Szabad Újság, 1991. december (1. évfolyam, 242-264. szám)

1991-12-06 / 246. szám

1991. december 6. Szabad ÚJSÁG 3 Marián Calf a (baloldalt) Jang Sang-kun kínai államfővel tárgyalt Pelángben. A kínai fővárosból a csehszlovák kormányfő Sanghajba utazott (Telefotó: ŐSTK/AP) Marián ÓaUa csehszlovák miniszter­elnök pekingi tárgyalásai befejeztével Sanghajba utazott. A közel 13 millió la­kost számláló városban a csehszlovák kül­döttség megtekintette a Volkswagen kí­nai—német közös vállalatát, amelyet hat évvel ezelőtt alapítottak. A Santana típu­sú gépkocsikat gyártó üzem évente 60 ezer autót gyárt. A küldöttség délután megtekintette a csehszlovák gépekkel fel­szerelt gőzturbina-gyárat és a világ máso­dik legnagyobb hídját, a Nan Pu-t. Pavel Rychetsky miniszterelnök-he­lyettes újságírók előtt kijelentette, hogy nem lett volna helyénvaló, ha a kor­mányfő hivatalos látogatása során felve­tik azoknak a kínai politikai foglyoknak az ügyét, akik névsorát a csehszlovák külügyminisztérium állította össze. Rychetsty szerint a kormányfő újta fő­leg a kölcsönös gazdasági kapcsolatok felújítására irányul és a politikai foglyok ügyét nem kormányszinten fogják fel­vetni. A kínai fél még nem válaszolt Václav Havel februári levelére, amely a tavaly előtti pekingi eseményekre utalt és szorgalmazta az akkor hozott ítéletek felülvizsgálását. Kínai látogatása során Őalfa kor­mányfő Li Peng kínai kormányfővel alá­írta a beruházások támogatásáról és kölcsönös védelméről szóló egyez­ményt. Aláírták továbbá a két állam közti kereskedelmi jegyzőkönyvet az 1992-es évre. Marián Őalfa kínai tartózkodása ide­jén telefonon beszélt Václav Havel el­nökkel, majd bejelentette, hogy a láto­gatást egy nappal lerövidíti. A minisz­terelnök és a küldöttségben helyet fog­laló több kormánytag részt akar venni a kormány vasárnapi ülésén. A Komszomolszkaja Pravda cikke Gorbacsov alkonya? Gorbacsov tényleges politikai pályá­ja véget ért — s ezt az- ítéletet már a politikusok többsége és a lakosság is ki­mondta. Ezt állapítja meg a tegnapi Komszomolszkaja Pravda kommentár­jában. A cikk közli, hogy az államcsínykí­sérlet óta eltelt száz nap alatt Gorba­csov főleg azzal törődött, hogyan mentse át hatalmát, hogyan szerezze vissza tekintélyét. A próbálkozások eredménytelenül végződtek, mert a „politikai centrum” folyójába kétszer nem lehet belelépni. A lap azt állítja, hogy Gorbacsov gyakorlatilag már nem elnök, bár kétségbeesetten igyek­szik felújítani imázsát. Ezért hívta vissza csoportjába a népszerű politiku­sokat, határozottan szétverte az SZKP-t és a népképviselők kongresz­­szusát, s aktivizálja külpolitikáját. Az elmúlt száz nap legfőbb eredménye Gorbacsov számára az új szövetségi szerződés lehetett volna, de ez nem va­lósult meg. A köztársaságokban feltűn­tek ugyanis a tanítványai, akik képesek egyik percről a másikra megváltoztatni álláspontjukat. A lap példaként Krav­­csukot említi, akinek nézetváltozásai meghaladták Jelcinét is. A Komszomolszkaja Pravda megálla­pítja, hogy a szovjet elnök megpróbál kialakítani egy új államot. Ezt idáig még senki sem akarja megérteni, mert gya­korlatilag az egyik köztársaság sem élt még a szövetségen kívül és fogalma sincs róla, hogy ez mit jelent. Ha az Orosz Föderáció úgy dönt, hogy felszedi az aknákat az útról, ez nyilván jelt ad a többi