Szabad Újság, 1992. március (2. évfolyam, 52-77. szám)
1992-03-19 / 67. szám
4 1992. március 19. Gazdaságélénkítő költségvetés A kiadások csökkentését és egyes adók mérséklését helyezi kilátásba az 1992-1993-as kanadai költségvetés. Tavaly a kanadai gazdaság teljesítménye 1,1 százalékkal esett vissza, a munkanélküliségi ráta pedig 10,4 százalékos volt. Miután a munkanélküliek számának gyarapodásával párhuzamosan egyre mélyebbre sülylyedt Brian Mulroney miniszterelnök népszerűsége, némi elégtételül szolgálhat a kanadai állampolgárok számára, hogy a költségvetés 5 százalékos fizetéscsökkentést irányoz elő a kormány tagjai számára. A kanadai pénzügyminisztérium azt tervezi, hogy öt év alatt a védelmi kiadásokat 2,2 milliárd kanadai dollárral nyirbálja meg, és szeretné felgyorsítani Európában állomásozó csapatai kivonását. Emellett folytatni kívánja az állami cégek privatizációját, illetve korszerűsítését: hírek szerint esetleg eladják az állami pénzverdét is. A gazdaság élénkítése céljából a kormány 5 százalékról 3 százalékra csökkenti a személyi jövedelem pótadóját, ugyanakkor megengedik, hogy a házépítők a nyugdijtakarékosságból fizessék a házépítési részleteket. Don Mazankowski pénzügyminiszter parlamenti beszédében rózsás képet festett a jövőről: előrejelzés szerint a második negyedévtől beindul a két évre beígért fellendülés. Idén a gazdasági növekedés üteme elérheti a 2,7, jövőre pedig a 4,5 százalékot, a munkanélküliségi ráta pedig 9,5 százalékra mérséklődik 1993 végére. Szakértők azonban túlzottnak tartják a gazdasági növekedésre vonatkozó optimista becsléseket. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy az infláció mértéke Kanadában igen alacsony, mindössze 1,6 százalékos volt idén januárban. Mazankowski szerint a csekély infláció lehetővé teszi a kamatlábak további csökkentését, ily módon ösztönözve az építőipari és fogyasztói kiadások gyarapodását. Osztrák deficit Először lépte át a hiány a 100 milliárd schillinges határt az osztrák külkereskedelmi mérlegben tavaly, s 14,3 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbinál. Az export 2,8 százalékkal, 479 milliárd schillingre nőtt, miközben az import 4,7 százalékkal, 582 milliárd schillingre emelkedett, s ebből 103,1 milliárdos hiány keletkezett. Az import bővülésének egyik legfőbb oka a tartós fogyasztási cikkek bevitelének 8,7 százalékos emelkedése. EK - munkanélküliség Több mint 13 millió volt a munkanélküliek száma az EK-ban a tavalyi év végén. Ez azt jelenti, hogy a munkanélküliségi ráta akkorra 8,9 százalékra emelkedett az egy évvel korábbi 8,3 százalékról. Az egy év alatt 880 ezerrel gyarapodott a munkanélküliek tábora, s ebből 700 ezerrel Nagy-Britanniában. Lengyel bérek Lengyelországban tavaly, 1,7 millió zloty volt a havi átlagbér, ami átszámítva 150 dollár. Ezen belül a tavalyi év utolsó negyedévében havonta 2,045 millió zloty (170 dollár) volt az átlagbér, 15 százalékkal több, mint az év harmadik negyedében. Bajban a japán szórakoztató elektronika A japán szórakoztatóelektronikai cégek egymás után jelentették be tetemes tavalyi veszteségüket, s ez arról tanúskodik, hogy az ágazat egésze válsággal küzd. A legfontosabb ok, hogy mind a japán, mind a világgazdaságot recesszió sújt a, s a fizetőképes kereslet jelentősen megcsappan. A másik, az erősen exportorientált japán vállalatok versenyképességét erősen csökkentő tényező a jen gyors felértékelődése volt a többi külföldi valutával szemben. A JVC, amely a videokazettákat tekintve úttörőszerepet játszott, 1951 óta először lesz kénytelen veszteséget elkönyvelni. Az 56 százalékban külföldre termelő vállalat adózás előtti konszolidált vesztesége a március 31 -ig tartó gazdasági évben várhatóan 4,4 milliárd jen (34 millió dollár) lesz. A Clarion, az egyik vezető autórádió-készitő cég, szintén ebben az évben lesz először veszteséges, mióta 1962-ben bekerült a tokiói tőzsdére. A másológépeiről és faxkészülékeiről híres Ricoh sem számíthat nyereségre az idén. Az egykor oly magasan szárnyaló Sony anyavállalata - történetében először - ugyancsak veszteséget produkált, noha összesített mérlegét egyelőre sikerült pozitívan tartania. Iraki helyreállítás Jó ütemben halad a háborúban megrongálódott olajkitermelő berendezések helyreállítása Irak déli részén. Négy lelőhelyet javítottak ki, tizenegy újat nyitottak és kijavították a megsérült