZ erélyes fellépésével lehetne megoldani. A macedóniai albánok autonóm körzetté nyilvánították a köztársaság területének egy részét, s kikiáltották az „Illír Autonóm Köztársaságot” — közölte vasárnapi számában a belgrádi Borba. A Tanjug jelentése szerint az albánok több macedóniai városban tartott gyűlésen követelték, hogy a köztársaság területét osszák szét az albánok és a macejelentette, hogy minden autonómiára irányuló kísérletet alkotmányellenesnek tekint és az ilyen akciókat vissza fogja verni. Általában az a vélemény uralkodik, hogy mind a macedóniai, mind a koszovói albánok az autonómia megszerzésének útján szeretnék elérni a csatlakozást Albániához. A horvát erőknek sikerült mélyen behatolniuk a jugoszláv hadsereg által hónapok óta megszállt baranyai területekre — jelentette a Vjesnik című zágrábi lap. Az illetékes horvát kormánymegbízott a zágrábi televíziónak adott nyilatkozatában megerősítette a harcok tényét. Kijelentette: az összecsapásokat a jugoszláv hadsereg provokálta ki. Az Európai Közösség tegnap úgy döntött, hogy elismeri Bosznia-Hercegovina függetlenségét, de nem ismeri el Macedóniát. Ezt az EK külügyminiszteri értekezletén Luxemburban jelentették be. Macedónia elismerését Görögország akadályozza. A kormánykoalíció elveszti többségét? Olaszországi választások Az orosz népképviselőik kongresszusán a küldöttek többsége úgy döntött, hogy nem vetik fel a bizalmi kérdést a kormánnyal szemben. A megfigyelők azt jósofják, hogy Jelcinnek sikerül keresztülvinni akaratát és elszámoltatás helyett a reformok melletti demonstrációvá válik a moszkvai tanácskozás. Nagy várakozás előzte meg az orosz elnök felszólalását, aki kijelentette: nem futamodik meg és beszámol a kabinet elmúlt hónapokban végzett gazdasági tevékenységéről. Eredetileg Jegor Gajdar első miniszterelnök-helyettesnek kellett volna felszólalnia a témában, A képviselők azonban azt követelték, hogy a beszámolót Jelcin tartsa meg. A kongresszuson az erőviszonyok úgy alakultak, hogy Jelcin politikájának hívei csekély többséggel ugyan, de túlsúlyba kerültek. Ez az ügyrendi vitában .nyilvánult meg, amelyben sikerült a kormány híveinek olyan napirendi pontok megtárgyalását keresztülvinniük, amelyek Jelcinnek kedveznek. Több ellenzéki képviselő azt javasolta, hogy tűzzék napirendre a Független Államok Közössége létrehozása alkotmányosságának kérdését és vizsgálják meg, hogy ez a lépés összhangban van-e a tavalyi népszavazás eredményeivel, amely a Szovjetunió fenntartása mellett szólt. E napi-Elnöki államcsíny Alberto Fujimori perui elnök televíziós beszédben bejelentette, hogy feloszlatja a parlament mindkét házát, ami gyakorlatilag az alkotmányjogok felfüggesztését jelenti. Az AFP hírügynökség szerint az intézkedés lényegében erőszakos hatalomátvétel. Az elnök oldalára állt a perui hadsereg és a rendőrség. Az elnöki palotát a hadsereg őrzi, a fővárosban katonai és rendőrőijáratok cir-' kálnak. Katonai ellenőrzés alá vették a legtöbb hírközlő szervet és néhány külföldi hírügynökség kirendeltségét is. Az elnök beszédében azt hangoztatta, hogy véget akar vetni a káosznak és a korrupciónak. Szerinte az állami intézmények eltávolodtak a nép érdekeitől, a törvényhozó és bírói testületek akadályozzák az ország átalakítását. A hatalmat valószínűleg egy ideiglenes kormány veszi át. Az elnöki puccs éllen fellépett a perui politikai pártok többsége, akik ezt a lépést alkotmányellenesnek minősítették. Fujimori húsz hónapja tölti be az elnöki tisztséget és a lépésre azért szánta rá magát, hogy véget vessen a nyomornak, a terrorizmusnak és a kábítószer-kereskedelemnek. Az államcsínynyel, a megfigyelők szerint, az elnök azt kockáztatja, hogy a fegyveres erők túl nagy hatalomra tesznek szert. rend megtárgyalását azonban szótöbbséggel elvetették. A kongresszuson felszólalt Alekszander Ruckoj alelnök, aki kijelentette, hogy Oroszországnak el kell ismernie a független Dnyeszter Menti Köztársaságot. Ezzel a lépéssel elejét vehetnék a további vérontásnak. Azzal