köztársaságnak is. Ez az út azon­ban nem lesz konfliktusmentes, és ezért Gorbacsov kompromisszumkészsége új­ra a politikai porond előterébe hozhatja Gorbacsovot. A Felsőpatonyi Községi Hivatal bérbe adásra kínálja az 1992-es évre következő egységeit: — asztalosműhely — lakatosműhely — autófestő műhely — büfé — fodrász — borbély — pékség írásbeli kérvényeiket küldjék december 10-éig a községi hivatalba. További tájékoztatást a következő telefonszámon adunk: 0709/932 36, hétköznap 8 órától 16 óráig. SZÚP-448 Mesicet visszahívták a jugoszláv államelnökségből Kisebbségi törvény Horvátországban A horvát parlament tegnap visszahívta képviselőjét Stipe Mesicet, a jugoszláv államelnökség elnökének tisztségéből. Mesic már október 3.-a óta nem vett részt az elnökség ülésein. A parlamentben kijelentette: „Teljesítettem feladatomat, Jugoszlávia már nem létezik.” Mesic visszahívása formális aktus volt, hiszen június 2S.-e óta, amikor Horvátország kihirdette függetlenségét Jugoszláviától, és ezt a döntést október 8-án megerősítette, elszakította a jugo­szláv államhoz fűződő minden kötődé­sét. Ezért Mesic visszahívása gyakorlati­lag október 8.-tól érvényes. A horvát parlament tegnap törvényt alkotott az emberi jogokról és a kisebb­ségekről is. E törvény elfogadása is fel­tétele annak, hogy Horvátországot nem­zetközileg elismerjék. A kisebbségi tör­vény az etnikai közösségeknek, illetve kisebbségeknek kulturális autonómiát nyújt. Ez gyakorlatilag jogot jelent az anyanyelvi oktatásra és művelődésre, a nemzeti szimbólumok és jelvények hasz­nálatára és az arányos képviseletre min­den országos és helyi hatalmi szervben. Különleges státuszt kapott tizenegy köz­­igazgatási körzet, ahol szerb, vagy más nem horvát nemzetiségű lakosság van többségben. A helyi autonómia azonban nem jelent politikai autonómiát vagy párhuzamos hatalmi szervek létrehozá­sát. A törvény megállapítja, hogy a Hor­vát Köztársaság területén egyetlen, oszthatatlan, demokratikus és szuverén államként gyakorolja jogait. Az első kommentárok szerint a tör­vény alapjában véve megfelel az európai normáknak, de nyilvánvaló, hogy a hor­vátországi szerb kisebbség számára ez nem lesz elegendő. A radikálisok rámu­tatnak azokra a kegyetlenségekre, ame­lyeket az usztasák a háború idején elkö­vettek és úgy vélik, hogy a legmegfele­lőbb a közösségek önállósága, vagy Szerbiánhoz csatolása lenne. A mérsé­keltebb irányzatok legalább politikai au­tonómiát követelnek, s ez garantálja, hogy a tragikus történelmi tapasztalatok nem ismétlődhetnek meg. Magyar területen jugoszláv eredetű aknazárat találtak. Ezt a magyar határ­őrség képviselője jelentette be. Egy POMZ-2 típusú aknát helyeztek el a Mohács felé vezető úton, amelynek gyújtózsinóijál az út két padkája között feszítették ki. A határőrség szóvivője szerint a jugoszláv szervek már több héttel ezelőtt megígérték, hogy a ma­gyarországi határ körzetében felszedik az aknákat. Mindmáig a munkálatokat el sem kezdték. Horvátország válságkörzeteiben teg­nap viszonylagos nyugalom volt. Fegy­veres összetűzésekre csak Nyugat-Szla­­vóniában került sor, ahol aknavetőket is bevetettek. Szórványos lövöldözés volt Jasenovec, Novska és Pakrac térségé­ben. A horvát fegyveres erők parancsnok­sága tegnap azzal fenyegetőzött, hogy felrobbantja azokat a hidakat, amelyek