vezetékek nagy részét. Irak, mint ismeretes, napi 1,5 millió barrel kőolajat lenne képes exportálni, ha erre engedélyt kapna az ENSZ-töl, egyelőre azonban erre nincs esélye. Dél-koreai bérmérséklet Kordában kell tartani az idén a bérek növekedését a nagyobb gazdasági teljesítmény reményében - jelentette ki Ro Te Vu, dél-koreai elnök. Véleménye szerint az utóbbi években adott jelentős mértékű - általában kétszámjegyű - béremelés, valamint a rendszeres munkabeszüntetések okolhatók a magas inflációért s más gazdasági bajokért, a versenyképesség romlásáért. Kelet-német privatizálás Újabb intézkedéssel akarják gyorsítani a privatizálást Kelet- Németországban. A bonni kormány javasolni fogja a parlamentben, hogy a régi tulajdonos legfeljebb a privatizálási ügylet közzétételét követő 14 napon belül jelenthesse be igényét. Ezt követően az új vevő akkor is birtokon belül maradhatna, ha a régi tulajdonos jelentkezik. A kelet-németországi átalakulás egyik legfőbb akadálya ugyanis szakértők szerint a privatizálás lassú üteme. Szabad ÚJSÁG Gondoskodás a munkanélküliekről Ki, hol, mennyit kap? Az 1992-es évre szóló csehszlovák költségvetést a szociális gondoskodást tekintve bizonyos megszorítások jellemezték, amelyek akkortájt elégedetlenséget is váltottak ki a lakosság körében. A legtöbben a fejlett nyugati országok szociális gondoskodására hivatkoztak, hogy azoké mennyivel jobb, s ez általában valóban vitathatatlan. Van azonban egy eset - sajnos nálunk is egyre több embert érint a munkanélküliekről való gondoskodás, melynek objektiv megítéléséhez szükséges tudni egyet-mást. Legelőször is azt, hogy a világon az 1989-es adatok szerint csupán 40 olyan ország volt - természetesen a legfejlettebbek -, ahol az állam pénzbeli segélyt folyósított a munkanélkülieknek. S hogy hol, kinek és mennyit? Az alábbiakban hat nyugat-európai ország és Csehszlovákia esetében végeztünk összehasonlítást. Előre bocsátjuk, hogy tudatosítanunk kell: a munkanélküliek anyagi segélyezése - ha az egyes országokban különböző is - csaknem kizárólagosan a kötelező vagy önként fizetett munkanélküli biztosításra befolyt összegből történik, s csak kismértékben az állami költségvetésekből. Az állam általában „kezesként" áll a háttérben, hogy ha valamilyen előre nem látható okokból bekövetkezett gazdasági válság miatt kevésnek bizonyulna az erre a célra összegyűjtött összeg. A munkanélküliek biztosítását csupán Nagy-Britanniában fedezi teljes egészében az állam, igaz, ott ez az összeg eléggé kicsi. Az összehasonlítást Franciaország, Olaszország, Hollandia, Ausztria, Németország, Nagy- Britannia (a 80-as évek végén) és Csehszlovákia (1992) esetében végeztük. Lásd a táblázatot, amelyben kétféle anyagi juttatás szerepel: 1) rendes munkanélküli segély; 2/ szociális pótlék a munkanélküli segély folyósításának megszűntét követően. A munkanélküli segély Az imént említett országokban a munkanélküliekről való gondoskodás kiterjed minden bérből élő, munkáját elveszítő lakosra. Néhol a segélyrendszer foglalkozás szerint változik: más szempontok szerint folyósítanak segélyt a munka nélkül maradt tengerészeknek, repülősöknek, építőknek vagy mezőgazdasági munkásoknak. A munkanélküli segélyre általában csak egy bizonyos időn túl válnak jogosulttá, miközben mind ók, mind munkaadójuk rendszeresen fizetik a járulékot a biztosító alapba. Az egyes országokban azonban ez alól a kötelezettség alól néhány éve felmentették a pályakezdőket, akiknek amúgy is hosszabb időbe telik megfelelő munkahelyet találniuk. Igaz, épp ez okból munkanélküli segélyért is csak mintegy három hónapos eredménytelen munkahelykeresés után folyamodhatnak. A segély kifizetésekor általában sehol sem vizsgálják az igénylő ráutaltságát, a munkanélküli segély folyósításának időtartama különböző; a segélyre szorulók korától és attól is függ, hogy milyen régóta fizetik a biztosítási járulékot. A legtöbb országban 3-12 hónapon át folyósítanak munkanélküli segélyt, de pl. Franciaországban bizonyos feltételek mellett akár 45 hónapon át. A munkanélküli segélyre szinte minden esetben az a polgár jogosult, aki nem önként válik meg a munkahelyétől. A munkanélküli segélyért folyamodónak egyszersmind munkát is kell keresnie, munkaképesnek kell lennie és a számára felkínált, megfelelő munkahelyet köteles elfogadni. Azt, aki nem fogadja el a munkahivatal ilyen kínálatát, vagy nem