vádolta Moldovát, hogy „terrorista alakulatai gyilkolják a vidék polgári lakosságát”. A kongresszus azonban a döntést a 14. hadsereg moldovai bevetéséről elnapolta. Kisinyovban tegnap megkezdődött a moldovai, az orosz, az ukrán és a román külügyminiszteri konzultáció. A tárgyalás célja a moldovai helyzet rendezése. A szélsőségesek előretörtek Vasárnap Schleswig-Holstein és Baden-Württemberg tartományokban lezajlott választásokon jelentősen előretörtek a szélsőjobboldali pártok, míg a hagyományos politikai tömörülések súlyos veszteségeket szenvedtek. Schleswig-Holsteinben a Szociáldemokrata Párt csak egyetlen mandátummal szerezte meg a többséget, Baden-Württembergben a CDU elvesztette többségét és koalíciós partner után kell néznie. A politikai erőviszonyok változása tartományi szinten összefügg az ország egyesítése után felmerült problémákkal és a külföldiek elleni hangulattal. A szélsőségesek radikális és egyszerű programjukkal léptek fel, ami vonzó volt a választók számára. A stuttgarti parlamentben a republikánusok 11 százalékos képviseletet szereztek, Kjeiben pedig a Német Nemzeti Unió 6,5 százalékos képviseletet tudhat magáénak. Milliárdos beruházás Az amerikai vállalatok több mint cgymilliárd dollárt ruháztak be Magyarországon. Ezt az Amerikai Fejlesztési Ügynökség (USAID) tanulmánya közli. A legnagyobb beruházásokat a General Motors eszközölte, amikor Szenigotthárdon 260 millió dollárért autógyárat épílett. A General Electric 150 millió dollárt ruházott be a Tungsrammal létrehozott közös vállalatba. Jelentős összegeket ruházott be a Beacon Companies, a Ford és a Sara Lee vállalat is. Az amerikai—magyar kereskedelem tavaly 600 millió dolláros forgalmat bonyolított le, amit szerény, ám ígé^retteljes eredményként könyvelik el. y Mint már közöltük, vasárnap és hétfőn zajlottak le az olaszországi parlamenti választások. Az előzetes felmérések szerint a négy kormánypárt a szavazatok 46 százalékát szerzi meg az 1987- es választásokon elért 53,8 százalékkal szemben. Giulio Andreotti Kereszténydemokrata Pártja az előrejelzések szerint csak a szavazatok 27,5 százalékát éri el, ami a második világháború óta a leggyengébb eredmény lenne. Az olaszországi választásokkal kapcsolatban a BBC jegyzete megállapítja, hogy a mostani választások eredménye igen nehezen jósolható meg, hiszen a választók több mint száz párt között választhattak és ez is jelzi, hogy Olaszország politikai térképe óriási átalakuláson megy át. Egyes közvélemény-kutatások szerint Olaszország új parlamentjében helyet kaphat Mussolini unokája, több pornósztár, egy híres divattervező és számos olyan képviselő is, akik szerint Olaszország nem maradhat tovább egységes állam. A szavazatokért versenyző 128 párt számos jelöltje kerülhet a parlamentbe, amit az arányos képviseleti rendszer tesz lehetővé, mert előnyben részesíti a kis pártokat. Ez ugyan színesebbé teszi a politikai palettát, de egyben jele a fokozatos irányvesztésnek is. A hidegháború vége az olasz politikai életben hozta a legragyobb változásokat. Olvadóban van a szavazók tömegeit eddig befagyasztó kommunista és a kereszténydemokrata két jéghegy — ahogy Giorgola Maifa, a Republikánus Párt vezetője mondotta. A kulcskérdés az, hogy az eddig örökéletűnek tartott Andreotti miniszterelnök Kereszténydemokrata Pártja által vezetett koalíció megkapja-e a szavazatok felét most is, amikor érvényét vesztette legfontosabb jelszavuk, miszerint ők védik meg a kommunizmus elől az országot. Egyes kutatások szerint a kereszténydemokraták szavazókat veszíthetnek a gazdag északi iparvidéken, de több voksot kaphatnak a déli fellegváraikban, például Szicíliában. Más közvéleménykutatások szerint a Baloldali Demokrata Párt nevet viselő volt kommunistáktól elpártol a szavazók egy része. A hatalmas költségvetési hiány, az állandósult hanyatlás és az erősödő szervezett bűnözés ellenére a választási kampányban egyik párt sem összpontosította figyelmét a megoldásra váró gyakorlati kérdésekre. Pedig a választásokon