Horvátországot Bosznia-Hercegoviná­val még összekötik. Ezt abban az eset­ben teszik meg, ha a szövetségi hadsereg el akarná foglalni a hidakat, hogy újabb támadást intézzen horvát terület ellen. A horvátok két hidat lezártak. Felszólí­tották Bosznia-Hercegovinát, hogy a határvidéken tegye lehetetlenné horvát területek bombázását Bosznia-Herce­govinából. A horvátok szerint ugyanis a szövetségi hadsereg Bosznia-Hercego­vina északi részén csapatösszevonásokat hajt végre és onnan lő horvát területre. A horvát vezetés szerint a hadsereg el­italakulatai a hidak elfoglalására készül­nek, hogy átkeljenek a Száván és új tá­madást indítsanak Horvátország ellen. A horvátok a hidakat aláaknázták. Cyrus Vance, az ENSZ-főtitkár kü­­lönmegbízottja tovább keresi Jugoszlá­viában az ENSZ-békefenntartó erők ál­­lomásozlalásának lehetőségeit. Tegnap Szarajevóban Bosznia-Hercegovina el­nökével tárgyalt és ismételten találkozni akar Milosevics szerb elnökkel és a Ka­­djjevics szövetségi védelmi miniszterrel. A fenti kép a szerb önkéntesek erdődi kiképzőtáborában készült, amely Belgrádtól 140 kilométerrel horvát területen van (Telefotó: CSTK/AP) Amiről nem tudtunk Környezeti katasztrófa-sorozat Oroszország földügyi minisztere egy berlini sajtóértekezletén kijelentette, hogy az eltitkolt atomkatasztrófák, a ra­dioaktív hulladék felelőtlen kezelése és a csernobili szerencstélenség oda veze­tett, hogy Oroszország egyes szennye­zett térségeiből még ma is ki kell telepí­teni az embereket. Vannak területek, amelyek annyira szennyezettek, hogy nmég néhány évtizedig lakhatatlanok lesznek, mondta Viktor Danyilov-Da­­nyüjanc miniszter. A csernobili katasztófa a legnagyobb mértékben Brjanszk, Kaluga és Tula vá­rosok környékét sújtotta. Radioaktivi­tással szennyezett Cseljabinszk környé­ke is, ahol atomfegyvereket gyártottak. Ebben az uráli térségben 1957-ben nagy szerencsétlenség volt, aminek következ­tében jelentőt terjedelmű vidék ma is lakhatatlan. Ezt az esetet 1988-ig titkol­ták és mindmáig nem közölték, hogy a szerencsétlenség milyen következmé­nyekkel járt a lakosság szempontjából. Az orosz kormány most egy különbi­zottságot hozott létre, amely feladatul kapta, hogy vizsgálja ki az Orosz Föde­ráció radioaktív szennyezettségét. A nemzetiségi konfliktusok, a kritikus helyzet a közellátásban és a növekvő bű­nözés azonban másodlagossá teszi a környezetvédelmi feladatokat. Oroszor­szágban leállították ugyan az új atom­erőművek építését, de már készülnek a tervek a legkorszerűbb technológia alapján — mondta Danyilov-Danyil­­janc. Távlatilag az Orosz Föderáció más energiaforrásokat keres, az eddiginél sokkal jobban akarja kihasználni a vízie­rőt és a szélmeghajtású áramtermelést. George BUSH amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely alapján Ma­gyarország és Csehszlovákia állandó el­őnyöket élvez az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben. A törvény nagyobb lehetőségeket kínál a három balti köztársaságnak is és megszünteti az öt éve tartó tilalmat a szovjet ara­nyérmék behozataláról. JAMES BAKER december közepén a Szovjetunióba látogat. Utólag közöl­ték, hogy meglátogatja Belorussziát és Ukrajnát is. Az utiprogram kiszélesíté­sét azért határozták el, mert az említett köztársaságokban atomfegyvereket ál­­lomásoztatnak. M ihail