hajlandó valamilyen átképzésen részt venni, az önkéntes munkanélküliek közé sorolják és részben, esetleg teljes egészében elveszti a jogot a munkanélküli segélyre. Ugyanez érvényes azokra is, akik a munkájukat rossz munkaerkölcsük, méltatlan viselkedésük miatt veszítik el. Több országban elveszítheti a munkanélküli segélyre való jogot az is, aki törvénytelen sztrájk résztvevőjeként hagyja el a munkahelyét stb. Segítség a munkanélküliségben A munkanélküli a segélyre való jogosultságának megszűnését követően általában további juttatásban részesülhet. Ez különösen azok számára fontos, akiknek hosszú ideig nincs munkájuk vagy akiket közvetve érint a munkanélküliség (pl. a munkanélküli özvegye). Az ilyen juttatás összege a legtöbb esetben kisebb, mint a munkanélküli segély, és csak a ráutaltság bebizonyosodását követően fizetik ki. Csehszlovákiában ebben az esetben a szociális szükségletekről szóló törvény szerint járnak el az állami szervek. A munkanélküliek anyagi hátterének biztosításáról nálunk a 305/1991- es számú törvény gondoskodik, amellyel az eredeti, nagyvonalú 1/1991-es számú törvényt módosították az ország gazdasági feltételeihez és gyönge gazdasági teljesítőképességéhez. A táblázatból kitűnik, hogy a munkanélküliek hat hónapon át tartó segélyezése a vizsgált országok egyikében sem számít ritkaságnak, s hogy a segély egész évi folyósítását - amit a korábbi törvény még tavaly biztosított - a legtöbb országban hosszú ideig tartó járulékfizetésnek kell megelőznie. Csehszlovákiában azonban- összehasonlítva a szóban forgó nyugati országokkal - a gyakorlat azf mutatta, hogy a munkanélküliek többsége sokkal inkább a segély iránt érdeklődik, mintsem hogy egy új munkahelyen való érvényesülésért epedezne. Ugyanez volt érvényes a pályakezdőkre is. A munkanélküli fiatalokat, akik a közép- vagy felsőfokú iskola elvégzését követően nincsenek ráutalva, hogy dolgozzanak és nincs bennük kellő becsvágy sem, az anyagi juttatás méginkább közömbössé teszi. Nem adhat, kinek nincs Ahhoz, hogy egy ország élenjáró legyen a szociális gondoskodás terén- méghozzá épp az aktív lakosság megsegítésében -, gazdasági eredményességét tekintve is a legjobbak között kell lennie, különben rövid életűek lesznek az efféle „garanciái". Mindebből az következik, hogy nálunk a munkanélküliek szociális védőhálója sem lehet tökéletesebb mint Csehszlovákia gazdasági helyzete. Már pedig, azt jól ismerjük... A munkanélküliség mértéke 1990 áprilisában A munkanélküliség okozta gondok megoldásának talán egyik legfontosabb kulcsa a munkaerő-átképzés támogatása, amihez csatlakoznia kellene mind a helyi állami szerveknek, mind a szakszervezeteknek. Hiszen ezzel is hozzájárulnak az ígéretes szakmák, nemzetgazdasági ágazatok, tehát az egész gazdaság fellendítéséhez. (ek-bl) A munkanélkülieket segítő rendszer néhány országban a 80-as évek végén Ország Meddig kell munkanélküli biztosítást fizetni? A munkanélküli segély folyósításának időtartama A munkanélküli segély nagysága A munkanélküli segélyt követően fizethető szociális juttatás Franciaország min. 3 hónap az utolsó évben 3 hónap (min.) 46 frank/nap + a kereset 42 %-a 25-50 frank/nap max. 2 év az utolsó 3-ból 45 hónap (max.) legalább 110 frank/nap Olaszország általában 2 év 6 hónap, bizonyos feltételek mellett 1 év a bér 15 %-a + 80 % 3 hónapig (bizonyos feltételek mellett 1 év) nincs Hollandia 26 hét az utolsó 12 hónapban 6 hónap, ^ meghosszabbítható 4-6 hónappal 70% nincs megadva Ausztria min. 20 hét az utolsó évben 12 hét (min.) a bér 40-50 %-a, min. és max. határ, a munkanélküli segély 92-95 %-a. max. 52 hét az utolsó 2 évben 30 hét (max.) Németország 360 nap az utolsó 3 évben (idénymunkások esetében 180 nap) 16-52 hét a biztosítás fizetésének időtartamától (52 hét ha a biztosítást legalább 156 hétig fizették) a nettó fizetés 68 %-a (nőtleneknek és hajadonoknak 63 %) a nettó fizetés 58 %-a (nőtleneknek és hajadonoknak 56 %) Nagy-Britannia min. 25 hét az utolsó két év egyikében max. 52 hét 32,75 font/hét + 20,20. font a nem dolgozó feleség számára szükség szerint Csehszlovákia (1992) 12 hónap munkaviszony az utolsó 3 évben (munkanélküli biztosítás még nem létezik) 6 hónap, átképzés esetén határtalan a nettó kereset 60 %-a (az első 3 hónapban), illetve 50 %-a (a második 3 hónapban), 70 %-a átképzés esetén a min. életszükségletekről szóló törvény szerint V.