tulajdonképpen Olaszország jövőjéről volt szó. BAC Az ENSZ főtitkárának helyettese Tripoliba utazott, hogy találkozzék Kadhafi líbiai vezetővel. Az orosz diplomata az ENSZ határozatának akar érvényt szerezni és kompromisszumos megoldást keres, hogy április 15-én ne kelljen életbe léptetni a Líbia elleni büntető intézkedéseket. Az ENSZ BT a szankciókat a repülőgépek elleni merényletek elkövetőinek kiadatásával kapcsolatban hozta. Anglia partjainál Newport közelében a hullámok egy bőröndöt vetettek partra, amely szigorúan titkos orosz katonai dokumentumokat tartalmazott. A bőröndöt robbanózárral látták el, de a megsemmisítő mechanizmus nem működött. Egy véletlen arrajáró a bőröndöt átadta a rendőrségnek, az pedig a titkosszolgálatnak továbbította. AlBANIABAN a Demokrata Párt vezetője Sáli Berisha jelöltette magát az elnökválasztásokon. Berishának nagy esélye van, hogy elnökké választják, mert a parlamenti választások után a demokraták kétharmados többséget szereztek a parlamentben. A parlament jelenlegi ülésén megválasztják az új kormányfőt és a törvényhozó testület elnökét is. Mindketten a Demokrata Párt jelöltjei. JV1NA Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára tegnap ötnapos látogatásra Japánba érkezett. A főtitkár kíséretében van a kínai külügyminiszter, valamint a külkereskedelmi miniszter is. A látogatás a Japán és Kína közti kapcsolatok normalizálásának huszadik évfordulója alkalmából valósul meg. A JUGOSZLÁV határőrség hat albán állampolgárt lőtt le, amikor megkísérelték illegálisan átlépni a határt. További tíz személyt letartóztattak. A határincidens Koszovo térségében történt. IrAK valószínűleg lehetőséget kap arra, hogy ne csak az egyetlen, Törökországon át vezető olajvezetéken exportáljon kőolajat — jelentette egy nikóziai lap. Ez az egyetlen komolyabb engedmény, amelyet a világszervezet az Irakkal szembeni szankciók bevezetése óta tett. Azerbajdzsánban öt áiiig feifegyverzett bankrabló behatolt egy bakui bankba. A tisztviselők előzékenyen megnyitották előttük a páncélszekrényeket, amelyek azonban kongtak az ürességtől. A bank alkalmazottai nyilván jót szórakoztak a bankrablók csalódottságán. A bakui bank ugyanis már két hónapja nem kapott semmiféle pénzt, ami jellemző a köztársaságban uralkodó pénzügyi helyzetre. Az ARAB—IZRAELI béketárgya: lások legközelebbi színhelye nem lesz a Közel-Keleten —jelentette ki a libanoni külügyminiszter. A tárgyalások ötödik menetét április végén Washingtonban tartják meg. Az előrehaladást akadályozza az a feszültség, amely Dél-Libanonban a helyi fundamentalisták és Izrael között alakult ki. Isaac ASSIMOV, a sci-fi irodalom világhírű szerzője tegnap hetvenkét éves korában szívelégtelenség következtében New Yorkban meghalt. Londonban az ír Republikánus Hadsereg számlájára írták azt a robbantást, amelyet tegnap hajtottak végre a brit főváros központjában. A merénylet során senki sem sérült meg, anyagi károk keletkeztek. A nemrég végrehajtott robbantássorozat a brit vasútállomásokon többmillió font kárt okozott. A FINNÖBÖLBEN két kilométerre a Vasziljevszkij szigettől a tengerbe zuhant egy Mi-2 típusú orosz helikopter. Az utasok közül hárman életüket vesztették. A mentést tovább folytatják. Az utasok közt két külföldi is volt. A BRIT Queen együttes április 20- án rockkoncertet rendez a londoni Wembley stadionban. A koncertet Freddie Mercury emlékének szentelik, aki tavaly AIDS-ben halt meg. A koncert bevételét az AIDS-kutatások támogatására fordítják. ROMÁNIÁBAN csőd fenyegeti a televíziót, amely nem képes fedezni a sugárzási költségeket. Az adásköltségek az utóbbi két évben hétszeresére növekedtek, de a televízió költségvetése gyakorlatilag változatlan maradt. Sam WALTON, a világ leggazdagabb embere 74 éves korában rákban halt meg. Ő alapította a Wal-Mart üzlethálózatot, amely 40 amerikai államban 1400 üzletházat üzemeltet. Tavalyi forgalma meghaladta a 44 milliárd dollárt. Walton személyi vagyona tavaly nagyobb volt a brunei szultánénál is.