Gorbacsov szovjet el­nök gratulált Leonyid Kravcsuknak uk­rán elnökké való megválasztásához. A központi választási bizottság végleges adatai szerint Kravcsuk nagyobb arány­ban győzött, mint azt korábban jelentet­ték. Az új elnökre a választók 61,59 százaléka adta le szavazatát. XYOMÁN IÁBAN a Horn Gyula ve­zette parlamenti küldöttség tárgyalásai során Theodor Stolojan román kor­mányfő kijelentette, hogy célja a román magyar kapcsolatok minden problémá­jának sürgős megoldása és hajlandó azonnal aláírni az alapszerződést Ma­gyarországgal. A PAN AMERICAN amerikai légi­­társaság működése 54 év után véget ért. A légitársaság felszámolásának oka a pénzeszközök hiánya. A Pan Am idén már a harmadik amerikai légiforgalmi társaság, amely csődöt jelentett be. Lengyelországban tegnap a parlament elfogadta a Bielecki-kormány lemondását A távozó kormány tevékeny­ségét a parlament utólag ítéli meg. Wale­sa elnök azt javasolta a Szejmnek, hogy válassza miniszterelnökké Jan Olszewski ügyvédet. Közismert, hogy Walesa Bie­­leckit támogatta és ezért javaslata megle­petést keltett. Az elnök szerint a javasla­tot azért tette, hogy érvényt szerezzen a demokrácia elveinek. MOSZKVÁBAN a városi duma ér­vénytelenítette Gavril Popov polgármes­ter nagyvonalú privatizációs intézkedését. Popov rendeletileg egyszerre akarta pri­vatizálni az egész kereskedelmi és szolgál­tatási hálózatot, valamint a közétkeztetést és ingyen akarta a lakók tulajdonába adni a főváros lakásait. A rendelet nyomán 2800 üzlet, 600 étterem és 600 szolgálta­tási vállalat dolgozói jelentették be, hogy tulajdonukba veszik üzemeiket. A duma — a főváros önkormányzata — azonban megállapította, hogy a rendelet ellent­mond az OSZSZSZK törvényeinek és úgy döntött, hogy új privatizálási modellt kell kidolgozni. Az EGYESÜLT ÁLLAMOK útnak indított a szovjet fővárosba egy további orvosi segélyszállítmányt. A külügymi­nisztérium szerint az első gyógyszerek és egészségügyi felszerelések öt moszkvai kórházba kerülnek. A szállítmány annak a humanitárius segítségnek a rése, ame­lyet még tavaly Bush elnök ígért meg. A Szovjetiunó és a balti köztársaságok ed­dig már 18 millió dollár értékű egész­ségügyi segélyt kaptak az USA-tól. ToGO kormányfője a katonai ál­lamcsíny során kénytelen volt megígér­ni, hogy változtatásokat eszközöl a kor­mányban. A katonák fokozatosan visz­­szavonulnak laktanyáikba. A kormányfő rendkívüli ülésre hívta össze az ideigle­nes kormányt. Németország a megváltozott vüághelyzet ellenére is kitart a legtöbb védelmi jellegű programja mellett. A ka­tonai költségvetés számol a Jäger 90 típu­sú német-francia vadászgép és a PAK-2 típusú katonai helikopter kifejlesztésével. Áhhoz, hogy az összes katonai tervet 2005-ig megvalósítsák még 36 milliárd márkára lenne szükség, amelyek a költ­ségvetés nem irányzott elő és ezért né­hány programot elhalasztottak. A védel­mi minisztérium szerint Németország 1993 és 2005 között a hadsereg műszaki fejlesztésére 86 milliárd márkát fordít. Enver HODZSA volt albán diktá­tor 70 éves özvegyét tegnap korrupció vádjával Tiranában letartóztatták. Le­tartóztatták az Albán Munkapárt politi­kai irodájának volt tagját, a 71 éves Rita Markót is. Augusztus óta öt volt vezető ellen indítottak eljárást. Lerövidített látogatás V Calfa Sanghajban

Next

/
Oldalképek
Tartalom